Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

A Jednota Népi Fo­gyasztási Szövet­kezetnek a képen látható vendéglője törte meg a RAJ egyeduralmát Ri­maszombatban. A debut kiválóan si­került. A vadász­ház nemcsak a ri­maszombatiak, ha­nem a vidék lakói­nak is kedvelt szó­rakozóhelyévé vált, álig két hónap alatt. (Foto: Tóth Dezső) Ivóvíztároló 57 000 lakosnak Gömör metropolisában s az egész Rima völgyében már évek óta gondot okoz az ivóvízellátás. A prob­léma megoldása azonban közeledik. Klenóc mellett harmadik éve épül a hatalmas víztároló. 90 millió korona beruházással készülő völgyzárőgát fölött 71 hektárnyi mesterséges tó keletkezik, amely 8,9 millió köbméter vizet tárol, és több mint 80 községben, mintegy 57 000 lakosnak biztosít majd ivóvizet. A völgyzárőgát építése a befejezéséhez közeledik s belátható Időn belül elkészül az első szűrőállomás is, amely másodpercenként 250 liter kifogástalan ivóvi­zet szolgáltat majd. Az építkezés második szakaszá­ban a szűrőberendezés kapacitása másodpercenkénti 450 literre bővül. 0 Ez év októberében ad­ják át rendeltetésének a Rimaszombatot megkerülő 12 méter széles országutat, melyet némi túlzással au­tósztrádának is nevezhet nénk. Ezáltal jelentősen meggyorsul az autó-közle­kedés ezen a vidéken. 0 A helyi nemzeti bi zottságok mellett működő kisüzemek teljesítménye az elmúlt évben 2 százalékkal emelkedett, ami értékek­ben kifejezve másfél millió koronát tesz ki. A lakos ságtói származó bevétele ket 1 millió koronával lépték túl. Az elmúlt év márciu­sától üzlet nélkül van Li­póc község. Ideiglenesen mozgó elárusítóval próbál­tak segíteni, de ez egyre ritkábban látogat el a he­gyi kisközségbe. A falu la­kói így kénytelenek a tá­vol eső városba vagy más falvakba járni bevásárolni. 0 A Sinec hegyoldalain immár visszatérő jelenség a magányos inedve. Szem­tanúk állítása szerint előbb egy méhész méhcsaládját dézsmálta meg, ősszel pe­dig a gombázókat ijesztette meg alaposan. A hidegebb idő beálltával pedig város­közeibe merészkedett. 0 Megbízható statiszti­kai adatok szerint a járás­ban jelenleg 19 500 nyugdí­jas él. Figyelembe véve az összlakosságot — a járás minden ötödik polgára nyugdíjas. A havonként ki­fizetett összeg közel 9 mil­lió koronát tesz ki. Szakemberek a szövetkezetekben A korszerű mezőgazdasági terme­lés szakképzett munkásokat követel meg. Míg a felszabadulás előtt alig akadt a mezőgazdaságban niyan dol­gozó, aki érettségizett, ma a járás mezőgazdasági üzemeiben 55 főisko­lát, 338 középiskolát végzett dolgozó és nem utolsósorban 1070 traktoris­ta dolgozik, akik nemcsak a trakto­rokat tudják vezetni, de a gépekhez is értenek. A rimaszombati járás régi átka az ipar hiánya. Annál nagyobb jelentő­ségű itt minden kisebb- nagyobb ipa­ri létesítmény. A dohánygyár jelentő­ségét fokozza az a tény is, hogy Csehszlovákiában az egyetlen üzem, amely pipadohányt készít. MIT MOND VITÁRIUS LAJOS, A NAGYBALOGI EFSZ ELNÖKE? A szövetkezet 1952-ben alakult meg. 1953-ban, az első közös gazdasági évben gabonából 69, cukorrépából 10 vagon termett. 1960-ban — amikor tizenötéves fennállását ünepelte a közös — már 210 vagon gabona és 320 vagon cukorrépa termett. Az állattenyésztés sem maradt el a növénytermesztés mögött. 1953-ban 597 mázsa sertéshúst, 1968-ban pedig már 2639 má­zsát adtak közfogyasztásra. Az első évben 131000 liter, ta­valyelőtt pedig 820 000 liter tejet termeltek. H Melyik esztendő volt a legsikeresebb? — A tavalyelőtti. A növénytermesztés csaknem minden ágában rekordtermést értünk el. E kivételtől eltekintve a ter­melés növekedésének grafikonja állandó emelkedést mutat. Az 1969-es esztendőre vonatkozólag még nem tudok pontos adatokkal szolgálni, de számítások szerint 2—3 százalékos emelkedés várható. • Milyen a szövetkezet jelenlegi helyzete? — Ma íi szövetkezet teljes vagyonának értéke 26 millió korona, tehát huszonötszöröse a 18 év előttinek. A kollekti­vizálás kezdetén történt beruházások igazolták az akkori ve­zetőség elképzeléseinek helyességét. A megnövekedett állat­állomány géppark és teimés befogadására az eddigi létesít­mények ma már szűknek bizonyulnak, s ezért további beruhá­zásokra van szükség. Emellett fel kell frissíteni a szövetke­zet tagságát. Dolgozóink átlagos életkora nem a legkedve­zőbb, ezért a tagság fiatalításra van szükség. Ez a probléma egyébként nem új keletű, s egyelőre nem is égető, de