Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-21 / 44. szám, szombat

Hétvégi hírmagyarázatunk Bonn—Berlin párbeszéd A napokban nagy feltűnést keltett az a bejelentés, hogy Willy Brandt nyugatnémet kancellár Willi Stoph NDK-kormányfő meghívására március derekán Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosába látogat, hogy megfelelő szinten megkezdjék a két német állam már régóta esedékes párbeszédét, megteremtsék viszonyuk normalizálásának felételeit. A reménykeltő hivatalos közlemény azonban nem ad okot túlzott derűlátásra: Brandt korántsem jelentette ki, hogy hajlandó nemzetközi jogilag elismerni azNDK állami szuverenitását, sőt elég nyíltan célzott arra, hogy meg akarja kerülni a kényes és a nézetek összeütközésére okot adó kérdéseket, vagyis azt, ami a lényeg: az NDK nemzetközi jogi elismerését, amire aztán a két német állam egyéb kapcsolatai épülnének. AZONOS CÉLOK — AZONOS ÁLLÁSPONT Zsivkov elvtárs prágai látogatásának sajtóvisszhangja 1970. II. 21. 0 Első fecskék A két német állam viszonyában, illetve a német kérdés rendezésére irányuló törekvésekben vitathatlanul akkor következett be lényeges változás, amikor a tavaly őszi parlamenti választásokon a szociáldemokraták előretörtek és a liberális irányzatú szabad demokratákkal kiskoalíciőt alkotva ellenzékbe kényszerítették a több mint húsz éven át domináns helyzetben levő kereszténydemokratákat. A német és a világközvélemény sokat várt az új szociáldemokrata kancellár, Willy Brandt személyétől, de úgy látszott, a gyors változást váró közvélemény türelmetlenségében csalódva állapította meg, hogy nem történik semmi, vagy legalábbis nem sok történik. Kétségtelen, hogy a nacionalista múlt hagyományaira támaszkodó, a neonáci szellemmel erélyesen szakítani nem akaró kereszténydemokrata Kiesinger-vezetéssel szembenálló, aktív antifasiszta múltú Willy Brandt személyét egyrészt túlidealizálták, másrészt azonban nem vették tekintetbe, milyen nagy nehézségekkel, az ellenzékbe vonult kereszténydemokraták részéről lépten-nyomon tapasztalt gáncsoskodással kell megküzdenie az új bonni klskoalíciós kormánynak. Brandt elsó kormánynyilatkozatában óvatos változásokat ígért, ezt egyrészt buzdításnak szánta a rugalmasabb német politika híveinek, ugyanakkor megnyugtatásul is a megcsontosodott konzervatív, sok bonyodalom okozására képes visszahúzó erőknek. Az utóbbi hónapokban a kancellár hivatalos nyilatkozataiban érezhető volt ugyan bizonyos megtorpanás, ám az új kormány megbízottal az érdekelt fővárosokban lassan-lassan előkészítették a talajt a bonni kormány ún. keleti politikájának konkretizálására. Hogy csak a legutóbbiakat említsük: Bahr moszkvai, Duckwitz varsói, Wischnewskt budapesti tárgyalásai, a Moszkván átutazó Scheel külügyminiszter és Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes repülőtéri megbeszélései mind láncszemei voltak Brandt „keletre nyitásának". 0 A lényeget nem lehet megkerülni A bonni és a berlini kormány párbeszédét lényegében Walter Ulbrichtnak, a Német Szocialista Egységpárt első titkárának, a demokratikus Németország államfőjének januári kezdeményezése, a két német állam viszonyának szerződéses rendezésére tett javaslata vezette be. Annak ellenére, hogy Brandt kancellár elutasította az NDK nemzetközi jogi érvényű elismerését, nyugati megfigyelőknek is az volt a véleménye, hogy az NDK részéről nyitva hagyták az ajtót a lehetséges tárgyalások előtt. Willy Brandt volt az első nyugatnémet kormányfő, aki hivatalosan is leszögezte, hogy két német állam létezik, viszont a másik német állam nemzetközi jogi érvényű elismerését mégis megtagadta. Nem ellentmondásos magatartás ez? Amikor Bonn szorgalmazta a tárgyalásokat Berlinnel az erőszakról való kölcsönös lemondás tárgyában, Walter Ulbricht felajánlott szerződéstervezetében leszögezte: „Nemzetközt jogi érvényű, erőszakot kizáró egyezményeket csak olyan államok köthetnek, amelyek kölcsönösen nemzetközi jogi érvénynyel ellsmertk, azaz a nemzetközt fog alanyának tekintik egymást. Ha a bonni kormány valóban eröszakot kizáró egyezményt akar az NDK-vál, akkor elképzeléseinek