Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

Az ember másodszori leszállása a Holdon teljes sikerrel járt. Az eredmények sokkal erdekesebbek, mint az elsó leszállásnál voltak. A Holdról hozott kőzetek vizsgálata sok tudományos meglepetést igér. Ezeket a kérdéseket, fejtegeti M. 11 o w i e c k i, a „Polytika" című lengyel lap tavalyi 49. számában, amit az alábbiokban ismertetünk. toroljunk lel néhány figyelemre méltó észrevé® telt és újabban felmerült kérdést az „ezüst glóbusszal", azaz a holdgömbbel kapcsolatban. Ugyanis a kérdés feltevése a tudományban legalább . olyan jelentőségű, mint maga a válasz. Éppen az utóbbi kutatások eredményei tanúsítják, hogy a Hold sokkal több titkot rejt, mint amennyit valaki is feltételezett volna. oldalán. Viszont éppen azoij az oldalon különös völgyeket fedezett fel a szovjet Zond 5. E völgyek mélyén sok a kráter, míg a tengerek fenekén nincsenek kráterek... A tengerek és a völgyek előfordulási helye nem rendszertelen, az ún. holdvölgyek övezetében fekszenek. A Hold síkságainak térségében titokzatos „meleg pontokat" fedeztek fel. Ezek olyan területek, amelyek hőmérséklete környezetük hőmérsékleténél magasabb. A legrejtélyesebbek azonban az ún. „masconok" (az angol mass concentration-ból), vagyis azok a területek, ahol a vonzóerő erősebb, mint másutt, és az itt előforduló anyag sűrűsége is nagyobb. Eddig tizenkét ilyen terület ismert. Keletkezésüket illetően többféle az elképzelés. A második Hold-expedíció résztvevői megkeresték a Surveyor 3 amerikai szondát, amely 1967 áprilisa óta a Holdon volt. Erről leszerelték a kamerát és néhány alkatrészt (pl. egy darab kábelt) s ezeket visszahozták a Földre. Vizsgálatuk lehetővé teszi annak megállapítását, milyen változások álltak be a Hold felszínén elhelyezett földi eredetű fémekben két és fél év alatt. Természetesen megállapítható a fémekkel együtt a Holdra juttatott és onnan visszahozott mikrobák állapota is. A holdutasok a Surveyor szonda felé haladva titokzatos, foszforeszkáló kőzeteket figyeltek meg. Egy helyen, a por alatt szürkés, szilárd réteget vettek észre, amely betonalapokra emlékeztetett. Az egyik kráter mellett elhaladva látták, hogy a fenék olyan, mintha olvadt üvegből volna. Különös benyomással FELTÁRJA-E A HOLD Földünk fiatalabb lenne mint a bolygója? A Hold keletkezésének kérdése tűnik a legfontosabbnak. Ha a tudomány erre a kérdésre választ tudna adni, talán fény derülne az egész naprendszer és Földünk keletkezésére és fejlődésére is. A Hold keletkezéséről három feltevés létezik. • A Holdat a Föld vonzóereje akkor „ejtette hatalmába", amikor annak már gömbölyű alakja volt. Ez a Földön szörnyű következményekkel járt volna. Am ilyen katasztrófának a nyomai nehezen fedezhetők fel. • A második feltevés szerint a Föld és a Hold egyszerre keletkeztek, mint afféle ikerbolygók. Ázok a bolygók, amelyek gázfelhőből egy időben keletkeztek, általában hasonló mennyiségű anyagot tartalmaznak. A Föld anyaga azonban 40 százalékkal több. Vagy talán a Hold a gázfelhők külső, könnyebb rétegeiből keletkezett volna? • A harmadik feltevés értelmében a Hold egyszerűen kiszakadt a Földből. E feltevés ellen vetődött fel a legtöbb ellenvetés. E feltevések igazolásának legjobb módja a Hold korának megállapítása lenne, ami nem könnyű fel adat. A holdközetek elemzése ebből a szempontból, valamint az összetétel és felépítés szempontjából meglepő eredményeket hozott. A holdkőzetek vegyi öszszetétele nem sokban különbözik a Föld magmájának (és a meteoritok) összetételétől. Különbségek