Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-30 / 25. szám, péntek

* ELKERÜLHETETLEN VÁLTOZÁSOK A CSKP KB plénumának külföldi sajtóvisszhangja WILSON BEFEJEZTE WASHINGTONI TÁRGYALÁSAIT Varsó — A lengyel lapok csü­törtökön első oldalon vezető he­lyen foglalkoznak a CSKP Köz­ponti Bizottságának ülésével és a csehszlovákiai személyi vál­tozásokkal. A Trybuna Ludu el­ső oldalas prágai Jelentésének címe: „A CSKP KB plénuma — L. Strougal lett a csehszlovák miniszterelnök — J. Lenártot az SZLKP KB első titkárt tisztségé­be jelölték". Az eseményeket kommentálva a lap a követke­zőket írja: A csehszlovák sajtó napok óta tág teret szentel a CSKP KB közelgő plénumának. Hangoztatták, hogy az ülés ki­emelkedő jelentőségű lesz az ország további politikai és gaz­dasági konszolidációja szem­pontjából. A Zycie Warszawy végül idézi a Rudé právot, amely megállapította, hogy a csehszlovák .gazdaság megújho­dása mindazokon a helyeken, ahol az élet megköveteli, elke­rülhetetlen személyi változáso­kat is szükségessé tesz. Szófia — A bolgár lapok szin­tén első oldalas tudósításokban számolnak be a CSKP Központi ^ Bizottságának üléséről. Részle­tes tudósítósokat közölnek az ülés napirendjéről és tájékoz­tatják olvasóikat a személyi vál­tozásokról. Berlin. — Az NDK sajtója a CSKP KB ülésének napirendjén és a személyi változásokról szó­ló közleményen kívül terjedel­mes részleteket közöl Václav Hula beszámolójából. Az ülésnek rendkívül nagy figyelmet szen­tel a Neues Deutschland, amely mintegy oldalnyi terjedelemben tájékoztatja olvasóit a prágai eseményekről. Budapest — A Magyar Hírlap a CSKP KB plénumát kommen­tálva többek között azt is meg­állapítja, hogy a pártszervek­nek, amelyeknek energiáját múlt év áprilisától lekötötte az antiszocialista erők elleni harc, Immár lehetősége nyílott arra ls, hogy figyelmüket a gazdasá­gi problémák megoldására össz­pontosítsák. A Népszabadság V. Hula beszámolójából közöl ter­jedelmes részleteket. A buda­pesti rádió tájékoztatta a hall­gatóit a plénumról és közölte Strougalnak, az új csehszlovák miniszterelnöknek az életraj­zát. Veszélyben Namíbia szabadsága New York — Szerdán este New Yorkban 54 ENSZ-tagállam kérésére összeült a Biztonsági Tanács, hogy megvitassa a na­míbiai helyzetet. A válságos délnyugat-afrikai helyzetről először Burundi kül­dötte, Ozanze számolt be, mint a tanács ügyvezető elnöke. Eré­lyesen bírálta a Dél-afrikai Köztársaság kormányának poli­tikáját, amelyet a faji megkü­lönböztetés ideológiája vezérel. Ezután fakobson finn küldött terjesztette elő Burundi, Finn­ország, Nepál, Sierra Leone és Zambia közös határozati javas­latát, amely megerősíti Namí­bia népének jogát a független­ségre. A határozati javaslat rámu­tat, hogy a Dél-afrikai Köztár­saság kormányának haladékta­lanul fel kell számolnia namí­biai hatalmi szerveit. A javas­lat megszövegezői felszólítják az összes államokat, hogy eré-, lyesen ítéljék el a Dél-afrikai Köztársaság kormányát, amiért megtagadja az ENSZ-közgyülés Délnyugat-Afrikára vonatkozó határozatának végrehajtását. ÚJ-GUINEA ÉS PÁPUAFÖLD FÜGGETLEN LESZ? Canberra — Ausztráliában erős vita alakult ki a kormány­koalíció és uz ellenzéki mun­káspárt között arról, lehetővé kell-e tenni Oj-Guineának és Pápuaföldnek a független kor­mány