Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-11 / 2. szám, Vasárnapi Új Szó

* Gyufásdoboz nagyságú könyvek A Šumava gyöngye. Joggal adtak ilyen szép nevet Vimperknek, ugyanis mind a városka, mind pedig a környéke festőien szép helyen terül el Csehországban. A természetbarátok ezt tudják, mert — főleg a turistaidényben — sokan keresik fel. Arről azonban már kevesebben szereztek tudomást, hogy ebben a városban a múlt század húszas évei folyamán világhírű nyomdát alapítottak, amelyben gyufásdoboz nagyságú könyvecskéket nyomtattak. A műgyűjtők örömére közölhetjük, hogy ebben az évben" ismét nyomtatnak ilyen könyveket. A városkában foglalkoznak még fakitermeléssel és az ország határain túl is ismert és elismert textilipara van. Az érdekesség kedvéért még közöljük, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia idején a vimperki Swarchenberk gyufagyár látta el az egész országot gyufával. PATASI SZABÖ JENŐ Törökülés Hontfüzesgyarmaton és Fegyverneken a következő két dűlőnév érdekes történelmi szempontból: T iz e d annak a dűlőnek a neve mind a két községben, amely a legmagasabb domb. A magyar seregek Buda várának visszafoglalásakor az erre menetelő török seregekre itt mértek csapást. Minden tizedik katona maradt csak életben. 1908-ban Hornyácsek András az öreg hajiokban egy buzogányféle vasdarabot és öreg sarkantyút talált. Egy másik dűlőt mindkét említett faluban Törökölésnek neveznek. Az öregek szerint itt is több száz török katonát öltek meg. BELÁNYI JÁNOS A Iontól Meteor Az ősszel ifjúsági klubot alakítottak a lontói fiatalok. A hnb támogatásával új asztalokat, térítőkét, modern vázákat, valamint egy nagyon szép zeneszekrényt vásároltak, ügyesen berendezkedtek. Péntek, szombat, vasárnap a fiataloké. Lemezeket hallgatnak, táncolnak és társasjátékokat játszanak. A könyvtár vezetője is olyan nyitási időt választott, hogy a fiatalok kicserélhessék könyveiket. Az ifjúsági klub a Lenini Ifjúsági Szövetség tagjaiként az egységes ifjúsági szervezet megvalósításáért küzd. Az elnöknő Lőrincz Erzsébet, a vezetőség tagjai: Kuczman István, Pomozl Katalin, Vais Mihály. Diákok és munkásfiatalok. A hnb elnökének, Mészáros Ervin elvtársnak a segítségével filmvetítést is szerveztek. Most egy vidám esztrádműsor előadására készülnek, melynek címe: „Nevessen velünk!" SZABÓ MÁRTA Termálvízen épült város Számos adat bizonyítja, hogy a rimaszombati járás legdélibb fekvésű városkája, Tornaija egy nagy kiterjedésű, meleg vizfi föld alatti tA fölött épBIt. Több torrás is a felszínre tört, közBlük a legbővebb az 1968 ban Sajökirályi közeiében felfedezett melegvizforrás. A városi nemzeti bizottság ezt célszerűen kihasználta, és közel kétmilllő korona beruházással korszerű strandfürdőt létesített a közelében. A termálvízzel táplált medence körül már felépültek a kiegészítő berendezések is, és nyáron a fürdő kedvelt szórakozó- és pihenőhelye nemcsak a város, hanem a környék lakóinak is. KOVÁCS ZOLTÁN Rimaszécsi színfolt Ha Rimaszécsett valaki a daloló kislányokról érdeklődik, mindenki a Rusznyák leánytestvérekhez invitálja a kérdezőt. ízigvérig az ifjú nemzedék képviselői — táncdalénekesek. Igaz, egyelőre műkedvelők, de merészebb elképzeléseik is vannak. A Csemadok központi bizottsága által kiírt táncdalfesztlválon eddig mindkét alkalommal indultak, s Viola, a fiatalabb leánytestvér tavaly az országos döntőbe is beverekedte magát. Nehéz körülmények között dolgoznak, bár mindketten képzett zenészek. A faluban ugyanis meglehetősen hiányos a kulturális élet. Előadott számaik nagy részét maguk komponálják, de á szövegírás és a zenekari kíséret hiánya miatt nem léphetnek jelentősen előre. A két kislány éneklőkedve az eléggé mostoha viszonyok közepette is töretlen. Marika és Viola minden eddiginél alaposabban készülődnek az idei fesztiválra, és persze bizakodóak.. < — hacsi —« 25 éve történt Huszonöt évvel ezelőtt szabadította fel a szovjet hadsereg Harmacot. A falu lakói kultúrműsorral egybekötött ünnepi gyűlésen emlékeztek meg az évfordulóról. A gyűlést Izák Lajos, a hnb titkára nyitotta meg, majd a helybeli iskola tanulói rövid műsort mutattak be. ZSÖFI KLÁRA Korszerű iskola Szepsiben (b- i-l Karácsonyi ajándék A falu fiataljai az eddigi szűkös épület helyett, most már tágas, világos osztályokban tanulnak. Az