Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

MINDENRŐL A FIAT legújabb csillaga A szakértők körében egyre Inkább elfogadott és már majdnem általános érvényű tétel, hogy a FIAT cég (Fab­rika Italiano Automobilo Torino) gyártja a kor követel­ményeinek leginkább megfelelő kocsitípusokat. Indok: középméretű kivitelezés, kitűnő motorteljesítmény, egyszerű és modern vonalvezetés, kényelem. Az indoklást megerősíti az a tény, hogy ez az autómo­nopólium aránylag rövid idő alatt több típust is piacra do­bott és így a különböző igényű vásárlókat is könnyen ki­szolgálja. A cég legújabb és talán a legszínvonalasabb kocsija a FIAT-130. Ez a prototípus szakkörökben az „unoka" nevet viseli, mivel egy „jónevű család" leszármazottja. Ebbe a családba tartozik a FIAT-124, melynek gyártási jogát a Szovjetunió vásárolta meg, s a FIAT-125, melyet már Pol­ski Fiaf név alatt a lengyelek gyártanák is. Néhány szó az „unoka" külleméről: Elegáns, kissé „terí­tett" megjelenése exkluzív összhatást kölcsönöz, annak el­lenére, hogy a kocsiszekrény szerkezeti elemeit a legegy­szerűbben próbálták megalkotni. A belső tér igen tágas. Az ülések kényelmesek. Korszerű, esztétikai megoldások pró­bálják a legpozitívabb irányba terelni a benneülők köz­érzetét. Technikai adatai: négyütemű, vízzel hűtött, hathengeres „V" motor, mely 2866 cm 3 űrtartalmú és 8,3 kompresszió­arány mellett működik. Teljesítménye 140 L/DIN, 5600 per­cenkénti fordulat mellett. Elől-hátul független kerékfelfüg­gesztésű. A kocsi hossza 4750 mm, magassága 1475 mm, szélessége 1850 mm. Súlya 1530 kg. A megengedett megter­helés 420 kg. Az automatikus sebességváltóval ellátott kocsi gyorsítása 0-ről 100 km-re 10,5 másodperc. Maximális sebessége 180 km/ó. Külön érdekessége még: konstruktőrei halogén fényszó­rókkal látták el, amelyek hathatósan megkönnyítik az éjsza­kai közlekedést. KALITA GÁBOR GYÓGYNÖVÉNYEKRŐL Válasz KARFANTA TAMÁSNAK 1. Fehérmályva (orvosi zi­liz) bármely növény után vethető, de friss gyeptörésbe nem. Célszerű frissen trá­gyázott földbe vetni. Szaporítása magvetéssel, sarhajtással, illetve gyökér­fej- vagy tőosztás útján történik. A magot március­ban vagy áprilisban 50—60 cm sortávolságra, sekélyen, 1—2 cm mélyen, és ritkán vetjük. k hektárra 300—400 g mag kell sorba vetés esetén, vagy 500—600 g nem sorba vetéshez vagy 7000--10 000 palánta 2. Kamillia (székfű) Ka­millamagból egy árra 25 mag kell. A magot össze kell keverni homokkal és a sekélyen szántott talajba so­rokba szórjuk 20 cm távol­ságban. Lehet sűrűbben is vetni, ne hogy a földet el­lepje a gyom. A vetés után ajánlatos a talajt símítozni. 3. Az apró bojtorjánnak jól megfelel a homokos ta­laj is, azonban trágyázni kell. Vi hektárra kb. 500— 600 g-nyi vetőmag szüksé­ges. 4. Az izlandi zuzmót nem lehet termeszteni, mert ez a zuzmó csak magas hegycsú­csokon terem. NAGY GÉZA BARKÁCSOLÓKNAK t 1 . 