Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-27 / 22. szám, kedd

• ••••••• — O j fi •••••••• ÉHSÉG • ••••••• L M E K ­• •••BDDD (dán-svéd—norvég) Egy rendkívüli regény alap­ján rendkívüli film készült. Knut Hamsun, a századfordu­ló, majd a későbbi évtizedek norvég irodalmának híressége a regény szerzője, s a nem kü­lönösebben ismert dán Henning Carlsen a film rendezője. A Nobel-díjas Hamsun első regényéről van szó. Naturalisz­tikus, ám ugyanakkor szinte dosztojevszkiji mélységű lélek­tani műként tisztelik, s bár megrendítő hatása miatt sok­szor félve veszik kézbe, világ­szerte nagy sikert aratott. Hő­se (mint a filmé ís, természe­tesen) Pontus, egy éhenkórász kezdő író, aki a nincstelenek kiszolgáltatottságában roppant konfliktusba keveredik emberi méltóságára kényesen vigyázó önérzetével. Életét az olykor­olykor megjelenő írásainak tisz­teletdíjából tengeti, s az író ép­pen akkor figyel rá, amikor ez a tiszteletdíj vészesen kevés. Pontusnak a filmben látott néhány napja keserves életének abból a szakaszából való, amely­ben z nyomorúság pokolbeli fe­nekére süllyed. Kétségbeejtő helyzetben elkeseredett csatát vív benne a kényszerűség és az önérzet, s mindannyiszor az em­beri méltósághoz való fanatikus ragaszkodás kerekedik felül. Persze, valójában szó sincs em­beri méltóságról, hanem csupán annak szerencsétlen színlelésé­PACSI ÉS PUSZI ről, arról, hogy mások előtt képtelen beismerni kudarcát. Ez a fanatizmus ugyanakkor az Író és a rendező kezében jó eszköz arra, hogy megrendítő erővel szemléltessék a nyomorúság, az éhség embergyalázó és -al­jasító lényegét, s a közömbös társadalom embertelenségét. Pontus a végsőkig birkózik az éhezés gyötrelmeivel, minde­nét eladja, a vágóhídon csontot kunyerál a „kutyájának", a ke­zébe harap, hogy saját vérével csillapítsa a gyötrő kínt, de vé­gül mégsem hal éhen. Elszegő­dik egy hajóra, vagyis fizikai munkát vállal... Ez a kudarca, de a kiút is saját meghasonlott­ságából, melybe a maga válasz­totta érvényesülési formához való fanatikus ragaszkodása so­dorta. Henning Carlsen rendező Hamsun kitűnő interpretálójá­nak bizonyult. Eszközeit úgy vá­logatta meg, hogy sikerült meg­győzően ábrázolnia Pontus rop­pant éhségtusáját és főként megalázottságát a megaláztatás elleni harcában. A rendező sike­rében feltétlenül osztozik a fő­szerepet játszó Per Oscarsson is, aki ebben a filmben nyújtott teljesítményéért elnyerte a XX. cannes-i filmfesztivál legjobb férfi alakításáért járó díját. Ne­vét egyszeriben megérdemelten ismerte meg a világ. (svéd) Egy fiatal svéd filmrendező első játékfilmje ez. Elsősorban is bizonyos lázadásfélében fo­gantatott: Jonas Cornell szakí­tani kívánt a mai svéd film ál­talános erotikus-filozofikus „megszállottságával", mégpedig úgy, hogy helyébe a reálisabb életszemléletet állítsa. Néhány nem éppen mindennapi fiatal kalandos-komikus hétköznapjai­nak történetét meséli el szinte szenvtelen felülnézetből, majd­hogynem dokumentáló aprólé­kossággal. Úgy is tekinthetjük, mint egy semleges beavatott vallomását a mai svéd fiatalok bizonyos típusának közönséges hétköznapjairól, de — legalább­is számunkra — nem éppen kö­zönséges életfelfogásáról. CID Egy fiatal házaspár és egy különcködő írójelölt (nem rit­kán csupán mondvacsinált) bo­nyodalmai gyűrkőznek a vász­non, valahogy olyasformán, hogy lám: ez van. A látnivaló azonban mégsem unalmas, sőt nem is minden tanulság nélkül való. Érdekes és elgondolkozta­tó főképp az a kölcsön viszony, amely e filmbeli fiatalok között kialakul, s amelyet meglehető­sen sajátos lélektani, erkölcsi és szociális problémák eredmé­nyeznek. Egyszóval: olyan ko­média ez, amely nemcsak komé­dia akar lenni, mert nem csak szórakoztatásunkra készült. Ma napság ez sem gyakori... (szó) (amerikai) Izgalomban, harcban nincsen biány ebben a panoramatikus, színes, kétrészes amerikai film­ben. Igazi