Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-01 / 5. szám, Vasárnapi Új Szó
Casablanca központjában A sok-sok gyümölcsárus egyike S S 15 ÍRTA ÉS FÉNYKÉPEZTE: SZŰCS BELA SUKarokkó, ez a hazánknál több mint háromszor nagyobb terüfetű ország (majdnem ugyanannyi lakossal) igen sokáig megközelíthetetlen, titokzatos zuga maradt Afrikának. A lakosság félt a hódító idegenektől, veszedelmet látott bennük, és minden eszközzel akadályozta a betolakodókat. Ez a titokzatos föld annál jobban izgatta és vonzotta a felfedezőket, kutatókat. Gyakran életük kockáztatásával. mohamedánnak öltözve, vagy női ruhában próbálkoztok behatolni az ország belsejébe, de bizony sokszor rajtavesztettek. Nem egészen két évszázada, hogy a híres német G. Rohlís utazót meztelenre vetkőztették, hogy meggyőMarokkóban most tavasz van. Ezt a kislányt az egyik parkbon örökítettem meg ződjenek arról, tisztességes, „igazhivő-e", s az angol Scottot megkövezték. Persze azóta viharos évtizedek múltak el, és Marokkó szépen fejlődő afrikai ország lett, ahol több tízezer külföldi szakember segít kivezetni az országot az elmaradottságból. A kikötő Marokkó megnyitotta kapuit a világ előtt. A casablancai kikötő óriási kapu, amelyhez hasonló nincs az egész „fekete HWMWQ t földrészen". J)c. Casablanca nemcsak forgalmas kikötő, hanem milliónyi lakosúval az ország legnépesebb városa, kereskedelmi központja is. Érdekes, hogy a különféle uralkodó dinasztiák alatt váltakozó fővárosok közé sohasem került be, pedig időszámításunk első éveiben Anfa néven már jelentős település volt. Igaz, hogy a kikötő csak a két háború között épült ki a megközelíthetetlenül sziklás partokon. Évszázadokon át a nyílt tengeren horgonyzó hajókról bárkák szállították partra az árut és az utasokat. Ma a kikötő beláthatatlan kiterjedésű nagyüzem. Egyszerre több tucat óceánjáró hajó kies berakodása folyik. Hatalmas daruk erdeje, óriási ládák hegyei és fehér zsákokban Marokkó kincse, a szuperfoszfát. Az ország a tőkés világ kobalttermelésében a harmadik helyen áll, déligyümölcsből pedig az ugyancsak előkelő nyolcadikon, nem is beszélve a szardínia gyártásáról. Ezek jelentős része a casablancai kikötőn át jut el rendeltetési helyére. A korszerű raktárépületek sokasága között munkások ezrei dolgoznak, megrakott gépkocsik jönnek és mennek. A távozó hajók hangos dudálással búcsúznak a várostól, hogy helyükre máris befusson egy másik óceánjáró. Fehér ház Casablancát arabul Dar el Bejdának hívják. Ez fehér házat jelent, akárcsak a spanyol casablanca szó. Sokáig törtem a fejem, miért nevezték el ezt a sziii-ke nagyvárost fehér háznak. Ha a fővárost, Rabatot hívnák így, ez pontosan ráillenék, mert az egész város fehér re van meszelve. Talán az egykori városalapítók találták ki ezt a nevet? Valamelyik középületről keresztelték el a várost? Ma azonban kissé groteszkül hat ez a név, ha az ember sétát tesz e hatalmas kőrengetegben. Ahhoz, hogy az ember meg ismerje az igazi Casablancái, hosszabb ideig kellene a város ban élnie. Azonban egyetlen körséta is meggyőz arról, hogy ebben a városban a mesés gazdagság nagyon jól megfér az európai szemnek szinte hihetetlennek tűnő nyomorral. A tengerparton villák sorakoznak virág alakú, édesvizű medencékkel, az Anfa dombon káprúzaEz az a híres villa, amelyről azt mondják, hogy elmés szerkezettel a nap járása után forog A kikötőben óriási mütrágyahegyek várnak berakodásra tos üdülők épültek, amelyek között olyan is akad, mint a. mesebeli „kacsalábon forgó kastély", mivel reggeltől napestig forog a napfény után. Mindezek oly messze esnek a szennyes sikátorok és bádoglemezekből épült házak lakóinak világától, mintha nem is egy városban, sőt nem is egy világrészen lennének. Casablanca százarcú város. Nem szép, nekem legalábbis nem' tetszett. Építészetileg még sokáig nem sikerül majd az ösztönösen összevissza épített üzleteket, bankokat, lakótelepeket beleilleszteni a modern városrendezésbe. Nyüzsgő, színesen zsivajgó életében mégis van valami vonzó, valami lebilincselő. Az üzletekben minden megtalálható, amit az európai ipar produkál. A piacon a zöldségfélék és déligyümölcsök, halak, virágok olyan mennyisége van felhalmozva, hogy az ember akaratlanul is belefeledkezik bámulásukba. — Nem viszel haza egy fürt banánt? — kérdezte kollégám mosolyogva. — Inkább egy kis újkrumplit vinnék — válaszoltam — banánból most nálunk is van elég. — Ne siesd el, mert most hallottam az üzletemberektől, hogy jelentős mennyiségű újkrumplit vásároltunk Marokkóban, és lehet, hogy rövidesen megjelenik a zöldségüzletekben — nyugtatott meg barátom. Az újkrumpli még nem érkezett meg, de Csehszlovákia vitaminszükségletéhez jelentős mennyiséggel hozzájárul Marokkó is. Mi ezért bányai szállítószalagokat, rádióadó-állomásokat, építőanyagot stb., szállítunk cserébe. Casablanca szépen iparosodik. Rabat felé az úton több korszerű gyárat láttunk, többek között francia és olasz gépkocsikat szerelő üzemet. Amenynyire egy villámlátogatásból és a statisztikai adatokból meg lehet állapítani, a királyi Marokkó függetlenségének 14. évében jelentős eredményeket könyvelhet el a fejlődésben. A Szovjetunió is hatalmas vízerőművet épít, amely lehetővé teszi óriási területek öntözését. Az ország igyekszik Nyugattal és Kelettel egyaránt kereskedni, és ennek megmutatkoznak a gyümölcsei.