inkább a mennyiségben mutatkoznak. A titán oxidjának előfordulása például a Földön elég ritka, míg a holdmintákban meghaladja a 10 százalékot. A holdmintákban jelentős mértékben fordul elő a cirkónium, ittrium és a króm. Ezzel szemben feltűnően kevés bennük a nátrium, kálium, továbbá a rubidium, nikkel, kobalt és platina. Ezek az eltérések és az összetételben mutatkozó különbségek is azt bizonyítják, hogy a holdkőzetek más körülmények között keletkeztek, mint a földi kőzetek, vagy éppen más tényezők gyakoroltak rájuk hatást. Ezek a kőzetek (a kálium és az argon segítségével készült becslések szerint) a Holdon 3,5—4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezhettek, vagyis egyidősek, sőt előbbi eredetűek, mint a Földön található közetek. Lehetséges lenne, hogy a Föld bolygója a Földnél Idősebb lenne? Ennek a megállapítása nagy esemény lenne a világűrkutatásban ... Tűzhányók vagy meteoritok? Meglepő az a megállapítás i6, hogy a Hold felszínét borító por több, mint felét szabályos alakú rudacskák és golyócskák képezik, amelyek anyaga az üveghez hasonlít. Vulkanikus kitörések után különféle anyagok lehűlése következtében jöhettek létre. Ám ugyanúgy lehetséges, hogy ez az anyag óriási meteoritok becsapódása, következtében felolvadt, majd ismét kihűlt. Az a megállapítás, hogy számos holdközet vulkanikus eredetű, egyben annyit is jelent, hogy valaha olvadt állapotban fordult elő. Nem ismeretes, hogy az olvadt állapotot vulkanikus robbanások vagy á meteoritok becsapódása következtében felszabadult hőenergia okozta-e. Tovább folyik a vita a holdkráterek eredetéről is: vajon tűzhányók tevékenységének vagy meteoritok becsapódásának a maradványai-e. Végső soron az is lehetséges, hogy a kráterek eredete kétféle. Titok fedi még a holdtengerek mivoltát is. Nincs magyarázat arra, miért van belőlük kevesebb a Hold túlsó TITKAIT? volt rájuk a holdporban észlelt nagy mennyiségű üvegszemcse is. A Hold belseje üres? Az utóbbi évek űrkutatásában a legnagyobb szenzációként azt a meglepő jelenséget emlegetik, amikor az fntrepid nevű holdkabín — feladata teljesítése után — a Hold felszínére zuhant. Amint ismereHoldkráter tes, a becsapódás után két és fél perccel volt észlelhető a „holdrengés" első hulláma, majd egy perccel később a második, erősebb hullám. A hullámok fél órán át követték egymást. A Hold úgy viselkedett, mintha valami harang, vagy mintha üres, rezonáló gömb lenne. A kis méretű íntrepid becsapódása ugyanakkor a Hold felszíne számára nem jelentett valami nagyobb ütést. Hasonló (ha nem is azonos| jelenségeket figyelhetünk meg Földünkön is, de csak különösen erős földrengésekkor. Az „üres belsejű Hold" elmélete elképzelhetetlén (bár nincs kizárva, hogy akadnak benne egymástól elszigetelt üres térségek), ezért feltehető, hogy öszszetétele egészen más, min^ eddig feltételeztük. A Hold anyagának összetételét számító gépek segítségéve) kell majd megállapítani, figyelembe véve az itt felsorolt jellegzetességeket ls. Újabb kísérletek előkészületei folynak további adatok beszerzésére. Befejezésül még egy más jellegű érdekesség. Etn lékezhetünk arra, hogy a Holdról adott közvetítés megkezdése után nyomban elromlott a tv-kamera. Később bebizonyosodott, hogy mindössze apró javításra szorult volna, de ehhez csekélységre — csavarhúzóra lett volna szükség. Dehát ki visz magával a Holdra éppen csavarhúzót? Ez a derűs történet is bizonyítja (mert éppenséggel más üzemzavar is beállhatott volna), milyen körültekintést Igényel egy utazás előkészítése a