Új Szó, 1970. február (23. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-08 / 6. szám, Vasárnapi Új Szó

Ahol rettegnek az esőtől Nápoly lakossága állandó rettegésben él: földcsuszamlástól félnek. Az újságok hasábjain is naponta megdöbbentő ké pek merednek az olvasóra: hol egy váratlan rengéstől öszeomlott ház, hol országút, melynek közepén barlangnak is beillő éktelen úr tátong. Az utóbbi évek ben legalább ezerszer történt földcsu szatnlás. Áldozatok is voltak. Ezért nem is csoda, hogy a nápolyiak sokszor ru (iástul fekszenek le. Megállapították, hogy a város alatt legalább 450 hatalmas üreg támadt. Kőbányák, ősi vízvezeték, mindenféle föld alatti folyosók és katakombák, ősi csa tornarendszer — igazi „űrhálózat" jött létre. E fölött az űr fölött épült fel az új Nápoly — homokra épült kő — hangya boly. Nápoly büszkeségei a halmok elvesztek a betonlavína alatt. Eltűnt a zöld növényzet. Az építőipari konszernek tönkretették a várost, megfosztották Nápolyi sajátos arculatától, kulturális és erkö'csi depresszió állapotába döntötték a várost. Nápolyt már régen elcsúfították, de csak nemrégen derült rá fény, hogy emberéletek ezreit kockáztatták. A Nápolyon elhatalmasodott mostani pánik nem túlzott. Új „betonskatulyák" ezrei keletkeztek, de a csatornahálózat csak nem változott, nem bűvült, amit az új életfeltételek megköveteltek volna. A szennyvízgyűjtő csatornák ugyanazok, mint a múlt század végén, noha azóta a város lakossága hatszorosára gyarapodott. A nápolyiak most legalább annyira lel nek az esőtől, mint valaha a bombázásoktól. A föld alatti üregekbe betóduló víztömeg széttépi a csöveket, beomlasztja az alagutak boltozatait, alámossa az utcákat, beomlásokat idéz elő, elnyeli a házakat és az embereket. De ez még nem minden. A szakértők becslése szerint a föld alatti Nápolyban tanyázó hétmillió patkány a föld alatti árvíztől űzve újabb menedékhelyet keres. A patkányok valóságos inváziója néha közlekedési dugót idéz elő a város valamelyik utcáján. Corriere Delia Sera MgpeHwwt v Drága ereklyék Mrs. jacqiieline Kennedy Onassisnak nem tetszett egy szvetter, amelyet tíz évvel ezelőtt kapott karácsonyi ajándékul néhai férjétől, Jolin Kennedy elnöktől. Egy levél kíséretében vissza küldte a szvettert az áru házba ás visszakövetelte a 17 dollárt. A levél értéke sebbnek bizonyult a szvet törnél: november elején New Yorkban egy árveré sen több mint 200 dollár ért kelt el. A levél írója arra hivat kozott, hogy „a szvetter — karácsonyi ajándék", , és óhaját fejezte ki, hogy a szvetter árát utalják át Jacqueline Kennedy szemé lyl számlájára. Az üzlet neve nem szerepelt. Ogy látszik, Mrs. Kennedy, aki az einrtkgyilkosság után Onassis görög milliomos liajógyárpshoz ment férjhez, mégis megkapta a kí vánt pénzt. Az árverésen eladott 375 kézirat, levél és autógramm között a legrégibb ereklye I.íncoln Ábrahám elnök levele volt, amelyben köszö jietet mondott egy kisfiúnak és apjának azért, hogy öt doltárral járultak hozzá a betegek és a polgárháborús sebesültek segélyalapjához. Ez a levél 3600 dollárért cserélt gazdát. Daily Mirror ttdcKesseoelt MMlillliillll igy képzelik el az amerikai futuristák a jövő családi házait. Lile Kőkorszakból származik az emberi félelem Vannak emberek, akik akkor „boldogok'' ha szerencsétlenség éri őket, szinte keresik a veszély izgalmát, lázasan keresik az újabb és újabb veszélyhelyzetei, legyen újabb hitel okozla teher, újabb szerencsétlen há xasság stb. Valójďban mi is a félelem? Az ember hajlamos a „félelem" kifejuzést automatikusan összekapcsolni valamilyen okkal: a haláltól, háborútól, közlekedési balesettől, valami lyen veszteségtol való félelemmel. Pedig anélkül is félhetünk, hogy ennek beképzeli vagy kívülről ható oka lenne. A legtöbb állat szörnyen fél, bár nem tudja mitől. Az egér a szabadhan, nappal éppen úgy fél, mint az ember éjjel az erdő ben. A macskát nein ismerő, laboratórium ban viiagra jött egerek éppen úgy félnek mindentől, ami átlátszó és világos. A ter mészét ugyanis „ösztönös tndatással" vér tezle fel teremtményeit, hogy felismerjék a veszélyes tárgyakat és helyzeteket. A mezei egeret megvilágítutt területen környezettül való félelem fogja el. A gyermekkel is vele születik a félelem. Fél, még mielőtt kioktatták volna, vagy sa ját tapasztalatából felismerte volna a féle lem és a halál összefüggését, később aztán másodlagosan megtanul félni a haláltól. A félelem tehát mindenekelőtt ösztön. KONRÁD LORENZ professzor