Alsólánci EFSZ vezezetősége kellemes meglepetést szerzett a nyugdíjasainak, azoknak az öregeknek, akik ezelőtt 10— 15 évvel még legényesen markolták a kaszanyelet és szedték a markot. Karácsonyi ajándékként 300 koronát kaptak az EFSZ-től, amire mindnyájan nagyon büszkék, hisz kevés szövetkezet gondoskodik így az elfáradt öregekről. gjME Szepsiben évek óta nagy az iskolaépület-hiány. Jelenleg a tanítás a város különböző helyein barakkokban, volt irodahelyiségekben, az Iskola műhelyeiben és szertáraiban folyik. A pedagógusoknak a szünetekben rohanniuk kell, hogy a város egyik részéből a másikba jussanak és az órát pontosan megkezdhessék. Tíz évvel ezelőtt ugyan épült itt egy 16 tantermes iskola. Ez ma már nagyon kicsi és hiányzik belőle a tornaterem is. Jelenleg az öreg iskola épületét sem használhatják, mert nagyon rossz állapotban van. Pedagógusok, szülők és gyerekek nagyon örültek a Jó hírnek, hogy végre egy korszerű, minden szempontból megfelelő iskolát építenek Szepsiben. Az építést elkezdték és jó ütemben folyik. Ha az építők sikeresen teljesítik tervüket, 1972. szeptember elsején megkezdődhet benne a tanítás. A modern épületben helyet kap a napközi otthon is. és a tornaterein sem fog hiányozni belőie. LOBEL ZOLTÁN A legkorszerűbb téglagyár Hraniceban építik hazánk legnagyobb és legkorszerűbb téglagyárát. A közelmúltban adták 6t a gyár első kemencéjét. Az NDK-ból és az NSZK-ból behozott korszerű berendezés lehetővé teszi, hogy a többi téglagyárhoz viszonyítva 50 százalékkal növeljék a munkatermelékenységet. Képünkön az új gyár egyik automatizált gépsora. (V. SvorCik — CSTK felvétele) Magnószínház Kolár Péter és Batta György kezdeményezésére Kassa új színházzal gazdagodott. Az első bemutatót decemberben tartották. Magnószalagról Törőcsik Mari, Pécsi Ildikó, Fegyvesi Máté művészetével Ismerkedhettek meg a jelenlevők. Az előadás után a hallgatók elbeszélgettek az új rendezvényről. Remélhető, hogy a kezdeményezés nagy érdeklődésre talál és az ifjúság rendszeresen látogatni fogja az előadásokat. SZASZÁK GYÖRGY A Morda alagútjai Dombkoszorútól övezett völgyben fekszik Század község. A dombok gyűjtőneve: Morda. Akácos borítja őket s a felületes szemlélő nem is hinné, milyen titkokat rejtegetnek. Alagutak húzódnak benne. A község több pincéjéből is be lehet jutni ezekbe az alagutakba. Menyhár Vincéné (a fényképen) szívesen megmutatta, hogy pincéjük tulajdonképpen az alagút nyílása, melyet kőfallal és vasajtőval választottak el az alagúttól. Feltevések szerint a törökök Idejében vájták ezeket az alagutakat. Kozák Gyula, Skriniár Géza és többen mások már megpróbálkoztak a Mordát átszelő alagútrendszer feltárásával. Menyhárék pincéjéből egy szélesebb folyosóba jutottak, melynek közepén kristálytiszta vizű mély kút van. Távolabb azonban földomlás állta útjukat. Más pincékből kiindulva sem jutottak messzire, mert az oxigén hiánya miatt kénytelenek voltak félbeszakítani kutatásaikat. így tehát még máig sem sikerült fényt deríteni az alagutak titkára. A második világháború idején több mint száz lakosnak nyújtott menedéket és búvóhelyet ez a titokzatos alagútrendszer a németek bombázása elől. GARA) EDIT Múzeum Radnóton Radnóton múzeumot alapítanak a falu szülötte, Pósa Lajos hagyatékából. A falu vezetői a közelmúltban értesítést kaptak Magyarországról, hogy Budapesten meghalt a költő leánya, aki végrendeletében apja hagyatékát Radnót községre hagyta. Pósa Lajos szülőfaluja kapja meg a költő családjáról készült festményeket, öszszes műveit, kéziratait és dolgozószobája berendezését. A faluban nagy örömmel fogadták a hírt, csupán a múzeum elhelyezése okoz problémát. A hnb elnöke azonban elmondotta, mindent elkövetnek, hogy a nyilvánosság ls mielőbb megismerkedhessen Pósa Lajos hagyatékával. — sus— Iskola a kastélyban Felsőszemeréden a faluszépítés keretében a község polgárai művelődési házzá alakították át az Ivánka-kastélyt. A faluban még egy kastély van, ä hajdani Wilczek grófoké volt, melyet a háború után megjavítottak és több mint 20 éven keresztül mezőgazdasági szakemberek képzésére szolgált. Az intézetet szeptemberben Lévára helyezték át és a kastélyt a helyi nemzeti bizottság, valamint a tanítók kezdeményezésére a polgárok újjáépítették és itt kapott helyet a helyi iskola. ITőthpál Gyula felvétele)