Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

Franz Kunért bécsi levele Az osztrák politikában különösen az utóbbi időben csak kevés az olyan esemény, amelyet bár fenntartással, de pozitívan lehet megítélni. Ezek közé tartozik Ausztriának és Olaszországnak a dél-tiroli kérdésben létrejött megállapodása is. A viszály eredete Már egy fél évszázada tart a dél-tiroli probléma. Akkor kezdődött, amikor 1919-ben a St. Germain-i békekötés a német ajkú Dél-Tirolt a Brenner-határ megállapításával elszakította Tirol többi részétől, vagyis Ausztriától, és Olaszországnak ítélte oda. Dél-Tirol ezáltal állandó viszályok forrása lett az olasz és a német, illetve az ausztriai német nacionalista soviniszták között. A fasiszta Olaszország ezután mindent elkövetett, hogy Dél-Tirolt gyökeresen elolaszosítsa, s ugyanakkor a német ajkú kisebbséget kegyetlenül elnyomta. Dél-Tirolban olaszokat telepítettek le, Bozent, Dél-Tirol fővárosát nagyrészt olasz munkásokkal, alkalmazottakkal és hivatalnokokkal népesítették be az iparosítás során. Ma Bozen százezer lakosa közül már csaik 20 ezer vallja német anyanyelvűnek magát és hasonló a helyzet Meran városában is. Hitler Mussolinival folytatott alkudozásai során, a két fasiszta állam tengelyének megerősítése érdekében, átengedte Olaszországnak a német ajkú Dél-Tirolt, amely a második világháború befejezése után is Olaszországé DélTirol. 1946-ban Olaszország és Ausztria között létrejött az úgynevezett párizsi egyezmény, amelyet Gruber—De GaSperi-egyezménynek is neveznek. (De Gasperi volt az olasz kereszténydemokrata kormány akkori elnöke, Gruber pedig Ausztria külügyminisztere.) Az egyezsokra került sor az osztrák és az olasz kormány között. Végül is elfogadták a német ajkú (mintegy negyedmillió) dél-tiroliak autonómiáját kiszélesítő, úgynevezett „csomagtervet". A Dél-tiroli Néppárt rendkívüli kongresszusa, habár csekély többséggel, de jóváhagyta „a csomagtervet", úgyhogy ezt követően az osztrák és az olasz kormány között kompromisszumos megegyezés jött létre a „csomag" és a hozzátartozó „időnaptár", vagyis az általános megvalósítás kérdésében. Mindkettőt még jóvá kell hagynia a két ország parlamentjének. Az olasz képviselőházban csupán a szélsőjobboldali kisebbség szavazott a megállapodás ellen. A kommunista képviselők és a PSIUP képviselői tartózkodtak a szavazástól. Scotoni, a kommunisták szóvivője ezt így indokolta: A „csomagterv" megvalósítása elháríthatja Ausztria és Olaszország nézeteltéréseit és a feszültség enyhítéséhez vezethet. A dokumentumban foglalt megfogalmazások azonban különféle magyarázatot tesznek lehetővé s ezenkívül nem veszik kellőképpen tekintetbe a szociális problémákat. A csomagtervtől semmi jót sem várhat sem az olasz, sem a német anyanyelvű paraszt, aki a közös piaci Mansholttervet határozottan elutasítja, mivel annak katasztrófális következményei vannak a dél-tiroli mezőgazdaságra. Ugyanígy nem várhat sokat a „csomagtól" sem az olasz, sem a német ajkú munkás, aki kivándorlásra kényszerül. Calamandrei szenátor a szavazástól való tartózkodását azzal indokolta, hogy az olasz kormány politikájának a fő irányvonala nem biztosítja a szükséges szavatolást. A kormány javaslatai a dél-tiroli kérdésben ugyan haladást jelentenek, de nem hozzák meg a végleges megoldást. A parlament kommunista képviselői mindJELENTŐS LÉPÉS A DÉL-TIROLI KÉRDÉS MEGOLDÁSA FELÉ mény bizonyos kulturális autonómiát irányzott elő a dél-tiroliak számára. Azonban egyik kereszténydemokrata kormány sem tartotta meg ezt az egyezményt, a kulturális autonómia hézagos maradt. A párizsi egyezmény megfogalmazása, amelyet Gruber jóváhagyott, Olaszországnak lehetővé tette, hogy a többségében német ajkúak lakta Bozen tartományt közigazgatásilag az olasz többségű Trentini-FelsőAdige tartományhoz csatolják. Az olaszosítás tovább folyt. A kereszténydemokraták nem akartak ujjat húzni az olasz