létrehozását, valamint rövid időn belül a függetlenség r kivívását. Ezeket a területeket Ausztrá­lia mint egyesített közigazgatá­si egységeket kormányozza addig, míg előkészíti a lakos­ságot a függetlenségre. G. Whitlam, a munkáspárt el­nöke a szigeten tett látogatá­sa után kijelentette, hogy az ottani területek már 80 éve eu­rópai hatás alatt vannak. Igaz, hogy akadnak törzsek, melyek még mindig kőkorszakbeli éle­tet folytatnak, mégsem lehet megvárni, míg minden lakos eléri a kívánt szintet. Ha a munkáspárt győzni fog az 1972-es választásokon, besoroz­za e területek függetlenné nyil­vánítását a kormányprogramba. A kormánykoalíció vezető személyiségei . tiltakoznak az önállósítás ellen. A tenger mentén élő nemzeti burzsoázia azonban határozot­tan követeli a politikai és gaz­dasági függetlenséget. Követel­ményeik érvényre juttatása ér­dekében létrehozták a Manan­gunan egyesületet, mely adó­bojkottot hirdetett ki, s kész harcolni a függetlenségért. ClES-iilés Caracasban Caracas — Az Amerika-közi Gazdasági és Szociális Tanács (CIESJ caracasi ülésén olyan állandó szerv létesítéséről tár­gyalnak, amely gazdasági kon­zultációkat és megbeszéléseket folytatna az amerikai fejlődő országok és az Egyesült Álla­mok között. Washington — Wilson brit mi­niszterelnök washingtoni tár­gyalásainak befejeztével eluta­zott az amerikai fővárosból. Ez volt Wilson első látogatása az Egyesült Államokban a Nixon­kormány hivatalba lépése óta. Bár a tárgyalásokról nem ad­tak ki részletes közleményt, azok főként általános külpoliti­kai kérdésekre koncentrálódtak. Nixon és Wilson a többi között a közel-keleti kérdésről, Nigé­riáról, a leszerelési tárgyalások­ról és az európai kérdésekről tárgyalt. Nixon külön hangsú­lyozta az európai problémák jelentőségét azzal, hogy Wilsont meghívta az amerikai nemzet­biztonsági tanács ülésére. Az európai biztonsági értekez­lettel kapcsolatban Wilson azt mondotta, hogy egy ilyen kon­ferencia csak „megfelelő előké­szítés esetén" válhat hasznossá. Wilson szerint a konferencia egyik témája lehet a „kölcsönös és kiegyensúlyozott" létszám­csökkentés Európában a két fél hadseregeit illetően. Ugyanak­kor utalt rá, hogy nem tartja pillanatnyilag indokoltnak az Európában állomásozó amerikai haderő létszámának csökkenté­sét. Az angol miniszterelnök el­mondotta, hogy elvben foglal­kozik egy moszkvai út lehetősé­gével, de ezt nem tekinti a leg­közelebbi jövőben valószínűnek. Amerikai politikai körökben Wilson látogatását inkább cere­moniálisnak, mint érdemi fon­tosságúnak tekintik. Az előzetes lelentések úgy tudták, hogy amerikai részről ismét felveszik azoknak a terveknek módosítá­sát, amelyek a „Szueztől kelet­re" politikára vonatkoznak, Wil­son azonban sajtókonferenciá­ján cáfolta, hogy ezekről a kér­désekről bővebb eszmecserét folytatott volna Nixonnal. Lengyel kérelem három brit diplomata visszahívására Varsó — A lengyel külügy­minisztérium közölte a varsói brit nagykövettel, hogy a lengyel szervek nemkívánatos személy­nek tartják a lengyelországi brit nagykövetség három mun­katársát, mert tevékenységük nem egyeztethető össze státu­sukkal. Ezért Prichard ezredes, légügyi attasénak, Pakenham barmadtitkáruak és Titchener nagykövetségi tisztviselőnek ja­nuár 31-ig el kell hagynia Len­gyelországot. A brit