Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-06 / 31. szám, péntek

Dr. Peter Colotka elvtárs beszéde > (Folytatás az 1. oldalról) kormányszervek. Nem kételkedünk abban, hogy közvéleményünk azokat a határozott lépéseket, amelyeket a púrt-vezetősége gazdasági, valamint politikai téren tett, helyesléssel és megértéssel fogadta, mert ezek jelentik az egyedüli utat ahhoz, hogy visszaadjuk a lakosság nyugalmát és biztonságát, és biztosítsuk társadalmunk szocialista fejlődésének távlatát. Ezeket a fontos lépéseket a szövetségi rendezés életbeléptetésével párhuzamosan oldottuk meg. Igaz, hogy ez nem ment meg nehézségek és problémák nélkül, de közös igyekezettel végül is megtaláltuk a megoldást és a kivezető utakat — a stabilizációs Intézkedések a költségvetés, a terv, a vasúti közlekedés, a külkereskedelem egységes irányításának megszilárdítása terén stb. A CSKP Központi Bizottsága elnökségének Hüla elvtárs által előadott beszámolójából megismerhettük a CSKP KB elnökségének azokat a legfontosabb határozatait, amelyeket a csehszlovák szövetségi alkotmánytörvény érvényesítése során eddig szerzett tapasztalatok értékelése alapján hozott. Ugyanígy az SZLKP KB elnöksége és az SZSZK kormánya ez év január 13-i együttes ülésén megállapította, hogy a szövetség megvalósulása első évében nyert tapasztalatok egyértelműen megerősítették a szövetségi államjogi elrendezés történelmi és politikai szükségességét és helyességét. A csehek és a szlovákok közös szocialista szövetségi államban való együttélése alapján elért eddigi eredmények pozitívan hozzájárulnak nemzeteink testvéri kapcsolatanak megszilárdításához és egész társadalmunk konszolidálásához. A szövetségi''' elrendezés érvényesítésével a CSKP egyik történelmi feladatát teljesítette. Az eddigi tapasztalatok megerősítik a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény alapelveinek helyességét is. Igaz, hogy e törvény érvényesítésének folyamatában főként kezdetben felmerültek és nyilvánvalóan még hosszabb Ideig a jövőben is felmerülnek különböző nézetek azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, amelyeket e törvény rendez. Ezzel szá- . molni kell. Mindeddig nem merültek fel különös problémák a szövetség kizárólagos hatáskörének területén, valamint a kizárólagos nemzeti hatáskör területén sem. Ezzel szemben bizonyos problémák mutatkoztak a társadalmi hatáskör területén, elsősorban a gazdasági szférában, egyrészt azért, mert a szövetségi állami központ nem fejtett ki elegendő aktivitást saját hatáskörének kihasználásában, másrészt bizonyos dezintegrációs irányzatok következtében, amelyek a nemzeti köztársaságok egyes szerveinek gyakorlatában nyilvánultak meg. Végül tárgyilagosan meg kell állapítani, hogy a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytörvény megszövegezésekor sem sikerült minden kérdést úgy megoldani, hogy az megfeleljen az integrált csehszlovák gazdaság érdekeinek. Egyéves tapasztalataink megteremtették az előfeltételeket szövetségi államformánk megfontolt -értékéléséhez, és a nagyobb fokú hatékonyságát célzó megoldások jóváhagyásához. Aktivizálni és szilárdítani kell a szövetség befolyását A CSKP KB elnökségének tárgyalásai, valamint a nemzeti párt- és állami szervek közös tárgyalásai azon következtetésekre vezettek, hogy aktivizálni és szilárdítani kell a szövetség befolyását a népgazdaság irányítása. során, mégpedig elsősorban: — a népgazdasági terv szerepének megszilárdításával és az integráló funkciójának megerősítésévei, — a szövetségi költségvetés megszilárdításával, — egységes pénzügyi, hitel, ár, járadék, műszaki és beruházási politika érvényesítésével, — a szövetség hatáskörének megszilárdításával a külkereskedelemben. Ezek az intézkedések a szövetségi szerveknek megfelelő eszközöket nyújtanak a népgazdaság irányításához. Nem tartottuk helyesnek azt a törekvést, hogy az iparban és a mezőgazdaságban a termelési alap egyes ágazatait közvetlenül a szövetségi szervek irányítása alá helyezzük, habár ilyen kísérletek történtek. Ez elterelné figyelmünket a koncepciós munkáról, valamint az irányítás fenti alapvető formáinak és eszközeinek felhasználásáról, ugyanakkor azonban indokolatlarŕul leszűkítené a nemzeti köztársaságok irányító szerepének