nacionalistákkal, mivel a választásokon szükségük volt szavazataikra. Aktivizálódnak a fasiszták Ezt a tényt viszont a német nacionalista soviniszták Ausztriában és különösen Nyugat-Németországban éveken át alaposan kihasználták. Elsősorban a fasiszta és félfasiszta szervezetek, amelyek közül „a délnémet honfitársi egyesület" által Münchenben létrehozott „déltiroli kulturális mozgalom" volt a fő hangadó. Dél-Tirolnak ezek az állítólagos barátai és segítői a valóságban nem a dél-tiroliak sorsáért aggódtak, hanem terrorista szervezeteket hoztak létre azzal a különleges megbízatással, hogy Dél-Tirolban, sőt Olaszország más részeiben is bombamerényleteket stb. hajtsanak végre. E merényleteknek számos halálos és sebesült áldozata volt. A dél-tiroliak túlnyomó többsége határozottan elítélte és elítéli ezeket az akciókat. Egyébként a merénylők nem a dél-tiroliak soraiból kerültek ki, hanem Nyugat-Németországból és Ausztriából jöttek. Akik küldték őket, nem akarnak békés, elfogadható megoldást. A nyugatnémet revansisták DélTirol „önrendelkezési jogának" jelszava alatt akarják elszakítani Dél-Tirolt Olaszországtól, és ezzel ugyanakkor azt is demonstrálni akarják, hogy nem ismerik el a második világháború eredményeit. Ám nem sikerült Dél-Tirolban irredentizmust kelteni. Az akkori osztrák koalíciós kormány mindkét pártjának befolyásos politikusai éveken át; kacérkodtak a dél-tiroli terroristákkal. A propaganda eszközeivel közvetlenül és közvetve támogatták őket. A bíróságok pedig a német nacionalista befolyás alatt csaknem mindig felmentették a terroristákat. Különösen vonatkozik ez a terroristák egyik vezérére, Burgerre, aki az ellene folyamatban levő eljárás ellenére szabadlábon van, könyvekben, újságokban és a televízióban nyíltan dicsőíti a terrort és két év óta az újnáci NPD (a nyugatnémet NPD fiókja) élén áll. A világszervezet beleszól Miután az osztrák kormány néhány évvel ezelőtt a dél-tiroli kérdést az ENSZ elé vitte, a világszervezet felhívására hosszas tárgyaláazonáltal kijelentették, hajlandók a parlamentben levő többi demokratikus erővel együttműködni a dél-tiroli kérdés megoldása érdekében, és beleegyeznek az alkotmány módosításába is, amelyet a javasolt autonómia feltétlenül szükségessé tesz. Az Olasz Kommunista Párt és az Osztrák Kommunista Párt Bozenben november 30-án tartott tanácskozásáról közös nyilatkozatot adtak ki, amely leszögezi, hogy a dél-tiroli kérdés megoldása csupán a bozeni tartomány szélesebb körű autonómtájának gyors megvalósítása útján lehetséges. Ennek az új autonómiának a dél-ttrolt lakosság nemzeti jogainak teljes elismerésén kell alapulnia. Csupán ez teszi lehetővé az önkormányzat kibontakozását, a helyi lakosság demokratikus jogainak érvényesítését gazdasági, szociális és kulturális téren. A német és az olasz anyanyelvű kommunisták fő feladatuknak tekintik, hogy síkra szálljanak a csomagtervben előirányzott intézkedések mielőbbi konkrét megvalósításáért és céltudatosan, egységesen harcoljanak a különböző nemzetiségű haladó emberekkel, a szocialistákkal és a katolikusokkal azért, hogy a nacionalista erőket mindkét oldalon elszigeteljék. Ezek az erők akadályozzák ugyanis az Olaszország és Ausztria közötti vitás kérdések gyors megoldását. Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága a „csomagtervet" olyan késői és elégtelenül biztosított lépésnek minősítette a déltiroli autonómia kérdésében, amelyet az Osztrák Kommunista Párt ugyan pozitívan fogad, de véglegesen csak a gyakorlati megvalósítás után bírálhat el. Döntő lesz az, hogy a dél-tiroliak, akik eddig a kereszténydemokraták jobb szárnyának uszályában voltak, együttesen lépnek-e fel az olasz nép azon haladó erőivel, amelyek a demokrácia kiszélesítéséért és a déltiroli autonómia megerősítéséért szállnak síkra. Kinek nem tetszik a megállapodás? Az osztrák parlamentben a választási harc jegyében folyt a vita. Az Osztrák Néppárt