nagykövetséggel egy­úttal közölték, hogy a lengyel kormány indokolatlannak és el­lenséges cselekedetnek tekinti a londoni lengyel nagykövetség három munkatársának visszahí­vására nemrég tett brit kérel­ÚJABB FESZÜLTSÉG ÉSZAK-ÍRORSZÁGBAN London — Az észak-írországi brit katonai alakulatok, melye­ket tavaly vezényeltek Észak­Írországba, a rend fenntartására, csütörtökre virradó éjszaka is­mét teljes készültségben vol­tak. Ezt az intézkedést az utób­bi öt nap vallási incidensei tették szükségessé. A straté­giailag fontos helyeken katonai kordonokat vontak, hogy a la­kosság egyes csoportjai ne érintkezhessenek egymással. A helyzet Belfastban a legválsá­gosább. A belfasti katolikus és pro­testáns negyedek határán fel­sorakozott angol rendfenntartó erők szerdán este mintegy 200 protestáns tüntetőt akadályoz­tak meg abban, hogy átlépjék az angol katonák által létesí­tet kordont. nétiány ÚJABB VÁLTOZÁSOK történ­tek az Indonéziai hadseregben. Murod vezérőrnagyot nevezték ki Wahono vezérőrnagy helyére a gyalogsági erők új parancs­nokává. VELASCO perui elnök vissza­utasította az Amerika-közi saj­tószövetség . kérését, hogy tár­gyalja meg a szövetséggel a perui sajtótörvényt. A perui el­nök közölte, hogy a sajtótör­vény Peru belügye és nem kö­telezhetik, hogy magyarázatot adjon erre vonatkozóan valami­lyen külföldi szervezetben. A NUESTRA PALABRA közlé­se szerint, tavaly, április óta 10 ezerrel növekedett az Argentin Kommunista Párt tagjainak szá­ma. A Lenin évforduló alkalmá­ból kampányt indítottak a párt sorainak kibővítésére. A JKSZ Végrehajtó Bizottsá­ga jóváhagyta egy új politikai hetilap kiadását. A hetilap cél­ja a jugoszláviai társadalmi és politikai rejlődés kérdéseinek taglalása. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN a gépkocsigyárak korlátozzák a termelést. Egyes üzemrészlege­ket bezártak, más részlegekben lerövidítették a munkahetet. Az intézkedések 126 500 dolgozót sújtanak. Balkán, Európa, a Közel-Kelet és Afrika az év eleje óta a ju­goszláv külpolitika érdeklődésé­nek központjában álló térségek. Míg az országon belül lezajló folyamatban a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége a politikai, gazdasági és kulturális életre irányuló ideológiai ráhatásának fokozására törekszik, külpoliti­kai térén Jugoszlávia olyan ak­ciókat indít, amelyek célja a békés együttműködés valameny­nyi országgal, amelynek érde­ke a világbéke megszilárdítása. A jugoszláv államférfiak az év küszöbén bolgár, rtímán és magyar államférfiakkal tár­gyaltak, s mint ismeretes, Tito elnök Olaszországba készül, s alkalommal a Vatikánba is ellá­togat. Maurer román miniszter, elnök belgrádi látogatása alkal­mával Mitja Ribicsiccsel, a szö­vetségi végrehajtő tanács elnö­kével folytatott tárgyalásaik so­rán visszatértek ahhoz az évek­kel ezelőtt kifejtett javaslathoz, hogy legyen a Balkán atommen­tes övezet, a béke és a sokol­dalú együttműködés övezete. Ez nem könnyű feladat. A Szalo­nikiben megjelenő Elenikosz Vorasz című görög lap a na­pokban több ismert macedóniai I jugoszláv politikust támadott és provokatívan feltettte a kér­dést, voltaképpen kik is a ma­' cedonok. Érthető, hogy egyes lugoszláv lapok reagálnak a provokációra. Nem véletlenül volt Mirko Tepavac külügyi államtitkár bu­dapesti és Maurer