Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 7. szám, Vasárnapi Új Szó

JELESRE VIZSGÁZTAK Bart és Szőgyőn kőzött az út az állandó északi szél irányára merőlegesen húzódik, és a szintje alacsonyabb a szántóföldek és az ároksánc szintjénél. A Köbölkút és Szőgyén közötti útszakasz már jobb építésű. Az egyik, szombaton az egész napon át tartó hóvihar mind­két utat betemette. 1,5 — 2 méteres hótorlaszok kelet­keztek néhány óra alatt. Az autóbusz is bennrekedt a hóban, 2 lánctalpas. traktor vontatta be Szőgyénbe. A hóeltakaritást vasárnap reggel kezdték meg. Két DT—54-es földgyalukkal felszerelve utat vájt a hófa­lak között. Az egyik kabinjában Kunyik Dezső kezelte a hernyótalpas botkormányát. Társával együtt mindent megtett, hogy legalább egy közlekedési sávnak megfe­lelő részt felszabadítson a hő alól. Minden gépi eszköz, amely ilyenkor szükséges, rendelkezésükre állt, még­sem bírták a munkát. Segítségfii hívták a 100 lóerős sztalinyecot is. Néhány óra múlva megindulhatott a rendszeres közlekedés. Derekas munkát végeztek az útkarbantartók, közöttük a szőgyéni Konterman István is. Nemcsak ő, hanem társai is azt vallják, hogy az idei „hócsatát" nem nyerték volna meg, ha gépóriások nem állnának rendel­kezésükre. . MONCZ LÄSZLÔ A szádalmási könyvtár olvasóiról Régész-csemege Követésre méltó példa A lévai járásban az el­múlt esztendőben 1082 sze­mély adott önkéntesen és térítésmentesen vért. A köz­ségekben sikerrel jártak a tömeges véradási akciók, bizonyítva az emberek ál­dozatkészségét. Besén 49, Garamkálnán 50, a lévai III. egészségügyi körzetben 94, a tolmácsi Kirov vál­lalatban 88, Deménden 50, Paláston pedig 71 polgár vállalkozott térítésmentes véradásra. Hisszük, hogy e nemes cselekedet további követőkre talál —tel— A gömörhorkai műkedvelők bemutatójáról Az üzemi klub színját­szói Szigligethy „Párizsi vendég" című zenés vígjá­tékával mutatkoztak be. Az üzemi klub pazar berende­zése és anyagi lehetőségei biztosítják a folyamatos színjátszást. Remélhető te­hát, hogy nem marad el a folytatás és további be­mutatókkal örvendeztetik meg a közönséget. Nehéz volna név szerint megemlíteni, hogy ki volt a bemutató legjobb szerep­lője. Tóny, hogy mind a szereplők, mind a zenekar kitűnő teljesítményt nyúj­tott. A rendező munkája dicséretet érdemel. Ferge­teges taps jutalmazta az előadást. PRIHRADSKY LAjOS Legszorgalmasabb láto­gatói könyvtárunknak a 15 éven aluli gyermekek. 50 nagyon szorgalmas kis ol­vasó nevét kellene felso­rolni, ha mindegyikről szá­mot adnánk. Olvasási kész­ségük fejlesztése érdekében nagyon sokat tettek a pe­dagógusok: ŕapp Lajosné, Szanyi Lászlóné, Papp La­jos, Máriássy László. A 15—25 évesek korcso­portjában több mint 15 könyvet vettek kölcsön a múlt esztendő folyamán: Kocsis Irén, Józsa Éva, Vascsúr Petronella és még mások. A legtöbb könyvet özv. Kéry Jánosné kérte. Nagyon szorgalmas olvasó még: Simon Jánosné, Lü­kő György né, Kusztván Gyula. Kár, hogy az idősebbek körében gyér az érdeklő­dés, pedig gazdag válasz­ték várja őket is a hétfőn és pénteken rendelkezésük­re álló könyvtárunkban. KÖTELES GÁBORNÉ A böllér tréfája Jelentős esemény a falu­si családok életében a disz­nóölés, hisz torral szokták megünnepelni. Szakavatott ember, a böllér végzi el a legfontosabb munkálatokat: az ölést, a nyúzást, a fel­bontást és feldarabolást. Kistúron Nanjas Feri bá­csi a böllér. Szerettem vol­na munka közben lefény­képezni őt, ezért megkér­tem, hogy mosolyogjon be­le a fényképezőgép lencsé­jébe, de amíg beállítottam a gépet, ő maga elé kap­ta a „cocó" fejét. Gondolom, sikerült tré­fa. BBU.US IMRE Csinos viseletük volt valamikor az eladó lányok­nak Paláston. A régi köz­felfogás szerint sok min­den függött attól, hogyan öltözködik egy leány. A blúz ujját szép, hím­zett virágok díszítették. Ha nem is hímzettek, de a vi­rágokból bőven akadt a szoknyán is. Akkoriban úgy gondolták, hogy „virágko­rát" éli a leány férjhezme­netele előtt. Pásztor Erzsike szívesen magára vette ezt a hajda­ni viseletet, amelyet a nagymamája hordott és gondosan meg is őrzött. A nagymama meghatódottan nézte, hogyan