szuperprodukció; rendkívül gazdag kiállítású, lát­ványos, pazar csatajelenetekkel és egy sereg filmsztárral. A film történelmi eseménye­ket idéz fel: Rodrigo Diaz de Bivar — az El Cid néven ismert spanyol nemzeti hős legendás sorsáról szól. A háború pusztí­totta XI. századbeli Spanyolor­szágba, a szó szoros értelmében a csatatérre vezeti a nézőt (a technika, a panoramatikus meg­oldás segítségével), s a keresz­tények és a mórok harcát ele­veníti fel. Anthony Mann ren­dező (a Telemark hősei cfmű film rendezőjeként ismerhettük meg) azonban nem dokumen­tum igényű filmkrónikát alko­tott, hanem a történelmen ala­puló nemzeti legenda körül épí­tett háborús játékfilmet. (A tör­ténelmi feljegyzések szerint a XI. században valóban élt Rod­rigo lovag, aki a harcokban be­csületességével és bátorságával tűnt ki. Az arabok sajjid-nak nevezték. Ebből a szóból kelet­kezett az El Cid név, mely be­került a történelembe is. A Cld-ről szóló óspanyol hősi eposz 1140 körül íródott, a XIV. században azonban átdol­gozták. A későbbiek folyamán Cid számos világirodalmi mű hőse is lett.) Anthony Mann tökéletes biz­tonsággal és nagy rutinnal ada­golja a feszültséget, a látvá­nyosságot, az izgalmas harci je­leneteket. Hőseit ugyan kissé Idealizálta, a valóságot „átren­dezte", de mindezt mértékkel teszi, a bátorság, emberség, be­csületesség és hősiesség kldom­borftása érdekében. A rendező mesterségbeli tudással kiaknáz­ta a színes film, a pompás táj (Spanyolország) látvány lehető­ségeit. El Cid az igazságra, a békére való törekvés jegyében lett szin­te emberfeletti hős, aki semmi­lyen akadályt nem ismerve sú­lyos sebesülten is harcol és buzdít a végső győzelemért. A kis valóságmagot leszámítva kétségtelen, hogy a rendező fő célja a nagyszabású szórakozta­tás. Ebben a törekvésében az al­kotót a nagyszámú színészgár­da tagjai — Charlton Heston, Sophia Loren, Geneviéve Page, Raj Valloné és mások — vala­mint a 6000 statiszta is reme­kül segítik. -ym­Kulturális hírek • MAE WEST, a h&rmincas évek első felének világhírű hol­lywoodi filmsztárja, hosszú szü­net után ismét szerepet vállalt; a Myra Breckinridge című film­ben ľog játszani. Az egykori sztár ma is népszerű. Hetvenöt éves. • TOULOUSE-LAUTREC éle­téről musicalt írt Carole Reed és John Woolf. ök a szerzői egyébként az Oliver című zenés játéknak, amelyet nagy sikerrel játszottak több színpadon. • MEG EZ ÉVBEN kiadatlan Schubert-kottákat jelentetnek meg Bécsben. A huszonegy kéz­irat közül hat — fúvósokra vagy zongorára írt — menüett. A kottákat Chrlsta Landon oszt­rák zenekutató találta meg a bécsi Männergesangverein ar­chívumában. • EGY LONDONI ÁRVERÉ­SEN Toulouse-Lautrec egyik 1893-as plakátja kelt el a leg­jobb áron: 21 000 frankot adtak érte. A plakát Jane Avril tán­cosnő egyik előadását hirdette meg annak idején. Ifl.'lllft Utazás a Föld középpontja felé A tudományos kutatók azt tartják, hogy a Föld legkülső rétege, a kéreg, meglehetősen vastag a szárazföldek alatt. Vastagsága néhol az 50—70 ki­lométert is elérheti, az óceánok alatt azonban elvékonyodik, s csak 6—10 kilométer vastagsá­gú. Ezért dolgoztak ki az elmúlt években nagyszabású terveket a földkéreg átfúrására az óceá­nok térségében, hogy végre közvetlen anyagmintákhoz is juthassunk a Föld közepéből, ténylegesen megállapíthassuk, hogy milyen anyagokból épült fel, s ne csupán feltevésekre legyünk utalva, hanem valósá­gos adatok is álljanak rendel­kezésünkre. A tervek el is ké­szültek, de a megvalósítás so­rán kiderült, hogy a hullámzó tengeríven hánykolódó hajókról korántsem egyszerű dolog 4—5 kilométeres mélyfúrásokat ké­szíteni. Így hát nem sikerült anyagmintákat kiemelni a Föld közepéből. A Föld felépítésének tanulmá­nyozására továbbra is csupán a hagyományos gravitációs, szeiz­mikus módszerek állnak rendel­kezésre. Illetve mostanában már újabbak Is vannak. A Szov­jetunióban például legújabban rendkívül