román mi­JIÄÍ JAKOUBEK belgrádi levele Jugoszlávia, Európa és Afrika niszterelnök belgrádi megbeszé­léseinek tárgya az európai biz­tonság. Mindenekelőtt azért, mert e kérdés napjainkban fe­lette időszeű, másodszor pedig azért, mert Jugoszlávia őrömmel fogadta a bukaresti és a buda­pesti kezdeményezést, továbbá a finn kormány kezdeményezé­sét, hogy rendezzenek értekez­letet az európai biztonságról. A JKSZ küldöttsége is részt vett az európai kommunista pártok képviselőineik moszkvai értekezletén és kifejtette a JKSZ-nek és a jugoszláv kor­mánynak az európai biztonság kérdésével kapcsolatos állás­pontját. Jugoszlávia álláspontja úgyszólván nem tér el a többi szocialista országétól. Jugoszláv politikai körökben hangoztat­ják, hogy az európai biztonsági értekezlet ne legyen csupán po­litikai látványosság, még kevés­bé propaganda, hanem legyen mindenekelőtt az összes euró­pai országok munkagyülekeze­te a szuverenitás, a független­ség, az egyenjogúság és más országok belügyeibe bármilyen —• gazdasági, politikai, katonai, ideológiai vagy más — okból való be nem avatkozás ismert elvei alapján. Ebben az esetben sikeres lehet az európai bizton­sági értekezlet. Tito elnök jelenleg kelet-afri­kai körúton van. Zambia, Tan­zania, Kenya és Etiópia után Szudánba, az EAK-ba és Líbiába látogat. Nagy útra vállalkozott, melynek mind Jugoszlávia, mind a meglátogatott országok szempontjából, továbbá az afri­kai arab vezetőkkel folytatandó tárgyalások során a közel-kelet helyzete szempontjából meglesz a maga politikai jelentősége. Jugoszlávia politikai el nem kötelezettsége közismert. Gon­doljunk csak 51 el nem kötele­zett ország vezetőinek tavaly júniusi belgrádi értekezletére. Tito elnök afrikai látogatásai során is az el nem kötelezet­tek hasonló csúcsértekezletének lehetőségéről fognak tárgyalni. Ezért Tito útja nemcsak a köl­csönös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok tovább­fejlesztésével, hanem megítélé­sével is összefügg, milyen po­zíciói, kötelezettségei, lehetősé­gei és feladatai vannak az el nem kötelezett országoknak a jelenlegi nemzetközi körülmé­nyek és világesemények köze­pette. A világ közvéleménye érdek­lődéssel figyeli Tito szudáni, egyiptomi és líbiai tárgyalásait, mert ezeken érintik a közel-ke­leti helyzetet. Ismert Jugoszlá­viának az izraeli agresszorra! szemben elfoglalt álláspontja, osztja valamennyi szocialista ország nézetét. Jugoszlávia mint békeszerető ország a közel-ke­leti helyzet politikai rendezé­sének a híve, s következetes an tiimperialista politikájával azt kívánja, hogy tartsák tisztelet­ben mind az arab országok és lakosságuk fogait, mind Izrael szuverenitását, természetesen az agresszió előtti határok ke­retében. Ügy látszik, Jugoszlávia az idén az európai és a világbéke megszilárdításáért küzdő erők következetes fegyvertársa akar lenni. [Illllllllilllllllllil Kommentárunk KÖZVETLEN KAPCSOLAT A csehszlovák—szovjet kap­csolatokat a múltban is, ma is mindenekelőtt a közuetlenség jellemzi. Ez annyit jelent, hogy a két ország irányítói, képvi­selői a protokolláris formalitá­sokon túl, nyílt, baráti eszme­cserét folytatnak, amely tartal­mát tekintve az együttműködés módozatait konkretizálja. Ila felidézzük a csehszlovák parlamenti küldöttség szovjet­unióbeli látogatásáról