világűrbe. * * SZŰRŐVEL NEM OLYAN KÁROS ? Egyedülálló üzem az országban 0 Hatszázötven tonna füstszűrő 1970-ben # A hazánkban gyártott cigaretták 50 százaléka füstszűrős lesz % Filterek és MB 1000sek František Radzóval, a Komáromi Dohánygyár igazgatójával beszélgetek. Ot évvel ezelőtt az üzem megkezdte a műszálas (ún. vattás) füstszűrők gyártását és azóta hazánkban ők látják el ilyen termékkel azokat a dohánygyárakat, ahol a papírfilter helyett a dohányzók egészségét jobban védő műszálas füstszűrőt alkalmazzák a cigarettagyártásnál. Az első évben 40, a másodikban 120, a harmadikban 400, a múlt évben pedig már 470 tonna füstszűrőt gyártottak. Beleszédül az ember feje, ha a tenyerén tartva nézegeti a szinte súlytalan, pihe vagy tollkönnyű füstszűrőt és arra gondol: hány darabot kell gyártani ebből, mire súlya eléri a 470 tonnát! És mi lesz ebben az évben? Mivel a füstszűrős cigaretták iránt fokozódik a kereslet, a dohánygyárak a termelés 50 százalékát füstszűrős készítményekre állítják át, így a komáromi üzem is a növekvő szükséglet arányának megfelelően 650 tonna füstszűrőt állít elő. — Mindez azonban még mindig nem jedi a szükségletet — mondja az igazgató —, ezért a Sparta- és a Slávia-cigaretta gyártásához az üzemek az NSZKból szerzik be a füstszűrőt, ami egymillió darabra átszámítva 10 000 koronával drágább, mint a mi gyártmányaink. Fiat és Minikart Az első és a beavatatlanok számára idegen fogalom egy 1913-ból való angol, a másik egy korszerű, csehszlovák gyártmányú gépsor nevét jelöli. Békésen megférnek egymás mellett az egyébként gyapjú- vagy pamutfeldolgozó üzemre emlékeztető munkacsarnokban. A vattaszerű fehér alapanyag először bálákban látható, azután ragasztóanyaggal keve rik össze, és amint egyik gépről a másikra kerül, tömege állandóan vékonyodik, míg végül egy szabványos hurka átmérőjét éri el. Ekkor kerül a formázógépbe. A cigarettahosszúságú és cigarettapapírba burkolt rudacska egy teljesen kész, csak éppen nem feldarabolt füstszűrő. — A darabolási a cigarettagyárakban végzik el — mondja az igazgató. — Egy ilyen rudacskából 6 darab füstszűrőt készítenek. Nagyon fontos, hogy dolgozóink minőségi munkát végezzenek, mert a füstszűrő nem lehet se egy milliméterrel szélesebb, se keskenyebb, mint a szabványra készülő cigaretta. Spišská BeIán, Selmecbányán és a többi dohánygyárban a kész cigaretta mellé illesztik a füstszűrőt és az ismert pettyes-barnás papírral hozzáragasztfák. 1300 MB 1000-es Filtergyár és, személygépkocsi? Nos, ez a szám olyan kuriózum. A komáromi üzem dolgozói ugyanis kiszámították, ha ez a nagynak nem mondható üzem nem létezne, akkor a füstszűrők külföldről történő behozatala 1300 darab MB 1000es személygépkocsi árába kerülne. Ez a szám a jövőben még rohamosan emelkedik, inert külföldi mintára hazánkban is bővítik a hosszabb cigaretták gyártását, ami egyúttal hosszabb füstszűrők előállítását is igényli. Nagy a kereslet A füstszűrös cigaretták annyira elterjedtek, hogy az üzemek alig győzik el látni velük a piacot. Amikor a rossz idő járás bénította a vasúti közlekedést és a vagonok ki-berakását, a dohánygyárak terepjáró autókkal — nem egy esetben még éjszaka is — jöttek füstszűrőkért • • • A Komáromi Dohánygyár hazai nyers anyagok feldolgozásával dolgozik. A ve zetők külön elismerésüket fejezték ki a pozsonyi Dimitrov Vegyi Üzemnek a pél dás együttműködésért, de a vágsellyei Duslóra és a Novákyi Vegyiüzemre sem panaszkodtak. A komáromi üzem gyárt Hiányaival is elégedettek a dohánygyú rak és a dohányzó emberek milliói. tvOMLÚSI LAJOS