Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

'A S ,Á iC- - í V1 í A MVARÍ Ó Az egyik cirkuszban éppen a hipnotizáló műsora kezdődik. — K írem, hölgyeim és uraim, figyeljenek ide — szól a hipnotizíló. — Rámutatok valakire, például Önre ott az ötödik sorbí n, erősen ránézek és rábírom, hogy mindent felejtsen el. Eg/ izgatott néző felugrik: — Uram, ne tegye meg azzal az illetővel! — Miért? — Mert tartozik nekem kétezer zlotyval! LONIION Ve idéget fogadnak egy házban. A háziasszony így szól: — Megkínálnám konyakkal, de ágy tudom, hogy Ön az alkoholellenes liga elnöke. — Téved, hölgyem. Én az erkölcstelenség ellen harcoló egyesület titkára vagyok. — Aha. Tudtam, hogy van valami olyasmi, amivel nem kínálhatom meg ... SZÓI IA — Micsoda?! Három nap szabadságot kér? Most a csúcsmuni.ák idején? És ráadásul azért, hogy otthon segítsen a nagytakarításnál! Nem, ez ki van zárva! — Köszönöm, főnök kartárs. Tudtam, hogy magára mindig száníthatok ... ROMA Sö ét van, pereg a film. Hirtelen megszólal egy női hang: — Vegye el a kezét! Neim maga, hanem maga! Tudja, Béla, én vallásos leány vagyok .. (Schweitzer lllustrierte) PÁRBESZÉD — Mondd, Pista, szerettél már előttem más nőt is? ) — Nem, Verácskám, eskü ' szöm, még soha nem volt dol! gom más nővel. Mire a lány dühösen legyint: — Oristen, micsoda balszerencsém van. Megint förtelmes napok várnak rám ... MjjjSSB

iSMSisü^ lillieli^ ,*/>•-* • t r * • -ht Kérem, én borzasztóan ügyetlen ember vagyok, s ezért elhatároztam, hogy véget vetek az életemnek ... (V. Renčin rajza) Szöveg nélkül (A. Born rajza) ••H Iszerencsés tolvaj H (A. Dostálová rajza) — Jó napot kívánok, a Másnapos Újságtól jöttem, Asz haji -st keresem. — Bn volnék az. Milyen ügyben tetszik járadozni? — Először is gratulálni szeretnék — Hát már magukhoz is eljutott a híre? — Persze' Mi is tudjuk, hogy Lajos bátyám negyven .. . — Igen, bizony, negyven! Kerek negyven partit nyertem meg egyfolytában! Ugye hihetetlen? , — Az, de mi nem erre gondoltunk, hanem arra, hogy Laji-s bácsi pont negyven éve dolgozik az építőiparban, és ebből az alkalomból szép jutáimat kapott, nagy ünneplésben részesült. — Mikor volt az már! Van annak vagy két hete. Ki emlékszik már arra ... — Es az mikor volt, amikor a negyven partit megnye-te? — Harmadéve, János napkor. De mindennap felemleget jük! — En most azt szeretném, ha a jubileum alkalmából visszaemlékezne arra a negyven évvel ezelőtti napra, amikor először kezdett dolgozni... — Azt a napot én el nem felejtem amíg élek! — Mi teszi emlékezetessé? — Az a három egyforma pofon, amit a mestertől kaptam. Talán eltört valami becses szeiszámot? — Nem, hanem már az első partiban ultit mondtam ellene. Es meg is nyertem. Három adúval, meg egy gyenge hajtószínnel! — Hagyjuk inkább a visszaemlékezést, beszéljünk a jelenről. Hogy él ma Lala bácsi? — Hát van egy kis házacskám odakint Zöldmakkoson, onnan járok be mindennap a munkába, vonattal... — Es messze van az ide? — Ö, nem, mindössze tizenkét osztásnyira ... — Maguk mindenütt kártyáznak? — Nem, csak a vonaton meg a munkahelyen. Otthon szigorúan tiltja Piros, a feleségem. — Es maga ezt tűri? — Muszáj. Tetszik tudni, hogy az ultiban is a piros az erősebb. — Gyerekei vannak? — Öt fiú: Vilmos, Hermán, Ulrik, Rezső, Walter. Amikor idáig értünk, azt mondtam: megállunk, Piros! Több név nincs a pakliban. Stüszinek vagy Kuoninak mégsem keresztelhetem a fiamat, nem igaz? — Mondja, Lala bácsi a kártyán kívül érdekli magát valami? — Hogyne, kérem. Az irodalom, a színház ... — Lám, ez nagyon