Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-09 / 7. szám, péntek

á cselszövők repülőgép jó hírneve A második világháború után mihden ország a repülőgépipart produkciójának túlnyomó részét kivitelre szánta. Ez elsősorban a kis államokra vonatkozik. Igv Csehszlovákia is, amely a sportrepülőgépek gyártásában elismert nagyhatalom. A nemzetközi versengésben ezt a helyet csak azzal érhette el, hogy a termelési program keretében olyan gépeket gyárt, amelyekhez megvan minden műszaki, anyagi és piaci lehetősége. Célja egy olyan piac kiépítése volt, ahol a korszerű módszerek kihasználásával és' a gyártmányok minőségével nemzetközi viszonylatban is megállja a helyét azokban az országokban, amelyekkel hagyományos kapcsolatokat tart fenn, valamint az újabb piacokon is. Az említett feltételek következetes megtartása révén lehetett csak olyan érdeklődést kelteni a csehszlovák repülőgépipari technika iránt, amely aztán lehetővé tette a különféle repülőgépsorozatok gyártását és a termelési program néhány évre való kitűzését. A csehszlovák repülőgépipar főleg kis gyakorlógépek, sport-, személyszállító és különleges repülőgépek, valamint felszerelési és berendezési tárgyainak gyártására rendezkedett be. Ezenkívül különböző repülőtéri biztonsági berendezéseket, ejtőernyőket, és nem a repülőgépiparhoz tartozó gépeket, például vegýitisztĺtó gépeket, gépkocsi lánctalpakat stb. gyárt. A szüntelen kutatás, fejlesztés, a korszerű termelési módszerek ebben a kategóriában is világszínvonalra emelték a csehszlovák gyártmányokat. A csehszlovák repülőgépipar az egyes repülőgép-kategóriák gyártásában világviszonylatban is első helyen áll. Idetartoznak elsősorban a gyakorló repülőgépek, mint például az L-29 Delfin, amelyből eddig már 2000 darabot, az akrobata-repülőgépek, amelyek közül a Z Trener jelzésűből több mint 1500 darabot, és a fémvázás gyakorló vitorlázógépek, amelyek közül az L-13 Blanlk típusaiból több mint 1000 darabot gyártottak. Meg kell itt említenünk még az L-200 Morava jelzésű személyés teherszállító kis repülőgépet, a Sokol, a Meta Sokol, az Aero 45 és az Aero 45 Super gépeket. Említést érdemel, hogy a csehszlovák repülőgépipar termékei iránt már a két világháború között érdeklődést tanúsítottak a balti és a balkáni államok. Ezenkívül a fejlett ipari államok, például Franciaország, Anglia és Svájc is vásárolták a csehszlovák repülőtechnikai szabadalmakat. A háború előtt azonban a legnagyobb megrendelő H csehszlovák katonai légierő volt. Az utóbbi években a PZO Omnipol, az egyedüli csehszlovák repülőgép kivitéli vállalat több mint 6000 repülőgépet adott el, tehát a csehszlovák gépek ma a világnak körülbelül 50 országában öregbítik technikánk hírnevét. Repülőtéri biztonsági berendezéseket is exportálunk á külföldi megrendelőknek. A Munkaérdemrendes Moravan nemzeti vállalat túlnyomórészt gyakorlógépeket exportál. Ilyen volt az 1946-ban gyártott L-22 junák géptípus, amelyből elsősorban Románia, majd Nyugat-Európa néhány országa is rendelt. Az egész világon jó hírnevet szereztek e vállalat Z Trener és Akrobat gyakorlóés műrepülőgépei, melyek a nemzetközi mű repülő-versenyeken egyedülálló eredményeket értek el. Ezekből a gépekből 36 állam rendelt és eddig már 1300 darabot le is szállítottak. Az L-13 Blaník fémvázás vitorlázógép már 14 alkalommal ért el világrekordot a különböző országokban számos nemzetközi rekordot is. Ma már 36 állam sportolói dicsérik ezt a vitorlázógép-típust. Az L-29 Delfin lökhajtásos gyakorlógépeket a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamainak és néhány további államnak pilótái használják gyakorló és kondíció repülésekre. Ebből a gépből szállítunk a legtöbbet külföldre. Eddig már 2000 darabot adtunk el 12 ország részére. Az utóbbi években nagy a keletje a Z-37 Čmelák mezőgazdasági repülőgépeknek. A régebbi típusok közül nagyobb mennyiségben exportálunk Aero 43 és Aero 145 Super négyüléses személyszállító gépeket, főleg a nyugateurópai államokba, valamint Ausztráliába, Kanadába stb. Az L-60 Brigadír többcélú repülőgépnek főleg a Szovjetunióban, az NDK-ban, Bulgáriában, Romániában, Jugoszláviában, Lengyelországban, Kubában, az EAK-ban, Argentínában, Űj-Zé landban volt nagy sikere. Nagy jelentőségű a szovjet szerkesztésű repülőgépek kivitele, melyeket a CSSZSZK ban szabadalom alapján gyártanak. Hazánk eddig 200 darab IL-14 jelzésű személyszállító gépet szállított külföldre, melyeket még az Avia Av-14 jelzéssel is elláttak. A csehszlovák repülőgépek legnagyobb rendelője a Szovjetunió és a szocialista államok, ezért lehetővé válik a repülógépipari termelési programnak a KGST keretében való távlati jellegű koordinálása. A csehszlovák repülőipari technikának a nemzetközi piacon nem csupán a repülőgépipari technika világszínvonalával kell lépést tartania, hanem megfelelő mértékben meg kell szerveznie és biztosítania kell a szerviz-szolgálatot is a hazai és a külföldi rendelők igényeinek megfelelően. Dr. Ján Miťíétek, ataisredes 1970. I g. A Z-37 Ömelák repülőgép M

a már mindenki által elismert tény, hogy a vezető személye milyen fontos helyet foglal el 'egy-egy vállalaton vagy szervezeten belül. Nagyrészt rajta múlik, hogy sikeres-e annak működése, vagy pedig az egyik kudarc a másikat követi. A vezetőkkel szemben támasztott emberi, magatartásbeli, szakmai stb. követelményeket nem lehet sablonosan megállapítani és tételesen felsorolni, mert a különböző típusú szervezetek más-más fokozatú vezetői posztjai igen eltérő igényeket támasztanak nemcsak a vezető képzettségével és gyakorlatával, hanem a vele született képességeivel, személytípusával szemben is. „Jó vezetőnek születni kell" — vallják egyesek —, míg másoknak az a véleménye, hogy . ,,a vezetést meg lehet tanulni". Megítélésem szerint: akinek ilyen irányú tehetsége van, kifejlesztheti, akinek viszont. nincs — bizonyos fokig pótolhatja azt szerzett készséggel. Az alkalmasság csak kisebb részben a vele született képesség kérdése. Nagyobb mértékben az határozza meg, hogy az . élete során fejlődött-e személyisége, tehát az egész ember épjwn abban, amiben egyéni, amiben különbözik a többitől, hogyan viszonylik a meghatározott feladatokhoz. Ma már tudományosan igazolt tényként kell elfogadnunk azt a megállapítást, hogy a személyiség formálással és képzéssel válik olyanná, amely a vezetésre alkalmassá teszi. Mi szükséges a vezetéshez? A korszerű és hatékony vezetéshez — a vezetői személyi adottságok feltételezése mellett — kétféle ismeretanyag szükséges. Egyrészt: a vezetett gazdasági egységben végzett tevékenységére vonatkozó szakmai ismeretek, másrészt: speciális vezetői ismeretek. A jó vezetőnek általános műveltséggel, széles látókörrel, politikai és gazdasági tájékozottsággal kell rendelkeznie, hogy az eléje terjesztett ügyeket, javaslatokat kellő hozzáértéssel mérlegelhesse és helyesen dönthessen. Bármilyen jó szakember valaki egy bizonyos részterületen, nem biztos, hogy valamilyen szerv vezetőjeként is megfelelő. A műszaki szakember hajlamos arra, hogy elmerül a technikai részletekben, a pénzügyi szakember pedig esetleg csak a gazdálkodási vonatkozásokat figyeli, a jó vezetőnek azonban-munkája' során a kérdések valamennyi összefüggéseire tekintettel kell lennie, és elsősorban az a feladata, hogy összhangot teremtsen a szervezet feladatai, lehetőségei és a népgazdasági igények között. A szocialista vállalat vagy intézmény vezetőjének nem kell a vezetése alatt álló terület minden részletét aprólékosan ismernie, annyi tájékozottsággal azonban rendelkeznie kell, hogy az eléje terjesztett javaslatokat el tudja bírálni. A vezető alapvető feladata az intézmény, a vállalat munkájának szervezése, a termelési folyamatban részt vevők tevékenységének irányítása, részük re a munkához szükséges anya gok biztosítása és a dolgozók-: anyagi, valamint erkölcsi érdekeltségének megteremtése. A jó szocialista gazdásági vezető össze tudja egyeztetni a népgazdasági érdekeket az általa vezetett intézmény, az abban dolgozók és a saját érdekeivel is. A tőkés vezetőnek ilyen, kötelezettsége nincs. Neki a saját vállalata érdekeit keil képviselnie és csak arra kell ügyelnie, hogy cselekedetei ne ütközzenek a törvényekbe és a rendeletekbe. Ha a tőkésvállalat vezetője hibát követ el, azzal csak a maga vagy az öt megbíz'ó tőkések csoportjának érdekeit sérti és ez a sérelem elsősorban anyagi természetű, ami jelentheti a részvényesek osztalékának csökkenését, azonban a tőkésország ^gyetleri állampolgára sem teszi érte fe-' lelőssé az államot vagy a rendszert. A mi gazdasági vezetőinkszemélyi hibáját vagy a vállalat, intézmény vezetésében elkövetett hibát sokan hajlandók általánosítani és egész gazdasági rendszerünk rovására írni. A vezetői tekintély Ha feltesszük a kérdést, hogy emberileg mit várunk tulajdonképpen egy-egy kisebb vagy nagyobb szervezet vezetőjétől, akkor erre egyszerűen megfogalmazva a következő választ adhatjuk: a vezetőnek az embereket megértéssel és . meggyőzéssel, nem_pedig itólalmi szóval, emelt hangon vagy fenyeMILYEN az IDEÁLIS VEZETŐ? getések és büntetések kilátásba helyezésével kell irányítania. Munkatársainak meg kell adnia a szükséges szabadságot és önállóságot. Ez a munkastílus felemelően és termékenyítően hat. Így «gy vezető legszebb és leghálásabb feladatai közé tartozik a rábízott embereket egész tudásuk és képességeik kifejlesztésére, megvalósítására segíteni, illetve serkenteni. A vezetői tekintély két forrásból eredhet: az egyik a hatalom, a másik a kivívott elismerés. Az első esetben formális vagy átruházott, a másodikban pedig személyi tekintélyről beszélünk, mert ilyenkor a tekintélyt nem a hivatalból adódó hatáskör biztosítja, hanem a személyiség adottságai. A formális tekintély engedel- . mességet, a személyi tekintély együttműködést eredményez. A vezetőnek akkor van igazán tekintélye, ha munkatársai pozitívan értékelik jellemét és képességeit, ezért eleve engedelmeskednek neki; nem a megtorlástól való félelem, hanem a kapott utasítások helyességéről való meggyőződés miatt. A tekintély alapja tehát mindig a vezetettek bizalma, amihez azonban szükséges az a meggyőződés, hogy a vezető öszinta jóakarattal legyen beosztottjai iránt, és csak akkor döntsön önállóan, ha valójában ismeri a döntés tárgyát képező anyagot. Ellenkező esetben a döntést és a felelősséget az alsóbb vezetőkre kell hárítania. A tekintély alapja nt»m utolsósorban az a körülmény, hogy a vezető az intézmény ügyeiben tágabb látókörrel rendelkezik, mint a beosztottak. A példamutatás és a szerv reprezentáláxa a vezető fontos kötelessége nemcsák kifelé, hanem" á* beosztottak felé' is.. A példa' mindig fel-ülről jön és nem fordítva.*' Magatartásával, viselkedésével,', külső megjelenésével mutasson a vezető jó példát azon beosztottjainak, akiket.különösen érdekei a személye. E tényezők nélkül nincs lehetőség arra, hogy megtartsa személyes tekintélyét, így nem tarthatja meg vezető beosztásának .tekintélyét sem. A megfelelő pszichológiai légkör kialakítása Számtalan hiba származhat abból, ha a vezetők szemléletében a dolgozó ember csak mint a munkafolyamat elvégzője, a gépek kiszolgálója jelentkezik, nem pedig mint a munkahely életének aktív részese, alakítója. Az ember szerepének ez a leiokozása vószélyes, mert maga ú lá n vonja a dolgozók kezdeményezőkészségének. akiivitásának, együttműködési h'lilamának csökkenését és ez Kedvezőtlenül hat a termelékenységre. A szervezeti, technikai stb. előfeltételek mellett a megfelelő emberi kapcsolatok kialakításának is fontos szerepe van abban, hogy egy adott kollektívában sikerül-e megteremteni a munkával való megelégedettség állapotát vagy nem. Számtalan példát tudnék említeni arra, hogy egy-egy munkacsoport, illetve annak tagjai az emberséges bánásmód és a megfelelő munkakörülmények miatt még igen jelentős anyagi előnyök kilátásba helyezése esetén sem cserélték fel munkahelyüket, annyira elsőrendű követelménynek tartják a jó munkahelyi légkört. Közismert tény, hogy az em ber érzelmeit tekinthetjük cselekedetei legfőbb rugóinak. A szeretet vagy a gyűlölet fokozhatja erőfeszítéseinket, az öröm és a bánat meghatározza teljesítményeinket. A jól végzeit munka elismerésével keltelt örömérzés pl. további erőfeszítésre aktivizál — mondhatnánk szárnyakat ad —, az igazságtalanság, a vezető gorombasága levertséget, csüggedést, passzivitást eredményez. Ne felejtsük el, hogy „kérve követelni" jelszóval sokkai hatékonyabban lehet vezetni, mint az olyan jellegű „kemény stílussal , amikor sorozatosan durván megsértjük az emberek önérzetét. A vezetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a buzdítás ereti ményesebb a fenyegetésnél, a dicséret célravezetőbb, mint e szidás. Egy kísérletsorozat kimutatta, hogy a dicséret az esetek 87,5 százalékában hozott javulást, míg a nyilvános megrovás csak az esetek 10,9 százalékában, viszont 10,7 százalékánál az eredmények romlásához vezetett. Meghatározott jutalom kilátásba helyezésével elérhetjük azt, hogy valaki valamit meg akarjon csinálni, azt viszont semmilyen büntetéssel' nem érhetjük el, hogy szívesen csinálja. A beosztottak megismerésekor az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni: a J a vezető a megismerésben lehetőleg minél kevésbé támaszkodjék mások véleményére, különösen ne akkor, amikor első" ízben próbál véleményt alkotni valakiről; b) megismerésének kiinduló pontja elsősorban a dolgozó tevékenysége legyen, teiiát mindenekelőtt arról igyekezzék meggyőződni, hogy az illető milyen munkaerő, de cj ugyanakkor igyekezzék figyelemmel kísérni annak magatartását, és feltétlenül törekedjék bizalmának megnyeréA vezető beosztottjai megismerésében és magatartásában ne befolyásoltassa magát sem időleges érzelmi állapotai, sem pedig rokonszenv- vagy ellen szenv-érzelmei által. A vezetőnek — személyisége megfelelő alaptónusán belül — alkalmazkodnia kell a szemé-, lyekhee és a helyzetekliez. A vezető szoktassa hozzá munkatársait, hogy hibáikat, nézeteltéréseiket előbb lehetőség sfcerint egymás előtt és ne egymás háta mögött tárgyalják meg. Ha ezt megteszi és gyakorlattá fejleszti, az. emberek azt fog jak érezni, hogy ügyéikel a vezetés szívén viseli. Az elmondottak alapján semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy a vezetésben a hangsúly egyre inkább a személyi tekintély irányába tolódik el. Ez a körülmény azt a kötelezettséget rója vezetőinkre, hogy kövessenek el mindent azon tulajdonságaik kifejlesztésére és olyan ismeretek megszerzésére, aanelyek segítségével az általuk vezetett közösségben tarlós személyi tekintélyt szerezhetnek maguknak. Látniuk kell ugyanis, hogy mindenki csak olyan elöljárókkal akarja magát vezettetni, akiknek a tekintélyét és egyéniségét elismerik «?•< akiket példaképnek tekintenek. ILLÉS LAJOS