komolyságát azzal kell bebizonyítania, hogy az NDK-t szuverén államnak ismeri el, s egyenjogú, azaz nemzetközi jogi érvényű kapcsolatokra lép vele." A német kérdésben ez az alfa és omega! Brandt eddig még csak azt vette tudomásul — félhivatalosan —, hogy két német állam létezik, ám a háború után kialakult helyzet valóságának tudomásul vétele, puszta elismerése és ennek nemzetközi jogi érvényű szerződésben való rögzítése között lényeges a különbség. A Bonn—Berlin dialógusban most is ez a bökkenő. Brandt az NDK nemzetközi jogi elismerését most is meg akarja kerülni — amit nem csak személyes állásfoglalása, hanem Brandt-ellenzékének ádáz támadásai szempontjából kell megítélnünk —, pedig a nemrégen megindult aktív tárgyalások sorozatában előbb-utóbb a bonni kancellár is elérkezik a döntő szakaszhoz, amikor a közvélemény és az események logikájának nyomására el kell szánnia magát arra, amitől még vonakodik: „His Rhodus, hic salta!". Ha ezt elmulasztja, nemcsak a kiskoalíciós kormány tekintélyét ássa alá, hanem saját pártjának bukását is okozhatja. 0 Nagy alkalom Ismételten hangoztatnunk kell, hogy nem minden Brandt személyétől, jóakaratától függ, mert nagy visszahúzó erők működnek a bonni államban, s ezek meghiúsíthatják a kancellár törekvéseit. A politikai erőviszonyok alakulásában nem lebecsülendő kereszténydemokrata és neonáci szélsőjobboldali erők mellett a bonni államot N AT O-kötelezettségei is visszatartják attól, hogy valóban új, méltányos politikát kezdjen a keleti szocialista országok és az NDK iránt. Washington a hagyományos német ambíciókra építve vezető szerepet szánt Nyugat-Németországnak a NATO európai fegyveres erőiben, és ezért is várható, hogy beleszólása lesz a két német állam viszonyának alakulásába. Brandt azonban maga is ragaszkodik például a Nyugat-Németországban állomásozó amerikai csapatok létszámának fenntartásához, és minden alkalommal hüségfogadalmat tesz a NATO, a nyugati szövetség mellett. Születhetik-e ebből a kettős magatartásból egységes állásfoglalás? Nincs helye meddő jóslatoknak. Tény az, s ez lényeges körülmény, hogy az NDK az egyenjogúság elvének feltétlen elismertetéséhez való ragaszkodása mellett nagyfokú türelmet tanúsít, s mindent megtesz, hogy megkönnyítse a tárgyalások útját, minden akadályt elhárítson. LŐRINCZ LÁSZLÓ Szófia — A pénteki bolgár sajtó továbbra is nagy figyelmet szentel Todor Zsivkov csehszlovákiai látogatásának. A lapok első oldalon tudósítást és felvételeket közölnek Zsivkov elvtárs és a bolgár küldöttség hazatéréséről. Valamennyi központi lap kommentárt közöl a tárgyalások eredményéről. A Rabotnyicseszko Delo „Jelentős hozzájárulás a barátság és az egység megszilárdításához" című vezércikkében kiemeli a látogatás és a tárgyalások nagy jelentőségét. Hangsúlyozza, hogy a látogatás a kommunista pártok és a testvéri országok barátsága elmélyülésének jegyében zajlott le. Rámutat arra, hogy az időszerű külpolitikai kérdésekben teljes nézetazonosság uralkodott a tárgyaló f e lek között. Befejezésül megállapítja, hogy a bolgár közvélemény megelégedéssel fogadja Zsivkov csehszlovákiai látogatásának eredményeit, mivel ezek jelentősen hozzájárulnak a bolgár—csehszlovák barátság fejlődéséhez. A Rabotnyicseszko Delo interjút közöl Husák elvtárssal. Husák elvtárs az interjúban válaszolt Csehszlovákiának az elmúlt negyed évszázad alatti fejlődésével kapcsolatos kérdésekre. A moszkvai Pravda is foglalkozik Todor Zsivkov látogatásával. Megállapítja, hogy a csehszlovák—bolgár tárgyalások újból bebizonyították: a baráti szövetség megszilárdítására törekszik és hozzá akar járulni a szocialista társadalom egységének az elmélyítéséhez. A prágai tárgyalásokon számos kérdést vitattak meg. A CSKP és a BKP megerősítette, hogy teljes mértékben azonosítja magát a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának határozataival, s hitet tett a proletár internacionalizmus eszméihez és a Szovjetunió iránti hűségéről. A többi szovjet lap is részletesen beszámol a látogatásról és a kiadott csehszlovák—bolgár közös közleményről. A lengyel és a román lapok is tájékoztatják olvasóikat* Zsivkov