szóló tu­dósításokat, beszámolókat, ha fi­gyelmesen áttanulmányozzuk a látogatásáról kiadott közös köz­leményt, elsősorban az ötlik a szemünkbe, hogy a régi hagyo­mány — a közelmúlt zavarkeltő eseményeitől függetlenül — tö­retlenül folytatódik. Parlamenti küldöttségünk útja során minde­nütt szívélyes, baráti fogadta­tásban részesült, igaz barátokra talált, természetes tehát, hogy a megbeszéléseket is a szokásos nyílt véleménycsere jellemezte. A szovjet vendéglátók üze­mekbe, kolhozokba, különféle intézményekbe vezették el kül­döttségünket. Ám nemcsak az elért eredményekről tájékoztat­ták, hanem arról is, mi ypzetett a szóban forgó eredmények el­éréséhez. S ebben a momentum­ban rejlik a lényeg. Ez teszi közvetlenné a két ország kap­csolatait. A tapasztalatok ön­zetlen átadása, a kimagasló eredmények felett érzett közös öröm. Legmagasabb képviseleti szer­vünk látogatása a Szovjetunió­ban tehát korántsem volt alkal­mi, udvariassági jellegű. Minde­nekelőtt azt a célt szolgálta, hogy tapasztalatokat szerezzen a szovjet képviseleti szervek te­vékenységéről, olyan tapasztala­tokat, amelyek hazai körülmé­nyek között is kiválóan haszno­síthatók. A föderatív államfor­ma ugyanis szükségessé teszi az irányítás sokrétűségét, illetve azt, hogy az egyes országrészek harmonikus egészet alkossanak, s ugyanakkor sajátosságainak, specifikus feltételeiknek meg­felelően éljék belső életüket. Nyilvánvaló, hogy parlamenti küldöttségünket ezek a kérdé- * ssk érdekelték elsősorban, s ezek hazai megoldásához kíván­tak tapasztalatokat gyűjteni a Szovjetunióban. Amint a látoga­tásról kiadott közös közlemény­ből is kitűnik, az elkövetkező időszakban sor kerül a kapcso­latok további bővülésére. Az a tény viszont, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa örömmel fo­gadta el a Szövetségi Gyűlés meghívását, arra enged követ­keztetni, hogy a szovjet képvi­seleti szervek szintén érdeklő­dést tanúsítanak a csehszlovák tapasztalatok iránt. A közös köz­lemény ugyanis leszögezi: „A küldöttség szovjetunióbeli lá'o­gatása folyamán széles köríi és hasznos tapasztalatcsere vďó­sult meg, amelynek során rá­mutattak a két ország képv:;e­leti szervei közti kölcsön ä, kap­csolatok fejlesztésének ľ.on'; ét lehetőségeire, és olyan ugyez­inényt és intézkedése'st fogad­tak el, amelyek célja a tapasz­talatcsere kibővítése -z n a sza­kaszon." Nyilvánvaló tehít, hogy a na­pokban befejezett látogatás: to­vábbi gyümöle ö ö eszmecserék követik majd. amelyek célja a képviseleti szs.vsk munkájában szerzett tapa-? p'a'ok Vö'mönös hasznosítása A közös 16 u.ifcii. a továb­biak során r ho-?y d két ország leg v b') ';épv ;eleti szerve min : i in giesz annak éidekéb:n no?,.' ir'iMnk barát­sága, survo sgyjttinűköíése tovább b."v3';ön Vz nsm ciupán a ké* o" -»*"ot é""in*ő ki'éte!, ha­nem 'i'jn'Cian k' nat a szociá­lisé O' <?Dk !;öi3:ié7e kap­cro'a aniak további megízl'ár­'IS-^iára is. Logikus hogy a szo­cialis'a orszájok bilaterális Kapcsolatai, mag sabb szinten, az egész közö ;::ég kapcsolatai­nak alalni'ásában is tiikrörőd­nek. Ehiiez járult hozzá nagy mér­tékben parlamenti Küldöttsé­günk szovjetunióbeli látogatása, amelynek tartalmi oldalával módfelett elégedett mindkét fél. (P-! Illlllllllllllllllllllllllllllliill

Next

/
Thumbnails
Contents