Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-04 / 29. szám, szerda

BUDAPESTI LEVÉL A néger és a szovjet irodalom panorámája és egyéb érdekességek az Európa Kiadó terveiben Hogy a népek és irodalmak mindig újra meg újra meglephetik az embert, újra meg újra eláraszthatják ismert és árnyékban maradt géniuszok alkotásaival, arra nagyszerű példa a budapesti Európa Kiadó idei első félévi terve. Mi kerül tehát a világirodalmat magyarul kedvt-iő olvasók asztalára az elkövetkező hónapokban? Elsősorban egy rendkívüli értékes gyűjtemény a néger irodalom kiváló alkotásaiból. Ralph Ellison, eredetileg 1952-ben megjelent regénye, a va;kos kötetben napvilágot látó „A láthatatlan" az amerikai néger gettók szörnyű nyomorába vezet el, ahol már névtelen emberek élnek olyan névtelen életet, amit a színes bőrű szerző maga is nagyon jól ismer, mert kezdetben magát is erre kárhoztatták a körülmények. Le Roi Jones munkája a „Blues népe" — a népszerű Modern Könyvtár új kötete azt a kérdést boncolgatja, kicsoda, pontosabban micsoda az amerikai néger. A fekete értelmiség legjobbjai közé tartozó szerző meghökkentő realitással állítja elénk a „világosfejű" négerek öntudatra ébredését és szinte reménytelen szociális és szellemi helyzetét. A múlt század elején Kubájába vezet el a félvér Juan Francisco Manzano „önéletrajz"-a, ez a megrázó írás, amelyben az önerejéből írni-olvasni megtanuló rabszolga, későbbi forradalmi vezető és költő, leírja útját a lázadásig. A kötet egykori és egykorú illusztrációi jól kiegészítik a nyomasztó, majd valamivel oldottabbá váló emlékező leírásokat. E különös néger világot, melyet az előbbi három „érdekelt" szerző műve idéz, jól egészíti ki a fehér bőrű John Ball négertárgyú regénye, a „Forró éjszaka", melyről azt hisszük elég, ha csak annyit jegyzünk meg az olvasónak, hogy ebből készült a hasonló című, többékevésbé bűnügyi film Sidney Poitier főszereplésével, mely olyan nagy sikert aratott az elmúlt hónapokban Csehszlovákiában ... A kiadásra kerülő művek között a második nagy csoport a szovjet irodalom újabb és újabb értékeit bemutató kiadványok *ora. A tehetséges Andrej Voznyeszenszkij ezúttal „Tükör-világok" című kötetében legújabb verseivel jelentkezik. A világhírű, meglehetősen hányatott életű és sorsú költőnő, Marina Cvetajeva ezúttal prózaíróként mutatkozik be tisztelőiaek. „Fogoly lélek" című munkája részben esztétikai írásainak gyűjteménye, részben emlékiratainak fejez'ete, részben önéletrajzi írásainak, novelláinak és karcolatainak értékes gyűjteménye. Vsrevolod Ivanov, az ugyancsak nagynevű szovjet író, „Matvej, az Isten" című munkája elbeszélésgyűjtemény. A személyi kultusz idején hosszan és mčltatlanul elhallgattatott íróval szemben ez a kötet a felfedezett és újra értékelt nagyság elismerését jelentette Moszkvában és azt jelenti most, a magyar nyelvterületen is. Marietta Saginyan „Sorrentol karácsony" cimű emlékezésgyűjteménye az emigrációban élő Lenin napjaiba enged bepillantást. Az írónő, aki nemcsak ismerőse, de egyidőben kísérője is volt a nagy proletárvezérnek, egyedülálló résziéIHlllllllHIIIJIIíiliiüiiiliiiiiiiiiil Sorsjeggyel Osakába Immár hetedízben árusítják a Szlovák Képzőművészeti Alap által kiadott sorsjegyeket, melyeket a trafikokban, a Posta Hf-lapszolgálat újságárusainál, a bútorüzletekben, a községekben, a Jednota üzleteiben és az efsz-ben is meg lehet vásárolni. A sorsolásnál 20 000 nyereményt és prémiumot sorsolnak ki. Ezek értéke összesen 2 millió korona. Az első ö' 'akásbercadezés, eredeti f: ayek, és ČEDOK-utazasok Dél Amerikába, Osakába és Párizsba. (Vaj teket és dokumentumokat közöl és ismertet meg olvasóival. A „Dolgozom, jól vagyok" című kötet Lenin és Gorkij levelezésének jelentős részét mutatja be. „Az ember mintha villamosáramba kapcsolódna, oly friss és felpezsdítő e két szellem" — írta annak idején Viktor Sklovszkij, a kötet első sajtó alá rendezője. A megállapítás ma is igaz. A kötetbe azonban számos más, Lenin-levelet is felvettek a szerkesztők — valamennyiben a nagy proletárvezér önmagáról, munkájáról, életének, fiatal korának