34 c m I VZST~T f 50 « TÁJÉKOZTATÓ MERETtri Ahol több gyerek van a családban, bizony gon­dot jelent PZ iskolások otthoni tanulása, a házi feladatok elkészítése stb. A különböző korú — és ennélfogva különböző magasságú — gyerekek tanulásához különböző magasságú asztalokra van szükség. Az ilyen „asztalsorozat" elkészít­hető házilag is. Minde­gyikhez három deszkalap szükséges, amelyeket csa­pos kötéssel illesztünk egymáshoz. Kiszabás előtt pontosan végezzük el a méréseket és ügyeljünk arra, hogy az asztalkák mélysége is arányosan csökkenjen, hogy egymás alatt ügyesen elhelyezhe­tők legyenek. — A tájé­koztató méreteket a váz­latrajzon közöljük. MINDENKINEK család # otthon DIVAT „Kabátmellény" a divat A hosszú, ún. „kabátmellény" a miniruhából alakult át, és eleinte kettős célt szolgált. Vi­selték külön, ruha gyanánt is, hűvös időben pedig nadrággal, pulóverrel egészítették ki. Ma már az együttesek külön darab­jának számít, és világszerte na­gyon divatos. A legkülönbözőbb variációkban készülhet: tweed­ből, kordbársonybői, végig vil­lámzárral, legújabban pedig vastag fonalból kötve vagy hor­golva, alul hosszú rojttal dí­szítve. 1. Kötött kabátmellény, két zsebbel és hosszú rojtokkal. 2. Elütő anyaggal szegélye­zett, tweed kabátmellény, végig villámzárral és rávarrott zse­bekkel. Hogy a kimosott fehérnemű télen is szép legyen, fokozott módon ügyeljünk az áztatásra, mosásra, öblítésre és a szárításra. Az ágyneműt, az asztalneműt, törülközőket és egyéb vászon­holmit mosás előtt áztassuk be, s lehetőleg egész éjjel hagyjuk az áztatóvízben. Azután másnap mossuk át mosógépben (vagy teknőben) és a vízbe tegyünk TIX-et vagy AZUR-t. az első át­mosás után tegyük fel az ágy­neműt stb. kifőzni. A kifőzővíz­be a mosóporon kívül tegyünk egy kevés szódát is. Ha a fe­hér vászonnemű a sok haszná­lattól már kissé sárgás színű, tehetünk a vízbe egy kevés színtelenítőt, azaz fehérítőt, amely „odbarvovaC" néven ke­rül forgalomba. A kifőzés után a ruhát ismét mossuk ki, majd tiszta vízben többször egymás után, nagyon alaposan öblítsük ki. Télen sokkal fontosabb a tökéletes öblítés, mint nyáron, mivel a ruha tovább szárad, és ha a szappant, meg a mosósze­reket nem öblítjük jól ki belő­le, sárgás vagy szürkés színű lesz. — Lehetőleg olyan helyen szárítsunk, ahol egy kis légmoz­gás is van, mert így a ruhának nem kell olyan hosszú ideig felakasztva lennie. Télen a padlásra száradni feltett mo­sott ruha sokszor megfagy. Hogy ezt elkerüljük, tegyünk az utolsó öblítővízbe konyha­sót. 4—6 liter vízre egy marék­nyi sót számítunk. A só ugyan­is meggátolja a textilnemű meg­fagyását és ezzel egyben azt iš elkerülhetjük, hogy a megfa­gyott holmi leszedéskor itt-ott eltörjön. Sohase szárítsunk fe­hér színű vászonholmit füstös helyiségben, mert a dohányfüst­től sárgás foltok' keletkeznek a vásznon. — Télen okvetlenül kékítsük a vászonneműt! VITAMINOS TÉLI ÉTELEK KEL LENGYEL MÚDRA Hozzávalók: 2 fej kel, 2 fej vö­röshagyma, 2—3 alma, 5 dkg ma­zsola, egy kis pohár málna- vagy ribizlikompót, egy kevés kömény­mag, 3 kanál vaj, 2 szegfűszeg, 2 szem feketebors, só. A megtisztított, megmosott kelt apró darabokra vágjuk, és hideg vízben állni hagyjuk. Azután a vi­zet leszűrjük, felforraljuk és be­letesszük a kelt, a többi hozzáva­lót és rövid ideig főzzük. Vadas­hússal vagy serlésbordával tálal­juk. ALMÁS KEVERÉK Néhány nagyobb almát megmo­sunk, meghámozzuk és műanyag reszelőn lereszeljük. Azután ízlés szerint adunk hozzá mézet és da­rált diót, majd az egészet ala­posan összekeverjük. Édesség he­lyett tálaljuk. RESZELT SÁRGARÉPA GYÜMÖLCS­ÍZZEL