Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-18 / 41. szám, szerda

Színdarabok kiadása MIÉRT NINCS ELÉG ÉRDEKLŐDÉS? A MŰKEDVELŐ SZÍNJÁTSZÓ együttesek számára a színdarabok kiadását a — LITA — a Szlovák irodalmi Művek Terjesztő Vállalata intézi, A kiadó a közelmúltban ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, s ez alkalomból Dušková Alžbetával, a magyar nyelvű kiadványok szerkesztőjével beszélgettünk. — Munkánk szerves részét képezi a magyar színházi kultúra terjesztése színdarabok, műsorfüzetek kiadásának formájában. A Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya által javasolt terv szerint évente 15 —18 magyar nyelvű színdarabot is megjelentetünk. A színdarabokat a budapesti Szerzői Jogvédő Hivataltól szerezzük be, a hazai drámaírók műveit előnyben részesítjük. A szlovák, cseh és szovjet darabok fordítását mi javasoljuk. Minden kiadványból egy-egy példányt küldünk a CSEMADOK járási titkárságaira, a járási népművelési házakba és a járási népkönyvtárakba. Ezenkívül bárki rendelhet tetszés szerint üzletünkből is, utánvétellel szívesen megküldjük a szövegkönyveket. A példányok ára 14 —20 korona, üzletünk címe: LITA, Bratislava, Markušová ul. C. 4. Milan Žarnovický, a LITA üzletének vezetője kívánságomra előveszi a magyar nyelvű színdarabok jegyzékét és közben arról panaszkodik, hogy soksok kiadvány fekszik raktárukban. Fellapozom a kartotékokat, s meglep a sok magyar kiadvány, melyről a nagyközönség keveset tud. Ogy érzem, hiányos a propagáciő. A vezető elmondja, hogy minden évben tájékoztató jegyzéket állítanak össze, melyet a járási kulturális központokba küldenek. Rendelések azonban gyéren érkeznek. Ezenkívül a rendezők sok esetben elfelejtik a színre tűzött színdarabokat bejelenteni, az előadások bevételéből a 10 százalékos szerzői honoráriumot és az 1 százalékos hozzájárulást a kulturális alaphoz sem fizetik be. Ebben az évben a színdarabok terjesztésére felhasználtuk a Jókai-napokat is, kiadványainkból árusítással egybekötött kiállítást rendeztünk. Novemberben pedig a terebesl járás magyar rendezői tanfolyamára küldtünk elárusításra szánt példányokat. Ezt más járások is megszervezhetnék — mondja a járási dramaturgiai bizottságok, valamint a járási kulturális központok dolgozóinak címére. VISSZABALLAGOK a kiadóba, s útközben azon gondolkodom, milyen megoldást találhatnánk arra, hogy a megjelent színdarabok, műsorfüzetek eljussanak a színjátszó csoportokhoz. Talán az lenne a legjobb, ha valamennyi népi könyvtárunk az évi költségvetéséből (alapból) kb. 300 koronát színdarabok rendelésére fordítani, így minden megjelent példány közvetlenül rendelkezésére állna a felnőttek együtteseinek, ifjúsági kluboknak, diákoknak egyaránt. A szerkesztőnő az 1969-ben kiadott példányok jegyzékét állítja össze sokszorosításra, hogy még januárban forgalomba kerüljön. A jövő évi tervet a Népművelési Intézet nemzetiségi osztálya és a CSEMADOK KB mellett működő Központi Dramaturgiai Tanács dolgozza ki — avat be munkájába. — Jelenleg az irodalmi színpadoknak készítünk egy színes összeállítást, majd egyfelvonásosakat tartalmazó szövegkönyvet adunk ki. Míg telefon beszélgetést folytat egyik fordítónkkal, addig tanulmányozom az asztalon fekvő műsortanácsadót, íme ízelítőül a régebben megjelent színdarabokból: Raffay Sarolta: EGYSZÁL MAGAM. Egy falusi tantestület napját jeleníti meg és bemutatja a mai társadalom keresztmetszetét. Sarkadi Imre: ELVESZETT PARADICSOM Mély lélektani problémákat taglaló dráma. Tabl László: ENYHlTÖ KÖRÜLMÉNY Fordulatokban gazdag, mindvégig érdekfeszítő vígjáték. Kabaré műsorfüzet — ÉLŰKRŐL ROSSZAT VAGY SEMMIT Kis tréfákat, bohózatokat, jeleneteket, monológot, kabaréverset, sanzonokat tartalmaz. Szinetár Gvörgy: Én, VARGA KATALIN E történelmi színmű politikai mondanivalójánál fogva nemcsak a múltat tükrözi hűen, hanem sok tekintetben ma is tanulságul szolgálhat. Dosztojevszkij—Szántó: KÉT FÉRFI AZ ÁGY ALATT Egy féltékeny férj és hűtlenséggel gyanúsított feleség komikus kalandja. Jékely