derék. Ki a kedvenc írója? — Schiller. Merthogy a Teli Vilmos is tőle való... — Es kit tart a legnagyobb színésznőnek? — Fedák Sárit. Az még a mórkontránál is nagyobb volt! — Nos, én nem is tartom fel tovább magukat. De miért nem dolgoznak most? Akadozik az anyagellátás? — Az bizony elég gyakran akadozik. Most is már több mint egy fél órája, hogy elküldtem a tanulógyereket egy pakli új kártyáért és még mindig nem jött viszsza... — Ügy látszik, az itteni boltban nem kapott, be kellett menni neki a városba érte .. RADVANYI BARNA d PARDON, BÍRÓ ÚR! A bíróság tudvalevőleg nem tartozik azon helyek közé, ahol gyakran fajna- . zik fel a nevetés. Mégis a gyors reagálás és a túlzott izgalom következményeként, elhangzanak olyan mondatok is, melyek egy ideig derültséget keltenek a tárgyalóteremben. Ime néhány példa ... Kovács azért ült fel a motorkerékpárra, mert olyan sokat ivott, hogy nem tudta tolni a gépet. • A vádlott először igazán megkérdezhetett volna, nem volt szép tőle, hogy szó nélkül megerőszakolt. A nevezett személy szó nélkül leugrott a hídról a folyóba és többszöri felszólítás ellenére sem volt hajlandó többé kidugni a fejét. A munkaközösséghez nem volt megfelelő viszonya, mert a keresetét legtöbbször egyedül itta el! Továbbá Pomacsek eltulajdonított tíz köteg eddig még fel nem használt toalettpapírt is. A mi falunkban nem foglalkozunk prostitúcióval, mert én egész nap dolgozom és titkárom pedig nincs. Nem sejthettem, hogy feleségem fulladozik, mert éppen úgy kiabált, mint ahogy naponta odahaza szokott. Amikor a férjem bántalmazott és én elkezdtem kiabálni, hogy feljelentem, azt mondta, tőle mehetek akár a s . .be is, hát most itt vagyok, bíró úr. A rekonstrukció bebizonyította, hogy a terep nem alkalmas erőszakolásra, de még rekonstrukcióra sem, mert a göröngyös talaj és az emelkedők nem felelnek meg az említett aktusok elemi követelményeinek. Amikor a két vádlott sörösüvegeket vagdosott egymás fejéhez, gondoltam, közbelépek, hogy megakadályozzam a felesleges vérontást, de sajnos nem tehettem semmit, mert több sörösüveget már nem találtam a helyiségben. Kérem, én nem vagyok a tisztelt hölgy gyermekének édesapja. Ezzel a nővel ugyan a prágai gyorson ismerkedtem meg, de viszonyunk csak addig tartott, ameddig a vonat az alagútban volt. • G. Verát munkahelyén teljesítménye szerint fizetik és mivel munkatársai kedvelik, havonta kétezer koronát is megkeres. Hogy az említett férfi sokat iszik, csak akkor tudtam meg, amikor először megcsókolt, de akkor már nem hagyhattam ott, mert már egy hónapja teherbe estem tőle. Én a komáromba tartó szerelvény középső vasúti kocsijába szálltam fel, de amikor Pozsonyba értem, rájöttem, hogy az ellenkező irányban igyekvő vonat utolsó kocsijában ültem, tehát azon a vágányon két más-más helyre tartó szerelvény állt, melyek nem voltak összekapcsolva, de mivel ez a tény a laikus utazó számára nem volt megfelelően kihangsúlyozva, követelem, felesleges kiadásaim megtérítését. A vádlott azt állította, hogy nem csalta meg a feleségét, de ezt a védekezését nem fogadták el. A bizonyítás során a bírók elsősorban a tanúk vallomásaira és saját tapasztalataikra támaszkodtak. Igaz, hogy negyvenszer voltam büntetve, de biztosíthatom önöket, hogy mindig ártatlanul. A megkárosított K. Jakab kutyájával magányosan éldegél. Mindketten megöregedtek, de csak K. Jakab olvas szemüveg nélkül. • A veszekedés során azt kiabálta neki, hogy te hülye értelmiségi. Miután már nem talált illetlenebb kifejezést, fejéhez vágott egy üveget. (-y-f> i :a