Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

Elhízott gólyák Munkanélküli operaénekesek Anna Moffo világhírű énekesnő, a New York i Metro­politan apuraliáz tagja vetkőző szerepet vállalt egy hím­ben. A 34 éves művésznő azzal indokolta különös elha­tározását, hogy napjainkban egyre kisebb az érdeklődés az uperaművészet iránt, viszont a pikáns szex filmek hódítanak. A művésznő férjének nem volt ugyan kifo­gása feleségének a pikáns filmben vállalt meztelen sze repe ellen, a Vatikánban viszont nagyon elítélték a jő katolikus hírében álló operaénekesnő különös pálfordu­lását. DER SPIEGEL Svédországban, Stockholm kö­zelében történt. Egy lazactelep őre sörétes puskával kergette el a tolakodó sirályokat. Más­nap hatalmas sirálysereg — szinte vezényszóra — rárontott a lazactelep védőhálójára, ke­resztültört rajta, megtámadta az őrt is, aki csak futással mentette meg az irháját. QGONYOK Németországban gyakran előfordul, hogy operaénekesek takarítónőként vagy taxiso­főrként dolgoznak. Annak ellenére, hogy Nyugat-Németországban nagyon sok az ope­raszínház és így sok énekesre van szükség, sok művésznek nem nyílik alkalma, hogy színpadra lépjen. Az iskolából kikerülő ope­raénekesek közül csak keveset vehetnek fel a színházakba és ezenkívül külföldről rengeteg nagyon tehetséges művész érkezik az országba. A külföldi énekesek közül csak kevesen érvényesülnek, s az éneklés he­lyett mosogatnak, autót mosnak, gyereke­ket gondoznak, üzletekben elárusítók, vagy más alkalmi munkát vállalnak. Csak az a tudat tartja bennük az erőt, hogy tehetsé­gesek és elérkezik az az idő, amikor felfe­dezik őket. Münchenben az operaénekesek nemrég szervezetet alapítottak, amely azonban ed­dig csak nagyon kis kereskedelmi sikert ért el. A szervezet művészi vezetője, Dur­rel Echols, aki már 14 éve zenekritikus Münchenben kijelentette Megdöbbentő, hány tehetség hever az utcán. Az állásta lan énekesek számát a szervezet nem tud­ja. Csupán Münchenből mindjárt a szervezet megalakulása után százan jelentkeztek. Echols véleménye szerint 700 külföldi és kétszerannyi német énekes nem tud érvé­nyesülni. A szervezet feladatul tűzte ki az éneke­sek továbbképzését, nyilvántartja a színhá­zakban megüresedett helyeket és a rászo­rulóknak legalább ideiglenes állást keres. Ezenkívül fontosabb feladatának tartja, hogy bemutassa a közönségnek a szervezet leg­tehetségesebb tagjait. Münchenben eddig három' operaelőadást rendeztek. A látogatás nagyon gyenge volt, és a bevétel távolról sem fedezte az elő­adás költségeit. A kritika azonban elragad­tatással írí az előadásról. Eddig csak két énekesnő kapott színházi szerződést. Az egyik közülük tíz évig cselédlányként dol­gozott, és munkaadói nem voltak mindig megértéssel művészi ambíciói iránt. A szer­ződést az utolsó pillanatban kapta, mivel már lemondott arról, hogy valamikor is mű­vészi pályára lépjen. (WELT AM SONNTAGj A Közép-Európában élő gólyák számára tavaly problémát okozott a melegebb vidék re költözés. A rendkívül meleg és egyúttal csapadékdús nyáron ugyanis a szokottnál háromszor több béka született, a gólyák vi­szont nem haboztak és elfogyasztották a nagymennyiségű tápláiékol és így elhíztak. A szakemberek által megfigyelt 56 tagú gó­lya-csoportban az összes gólya 25 százalék kai nehezebb volt, mint normálisan. A súly­gyarapodás miatt nehezen birkóztak meg a hosszú úttal és a repülést többször félbe kellett szakítaniuk. A légkör szerjnyeződése inár hoszabb ideje nehézségeket okoz a vándormadarak nak. Kikerülik a városokat, és így hosszabb utat kell megtenniük. Az egyik területen, ahol 1935-ben még 320 pár gólya