látogatásáról és a kiadott közleményről. A Neues Deutschland „Egyenjogúságot az NDK-nak" címmel részletes kivonatot közöl a Zsivkov látogatásáról kiadott közleményről. A többi lap is beszámol a közleményről. Összehívják a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusát Budapest — „A szocialista országok — közöttük Magyarország — továbbra is erőteljesen szorgalmazzák az európai béke és biztonság előmozdítását és fáradhatatlanul munkálkodnak az össz-európai biztonsági konferencia megvalósításán — hangzik az MSZMP Központi Bizottságának február 18—19-én Budapesten tartott plenáris ülésének határozatában. A határozat továbbá hangsúlyozza: alapvetően fontos a jelenlegi európai határok — közöttük az Odera—Neisse határ, valamint a Német DemokratiBonyolódik az olasz kormányválság Róma — Rumor kijelölt olasz miniszterelnök tegnap újabb megbeszélésre hívta össze a „középbal" koalíciós kormány létrehozása céljából az érdekelt négy párt — kereszténydemokraták, szocialisták, szociáldemokraták és köztársaságiak — vezetőit. A kormányválság közben tovább mélyült Aldo Sangullinak, az állami ellenőrzés alatt álló RAI rádió- és televízió-társaság elnökének lemondásával. Deifeo, aki az Olasz Kommunista Pártot elhagyva csatlakozott a szociáldemokratákhoz és egy ideig Saragat jelenlegl köztársasági elnök magántitkára volt, heves kirohanást intézett a RAI két héttel ezelőtt sugárzott egyik műsora ellen. Az olasz szakszervezetek nyilatkozatukban elítélték Deifeot és helyeslésüket nyilvánították a műsor felett. Sangulli, aki helytelenítette Deifeo állásfoglalását, csütörtökön este bejelentette lemondását a RAI elnökségéről, amely igen fontos politikai poszt Olaszországban. Az Unltá pénteki számában azt írja, hogy a jelekből ítélve Deifeo lemondása sem várat soká magára. kus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között húzódó határ — elismerése, mert enélkül nem lehet valóban komoly értelme semmiféle megállapodásnak az erőszakról való lemondásról. Az Amerikai Egyesült Államok vietnami agressziójának folytatása és a Párizsban folyó vietnami—amerikai tárgyalásoknak az USA részéről történő szabotálása a magyar közvéleményt felháborodással tölti el — hangsúlyozza továbbá a határozat. Az MSZMP Központi Bizottsága Kádár János előterjesztése alapján megtárgyalta a Politikai Bizottság javaslatát és elhatározta, hogy a szervezeti szabályzatnak megfelelően 1970 végére összehívja a Magyar Szocialista soron következő X. kongresszusát. Felbocsátották a Molnyja - szputnyikot Moszkva — A Szovjetunióban február 19-én felbocsájtottak egy újabb Molnija-típusú hírközlési szputnyikot. Rendeltetése az, hogy biztosítsa a nagytávolságú rádió-, telefon- és távíró-összeköttetési rendszer további használatát, valamint a szovjet központi televízió adóállomás műsorának eljuttatását az „Orbita" hálózat sarkvidéki szibériai, távol-keleti és közép-ázsiai pontjaira. A szputnyik elnyújtott ellipszis-pályán kering. Legnagyobb eltávolodása a Földtől 39175 kilométer az északi félgömb fölött, legkisebb eltávolodása 47 km a déli félgömb felett. A szputnyikon irányító és mérőberendezés, tájoló pályamódosító rendszerek és a szputnyik energiaellátásáról gondoskodó berendezések vannak. A beérkezett adatok szerint a szputnyik berendezése kifogástalanul működik. Előkészületek * . « .. a stoph—Brandt találkozóra Washington var|a Pompidou t A Magyar Nemzet pénteki számában rámutat, hogy a nemzetközi közvélemény figyelme a bonni kancellár. Willi Stoph meghívására adott válaszára irányul. „Az ADN hírügynökség útján nyilvánosságra hozott állásfoglalás Brandt írását elemezve megállapítja, hogy a nyugatnémet kancellár a maga módján válaszolt Willi Stoph miniszterelnök levelére, és ismételten megkerülte a két német állam közötti egyenjogú kapcsolatok megteremtésére vonatkozó szerződés megkötésének kérdését. Az állásfoglalás aláhúzza, hogy az NDK kormánya éppen a nemzetközi jogi érvényű szerződés elkerülhetetlen szükségességét hangsúlyozta. New York — Pompidou francia köztársasági elnök hétfőn érkezik az Egyesült Államokba, hogy megbeszéléseket folytasson