az érvényesülési terét. Megállapíthattuk, hogy mindazok az intézkedések, amelyeket a CSKP KB elnöksége e fontos kérdésben hozott, a csehszlovák államszövetség mechanizmusának jobb működését célozzák, és emellett nem változtatják, nem zavarják meg és nem érintik a csehszlovák államszövetség lényegét és alapelveit, amelyeket az alkotmánytörvény tartalmaz, habár e törvény egyes cikkelyeit az elmondottakkal összhangban módosítani kell. Csehszlovákia Kommunista Pártjának mindkét nemzetünknek és az itt élő nemzetiségeknek is kétségtelenül érdeke, hogy a szövetség gondolata teljes mértékben érvényesüljön, hogy a csehszlovák államszövetség gondolata növelje a csehszlovák öntudatot és a csehszlovák hazaszeretetet, a közös szocialista hazánk iránti szeretetet. örülünk, hogy a csehszlovák szövetségről szóló alkotmánytörvény érvényesítésének már az eddigi egyéves gyakorlata is erőteljesen szolgálta ezeket az érdekeket. Szilárd meggyőződésünk, hogy ez a jövőben is így lesz. Ennek érdekében mi, szlovák kommunisták minden erőnkhöz telhetőt megteszünk. A terv teljesítése a legfontosabb feladat Elvtársak, amint már említettem, a párt és állami szerveink konszolidációs igyekezetében jelentős lépés volt az 1970. évi gazdasági terv előkészítése. Hangsúlyozni kell, hogy az egész eddigi időszakban még nem volt olyan sürgető szükséges a jó évi terv összeállítására, és még sohasem volt olyan fontos e terv következetes megvalósítása, mint ebben az évben. Erre kényszerít bennünket annak szükségessége is, hogy mielőbb ki kell küszöbölnünk számos égető problémát, amelyek súlyosan nehezednek ránk, például a lakosság ellátása, a lakáshelyzet, a tüzelőanyag- és az energiaszükséglet fedezése, a folyamatos termeléshez szükséges alapvető nyersanyagok és anyagok biztosítása terén. Ugyanakkor az idei tervvel olyan szilárd alapot akarunk teremteni, amelyre majd népgazdaságunk következő öt évi fejlesztésének reális távlatait építhetjük. Az idei gazdasági tervnek,' illetve teljesítésének annál nagyobb a jelentősége, mert segítségével kell leküzdenünk a népgazdaságnak zilált helyzetét, amely úgy keletkezett, hogy az utóbbi két évben gyakorlati munkánkban Jelentős mértékben elhanyagoltuk a népgazdaság tervszerű irányításának gondolatát és emiatt igen bonyolult helyzet alakult ki a terv előkészítését illetően. Ez az oka annak, hogy a terv előkészítésének, de főleg megvalósításának feladatait elsődleges politikai feladatnak tartjuk. így kellene állást foglalnunk hozzá mindnyájunknak az állami és a gazdasági szervekben, különösen akkor, ha biztosítása során számos olyan nehézségbe ütközünk, amelyeket előre nem látunk. Igen, pártos és szocialista állampolgári öntudatosságunk egyik alapvető kritériuma legyen az, hogyan tudjuk teljesíteni az 1970. évi térv feladatait. A terv stabilizációs jellege a nemzeti jövedelem forrásai szükséges dinamikus kialakításának megőrzésében e források struktúrájának javításában másként pedig maximálisan takarékos felhasználásában rejlik.-Az 1970. évi terv a nemzeti jövedelem 8,5 százalékos gyarapodására számít ügy, hogy folytatódik növekedésének viszonylag magas fokú trendje. A nemzeti jövedelem kialakításának fő forrása továbbra is az ipari termelés. Terjedelmének több mint 9 százalékkal kell növekednie. A terv összeállításához a piaci alapokra történő szállítások növelésének lehetőségeit keresték. E szándékokat azonban korlátozzák a termelőképesség és a nyersanyaglehetőségek. Megerősítést nyer, hogy a végső tp. -•élés terjedelme az íparágaza . kölcsönösen összefüggő egész komplexumától függ. Szlovákia gazdasági fejlesztésébe az előző évek folyamán befektetett beruházások lehetővé teszik főként a kohó- és a vegyipari termelés jelentős növelését, ami viszont hozzájárul a korszerű nyersanyagalapnak a feldolgozó iparágazatok és a mezőgazdaság számára történő bővítéshez, valamint elősegíti a kivitel növelését is. Igényes feladatok — jelentős tartalékok A termelés tervszerű növelése bizonyára igényes feladat, ha tekintetbe vesszük azokat a korlátozó befolyásokat, amelyek az anyagi biztosítás, az energetika és a közlekedés terén mutatkoznak. Ha azonban a kapacitásban meglevő feltételeket tekintjük, azt látjuk, hogy itt óriási tartalékok vannak, amelyek