fészkelt, tavaly már csak 42 gólyapár élt. A gólyák számának csökkenését a szakemberek sze­rint a gépkocsi és légiközlekedés fejlődé^ is okozza. Dél-afrikai geológusok feltér,ke­pezték a vándormadarak útvonalát és bebi­zonyították, hogy a gólyák messzire kike­rülik a repülőtereket a lökhajtásos repülő­gépek pedig súlyosan megkárosítják a gó­lyák hállószerveit. Megfigyelték, hogy a lökhajtásos repülőgépek zaját 100 km-es körzetben megérzik, félbeszakítják repülé­süket és leszállnak a földre. Bizonyos ég­hajlati viszonyok között a rádió és tévéadás is hatással van a madarakra. Ha a lökhaj­tásos repülőgép áttöri a hangfalat, ainit nagy robaj kísér, a közelében lévő madarak szívszélhűdésben azonnal elpusztulnak. A gépesített korszerű világ sok szenve­dést okoz a madaraknak. A vándormadarak azonban ennek eílenére jól szaporodnak. Az elmúlt 9 év alatt világviszonylatban három­szor számolták össze a madarakat, és meg­állapították, hogy a gólyák, darvak, vadli­bák és vadkacsák száma szabályosan emel­kedik, annak ellénére, hogy bizonyos terü­leteket kikerülnek. Ugyancsak jól szaporo­dik a seregély, rigó, a dankasirály, a bí­bic, a tengeri fecske, a gém és a szalonka. Kissé csökkent a közönséges fecskék szá­ma, mivel köztük elterjedt a fészekbeteg­ség. Több európai országban permetezéssel védekeznek a betegség terjedése ellen. VOLKSSTIMME Medve az ember őse? Minden gyerek aki karácsonyra mackót kér, alátámasztja Luigi Ainmendola nápolyi biológus elméletét, mely szerint Dar­win elmélete nem felel meg az igazságnak, mivel az embereknek a medvékkel és nein u majmokkal volt közös ősük. Ammendola elfogadja Darwin nézetét, csupán azt tarlja hely telunnek, hogy a majmokat tartja az emberek ősének. Az olasz tudós szerint az embernek és a medvének sokkal tübb közős vonása van. A majmok veszekedősek és felületesek. Az ember inkább maga ba fordul, tartózkodóbb és húsevő. A medvék az élelemkeresés során megosztják a munkát, a majmok ezl nem ismerik. A maj­mok sohasem dolgoznak csoportosan. Ammendola szerint a medvék szexuális élete is közelebb áll az emberéhez. A medvék például párosodáskor elküldik a bu­csokat, míg a majmok ezen a téren igazán neveletlenek. A maj mok a jövőre sem gondolnak. Ha jóllaknak, minden maradékot eldobnak. Aminendolu az emberek pszichológiai szokásait tanulmányozva kezdett foglalkozni elméletével. Az emberek álmukban mindig földön élő lényekről álmodnak és sohasem olyanokról, amelyek fákon élnének. A medve sohasem vágyódik fára, sokkal jobban éret magát a barlangban. A majmok viszont csak akkor érzik magukat jól. ha a magasban, a szabad ég alatt vannak. A majmoknak a madarakhoz hasonlóan jó érzékük van a zené­hez. Önvédelmük szempontjából létkérdés számukra az általuk adott hangok magasságának megváltoztatása. Az emberek és a medvék viszont elsősorban a ritmust érzékelik, ami a vadászó és ügyetlenebből mozgó állatokra jellemző. Elmélete alátámasz­tására Ammendola anatómiai összehasonlítást is végez az ember és a mudve között. Összegezésül megállapítja, hogy a medvék őse húsevő volt és barlangban élt, inig a majom növényevő, fákon élő őstől származik. Az ember őse. szerinte, sokkal kö zeletib állhatott a medve nséh**? TIMES Szimbolikus utcai jelenet a fajüldöző viszonyairól hír­hedt Dél-afrikai Köztársaságból: világtalan fehér urat vezet egy bennszülött, de egy hosszú bot segítségével, hogy „betartsák az illő távolságot" az uralkodó és az elnyomott faj képviselője között. A másik képen: a „fekete veszélytől" hisztérikusan rettegő fehér ladyk lűkiképzés közben egy különleges dél-afrikai sportiskolában. NBI

Next

/
Thumbnails
Contents