emlékeiről, eseményeiről beszél. A szovjet műveket két orosz klasszikus új megjelenése egé sziti ki: Gogoly „Az arckép"-e, és Dosztojevszkij „Feljegyzések a holtak házából" című világhírű munkája lát ismét napvilágot. Ugyanekkor először kerül a magyar olvasók elé Akszakov, „Bagrov unoka gyermekévei" című regénye, a XIX. századi realista orosz irodalom klasszikus értékű alkotása. A kép azonban nem lenne teljes, ha nem jeleznénk, hogy mindez tulajdonképp csak a kiadói terv egy része. A nagy számban megjelenő többi mű (mintegy hetven különböző kiadvány^ rendkívül nemzetközi. Valamennyit felsorolni természetesen lehetetlen, de íme néhány, a legfontosabbakból. A bolgár Petőfi, Hriszto Botev, „Kenyér, vagy golyó" című verskötete a jeles költő műveinek eddigi legteljesebb magyar nyelvű gyűjteménye. A modern lengyel költészetet „Az elvarázsolt fiákker" című mini-antológia képviseli, elsősorban humoros versekkel... Saul Bellow, a neves író „Henderson, az esőkirály" című regénye a „Herzog" íróját teljesen új oldaláról mutatja be, de a téma mégis ismerős korábbi műveiből: a képmutatásról és az elidegenedésről számol be, meggyőzően. Brecht: „Háromgarasos regénye" a „Világirodalom remekei" sorozatban lát napvilágot — a könyvnek ez már negyedik magyar kiadása az utóbbi évtizedben... Feuchtwanger klasszikus remeke, a „Goya", régen várt új kiadása is az olvasók kezébe kerülhet. Az újraolvasás során ismét rádöbbenhetünk: a mű értékei csak nemesedtek az elmúlt esztendőkben... Jean Giradoux „Harc az angyallal" című műve a jeles francia író játékos és bensőséges szerelmi históriája roppant olvasmányos és szórakoztató mű. William Golding két megrázó remeke a „Legyek ura" és a „Piramis" az úgynevezett „nehéz irodalom" kedvelőinek jelent különös szellemi örömet. Tadeusz Konwicki és Anna Kowalska — a jelenkori lengyel irodalom reprezentánsai — mellett, megjelenik Vladimír Neff „Humbl úr viszontagságai" című érdekes munkája, továbbá új kiadásban lát napvilágot a filmen már nagysikerű Jan Otčenásek-mú, a „Rómeó, Júlia és a sötétség", továbbá megjelennek Karel Čapek írásai egy új gyűjteményben „Történelmi görbetükör" címmel. A közel félmilliós példányszámot jelentő kiadói terv egyéb műveinek szerzői között többek között Stendhal, Mauriac, Thomas Mann, Thornton Wilder, Jack London és mások neveivel találkozhatunk, s hogy teljes legyen a kép, azt is megemlítjük, hogy a szórakoztató bűnügyi irodalom két klasszikusa Agatha Christie (két művel) és Eple Stanley Gardner (egy művel) is jelentkezik a magyar közönség előtt. Az Európa Kiadó tehát, mely elsősorban a világirodalom megjelentetésével foglalkozik, — a következő hónapokban többnyire hézagpótló művekkei örvendezteti meg olvasóit, és az eddig kialakult hagyományt folytatva, elképzeléseit egy-egy irodalmi körre is súlypontozva világirodalmi adósságainkból is törleszt jó néhányat... FENYVES GYÖRGY A SZIMFONIKUS ZENE ÉS A MAI EMBER A könnyűzene hívei nemigen kedvelik a komoly szimfonikus muzsikát. Alapjában véve nem is a zene „nehéz" volta riasztja el őket. A szimfonikus zene talán már első hallásra szólna hozzájuk, megragadná a képzeletüket, ha .. . érdeklődéssel, nyitott szívvel hallgatnák. Sok emberben már a szimfónia szakszerű, józan megjelölése is bizonyos ellenérzést vált ki: Róbert Schumann, IV. szimfónia, d-moll, opusz 120. — jelenti például a rádióbemondó, és a könnyűzenei műsor kedvelőinek érdeklődése a fagypont alá süllyed. A tapasztalat szerint a zenemű tartalmára utaló címek általában vonzó erővel bírnak, mint például Haydn: Üstdobpergés, Vadászat, Beethoven: Eroica, Berlioz: Fantasztikus szimfónia, és így tovább. Sokatmondó elnevezése nélkül talán Schubert Befejezetlen szimfóniája is vesztene népszerűségéhői. Az átlagos „zenekonzumens" szemében milyen szerényszerep jutna például Till Eulenspiegel vidám csínyjeinek, ha Richard Strauss egyszerűen ezzel a címmel látta volna el: Zenekari Scherzo, F-dúr. Tartalmi utalás híján Smetana Moldva-költeményéért is kevesebben rajonganának, pedig a Smetana-muzsika magyarázat nélkül sem veszít kifejező erejéből. De a cím már