fényképezik egykori viseletét az ő ked­ves unokáján. HONTI IRÉN A „Bánk bán" bemutatója Kassán 1833. február 15 nevezetes nap. Ekkor volt első színhá­zi bemutatója Katona József halhatatlan drámájának, a „Bánk bán"-nak éspedig kassai színpadon. A „Kassai nemzeti dal és színjátszó társaság" egykori plakátjá­nak tanúsága szerint a fő­szereplők nem is akármilyen színészek voltak. „II. Endre, magyarok kirá­lya — Szerdahelyi űr, Ger­trúdisz királyné — Kántorné asszony, Bánk bfin — Bartha úr, Melinda, a felesége — Déryné asszony, Ottfi — Eg­ressy úr, Petur bán — Szentpétery úr, Tiborc — Szilágyi űr. Egy udvornik — Latabár űr, Biberach — Me­gyeri úr". Az újra és újra kitapsolt színészekkel együtt a közön­ség a szerzőt is éltette, bár Katona József ekkor már harmadik éve örök álmát aludta a kecskeméti temető­ben. Nem élte meg művének diaóalútját, mely Kassárfii Indult el. BARABÁS JÓZSEF Dr. Pásztor János a Ke­let-szlovákiai Múzeum mun­katársa. Kutatásai alapos munkája nemcsak a szak­emberek körében tették is­mertté nevét. Megtudtuk, hogy idén jelenik meg az a könyve, amelyben egy négyezeréves temető feltá­rásáról van szó. A temető nyolcszáz évvel idősebb, mint az ógörög történelem kezdete és mintegy 1400 évvel régibb, mint a római köztársaság. Érdekes dolog vele ar­ról beszélgetni, hogy van­nak-e még távlatai a ré­gészetnek, azaz a követke­ző évtizedekben milyen munka vár a város régé­szeire? Pásztor János szinte meghökkentő tényeket em­lít. Eddig mindössze csak öt százalékát kutatták ki és ásták ki a földben rej­lő régiségeknek, így tehát a fiatalabb kutatóknak is lesz munkájuk bőven. BATTA GYÖRGY A Csemadok sókszelőcei helyi szervezete sikeres ak­cióval kezdte meg az 1970­es évet. A régebbi elgon­dolást — miszerint a Cse­madok mellett klubot ls lé­t tesítsenek — januárban si­került megvalósítaniuk. A klub Petőfi Sándor ne­vét vette fel és kb. 70 tag­gal kezdte meg működését. Az első összejövetel részt­vevőit Réső Pál, a klub el­nöke üdvözölte, majd Su­ba Imréné tanítónő „Sors, nyiss nekem tért" címen Petőfi életéről tartott rö­vid összefoglalót. Közben a költő egy-egy verse, meg­zenésített költeménye hang­zott el Lengyel Ferencné, Mátrai Zita, Czanik Gab­riella és Réső Piroska elő­adásában. jől sikerült iro­dalmi műsort szórakozás követte. A zenét az érsek­újvári Elektrosvit zeneka­ra szolgáltatta. A klub az elkövetkező időre gazdag műsort dol­gozott ki. CSÁSZÁR KLÁRA A Brnói Dolgozók Múzeumában decemberben és ja­nuárban megrendezett „Művészet és forradalom" című kiállítás áttekinthetően mutatta be a forradalmi szov­jet képzőművészetet. Grafikusok, műépítészek és szob­rászok kiváló alkotásait láthattuk. Egy érdekes „forra­dalmi sakktábla" is kiállításra keriilt; a hagyományos fekete figurák helyett vörösek képviselik a fehérek el­lenfeleit. Képünkön D. S. Moor „Segíts!'' című plakátját (Moszkva 1922) láthatjuk! HORVATH GÉZA SZDM9T0RI HALÁSZCSÁRDA Bodrogköz nem dicsekedhet különösebb természeti szépségekkel, turisztikai látványosságokkal. A táj viszont színes, megnyugtató, olykor lenyűgöző. Ilyen környezetben, a Bodrog egyik holt ága által kö­rülzárt szigeten épült a képen látható halászcsárda. A létesítmény tulajdonosának, a Szomotori Állami Gaz­daságnak a kezdeményező készségét dicséri. A fiatal Gergely-házaspár gondjaira bízott halász­csárda kellemes környezetben fogadja vendégeit. Szívesen látnánk Bodrogközben több hasonló létesít­ményt is. NAGY JÓZSEF Petőfi nevét vették fel KINCSEK A TEMPLOMBAN Komárom egyik leglátogatottabb idegenforgalmi neve­zetessége az 1754-ben épült, hazánkban az egyedüli gö­rög-keleti templom, amelyben 1967-ben egyházművé­szeti kiállítást rendeztek be. Az ikonokon kívül a temp­lom legféltettebb kincsei közé tartozik a Mátyás kora­beli aranyozott ezüstkehely, valamint a XVI. századból származó filigrán aranykereszt. Láthatók itt mesteri fa­faragások, kézzel írott imakönyvek, misernhák és egyéb egyházi kegytárgyak is. A kincsek értékét 32 millió ko­ronára becsülik. Valódi értékük azonban felbecsülhe­tetlen. NÉMETH ISTVÁN MŰVÉSZET ÉS FORRADALOM

Next

/
Thumbnails
Contents