Nixon elnökkel és más vezető amerikai politikusokkal. Ebből az alkalomból egy amerikai tévé-társaság csütörtökön sugározta azt a az interjút, amelyet Pompidou adott a szerkesztőségnek. A Líbiának eladott Mirageharcirepülőgépekkel kapcsolatban Pompidou megállapította, hogy jelenleg csak izraeli Mirage-gépek láthatók a KözelKelet egén. Véleménye szerint az izraeli kormány valójában nem tart a líbiai légierőktől s amikor nem tetszését nyilvánítja a francia—líbiai megállapodás miatt, ezzel tulajdonképpen érvet akar kovácsolni ahhoz, hogy újabb harci repülőgépeket szerezhessen az Egyesült Államoktól. Az amerikai újságíró emlékeztetett arra, hogy 1960-ban New York városa milyen lelkes fogadtatásban részesítette de Gaulle elnököt, s megkérdezte Pompidou-tól, nem zavarná-e, ha a mostani fogadtatás kevésbé lelkes lenne. Pompidou válasza: „Semmiképp sem vagyok de Gaulle tábornok. Utazásom fő célja, hogy tárgyalásokat folytassak Nixon elnökkel és biztosítsam országaink Jobb együttműködéséről. Rendkívül sajnálnám, ha politikánkat nem értenék meg. ANDREJ GROMIKO szovjet külülgyminiszter pénteken fogadta Sory Coul Balyt, a Mali Köztársaság külügyminiszterét, aki jeleflleg a Szovjetunióban üdül. SPYCHALSKI, az államtanács és a népfront elnöke elnökletével tegnap Varsóban összeült a Lengyel Népi Egységfront országos bizottságának bővített teljes ülése. VARSÓBAN pénteken délután tartották meg a kínai—amerikai nagyköveti tárgyalások soron következő 136. ülését. EGY FRANKFURTI áruházban tegnap rablótámadást hajtott végre három ismeretlen fegyveres ember. Géppisztollyal megsebesítettek egy személyt, majd 400—450 000 márkás zsákmánnyal autón elszáguldottak. A NEW jERSEY-I tanítók sztrájkja tovább folytatódik. Csütörtökön a hatóságok 47 tanítót tartóztattak le, és ezzel 15-re emelkedett a sztrájk miatt őrizetbe vett személyek száma. TODOR ZSIVKOV, a BKP Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke pénteken fogadta a hivatalos látogatáson Bulgáriában tartózkodó Péter János magyar külügyminisztert. AZ OSZTRÁK szövetségi kereskedelmi és iparkamara, valamint a Német Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi kamarája között megállapodás jött létre, amely szerint az osztrák kamara ez év folyamán megnyitja képviseletét Berlinben. WALTER SCHEEL nyugatnémet külügyminiszter kétnapos singapore-i látogatása után pénteken reggel visszaindult hazájába. Mint Ismeretes, Indiában és Thaiföldön is járt. A NYUGATNÉMET kormány szóvivője közölte, hogy moszkvai tárgyalásairól szerdán hazaérkezett Bachr miniszterei nökségi államtitkár. Kedden tájékoztatja majd a szövetségi gyűlés képviselő-csoportjainak elnökeit moszkvai küldetéséről. NYOLCNAPOS kenyai látogatásának befejeztével Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök j>énteken elutazott Nairobiból. NAGY-BRITANNIÁBAN február elején 624 000 munkanélküli volt, ami a januári állapothoz viszonyítva csupán 4000-res csökkenést jelent — jelentette he a brit munkaügyi minisztérium. SCHUMANN francia külügyminiszter tegnap megerősítette a külügyi bizottság előtt Franciaország állásfoglalását az európai biztonsági konferenciával kapcsolatban. KOLUMBIA területén három partizáncsoport működik. Működésüket a városi körzetekben tevékenykedő fegyveres csoportok egészítik ki. — jelentette be Jesűs Velázquez tábornok, a kolumbiai hadsereg negyedik dandárjának parancsnoka. A NICARAGUAI kormány erős katonai egységeket küldött az ország északkeleti térségébe, ahol erős partizánakciókra került sor. A hír Nicaragua fővárosából, Managuéból származik. GENFBEN csütörtökön véget ért a GATT tagállamainak 26. konferenciája. A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG elnökévé csütörtökön Zafrullahs Chan volt pakisztáni külügyminisztert választották. Helyettese Fuád Ammun libanoni külügyminiszter lett. ROLZ-BENNET, az ENSZ-főtitkár ciprusi különmegbízottja Nicosiába érkezett. A helyszínen akar meggyőződni a sziget legújabb helyzetéről. GIRI indiai elnöknek a két képviselőház közös ülésén tett nyilatkozatával Delhiben pénteken megnyílt az indiai központi parlament költségvetési ülése.