alacsony frekvenciá­jú elektromágneses hullámok­kal „vallatják" a Föld titkait. Ezen a módon tízméteres mély­ségből akár 100 kilométeres mélységig sikerült behatolni a Földbe, sőt, még mélyebbre is. Szovjet kutatók legújabban többféle generátort építettek az ilyen vizsgálatok céljaira. Ezek­ből a berendezésekből különbö­ző fekrevenclájú elektromágne­ses hullámokat vezetnek a Földbe, majd — miután ezek a hullámok áthatolnak a Föld különböző rétegein és visszaér­keznek a földfelszínre — felfog­ják és elemzik őket. Egy másik módszer a Föld természetes elektromágneses terét hasznosítja ilyen vizsgá­latok céljaira. Ezekkel a mód­szerekkel ma már több száz ki­lométeres mélységig meglehetős pontossággal meg lehet hatá­rozni a Föld felépítését. Mind­ez, persze, nemcsak a szülő­bolygónkra vonatkozó tudomá­nyos ismeretek bővülését hoz­za magával, hanem gyakorlati szempontból is óriási fontossá­gú, hiszen ezen a módon szám­talan olyan ércelőfordulást, ásványi kincset fedezhetünk fel, amelyekre égető szüksége van az egyre fejlődő iparnak. Ilyen módszerrel sikerült pél­dául kőolajtartalmú övezetet kimutatni Kazahsztánban. A geológusok által körülhatárolt területen most már kutatófúrá­sokat végeznek, s a kutatók szerint a kutatófúrások minden bizonnyal igazolják majd azt a feltevést, hogy mintegy 3300 méteres mélységben kőolajtáro­ló kőzetek húzódnak meg. A kutatások egy másik meg­lepetése: Szibériában 3000 mé­teres mélységben üledékes kő­Az űrkorszak fémjei Az űrkutatás, az atomenerge­tika, a rekétatechnika és a rá­dióelektronika egyre újabb kö­vetelményeket támaszt a fémek­kel szemben; e tudományágak további fejlődésének előfeltéte­le újabbnál újabb fémek ki­fejlesztése. Az utóbbi hat évti­zedben a tudósoknak sikerült a korábbiak nyolcszorosára- tíz­szeresére növelniük az acél és ötvözeteinek szilárdságát. Most már újabb, még össze­tettebb feladatok megoldása előtt állnak. Az ellenőrzött ter­monukleáris fúzió megvalósítá­sához például olyan szerkezeti anyagokra lenne szükség, ame­lyek a sok millió fok hőmér­sékletű plazmát is összetarthat­nák mágneses terek segítségé­vel. Az újfajta fémeknek ellen­állóknak kell lenniük a mikro­bákkal szemben is, hiszen van­nak mikroorganizmusok, ame­lyeknek jelenléte jelentősen meggyorsítja a fémek oxidáló­dását. Még az atomreaktorok hőcserélő közegében is találtak olyan roncsoló mikroorganizmu­sokat, amelyek a jelentős ra­dioktivitás ellenére megtapad­nak és gyorsan szaporodnak a csövek falain, rontva ezzel a hőcserélők hatásfokát. Az ipar legkülönbözőbb ágai­ban egyre égetőbb szükség van olyan új fémekre, amelyek sem magas hőmérsékleten, sem der­mesztő, az abszolút nulla fokot megközelítő hidegben nem ve­szítik el szilárdságukat, kitűnő­en ellenállnak a korróziónak, jó villamos vezetők vagy éppen jő szigetelők. Az ilyen új fémek létrehozá­sának egyik legfőbb akadálya Jevgenyij Szavickijnak, a Szov­jet Tudományos Akadémia leve­lező tagjának véleménye sze­rint az, hogy a tudomány még adós az ötvözetek átfogó elmé­letének kidolgozásával. jelenleg körülbelül 00 fémet és sok ezer ötvözetet ismerünk. Tudjuk, hogy tulajdonságaik nagyrészt atomjaik elektron­szerkezetétől függnek, de erről a szerkezetről még nagyon ke­veset tudunk. Minthogy az öt­vözeteknek még nincs átfogó elméletük, nem lehet előre meg­batározott tulajdonságokkal ren­delkező új ötvözeteket létre­hozni. Ezen a területen a Szov­jetunióban most széles körű tu­dományos alapkutatást végez­nek. A másik akadály az, hogy még nagyon kevéssé ismerjük a fémek tulajdonságait. Külön­böző elemeknek a fémekhez va­ló keverésével széles határok között megváltoztathatók a fé­mek tulajdonságai. Olykor egyetlen grammnyi ötvözőanyag is egy tonna fémhez keverve, jelentős tulajdonságváltozást idéz elő. A vegytiszta vasnak például egészen mások a me­chanikai, villamos és mágneses tulajdonságai, mint az ipari vasnak. A nagy