szerint az ősz tön idegkombinációk és hormonszerü ingerlő anyagok összhatása. Ez a velünk született belső hajlam csak arra vár, hugy valami lyeu speciális külső ok érvényre juttassa. Ez lényegében azt jelenti, hogy a lestben a külvilág eseményeitől függetlenül félelem alakul ki. A hormonszerü anyagok állandóan termelödnek és halmozódnak, hogy szükség esetén rendelkezésre álljanak. Hihetetlennek tűnhet, hogy egy állat vagy ember félelem vágyat érezhessen. Ám ki az. aki még nem olvasott bűnügyi regényt, a nem retteget jólesően rémfilnien? Szélsőséges esetekben azonban neurózis sá válhat a féléiéit' Kérdés, hol a termé szétes félelemérzet és a beteges neurózis határvonala? A természet úgy iráuyította, hogy min den állatfajban annyi félelem alakuljon ki, amennyi megfelel a veszélyeztetettség álta Iá nos fokának. Vannak állatparadicsuniok. csendes óceáni szigetek, ahol ősidők óta iiani élnek nagy szárazföldi vadállatok, és így semmilyen veszély nem fenyegeti a szigetlakó kisebb állatokat. Ezek aztán félelem nélkül élnek. Az embernél az átlagos „féleleuikiterme lúd és" a kőkorszak veszélyhelyzetéhez iga zndik. Bár a kőkorszak óta az ember szá mos veszélyforrást ártalmatlanná tett, nem kell félnie vadállatoktól, törzsi viszályoktól, stb., az endogén félelem eltérő keretek kö zött, de ugyanolyan mértékben „termelő dik". Éppen ezért szelepeket teremt magá uak. Az ember félelmet keltő pálképzeteket keltett magának. Képzelete megalkotta a dé •Ilonoktól való félelem babonáját. Például valami rosszat tételezhet fel embertársáról hogy félhessen tőle. Ennek a magatartás uak szélsőséges megnyilvánulásait nevezzük üldözési mániának. Egy másik szélsőséges megnyilvánulás a hipocliondria, s jaj annak az orvosnak, aki nem talál betegséget a kezeli betegnél! Arbeiter-Zeitung Calherine de Premonville 26 éves francia írónő rettegésbe hozta a kényes ízlésű olvasókat, illetve azokat, akik legújabb regényének egyes szereplőiben magukra ismertek. A regényben egy diáklány történetét írja le — a lány éjjelente a felső tízezer köreiből más-más férfival osztja meg ágyát. A pikáns részletességgel tálall történet sok közismert személyiséget kényes helyzetbe hozott. Az írónő müveinek népszerűsítése végeit így is hajlandó mutatkozni. A másik képen családja körében látható. Quick HALIN VAZIO Egy hal kúszott a deszkákon ás a kavicsokon át, átugrotta a lapátokat és a ceoientzsákokat. Az éjjeliőr lám pájának fényében különös teremt uiény sápadt böre csillant meg. Az or kutyája meghökkent a lapos fejű vízi állattól. A Florida államban lévő Boca Raton-i építkezés körül 1 kilométer körzetben nincs se tó, se folyó, de ínég nagyobb pocsolya sem. Egy bármixer ugyancsak hihetetlen dolgot jelentett a rendőrségnek éjszaka kót órakor. Az országúton egy csapatnyi halat látott masírozni. Dél Florida rendőrállomásait csaknem naponta riaüóztatják az ehhez hasonló telefonhívások, a lakosság egyre gyakrabban bukkan a mintegy fél méter hosszú, nedves bőrű szörnyetegekre: a Clarias batrachus családba tartozó zacskóharcsára. A Dél Ázsiából származó halfajta több órán át képes víz nélkül élni, amikorra a kopoltyúi mögött lévő tü döhöz hasonló szervével lélegzik. Kígyózó mozdulatokkal 500 métert is megtesz egyfolytában a szárazföldön, és 1 méter magas akadályokat is átugrik. Egy haltenyésztő hozta az első pél dányokat Floridába. A halak közül több megszökött. Dísztavakban tanyáztak egy Ideig, majd átugorva a medence peremét a szárazföldön át ellepték a szomszédos tavakat és csatornákat. A meleg vízben gyorsabban szaporodtak, mint hazájukban. Ezen felül Floridában nincs természetes ellenségük. A nagyétkű állatok békákkal, esi gákkal és kis halakkal táplálkoznak. Florida 2500 díszhaltenyésztője ezért nagy aggodalommal figyeli garázdálkodásukat. E halak étvágya — írja az egyik szaklap — aggodalmat kelt a biológusok körében. Kipusztul az állomány, ahol ez a zacskóharcsa feltűnik — panaszkod nak a halkutató szakemberek. Ko moly veszély a halvilágra nézve — jelentette ki egy másik tudós. Több ezer ilyen halat fogtak üsz sze eddig, de 10 000 számra merülnek fel a tavakban, patakokban, nagyobb pocsolyákban és egész halcsapatok kúsznak, mint partizánok a dzsungel ben, a floridai községeken át. A halkutatók eddig nem találtak védőszert e vándorló hüllők ellen Hogyan lehet kiirtani egy halfajtát — kérdezte lemondóan az egyik bio lógus —, ha egyszerűen otthagyja azt a tavat, amelyet az ember megmér gez? Der Spiegel