Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

CM Vegyi úton előállított élelmiszerek Mint ismeretes az ember szervezetének naponta bizonyos mennyiségű fehérjére, szénhidrátra és vitaminra van szüksége. A vitaminokat már iparilag gyártják. Zsiradékok is mesterségesen előállítha tők, de ez egyelőre még költségesebb lenne, mint a természetes zsiradékok feldolgozása. Táplálékunkban sok a szén­hidrát és ezért a közeljövőben aligha vá­lik szükségessé mesterséges előállításuk. Táplálékunkból elsősorban a fehérjék hiányoznak. Az emberisegnek nagy lehetősége van arra, hogy bővítse a mezőgazdasági ter­melést. Ezek a lehetőségek azonban nem korlátlanok, és ezért a tudósok azon fá­radoznak, hogy a fehérjetartalmú élelmi­szereket Iparilag is előállíthassák. Érde kes, hogy a tenyészállatok a takarmány alakjában elfogyasztott fehérjének csak 30 százalékát adják vissza tej formájá­ban, és csupán 15—20 százalékát hús alakjában. Az elfogyasztott fehérjék 70 — 80 százalékát az állatok szervezete dol­gozza fel. A takarmány feldolgozásával csaknem valamennyi fehérjét előállíthat­tuk és ezekből aztán élelmiszereket gyárthatunk. Ilyen módszerrel a fehér­jék gyártása 3—6-szorosára emelkedhet­ne. Az így előállított fehérjéket tápérté kük elvesztése nélkül, szobahőmérsékle­ten bármilyen hosszú időn keresztül tá­rolhatjuk. Már ezért is olcsóbb és egy­szerűbb lenne, ha a táplálékunk fehérje­tartalmának növelését vegyi úton biztosí­tanánk. . A tiszta fehérjék ízetlenek és szagta­lanok. Az élelmiszerek ízét és szagát kü­lönböző vegyületek biztosítják. A mester­ségesen előállított fehérjék ízesíthetők. Sőt, a vegyészek mesterséges rostélyost is előállítanak, melyet aligha tudnánk megkülönböztetni az igazi hústól. A kor­szerű vegyi technológia lehetővé teszi, hogy a mesterséges élelmiszerek a szük­séges tulajdonságokkal rendelkezzenek. Így a mesterséges kaviár szemcsés le­gyen, a hal réteges stb. A mesterségesen előállított kaviárt pl. még a szakembe rek sem tudják megkülönbözt itni az iga­zitól. Szputnyik Nápolyi tragédia Napot; egyik sze­génynegyedében kará­csonyra készültek. Az apa, a 45 éves G e 11­n a r o C a m i I 1 i gyá­rimunkás baleset követ keztében munka nélkül maradt. A szívbeteg nyomorék munkás ille­gálisan folytatta azt. amit a gyárban végzett, ahonnan elbocsátották: csillagszórnkat, színes rakétákat gyártott, hogy legyen miből Ki­tartani családját. Már-már ügy látszott, lesz némi pénze a csa­ládnak karácsonyra, az „üzlet" biztatóan ha ladt. Ekkor történi a tragédia. Pontosan ki nem deríthető okok miatt felrobbant az egyik ágy alall tárolt robbanóanyag. A tízéves G i u s e p p e kórházba szállítása után belehall égési sebeibe. Súlyos sérülésekel szenvedett az apa és 12 éves Clo v a n n i fia. Ha életben is maradnak. szemük világát sohasem nyerik vissza. Paese Sera Geraldine Paredes 28 éves honolului sztriptíz-táncosnő férjhez ment egy amerikai kapitányhoz és normális éle­tet akar kezdeni. Mellbűsége miatt azonban, úgy érzi, nevetségessé vált a társadalmi életben. Minden reménye az eredményes sebészi beavatkozás. Der Spiegel ím Az idomítás csodája: gör korcsolyás papagáj. Henry Smith amerikai artista kö­téltáncos szaltóvetésre és görkorcsolyázásra tanította be Kokó nevű papagáját. Ogonyok A nyugat-németországi építőipar legújabb szenzációja: kertes lakások emeletes épületekben. A müncheni Her ceg parkban készült el az első nyolcemeletes, piramis­szerűen épült iakőháztömb. Az egyes emeletek teraszo­san emelkednek; minden egyes 20 négyzetméteres tera szón van egy kis kert. A ház tervezője, Walter Ebért építész reméli, sikerült megtalálnia a városi építkezés jelenlegi válságából kivezető utat és közelebb vinni a városlakúkat a termeszeihez Quick JSiJrdeliessépff