Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 8. szám, Vasárnapi Új Szó

V. I. Lenin a „Felszabadított munka" emlékmű alapkőletételén Moszkvában, 1920. május elsején. Vlagyimir Iljics beszédet mond az általános katonai kiképzésben részesült alakulatok előtt a moszkvai Vörös téren, 1919. május 25-én. ÚJ LENIN-DOKUMENTUMOK A Lenin-centenáriumot a szovjet filmalkotók új filmekkel köszöntik. Természetes, hogy ebben a munkában döntő fontosságúak voltak a dokumentumok, a fényképanyag, Lenjn kortársainak a vallomásai stb. Leonyld Hrisztyi rendező már befejezte a „Lenin három tavasza" című filmet és megkezdte a „Milyen volt Lenin? című film forgatását. Mindkét alkotás úgy mutatjajse Lenint, ahogy az emberek tudatában él: mint kiváló egyéniséget, gondolkodót, szervezőt és nagy realistát. Érdekesnek ígérkezik Alekszej Kazakov filmje s, Leninről és Krupszkájáról, akiket a szerző nemcsak mint politikai bajtársakat mutat be, hanem mint egymást szerető emberpárt. Nem kisebb érdeklődésre tarthat számot Nemes János és Borisz Nyebilszkij szovjet—magyar koprod ikciós filmje, amelynek a címe „Menetelünk a forradalomba". Ennek a koprodukciós dokumentumfilmnek a vezérfonala Szamuely Tibor Budapesten élő özvegyének az elbeszélése. Alekszandr Lemberg operatör fél évszarccGal ezelőtt katonaviselt filmes vor. Moszkvából utazott a forradalmi ^etervárra. Akkor még nem is sejtette, .">ogy Oroszországban elsőnek éppen ö készít filmfelvételt Leninről. A forradalom v«;An ai;

a rnúit tizenkilenc éves. — Akkoriban i\e: IHSZfipltrl vállalkozónál, Kogannál és Perszkijnél dolgoztam. Cégünk játékfilmeket készített. Tizenhétben, amikor behívtak katonának, első ízben bíztak meg híradó film forgatásával. Gazdáim elláttak mozgóképfelvevőgéppel és lelkemre kötötték: híradóm a háború győzelmes befejezését áhító orosz katonákról szóljon. Én ehelyett orosz és német katonák barátkozását örökítettem meg. • Mikor kezdte filmezni a jorradalmi eseményeket? — A Ktnoalfa cég akkortájt forgatta „A kétfejű sas karmai közt" című filmet. Én voltam az operatőr. Lomaskin, a cégtulajdonos Pétervárra küldött filmért. Történetesen a Ksesinszkája-villa környékén jártam. A ház előtt gyűlés zajlott. A villa erkélyén akkor pillantottam meg először Lenint, amint éppen szónokolt. A tömeg jórészt munkásokból és katonákból állott. Mélységesen megragadott mindaz, amit láttam és hallottam s — filmezni kezdtem. — Néhány nap múltán elmentem az első szabad majálisra a Marsmezőre. Az élmények olyannyira lenyűgöztek, hogy egyszer csak észbekaptam: de hiszen én mind a 120 métert elfilmeztem! Levettem a beszédet mondó Vlagyimir lljicset s a lelkesen tapsóló közönséget. • OT LENINHEZ címmel szovjet—NDK koprodukciós filmet forgatnak. A történet 1919-ben játszódik, s arról szól, miként jut el egy fiatal munkás Bajorországból Moszkvába a német kommunisták levelével. Főszereplő: Mihail Uljanov. • GLEB PANFILOVN fiatal szovjet rendező második filmjének a forgatásába kezdett, a Lenfilm Stúdióban. A gyári lány mai történet, a főszerepet Inna Csurikova játssza. • MOSZKVÁBAN, a legújabb Jelentések szerint 563 mozihelyiség van; ezek közül 117 az állandó filmszínház 81 700 férőhellyel. 1968-ban a moziknak több mint 114 millió látogatója volt. A szovjet fővárosban a múlt évben összesen 145 millió ember volt moziban • A MOSZKVAI filmstúdió látványos színes filmet forgat, melynek a címe egyelőre még ismeretlen. A főszereplők a szovjet cirkuszok és varieték művészei és artistái. A filmnek két — film és tv — változata készül, melyből az egyiket majd a színes tv-sugárzás keretében mutatják be. • AZ OSCAR DÍJJAL KITÜNTETETT Szergej Bondarcsuk által rendezett „Háború és béke" című szovjet film exportrekordot ért el. A filmet 85 ország vásárolta meg. Az Anna Karenina című film is jól helyezkedett, második helyre került Ezt a filmet 54 országban mutatták be Az első szovjei-svéd koprodukciós