igyekezett „a csomagot" a dél-tiroliak és Ausztria érdekében elért sikereként elkönyvelni. Kreisky, a Szocialista Párt vezetője bírálta azt, hogy a „csomag" nem biztosít önkormányzatot a dél-tiroliaknak és hogy az „időnaptár" nein szavatolja azt, hogy az olasz kormány a maga részéről megvalósítja-e „a csomagban" foglaltakat. A német nacionalista „Szabadságpárt" (FPÖj szóvivője kijelentette, hogy az osztrák kormány teljesen kapitulált Olaszország előtt, és a különféle szélsőséges körökkel egyhangúlag demagóg módon „önrendelkezést" követelt Dél-Tirol számára, vagyis azt a jogot, hogy elszakadhasson az olasz államszövetségtől. Végül is az osztrák és az olasz kormány megegyezését néppárti többséggel, 83 szavazattal 79 ellenében elfogadták. Nálunk is beválna A Die Welt közlése szerint az Egyesült Államokban a sportpályákon érdekes újítást vezettek be, hogy a nézők ne unatkozzanak. Egy New York-i kosárlabdapályán a tribünökön televíziós készülékeket helyeztek el és így a szurkolók, ha nem elégedettek a játékkal, bekapcsolhatják a készüléket és élvezhetik a tévé szórakoztató műsorát. Az újításnak állítólag az az előnye, hogy a szurkolók így szabad levegőn vannak, és emellett a pályák tulajdonosai is megtalálják számításukat. Ezenkívül nem elhanyagolható az a tény sem, hogy az ilyen pályák nézői állítólag nagyon sportszerűen viselkednek. Szerelmesek vigyázat! A szerelmes gépkocsivezetők nagyon rossz sofőrök — Jelentette ki Alfréd Robertson amerikai pszichológus. Nézete szerint a szerelmi csalódás ugyanúgy baleseteket okoz, mint a pénzügyi nehézségek, a házassági veszekedések, vagy a munkahelyen elszenvedett sérelmek. A sofőrök a feszültség következtében csaknem önkívületi állapotban vezetik gépkocsijukat és ezzel a lelkiállapottal magyarázható sok „rejtélyes gépkocsibaleset" is. Időmutató tojás A zsebórát 1500-ban egy nürnbergi lakatos találta fel. v A 300—400 tallérért árusított órákat ebben az időben „nürnbergi tojásnak" nevezték. A számlapot csak később, 1535-ben, a másik percmutatót pedig 1687-ben kezdték alkalmazni. 700 éves fák A gyümölcsfák közül a legtovább a gesztenyefa él — 700 évig. A cseresznye 40p évig, a körtefa 300, az almafa 250 évig is elél. A körtefa azonban csak 80 évig, az almafa 60 évig, a cseresznyefa pedig 30 évig hoz gyümölcsöt. Meddig növünk Az ember 25 éves koráig nő, de egyes testrészei még ezután ís nagyobbodnak. így pl. magunk is megfigyelhetjük, hogy 25 éves korunk után hirtelen nagyobb számú kalapot kell vennünk, mivel koponyánk megnőtt. A koponyacsontok már nem erősödnek ebben a korban, de agyunk megnagyobbodhat. Orrunk 60 éves korig, fülünk pedig 80 éves korig nő. Ötdolláros főzőkanál A hőmérővel ellátott fazekak után az Egyesült Államokban most piacra kerül a hőmérős főzőkanál. A főzőkanál ára 5 dollár, de ezért az árért Jó szolgálatot tesz, mert 230 fokig méri a meleget. Kit csíptek? A washingtoni Smithsonian tudományos intézet nemrég egy érdekes leletet kapott. Coloradóban egy homokkőben megkövesedett bolhákat találtak. A tudományos vizsgálat eredménye érdekes: a megkövesedett bolhák legkevesebb 100 millió évesek. Kit csíptek, hisz akkor még emberek nem éltek? ... Gondolnak a jövőre A francia sajtó szerint Pablo Picasso festményeinek vásárlói nem akarnak készpénzt elfogadni és kizárólag csak pénzütalvány ellenében veszik meg a művész alkotásait. Azzal számolnak, hogy a jövőben a művész aláírása százszor értékesebb lesz, mint maga az utalvány. Érdekes hosszmérték A legérdekesebb hosszmértéket Indiában használták. A hosszmérték egysége az a távolság volt, melyen meghallották a tehén bőgését. Három hónap szabadság Francia szakemberek véleménye szerint 2000-ben a fejlett ipari államokban már csak hetente 30 órát dolgoznak és a dolgozóknak évente a vasárnapokat és ünnepeket beleszámítva 90 szabad napjuk lesz. A turistaforgalom távlati tervei már figyelembe veszik ezt a becslést.