Számítógépek segítenek a régészeknek Egyiptológusok Karnakban egy ha­talmas torony újjáépítése közben meg­lepődve állapították meg, hogy a to­ronyban nagyobb mennyiségű egyfor­ma nagyságú csiszolt mészkőtömb van Ezeket a kőtömböket, a torony alapjának építésénél használták fel, rövdidel Ahnaton fáraó halála után. Ahnaton a vallás megreformálására törekedett, de terveit Amon isten pap­jai meghiúsították. A köveket nyilván azért használták fel, hogy eltüntes­sék őket, mivel Ahnaton ezekből templomot emelt Amonnak, a nap is­tenének. Az építkezéshez fél méter hosszú és negyed méter széles kő­tömböket használtak. A falakat relié­fek borították, melyek a fáraó életét örökítették meg. A papok el akarták törölni a fáraó emlékét és ezért le­rombolták templomait és szentélyeit s az épen maradt köveket más célok­ra használták fel. Az egyiptológusok már régebben felfigyeltek ezekre a kövekre, gyűjtötték őket. Először 30 000 darab kőtömböt ta­láltak. Magában a toronyban 4000 da­rab volt. Számukat 100 000-re becsű lik. A talált köveket lefényképezték és pontosan regisztrálták. A szakem­bereknek azonban semmiképpen sem sikerült a köveket úgy egymásba il­leszteniük, hogy az épületeket eredeti alakjukban újjáépíthessék. Munkájukat félbe is szakították és csak most, amikor újabb köveket fedeztek fel, folytatták. N. Smith vezetésével most számító­gépek segítségével akarnak rájönni a rejtélyre. A számítógépekbe betáp­lálják az egyes kövekre vonatkozó adatokat. Ugyanakkor fotomontázso­kat készítenek a templom egyes ré­szeiről. így a számítógépek segítségé­vel összefüggő képeket állítanak ösz­sze. melyek a fáraó és családja éle­tének egyes mozzanatait ábrázolják. Ahnaton fáraó idejéből nagyon kevés a fennmaradt emlék és így rendkí­vül értékes ismeretekhez juthatunk a számítógépek segítségével. A ré­gészek olyan feladatra vállalkoztak amely néhány évvel ezelőtt még el­képzelhetetlen volt. Frankfurter Rundschau "•likai divatküiönlegesség. Mindenki sántít? Az ember rendszerint már fiatalkorában jobban terheli meg testének egyik oldalát. Az emberek 73 százaléka járásánál és futásánál észrevehetetle­nül sántít. Rendszerint testsúlyuk kétharmada a jobblábat terheli és csak egyharmada a balt. Le­ninger New Yorki tanár szerint a mai időben egy­re kevesebb az arányosan fejlett testű ember. Űgy, ahogy balkezes és jobb­kezes emberek vannak, ugyanúgy az emberek egy része jobblábas, másik része ballábas, csakhogy a testsúly egyenlőtlen megosztása nem olyan szembetűnő, mint a bal­kezesség. Az amerikai orvosok­nak gondot okoz a lábak aszimmetrikus fejlődése. 1966 és 1968 között 102 ezer 500 olyan esetet ál­lapítottak meg, amikor a bal láb fejlődése annyi­ra elmaradt, hogy a láb csak , rendszeres gyógy­torna után teljesíthette funkcióját. Ezekben az esetekben a láb nem kor­csosul el, csupán a hely­telen, rossz testtartás kö­vetkeztében rosszul fej­lődött. Az Egyesült Álla mokban, Nagy-Britanniá­ban, Japánban és Fran­ciaországban végzett ku tatások alapján megálla­pították, hogy a 16—60 éves íérfiak és nők 32 százalékának egyik iába gyengébb. Az esetek 82 százalékában a balláb gyengébb a jobbnál. Az egyik láb izomzata las­sabban fejlődött és így testsúlyuk nagyobb része az egyik lábat terheli és a másik láb csupán tá­maszték szerepét tölti be. Az egyik láb megterhelé­se 15—26 kilóval lehet több. Az emberek többsége nem is tudja, hogy egyik lábuk gyöngébb és véko­nyabb. A testsúly egyen­lőtlen elosztása gyakran pszichikai nehézségeket is okoz. Negyvenéves kor­rig a rendellenesség könnyen kiküszöbölhető, csak a sántító erős akara­tára van szükség. Ameri­kai orvosok szerint nagy segítséget nyújthat ebben a helyes lábbeli, és a különféle cipőbetétek. Volksstimme 1

Next

/
Thumbnails
Contents