A szükségnek megfelelően 2—3 db nagyobb sárgarépát megtisztítunk, alaposan megmossuk, majd aprá fogú reszelőn lereszeljük. Egy ke­vés citromlevet csöpögtetünk rá és tetszés szerint gyümölcsízzel keverve tálaljuk. Meghűlés vagy fertőzés? A téli hónapokban a nátha, a torokfájás, az influenza úgy­szólván- egy családot sem kerül el. Ha a betegség tünetei fel­lépnek, általában azt mondjuk: megfáztunk. De vizsgáljuk csak ínég, van-e egyáltalán szerepe a náthában és a hozzácsatla­kozó súlyosabb bajokban (to-' rckgyulladás, légcsőhurut stb.) a hűlésnek, megfázásnak? Akik tudják, hogy a náthát és összes többi társát vírusok okozzák, nem hisznek a megfázásban. Mások viszont még a széltől is óvják magukat, és túlságosan meleg, nehéz ruhadarabokat vi­selnek, és ezzel izzadásra kény­szerítik a testüket. — A való­ság az, hogy a hideg voltakép­pen senkinek sem árt, akinek csak egy kissé is edzett a szer­vezete, valamint hozzászokott a változékony időjáráshoz és természetesen az időjárásnak megfelelően öltözik. Ártalmas meghűlés abból származhat, ha valaki megizzadt és úgy kerül hidegbe, szeles helyre, és ezért nagy testfelületről (mellről, hátról) a nedvesség következté­ben hirtelen sok hőt veszít. A másik, még gyakoribb eset az, ha valakinek a lába hűl le tartósan (pl. átázik a cipője, vékony lábbeliben sokáig áll fagyban, hóban egy helyben stb.). A láb és a felső légutak, a garat nyálkahártyái között sajátos reflexkapcsolat van. A láb lehűlése következtében a nyálkahártyák hajszálerei ösz­szehúzódnak, és a vérkeringés ezen a területen megromlik. Ennek a következménye az, hogyha a nyálkahártyán nátha­vírusok vannak, azok ezen a területen könnyen behatolnak a hámsejtek közé, mert a vér vi­szonylag kevés védekező anya­got szállít oda. Kórokozók a környezetünk­ben is, ruhánkon, bőrünkön, nyálkahártyánkon többnyire ta­lálhatók: sohasem vagyunk tel­jesen „sterilek". Szervezetünk általában felkészülten fogadja őket és védekezik ellenük. Be­tegség két esetben fenyeget bennünket: 1. Ha a kórokozók száma rendkívül nagy, 111. élet­erejük különösen erős. Ez rend­szerint olyankor fordul elő, ha a náthaláz vírusával fertőzött egyén a közelünkben köhög vagy a levegőbe tüsszent. Ui. ilyenkor a vírusok százszámra permeteződnek szét a levegő­ben, amit belélegzünk. Ebből is látható, milyen lelkiismeret­len dolog a levegőbe tüsszente­ni, anélkül, hogy zsebkendőn­ket a szájunk elé tartanánk. — 2. A másik eset, ha a szer­vezet védekezőereje leromlik. Ilyen meggyengülésről van szó a garatban a láb erős lehűlése esetén. De adódhat az ellenál­lóképesség csökkenése a rosz­szult tápláltságból és vitamin­hiányból is. Tehát ügyeljünk ar­ra, hogy téli étrendünk kalória­dús és C—vitamin-tartalmú le­gyen. Ha megtörtént a fertőzés, minden esetben forduljunk or­voshoz, és ami a legfontosabb, ne hordjuk „lábon" a betegsé­get, vagyis feküdjünk és kö­vessük az orvos előírásalt. Na­gyon jó hatású ilyenkor az iz­zasztás és az egyenletes hő­mérsékleten való tartózkodás. Ne felejtsük el, hogy az influ­enzának számos, súlyos szövőd­ménye lehet. Ilyenek például a hörghurut (bronchitisz), a tü­dőgyulladás, a mellhártyagyul­ladás, vese- és szívbántalmak, ízületi bajok stb.

Next

/
Thumbnails
Contents