Zoltán: MÁTYÁS KIRÁLY JUHÁSZA E bájos verses mesejáték Mátyás király hűséges juhászáról szól. Vadnay Dezső: A TÁNCOS CSIZMA Zenés mesejáték, mely régi mesemotívumokon alapul. Kopányi György: OKOS DOMONKOS A játék egyszerű, mulatságos, fordulatos cselekménye során kiderül, hogy sehol, még az erdei mesevilágban sem boldogulhat senki tanulás nélkül. Esztrád műsor — ÖTVEN ÉV Főképpen cseh és szlovák humoristák műveiből válogatott írásokat tartalmaz. Pálya-Gál: RAVASZY ÉS SZERENCSÉS A vígjátékban a hatalomért minden megvesztegetésre képes, dörgölődző, törtető, de üres fejű figurák nemcsak saját koruk jellegzetes karikatúrái, de jól felismerhető általános emberi gyengeségek hordozói is. Hárs László: VETÉLKEDIK MA IS MÉG SZERENCSE ÉS BÖLCSESSÉG E hangulatos, énekes mesejáték mondanivalója: Csak a szerencsére építeni nem lehet még akkor sem, ha bizonyos helyzetben segítségünkre sietve ideig-óráig ki is húz a csávából. Herczeg Ferenc: SZENDREY JÜLIA A színmű fő témája Petőfi hitvesének „hűtlensége". Jókai—Török: SZERETVE MIND A VÉRPADIG E romantikus dráma a Rákóczy szabadságharc idején játszódik. Főhőse Ocskay László, akit a nép kívánságára az érsekújvári piacon lefejeztek. Örkény István: TÖTÉK A tragikomédia egy mátravidéki községben játszódik a második világháború idején. ÜNNEPNAPOK — iskolai rendezvények irodalmi műsora. A gyakorlati tanácsok mellett színvonalas irodalmi össze állítások találhatók itt. — A NÉPEK TAVASZA, az 1848-as európai szabadságmozgalmakról: Illyés Gyula: AZ ÉDEN ELVESZTÉSE, oratórium; A CSO DA, a nemzetközi nőnap ünnepe; KÖSZÖNTŰ, műsor pedagógusnapra. BGCSGZÚUL Dušková szerkesztőnő még így nyilatkozik: — Húsz év alatt sok magyar nyelvű színművet kiadtunk, a jövőben is szeretnénk kielégíteni a műkedvelő csoportok repertoárját. Raktárunkban van és lesz anyag bőven csak küldjék a magyar csoportok vezetői a rendeléseket. KŐSZEGI ZSUZSA Nincsenek énekeseink? A CSEMADOK pozsonyi városi és járási bizottsága felhívással fordul o csehszlovákiai magyar népdal- és táncdalénekesek versenye iránt érdeklődőkhöz, mivel közeleg a jelentkezések lezárásának határideje — 1970. február 23-a. A jelentkezők száma olyan kicsi, hogy kérdésessé teszi a városi és a járási verseny megrendezését. Ezúttal kérünk mindenkit, aki a versenyen részt szeretne venni, hogy a csehszlovákiai magyar lapok hasábjain közölt felhívás értelmében minél előbb jelentkezzenek — kizárólag a Hétben közölt jelentkezési lapon — az említett határidőig. Ezenkívül kéréssel fordulunk a helyi szervezetek vezetőségeihez is, hogy tegyenek meg mindent a verseny kellő propagálása érdekében. -mjJakoby Gyula újabb alkotásai A NEMZETI GALÉRIÁBAN „Szeretem az embert, nemcsak az érzéseit, a lelki életét, hanem mindennapi tevékenységét is. Nem a képzőművész szemével nézem, de az ember, a szenvedő ember szemével, mert hiszen magam is ilyen szenvedő ember vagyok", vallotta sok évvel ezelőtt s vallja mindmáig Jakoby Gyula érdemes festőművész. Ezt a lelki és művészi magatartást tükrözik a kassai mester képei. Számára Kassa az Urbs, a Város. Itt látta meg a napvilágot 1903-ban. Ez a színhelye, gyermekkora s ifjúsága első s legmaradandóbb benyomásainak. Az otthona a Téhány soron, a városból kifelé kanyarodó utcán volt és van. A kisemberek szerény szórakozásai, apró örömei, sűrű és komoly gondjai vették körül kezdettől fogva. Itt nyílt meg a szeme az élet szeszélyesen változó jelenségeire, s itt ébredt benne a szenvedélyes akarás, hogy áz észleltet, az átéltet látható formában rögzítse, a gondolatait, az érzéseit vonalakkal, színekkel tolmácsolja. De nagyralátó s gondos szülei kívánságára az érettségi után a pesti Közgazdasági Egyetem hallgatója lesz, mindössze egy esztendőre. Viszszatér szülővárosába, amelynek specifikus talaján él, fejlődik és virágzik a művészet. S az ifjú, induló tehetségek számára is kedvező a helyzet. Mert a széles látókörű múzeumigazgató—a fasizmus későbbi áldozata —, dr. J. Pollák és a Tanácsköztársaság összeomlása után a Pestről idemenekült kitűnő