tisztaságú vas még az abszolút nulla fo­kot megközelítő dermesztő hi­degben is jól alakítható, az ipa­ri- vas viszont már mínusz 40 fokos hidegben törékennyé vá­lik. A kutatások egy része most arra irányul, hogy nagy tisz­taságú egykristályokat állítsa­nak elő különböző fémekből, egyebek között vanádiumból, cirkóniumból, titánból, wolfram­ból. Az újfajta egykristályok al­kalmazása ötszörösére-tízszere­sére növeli a különböző elekt­rovákuumos műszerek élettarta­mát és jelentősen növeli érzé­kenységüket is. A különböző ritka földfémek és ritka fémek ötvözetanyag­ként való alkalmazása terüle­tén is fontos eredmények szü­lettek az utóbbi években. Szov­jet kutatók kimutatták, hogy e ritka fémek parányi adagjai is úgy hatnak a fémekre, mint a vitaminok az emberi szerve­zetre. A cériutu nevű ritkaföld­fémmel ötvözve például szovjet tudósoknak sikerült olyan új zetet mutattak ki. A Bajkál-tó övezetében olyan réteget talál­tak 60—70 kilométeres mély­ségben, amely úgy vezeti a vil­lamosságot, mint a fémek. Fel­teszik, hogy ez a kőzet már ol­vadt állapotban van. Más helye­ken, például Ukrajnában, 400— 500 kilométer mélységben, is­mét másutt 60—90 kilométeres mélységben kutattak ki ilyen villamos vezető rétegeket. Le­ningrád környékén viszont; ahol ezekkel a módszerekkel 50—60 kilométeres mélységig kutatták át a Földet, már 5—6 kilométeres mélységben találtak ilyen kitűnően vezető réteget. Mindebből máris következik, hogy a Föld felépítése a külön­böző területeken nagyon eltérő lehet. Vajon ezek a rétegek, ame­lyek ilyen kitűnően elnyelik az elektromágneses hullámokat, nem hatalmas fémrétegek-e? Ebben az esetben az új módsze­rek mesésen gazdag ásványi le­lőhelyekre vezethetik rá a ku­tatókat. Lehetséges, hogy hatal­mas föld alatti sós tavakról van szó. A sőoldatok ugyanis szin­tén kitűnő villamos vezetők ... Annyi azonban bizonyos, hogy az elektromágneses vizsgálatok bevezetése a Föld felépítésének kutatásába máris sok meghök­kentő eredménnyel lepte meg a tudományos kutatókat. Máris valószínűvé teszik, hogy a Föld szerkezeti felépítésére vonatko­zó valamennyi eddigi elmélet felülvizsgálatra szorul. acélfajtát előállítaniuk, amely még a legzordabb sarkvidéki hi­degben sem veszíti el szilárd­ságát. Az egyik harkovi kutató­intézetben alumínium-cérium öt­vözetből készítettek újfajta, nagy szilárdságú kábeleket. Minthogy az új ötvözet nagy szilárdságú, messzebb helyezhe­tik el egymástól a távvezetékek oszlopait, s ezen a módon je­lentős beruházási költségeket lehetne megtakarítani. A metalurgia, a fémkohászat még értékes eredményeket vár­hat a természetben nem létező, mesterséges elemek előállításá­tól ís. Elméleti következtetések szerint a 114 és 126 rendszámú szintetikus elemek — előállítá­suk még nem sikerült —, fel­tehetően állandóak, stabilak lesznek. Az ilyen szintetikus elemektől olyan tulajdonságokat várhatunk, amilyenek ismeret­lenek a természetben. A Föld érckészletei, persze, nem kimeríthetetlenek. Valószí­nűleg már a nem túlságosan távoli jövőben sor kerül majd a földkéreg alatti földköpeny­ben levő fémek bányászatára is. És a távolabbi jövőben talán megnyílnak majd az emberiség számára a Hold és más égites­tek ásványkészletei ls. A több ezer éves múltra visszatekintő fémkohászat előtt tehát még fé­nyes jövő áll. Ilyen lesz az új párizsi repülőtér? Tekintettel arra, hogy a pá­rizsba irányuló repülőforgalom ötévenként megkétszereződik, egy új repülőtér létesítését vet­ték tervbe, amely évente mint­egy 30 millió utas és 2 millió tonna áru lebonyolítására len­ne alkalmas. A repülőtér köze­lii pén öt épületet kívánnak léte­síteni, amelyek évente egyen­ként 5 millió utas számára biz­tosítják a szükséges szolgálta­tásokat. Valamennyi kör alakú épület tetején 4000 autó számá­ra lesz parkolóhely. — A képen a repülőtéri épület modellje.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents