Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

Franz Kunért bécsi levele Az osztrák politikában különösen az utóbbi időben csak kevés az olyan esemény, amelyet bár fenntartással, de pozitívan lehet megítélni. Ezek közé tartozik Ausztriának és Olaszország­nak a dél-tiroli kérdésben létrejött megállapo­dása is. A viszály eredete Már egy fél évszázada tart a dél-tiroli prob­léma. Akkor kezdődött, amikor 1919-ben a St. Germain-i békekötés a német ajkú Dél-Tirolt a Brenner-határ megállapításával elszakította Tirol többi részétől, vagyis Ausztriától, és Olaszországnak ítélte oda. Dél-Tirol ezáltal ál­landó viszályok forrása lett az olasz és a né­met, illetve az ausztriai német nacionalista so­viniszták között. A fasiszta Olaszország ezután mindent elkövetett, hogy Dél-Tirolt gyökere­sen elolaszosítsa, s ugyanakkor a német ajkú kisebbséget kegyetlenül elnyomta. Dél-Tirolban olaszokat telepítettek le, Bozent, Dél-Tirol fő­városát nagyrészt olasz munkásokkal, alkalma­zottakkal és hivatalnokokkal népesítették be az iparosítás során. Ma Bozen százezer lakosa közül már csaik 20 ezer vallja német anyanyel­vűnek magát és hasonló a helyzet Meran vá­rosában is. Hitler Mussolinival folytatott alkudozásai so­rán, a két fasiszta állam tengelyének megerő­sítése érdekében, átengedte Olaszországnak a német ajkú Dél-Tirolt, amely a második világ­háború befejezése után is Olaszországé Dél­Tirol. 1946-ban Olaszország és Ausztria között létrejött az úgynevezett párizsi egyezmény, amelyet Gruber—De GaSperi-egyezménynek is neveznek. (De Gasperi volt az olasz keresz­ténydemokrata kormány akkori elnöke, Gruber pedig Ausztria külügyminisztere.) Az egyez­sokra került sor az osztrák és az olasz kor­mány között. Végül is elfogadták a német ajkú (mintegy negyedmillió) dél-tiroliak autonó­miáját kiszélesítő, úgynevezett „csomagtervet". A Dél-tiroli Néppárt rendkívüli kongresszusa, habár csekély többséggel, de jóváhagyta „a csomagtervet", úgyhogy ezt követően az oszt­rák és az olasz kormány között kompromisszu­mos megegyezés jött létre a „csomag" és a hozzátartozó „időnaptár", vagyis az általános megvalósítás kérdésében. Mindkettőt még jóvá kell hagynia a két ország parlamentjének. Az olasz képviselőházban csupán a szélső­jobboldali kisebbség szavazott a megállapodás ellen. A kommunista képviselők és a PSIUP képviselői tartózkodtak a szavazástól. Scotoni, a kommunisták szóvivője ezt így indokolta: A „csomagterv" megvalósítása elháríthatja Ausztria és Olaszország nézeteltéréseit és a feszültség enyhítéséhez vezethet. A dokumen­tumban foglalt megfogalmazások azonban kü­lönféle magyarázatot tesznek lehetővé s ezen­kívül nem veszik kellőképpen tekintetbe a szo­ciális problémákat. A csomagtervtől semmi jót sem várhat sem az olasz, sem a német anya­nyelvű paraszt, aki a közös piaci Mansholt­tervet határozottan elutasítja, mivel annak ka­tasztrófális következményei vannak a dél-tiroli mezőgazdaságra. Ugyanígy nem várhat sokat a „csomagtól" sem az olasz, sem a német ajkú munkás, aki kivándorlásra kényszerül. Calamandrei szenátor a szavazástól való tar­tózkodását azzal indokolta, hogy az olasz kor­mány politikájának a fő irányvonala nem biz­tosítja a szükséges szavatolást. A kormány ja­vaslatai a dél-tiroli kérdésben ugyan haladást jelentenek, de nem hozzák meg a végleges megoldást. A parlament kommunista képviselői mind­JELENTŐS LÉPÉS A DÉL-TIROLI KÉRDÉS MEGOLDÁSA FELÉ mény bizonyos kulturális autonómiát irányzott elő a dél-tiroliak számára. Azonban egyik ke­reszténydemokrata kormány sem tartotta meg ezt az egyezményt, a kulturális autonómia hé­zagos maradt. A párizsi egyezmény megfogal­mazása, amelyet Gruber jóváhagyott, Olaszor­szágnak lehetővé tette, hogy a többségében német ajkúak lakta Bozen tartományt köz­igazgatásilag az olasz többségű Trentini-Felső­Adige tartományhoz csatolják. Az olaszosítás tovább folyt. A kereszténydemokraták nem akartak ujjat húzni az olasz nacionalistákkal, mivel a választásokon szükségük volt szavaza­taikra. Aktivizálódnak a fasiszták Ezt a tényt viszont a német nacionalista so­viniszták Ausztriában és különösen Nyugat-Né­metországban éveken át alaposan kihasználták. Elsősorban a fasiszta és félfasiszta szerveze­tek, amelyek közül „a délnémet honfitársi egyesület" által Münchenben létrehozott „dél­tiroli kulturális mozgalom" volt a fő hangadó. Dél-Tirolnak ezek az állítólagos barátai és se­gítői a valóságban nem a dél-tiroliak sorsáért aggódtak, hanem terrorista szervezeteket hoz­tak létre azzal a különleges megbízatással, hogy Dél-Tirolban, sőt Olaszország más részei­ben is bombamerényleteket stb. hajtsanak vég­re. E merényleteknek számos halálos és sebe­sült áldozata volt. A dél-tiroliak túlnyomó többsége határozottan elítélte és elítéli ezeket az akciókat. Egyébként a merénylők nem a dél-tiroliak soraiból kerültek ki, hanem Nyu­gat-Németországból és Ausztriából jöttek. Akik küldték őket, nem akarnak békés, elfogadható megoldást. A nyugatnémet revansisták Dél­Tirol „önrendelkezési jogának" jelszava alatt akarják elszakítani Dél-Tirolt Olaszországtól, és ezzel ugyanakkor azt is demonstrálni akar­ják, hogy nem ismerik el a második világhá­ború eredményeit. Ám nem sikerült Dél-Tirol­ban irredentizmust kelteni. Az akkori osztrák koalíciós kormány mind­két pártjának befolyásos politikusai éveken át; kacérkodtak a dél-tiroli terroristákkal. A propaganda eszközeivel közvetlenül és köz­vetve támogatták őket. A bíróságok pedig a német nacionalista befolyás alatt csaknem mindig felmentették a terroristákat. Különösen vonatkozik ez a terroristák egyik vezérére, Burgerre, aki az ellene folyamatban levő el­járás ellenére szabadlábon van, könyvekben, újságokban és a televízióban nyíltan dicsőíti a terrort és két év óta az újnáci NPD (a nyu­gatnémet NPD fiókja) élén áll. A világszervezet beleszól Miután az osztrák kormány néhány évvel ezelőtt a dél-tiroli kérdést az ENSZ elé vitte, a világszervezet felhívására hosszas tárgyalá­azonáltal kijelentették, hajlandók a parlament­ben levő többi demokratikus erővel együttmű­ködni a dél-tiroli kérdés megoldása érdekében, és beleegyeznek az alkotmány módosításába is, amelyet a javasolt autonómia feltétlenül szükségessé tesz. Az Olasz Kommunista Párt és az Osztrák Kommunista Párt Bozenben november 30-án tartott tanácskozásáról közös nyilatkozatot ad­tak ki, amely leszögezi, hogy a dél-tiroli kér­dés megoldása csupán a bozeni tartomány szé­lesebb körű autonómtájának gyors megvalósí­tása útján lehetséges. Ennek az új autonómiá­nak a dél-ttrolt lakosság nemzeti jogainak tel­jes elismerésén kell alapulnia. Csupán ez teszi lehetővé az önkormányzat kibontakozását, a helyi lakosság demokratikus jogainak érvé­nyesítését gazdasági, szociális és kulturális té­ren. A német és az olasz anyanyelvű kommu­nisták fő feladatuknak tekintik, hogy síkra szálljanak a csomagtervben előirányzott intéz­kedések mielőbbi konkrét megvalósításáért és céltudatosan, egységesen harcoljanak a külön­böző nemzetiségű haladó emberekkel, a szo­cialistákkal és a katolikusokkal azért, hogy a nacionalista erőket mindkét oldalon elszige­teljék. Ezek az erők akadályozzák ugyanis az Olaszország és Ausztria közötti vitás kérdések gyors megoldását. Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bi­zottsága a „csomagtervet" olyan késői és elég­telenül biztosított lépésnek minősítette a dél­tiroli autonómia kérdésében, amelyet az Oszt­rák Kommunista Párt ugyan pozitívan fogad, de véglegesen csak a gyakorlati megvalósítás után bírálhat el. Döntő lesz az, hogy a dél-ti­roliak, akik eddig a kereszténydemokraták jobb szárnyának uszályában voltak, együttesen lépnek-e fel az olasz nép azon haladó erőivel, amelyek a demokrácia kiszélesítéséért és a dél­tiroli autonómia megerősítéséért szállnak síkra. Kinek nem tetszik a megállapodás? Az osztrák parlamentben a választási harc jegyében folyt a vita. Az Osztrák Néppárt igye­kezett „a csomagot" a dél-tiroliak és Ausztria érdekében elért sikereként elkönyvelni. Kreis­ky, a Szocialista Párt vezetője bírálta azt, hogy a „csomag" nem biztosít önkormányzatot a dél-tiroliaknak és hogy az „időnaptár" nein szavatolja azt, hogy az olasz kormány a maga részéről megvalósítja-e „a csomagban" foglal­takat. A német nacionalista „Szabadságpárt" (FPÖj szóvivője kijelentette, hogy az osztrák kormány teljesen kapitulált Olaszország előtt, és a különféle szélsőséges körökkel egyhangú­lag demagóg módon „önrendelkezést" követelt Dél-Tirol számára, vagyis azt a jogot, hogy elszakadhasson az olasz államszövetségtől. Vé­gül is az osztrák és az olasz kormány meg­egyezését néppárti többséggel, 83 szavazattal 79 ellenében elfogadták. Nálunk is beválna A Die Welt közlése szerint az Egyesült Államokban a sportpályákon érdekes újítást vezettek be, hogy a nézők ne unatkozzanak. Egy New York-i kosárlabda­pályán a tribünökön televíziós készülékeket helyeztek el és így a szurkolók, ha nem elégedettek a játékkal, bekapcsolhatják a készüléket és élvezhetik a tévé szó­rakoztató műsorát. Az újításnak állítólag az az előnye, hogy a szurkolók így szabad levegőn vannak, és emel­lett a pályák tulajdonosai is megtalálják számításukat. Ezenkívül nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az ilyen pályák nézői állítólag nagyon sportszerűen visel­kednek. Szerelmesek vigyázat! A szerelmes gépkocsivezetők nagyon rossz sofőrök — Jelentette ki Alfréd Robertson amerikai pszichológus. Nézete szerint a szerelmi csalódás ugyanúgy balesete­ket okoz, mint a pénzügyi nehézségek, a házassági ve­szekedések, vagy a munkahelyen elszenvedett sérelmek. A sofőrök a feszültség következtében csaknem önkívü­leti állapotban vezetik gépkocsijukat és ezzel a lelki­állapottal magyarázható sok „rejtélyes gépkocsibal­eset" is. Időmutató tojás A zsebórát 1500-ban egy nürnbergi lakatos találta fel. v A 300—400 tallérért árusított órákat ebben az időben „nürnbergi tojásnak" nevezték. A számlapot csak később, 1535-ben, a másik percmutatót pedig 1687-ben kezdték alkalmazni. 700 éves fák A gyümölcsfák közül a legtovább a gesztenyefa él — 700 évig. A cseresznye 40p évig, a körtefa 300, az alma­fa 250 évig is elél. A körtefa azonban csak 80 évig, az almafa 60 évig, a cseresznyefa pedig 30 évig hoz gyü­mölcsöt. Meddig növünk Az ember 25 éves koráig nő, de egyes testrészei még ezután ís nagyobbodnak. így pl. magunk is megfigyel­hetjük, hogy 25 éves korunk után hirtelen nagyobb számú kalapot kell vennünk, mivel koponyánk meg­nőtt. A koponyacsontok már nem erősödnek ebben a korban, de agyunk megnagyobbodhat. Orrunk 60 éves korig, fülünk pedig 80 éves korig nő. Ötdolláros főzőkanál A hőmérővel ellátott fazekak után az Egyesült Álla­mokban most piacra kerül a hőmérős főzőkanál. A fő­zőkanál ára 5 dollár, de ezért az árért Jó szolgálatot tesz, mert 230 fokig méri a meleget. Kit csíptek? A washingtoni Smithsonian tudományos intézet nem­rég egy érdekes leletet kapott. Coloradóban egy homok­kőben megkövesedett bolhákat találtak. A tudományos vizsgálat eredménye érdekes: a megkövesedett bolhák legkevesebb 100 millió évesek. Kit csíptek, hisz akkor még emberek nem éltek? ... Gondolnak a jövőre A francia sajtó szerint Pablo Picasso festményeinek vásárlói nem akarnak készpénzt elfogadni és kizárólag csak pénzütalvány ellenében veszik meg a művész al­kotásait. Azzal számolnak, hogy a jövőben a művész aláírása százszor értékesebb lesz, mint maga az utal­vány. Érdekes hosszmérték A legérdekesebb hosszmértéket Indiában használták. A hosszmérték egysége az a távolság volt, melyen meg­hallották a tehén bőgését. Három hónap szabadság Francia szakemberek véleménye szerint 2000-ben a fejlett ipari államokban már csak hetente 30 órát dol­goznak és a dolgozóknak évente a vasárnapokat és ün­nepeket beleszámítva 90 szabad napjuk lesz. A turista­forgalom távlati tervei már figyelembe veszik ezt a becslést.

Next

/
Thumbnails
Contents