grafikus, Krón Jenő művészképző iskolát nyitnak. Az itt töltött két év alatt Jakoby elsajátítja a szakmabeli ismereteket. Krón hatására alakul ki benne a művészethez való viszonya s mestere ébresztgeti kísérletező kedvét is. Majd a pesti Akadémián a nagybányai pleínairista Réti István tanítványa lesz egy évre. De a kötöttségtől és a szokványosságtól Irtózó fiatalember abbahagyja tanulmányait s diploma nélkül jön vissza Kassára, immár véglegesen, hogy városát többé el se hagyja. Nagy önbizalomra, a maga erejében, művészi elhivatottságába vetett hitre utal ez a lépés. Mert nem könnyű a kitaposott utak helyett új ösvényen járni. Jakoby azonban a maga szemével akar nézni és látni. S maga akar tájékozódni a művészet világában. Kísérletezései során Krónon kívül Kővári Szilárd, Cézanne, Rippl Rónai ösztönzésére is hallgat, ami róla írt tanulmányában L. Saučin „festői Don Juanságnak" nevez, persze jó értelemben. Jakoby pályája nehézségeit, s az újtól elzárkózó konzervatívak ellenszenvét lassan legyőzi. Szívós akarata, tehetsége, bővérű temperamentuma, egyéni meglátásai olyan összetevők, melyek eredőjeképpen alakul ki a sajátos Jakoby-stílus. Kiindulópontja mindig a valóság. A környező kis világ jelentéktelen, vagy mások szemében annak tűnő egyszerű történései, furcsa megnyilvánulásai, a nincstelenek sorsa képezik motivumanyagát. A húszas évek vége felé, a gazdasági válság idején a művészetben mindinkább szóhoz jut a szociális téma. Festőnk számára a társadalmi probléma nem újdonság, hiszen a város peremén, ahol felnőtt bőven tapasztalhatta a kapitalizmus fonákságait s e rendszer szenvedő alanyai életének, belső világának kivetítései jelennek meg most expreszszionista fogalmazású vásznain. Elfordul a derűs impresszionista színektől, a naturális és illúzionisztikus ábrázolástól. Részvéttel, meleg emberiességgel szól az elesettek életéről. Megváltoztatott arányú, torzult formájú, heves lendülettel festett figurái szelíd humort, jóindulatú gunyorosságot is éreztetnek. Nem lázong, csendben, filozofálva fogadja az eseményeket. 1930. után az érett mester szabad folyást enged intuícióinak. Előbbi képeinek zárt szer-' kezete felbomlik, a kompozíció mozgalmasabb, feszültebb lesz. Az erőteljes színű, hol vonalakkal elhatárolt, hol egy* másba folyó, vagy remegő foltok mélyen átérzett élményeinek őszinte kifejezői. Piktúrájának komoly szerepe van a két világháború között megújuló hazai festészetben. Gyűjteményes kiállításán 1958-ban láthattuk negyedszázadnyi gazdag művészi termésének válogatását. S most, annyi idő után a bratislavai Nemzeti Galériában az utolsó négy esztendőbeli alkotásai vesznek körül. Csupa invenció, semmi konvenció, ez az első benyomásom. Spontán gesztusok, érzéseket jelző színizgalmak. Az inspiráló jelenségből csupán néhány jellemző részletet tart meg. Célja egybehangzó a Matisseéval: „Az amit mindig, és mindenütt keresek, az a kifejezés." S nemcsak keresi de változatlanul meg is találja, sőt fokozza. Még ma is megelevenítő szenvedélyt árul el vibráló ecsetje. Az izgatottan felrakott, helyenkint vékony festékréteg s a színes foltok alól kiviláglik a vászon fehére s az egész állandó mozgás képzetét kelti. A nyugtalanul töprengő művésznek nemcsak a szeme, de a lelkülete is érzékeny. Heves indulatban, gyötrődve fogant, torzzá fokozott alakíjait nemcsupán fanyar iróniával jellemzi. Korunk zaklatott ritmusában már szinte megszokottak a világ furcsaságai. Jakoby ezekre groteszk hangvétellel reagál. Az Imperializmus pilátusi mozdulatú nagyjait, Zsuzsanna érzéki bájait, a vének nevetséges mohóságát is groteszk éllel jellemzi. De a megragadó színhatású Nyugtalan álmodozó Chagalle-osan lebegő, lengő formái hívén követik a festő lírai érzéseit. S a Halászok, az Öröm, a Ló megdöglik, a madár elrepül, az ember megmarad egészséges örömöt, fiatalos optimizmust sugároznak. Alkotójuk, Jakoby Gyula ma a modern festészet egyéni hangú ismert és elismert képviselője, s nemcsupán országos viszonylatban az. BÁRKÁNY JENONfi 19711 II. 18.