feljogosíthatnak bennünket Igényesebb feladatok kitűzésére. Már évek óta beszélünk a fejlődés nem beruházási tényezőinek kihasználásáról, és már valóban itt az ideje, hogy ebben az évben gyakorlati lépéseket is tegyünk. Nézzük csak a műszakok számának kérdését. Ahelyett, hogy jobb eredményeket értünk volna el, a műszakok számának már elért koeficiensét sem tartottuk be. Példaként rámutatok, milyen volt a fejlődés az elmúlt három év alatt egyes gépipari vállalatokban. Ha az 1967-es évet összehasonlítjuk az 1969-es évv§l, azt látjuk, hogy a Vágmenti Gépgyárakban a műszakok számának koefficiense 1,45-ről 1,40-re csökkent, a Dubnicai Gép- és Kohóművekben 1,26-ről 1,09-re, a piesoki gépgyárban 1,52-ről 1,49-re és a tolmácsl gyárban 1,42-ről 1,19re. És így sorolhatnánk tovább vállalataink egész sorát. És mi ezt a helyzetet tűrjük, bár tudjuk, hogy a CSSZSZKban a legalacsonyabb a műszakok száma. Nálunk ma egyesek a fejlett tőkésországok gazdasági eredményeire kacsintgatnak, de kevesen gondolkodnak el többek között afelett, hogyan használják ki ezekben az országokban a termelési kapacitásokat. Ügy vélem, ebből gyakorlati következtetéseket kell levonni, legalábbis akkor, ha lépést akarunk tartani más országokkal. Ez a helyzet arra késztet bennünket, hogy komolyan elgondolkodjunk különösen iparunk gyorsabb fejlesztése útjainak keresésénél. Az új célkitűzés elbírálásánál sokkal komolyabban kellene feltennünk a kérdést, mit tettünk a meglevő termelőhelyek jobb kihasználása érdekében, hisz a a műszakok számának növelésével eszközöket takaríthatunk meg a termelési állóalapoknál és azokat a lakáskérdés gyorsabb megoldására és más nem termelési ágazatok fejlesztésére használhatjuk fel. Így kell hozzálátnunk az elvarázsolt kör megoldásához. Egyrészt nagy vállalatok kapacitása nincs kihasználva munkaerőhiány miatt, másrészt fiatal szakképzett emberek tízezrei évekig várnak lakásra. Ebből adódik a következtetés, hogy a lakásépítés koncepcióját sokkal szorosabban egybe kell kapcsolni a termelőhelyek kihasználásával. Szlovákiában a múltban ezt a szükségességet nem éreztük ilyen fokozottan, de a jövő években a gazdaságpolitika egyik leglényegesebb feladatává válik. A szükséges termelékenység, minőség, a termelés kielégítő műszaki színvonalának el nem érését a múltban általában üzemeink elmaradott műszaki ellátottságának tulajdonítottuk. Nemrégen igen szívesen érvelt ezzel a gazdasági propaganda is. Azok a tapasztalatok azonban, amelyeket elvtársaink az utóbbi években külföldi útjaik során szereztek, egészen másról beszélnek. A fejlett országokhoz viszonyítva a döntő különbség nem annyira a felszerelés színvonalában mutatkozik, hanem abban, hogy elégtelenül használjuk ki a meglevő berendezéseket, a korszerű technológiai eljárásokat, lazább a munkafegyelem és rosszabb a munkaszervezés. Hisz számos új gyárunk külföldről behozott korszerű technikai berendezésekkel van felszerelve, mint például a polietilén üzem a Slovnaftban, a polieszter selyemüzem Senicán, a vágsellyei és a homonnai üzemek, a ladcei cementgyár, a rudftanyi higanyüzem stb. Milyen problémáink vannak azonban a termelés beindítása terén Ladceben, Rudííanyban és másutt? Nem ártana, ha jobban magunkba szállnánk és megvizsgálnánk lelkiismeretünket, mit tettünk eddig a korszerű technika elsajátítására? Másrészt nem szabad mechanikusan helytelen elképzeléseket táplálunk afelől, hogy csupán a külföldről behozott berendezések érik el a világszínvonalat és csak általuk oldhatók meg műszaki és gazdasági problémáink. Gépiparunk és más feldolgozó ipari üzemeink túlnyomórészt hazai technikával vannak ellátva. Azt mondhatjuk, hogy általában ez nem roszszabb a külföldinél. Erről tanúskodik az a tény is, hogy ezekkel a berendezésekkel korszerű gyárakat szerelünk fel a világ különböző részein. Ha más országokban a mi technikai berendezéseink segítségével gyakran jobb eredményeket érnek el, mint Idehaza, ez olyan dolog, ami fölött el kell gondolkozni. Tehát ebben az esetben is „sorsunk úgyszólván saját kezünkben van". Szlovákia népgazdasága már most a szakképzett dolgozók nagy potenciáljával rendelkezik, és ez minden feltételt megteremt a tudomány és a kutatás eredményeinek hatékonyabb felhasználására, a korszerű technika és technológia érvényesítésére, de különösen az egész termelési folyamat tudományos megszervezésére. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az állami szervek és a gazdasági szervezetek dolgozói következetesen biztosítsák ezeknek az intezifikációs tényezőknek a felhasználását. Az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk a dolgozók munkaideje kihasználásának. Nem titkoljuk, hogy ezen a téren a legelemibb elveket sem tartják be. Bizonyára nem válik azon vállalatok vezetőségének a becsületére, ahol munkaidőben órákat töltenek a kantinokban vitatkozással, ahol már a műszak befejezése előtt hosszú sorok állnak a portán. Ilyen helyzetben azután a munkahét lerövidítése szükségszerűen a termelés csökkenését hozta magával. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya határozottan ragaszkodni fog ahhoz, hogy a vállalatok és üzemek teljesítsék mindazokat az előfeltételeket, samelyeknek betartásához kötöttük az ötnapos munkahét bevezetését. Helyes lesz, ha ezután a plénum után mint kommunisták kritikus szemmel körülnézünk és hozzájárulunk a munkaidő jobb kihasználásához. E kérdésben bizonyára támogatnak bennünket azok az emberek, akiknek fáj a rendetlenség, amit mi jóindulatúan eltűrünk. Teljes mértékben támogatjuk azokat az igazgatókat, akik ezen a téren igényesen és következetesen lépnek fel-, ezzel szemben-nem tűrjük meg azokat, akik nem tudnak rendet tartani a munkahelyeken. . S < • ' Törődni kell a munkabiztonsággal is. A humánus szempontok mellett jelentős gazdasági károkat is okoznak az e téren előforduló fogyatékosságok. A munkabalesetek következtében elveszett munkaidő már évek óta átlagosan csaknem másfél millió napot tesz ki, ami annyit jelent, hogy naponta mintegy 4000 dolgozó nem dolgozik. A termelési veszteségeken kívül a munkabalesetek magas gyógykezelési költségeket, táppénz stb. címen kifizetett költségeket jelentenek. A gazdasági helyzet megoldása terén ebben az évben jelentős feladat hárul a mezőgazdaságra. A mezőgazdasági termelés terjedelmének 1,6 százalékkal, a piaci termelésnek 3,9 százalékkal kell növekednie. De nemcsak a növekedés üteméről van szó, hanem főként arról, hogy a mezőgazdaság fontos helyet foglal el, mint a lakosság szükségletei kielégítésének forrása. A mezőgazdaság kétségtelenül olyan ágazat, amelynek fejlesztésében a múlt évek folyamán pozitív eredményeket értünk el. Ez a szocialista nagyüzemi termelés kiépítésére irányuló pártpolitikának, de ugyanakkor a szövetkezeti parasztok és az állami gazdaságok dolgozói becsületes munkájának a gyümölcse. A szocialista mezőgazdaság becsülettel megállta helyét a január utáni fejlemények legmozgalmasabb időszakában is. Ezt az ágazatot sem kerülték el azonban a tervszerű irányítás meglazulásának a következményei. Ez főként az állattenyésztési termelésben, elsősorban a gazdasági állatállomány csökkenésében mutatkozott meg. Ezáltal éppen abban az időben volt kevesebb a piaci alapokra történő hússzállítás, amikor a lakosság jövedelmének növekedése következtében fokozódott a kereslet. A helyzetet fokozott húsbehozatallal kellett megoldani, de még így sem kerülhettük el az ellátásban mutatkozó zavarodat. Az 1970. évi terv ezért a fenti problémák megoldására irányul. Meg kell teremteni a mezőgazdasági termelés további növelésének előfeltételeit elsősorban a műtrágya, a jótermő vetőmagfajták fokozott szállításával, a takarmányfélék összetételének megjavításával és az ön-' tözött területek bővítéséveL Döntő tényező marad azoknak a pozitív elemeknek a megőrzése és továbbfejlesztése, amelyek már eddig is hozzájárultak a mezőgazdaság fejlődéséhez. Ilyenek a mezőgazdák érdekeltsége a termelés növelésében, a munkaszervezés megjavítása és a korszerű nagyüzemi termelés elemeinek bevezetése. Az állattenyésztési termelés problémáinak megoldása azonban hosszabb időt igényel. Ebben az évben el kell érni az állatállomány gyarapodását, ami a fokozott hústermelés előfeltétele; a sertés- és baromfihús termelésben az eredmények már ebben az évben megmutatkoznak. Az állattenyésztési termékek iránti kereslet kielégítése során támogatni kell azt az irányzatot, hogy emelkedjék a tej és tejtermékek fogyasztása. (Folytatás a 3. oldalon) 1970. II. 6.