önmagában is mond valamit és bizonyos képzettársítást kelt. A komoly zenét kerülő emberek szívük mélyén többnyire nem is olyan „zenétlenek", hogy az igazán jó szimfonikus muzsika ne szerezzen nekik örömet, ne nyújtson lelki felfrissülést. Valószínűleg nemigen gondolkoztak még el a muzsika feladatán: csakugyan kimerül-e a zene küldetése abban, hogy zsongltó dallamokkal, bizarr ritmusokkal vagy izgató hangzással szórakoztasson? A szimfonikus zene persze csak intenzív átélésben nyfitk meg a hallgató előtt. A nagy szimfonikus remekművek tartalmukban az életet és az élet nagy progresszív eszméit tükrözik. Ezekhez az érzésekhez és gondolatokhoz minden embernek közvetlen köze van. Akár a klasszikus szimfóniát, akár kortársaink legjobbjainak alkotásait nézzük, a szimfónia nem elvont, homályos érthetetlenség, hanem vérbő, életközei zenei megnyilatkozás. A kor és a társadalom változása, fejlődése szerint változik, alakul a szimfónia formája és tartalma is ... sokrétű folyamat, amely a tragikumtól az életörömig az egész emberi létet átfogja. önmagát rövidíti meg, aki nem veszi magának a fáradságot, hogy megértse a szimfónia mondanivalóját. Ne vonakodjunk az olyan muzsikától, amely egész sajátosságában arra van teremtve, hogy magas rendű örömet szerezzen, elmélyítse gondolat- és érzésvilágunkat, s egy-egy órára kiemeljen a hétköznapok szürkeségéből. A szimfóniák száraz megjelölése mögött élet rejtőzik. Ha a szimfonikus zenének egy kis időt és figyelmet szentelünk, egy egész világot kapunk érte cserébe. HAVAS MÁRTA • LU1GI CHIARIN1, a velencei filmfesztivál volt igazgatója könyvet ír „Az oroszlán és más állatok" címmel (a velencei fesztivál fődíja ugyanis az arany oroszlán volt), amelyben a fesztivál díjainak kiosztása körüli intrikák történetét kívánja megörökíteni — évekre viszszamenően. A könyv híre nagy nyugtalanságot keltett olasz filmkörökben. • A LEGKORSZERŰBB MAGYARORSZÁGI FŐISKOLÁT az 1970—71-es tanévben nyitják meg Pécsett. Az új, 129 millió forint ráfordítással épülő építészeti és műszaki főiskolának 1700 hallgatója lesz és fontos műszaki kutatásokat ts fog végezni. Hollandiai gladiol hagymák új fajtái minden színben kaphatók I Rendelje meg 1970 február 10-ig a következő címen: Obchod s ovocím a zeleninou, gen. riad. Odbor Semien a záhradníckych potrieb ŠURANY, Cintorínska ul., telefon 138 ÚF-120 AMQTORQSOK FIGYELMÉBEAJÁNUUK! Bratislava város közszolgáltatási üzemének autóbazárja (Cintorínska ulica 6., telefon: 542-60) az alábbi karbantartási munkák elvégzését vállalja: 1. Autók mosása. 2. Autómotorok tisztítása. 3. A gépkocsialvázak védőanyaggal való konzerválása. 4. Autókarosszéria lakkozása. 5. Olajcsere. 6. Autók befecskendezése Tlumoxszal. 7. A krómozott alkatrészek átmázolása Chromofixszel. 8. Apróbb javítások és alkatrészek kicserélése. Eladásra a következő márkájú kocsikkal rendelkezünk: Ford Cortina 1500, Mercedes 220 S, Škoda 1202 és MB 1000, Fiat 600 D és 850, Warszawa, Volkswagen 1500, Renault 8, Opel Rekord, Volga, Moszkvics 408, Trabant 601. KOMUNÁLNE SLUŽBY MESTA BRATISLAVY, AUTOBAZÁR, Cintorínska ulica 6, telefon 542-60 A BRATISLAVAI DIMITROV VEGYIMŰVEK felvesz: munkásokat ÍC vegyiüzemekbe, váltott műszakban 10-14 koronás átlagórabérrel, ^ az építkezésekre, 14 koronáig terjedő óránkénti akkordbérrel (különélési pótlékot és útiköltséget is fizetünk), vasúti tolatómunkára, 10 koronás átlagórabérrel, it ki- és berakodó munkára, 14 koronáig terjedő akkordbérrel, •fa 17 éven felüli lányokat a két műszakban dolgozó fonalsodró üzembe, valamint 18 éven felüli női munkaerőket a 4 műszakban termelő műfonalgyártó üzembe, btto 1200-1800 koronás havi keresettel. A lakatos - hegesztő, villanyszerelő — szerelő — asztalos és ács szakmákban a munkabeosztás szerinti kb. 10 koronás átlagórabérrel alkalmaznak munkaerőket. A folyamatosan termelő üzemrészlegekben dolgozókat 1970.1. 1-től előnyben részesítjük, a szombati és a vasárnapi műszakokért az alapbéren felül pótdíjat fizetünk. Szállást és étkezést nőtleneknek, hajadonoknak biztosítunk. Bővebb tájékoztatás az üzem személyzeti osztályán. OF-1283