filmet (Omega film Stockholm - Gorkij Film Moszkva) a „Férfi a másik oldalról" címmel Tallinnban forgatták. A film témája egy valóban megtörtént esemény, 1919ben játszódik le, amikor a fiatal szovjet állam 22 tonna arany rubelért 1000 mozdonyt rendelt meg Svédországban. Felvételünkön a két főszereplő: a svéd Eibi Andersson és a szovjet Nyikolaj Tyihonov. • Ml lett ezekkel a felvételekkel? levetítotték őket a moziban? — A tekercs a cég tulajdona volt. Valószínű, hogy a menekülő Lomaskin ezt ls magával vitte. Filmem néhány kockáját egyszer viszontláttam a vetítővásznon — Gurov rendező „Felejthetetlen évek" című filmjében. De ez már Lenin halála után történt. Remélem, hogy a Vlagyimir Iljicsről készült felvételek egyszer előkerülnek. — Hallhatnánk valamit arról, hogyan készültek azok a Leninről szóló filmfelvételek. amelyek fennmaradtak? — 1918 táján kezdtünk dolgozni a moszkvai filmbizottságban. Ez volt az első szövjet filmes szervezet. Lelkesen forgattunk, fittyet hánytunk éhségre, mindenféle nehézségre. Agitációs vonatokat kísértünk, a frontokon lefilmeztük a polgárháború legendás hőseit. Kalinyin, Kirov irányításával dolgoztunk. Aztán megbízást kaptunk Lenin megörökítésére • Vlagyimir Iljics nem szerette, ha filmre veszik s kerülte az ilyen alkalmakat — Mindig azon volt, hogy ne őt filmezzük, hanem az egyszerű embereket. Ennek ellenére igyekeztünk lopva őt is „lencsevégre" kapni. Ám ez a felettébb kemény diónak bizonyult. Ugyanis hoszszú gyújtótávolságú optikánk nem volt, a felveendő személyek közelebb hozásáról szó sem lehett. A volta-ív fényével kellett beérnünk, a szén sistergett, parázsdarabkák hullottak a padlóra. Mindig tűzoltók őrködtek a közelünkben. A volta-ív bántotta a szónokok szemét. — Vlagyimir Iljics tudta, hogy selejtes filmekkel kellett dolgoznunk, sőt, hogy gyakran negatív helyett pozitív szalagon filmeztünk. Arról sem feledkezett meg, hogy nincs autónk, és saját gépkocsiját ajánlotta fel. Irántunk, operatőrök iránt tanúsított figyelme nemcsak jólesett, hanem arról is meggyőzött, hogy munkánk fontos, tehát szükség van rá. • Közismert Leninnek az a mondása, hogy a filmgyártás' elsődleges feladata a híradó. Hogyan valósult meg ez a megállapítás? — A forradalom óriási lökést adott a híradó fejlesztésének. Október előtt a híradó másból se állt, mint a felső tízezer báljainak és egyéb szórakozásainak a megörökítéséből. A forradalom győzelme után egyideig csupán tájékoztatásra korlátozódott. Egyetlen agitációs vonatról, illetve hajóról sem hiányozhatott a filmoperatőr, jómagam 1919-ben a „Vörös Csillag" agitációs hajót kísértem. Az ezen az utazás során felvett filmet Dziga Vertov, a neves dokumentumfilmes és újító montírozta 'össze. — A filmbizottság kevés operatőrrel és felszereléssel rendelkezett. Filmszalagot igen keveset kaptunk, mégis fáradhatatlanul dolgoztunk. Sokat forgattunk a polgárháború frontjain. Néhányszor sikerült Lenint filmeznem. Például 1919. november 7-én, a Vörös téren rendezett katonai felvonulás alkalmával; ugyanezen évben a V. tanácskongresszusoa. Kollégáimmal részt vettem Lenin temetésének a forgatásán. A Leninről szóló filmkockákról mór sokat írtak. Ma már klasszikusnak számít az a képsor, amely a Vörös téren, a frissen kiképzett katonák előtt beszédet mondó Vlagyimir lljicset örökíti meg 1919. május 25-én. Ezeket a kockákat gyakran felhasználják a forradalomról szóló filmekben. Operatőre Levickij volt, aki ugyanezen a napon filmre vette Lemint Szamuely Tibor társaságában. Levickij filmezte le a Christensen amerikai közgazdásszal beszélő Lenint, annak kremli lakásán. Igen népszerű az a filmpillanatfelvétel amelyet Grigorij Gibel készített a Komintern III. kongresszusán: Lenin ott ül a szónoki emelvény lépcsőjén s elmerülten jegyezget noteszába. A Kinopravda c. dokumentumhíradót Lenin is megnézte s utána elismerően nyilatkozott Dziga Vertov munkájáról. |. SZTYISOVA