azzá válhat. Ennek elkerülése érdekében már három éve rendsze­resen toborozzuk a fiatal munkaerőket. Ebben az időszakban (nagyrészt az iparból) 25 fiatal került hozzánk. Nálunk jól jövedelmező munknlehetőségre találtak. Szövetkezetünkben ta­valyelőtt 1781 korona volt az egy főre eső havi átlagkereset. S mindent elkövetünk, hogy fejlődésünkben ne következzék be törés. A 6-7-8. oldal anyagát beszerezte és feldolgoz­ta: JAROSLAV DUŠEK, ZSÓFI KLÁRA, KOVÁCS ZOLTÁN, HACSI ATTILA ÉS KEREKES ISTVÁN Elmondtuk már többször is, most azonban Ismét leszögezzük: a tornai­jai ruhagyár létesítése megfontolt hasz­nos cselekedet volt. Mintegy négy év­vel ezelőtt százan jutottak munkához a volt kaszárnyában. Ma már 480-an dolgoznak az üzemben, s nem rosz­szul. TERVEN FELÜL - FÉLMILLIÓ KORONA ÉRTÉKŰ ÁRU A kezdet nehéz volt, s a termelés ma sem problémamentes. Ennek elle­nére örömmel állapítjuk meg: az üzem helytállt] Tavasszal az influen­za nagy kiesést okozott, az üzem mé­lyen a terv alatt dolgozott, és ma mégis büszkék az elmúlt évre. A párt felhívása náluk is termékeny talajra talált. A trencséni ruhagyár — a tor­naijai üzem ehhez a vállalathoz tar­tozik — kötelezettséget vállalt, hogy a múlt évben 6 millió korona érték­ben termel árut a hazai piacra., A tornaljaiak ebből 500 000 koronát vál­laltak. — A dolgozók — akiknek 80 száza­léka nő — dicséretet érdemelnek — mondta Emil Kontil, az üzem igazgatója. — Az évi tervet december 23-ig teljesítették, s az év végéig a vállalt kötelezettségnek is eleget tet­tek. írja meg, hogy hálás vagyok az üzem minden dolgozójának — valóban becsületes munkájukért! BIZTATÓ TERVEK Általában előre szoktunk nézni. Nem azért, hogy a jelent rózsásabban lás­suk, hanem, hogy a jövőt közelebb hozzuk. S a tervek szerint a tornai­' TORNALIÁN DERÜL Kaptak egy kicsit - de megfogták jól! # A Kassai Kohóépítő Válla­lat címére: megértést! Q Magyar tanoncképzés a következő tanévben Jánosdeák Mária, a varróműhely vezetője, ahol naponta 320 nadrágot varrnak. jai ruhagyár Jövője biztató. Vagyis: a környék lakossága újabb munkale­hetőséghez jut. — 1973-ban az üzemnek 1112 dol­gozója lesz. 1974-ben 1359 embert fog­lalkoztatunk — mondotta az üzem igazgatója. Sok minden kiolvasható az adatok­ból. Részünkről mégis azt a szempon­tot emeljük ki, hogy négy év múlva — a jelenlegi helyzethez viszonyítva — mennyivel több nőt és férfit alkal­maz az üzem. S tudjuk, hogy az üzem bővítésével nemcsak a foglalkozta­tottság növekszik, hanem a kereset is. GONDOT OKOZNAK AZ ÉPÍTŐK Amikor az üzem igazgatójától meg­kérdeztük, ml a legnagyobb gondja, kesernyés szájízzel mutatott az épülő csarnok betonoszlopaira: — Lassan halad az üzem fejleszté­se. A Kassai Kohóépítő Vállalat lema­radt az építéssel. Megértjük az okot: az építővállalat fontosabb feladatot teljesít, be kell fejeznie a magas-tát­rai építkezéseket, mert küszöbön áll a sívilágbajnokság. Ennek ellenére nagyobb erőt dobhatnának be itt ís ... Az új csarnok alapköveit 1967 őszén rakták le, s az 56 millió koronás be­ruházásnak öt éven belül kellett vol­na elkészülnie. Az építővállalat ugyan fogadkozik, hogy a határidőt betart­ja, a jelenlegi helyzet azonban kétel­kedésre ad okot. Tavaly például csu­pán 2 millió korona értékű munkát végeztek el, vagyis a beruházási terv­nek csupán ötven százalékát teljesí­tették. Ha az ütem ilyen lesz az idén is, nehezen képzelhető el, hogy az üzem bővítését határidőre befejezik. Reméljük azonban — a trencséni vál­lalat vezetőségével karöltve —, hogy a kassaiak megemberelik magukat és magas-tátrai feladataik teljesítése után nagyobb figyelmet szentelnek ennek az építkezésnek is ... LESZ MAGYAR TANONCKÉPZÉS! Magyarlakta vidékről lévén szó, nem közömbös számunkra ez a kér­dés sem. Az üzem igazgatójának jó szándékára vall, hogy külön megkért, tudassuk a környék lakosságával: a következő tanévben bevezetik a ma­gyar tanoncképzést is. Tudja, miről van szó, s mindent megtesz az ügy érdekében. Annak ellenére, hogy Trencsénből jött e vidékre ... Kez­detben kevés volt a szakember. Ma már helybeli mesterek ís irányítják a termelést. És mint szavaiból kivet­tük, minden lehetőséget megragadnak, hogy — az igényeknek megfelelően — a környék fiataljai szakmát ta­nulhassanak — magyarul. — A tanoncképzéshez szakemberek kellenek. Keressük őket, s meggyőző­désem, minden jól sikerül. Jövőre megnyitunk egy magyar osztályt. Sza­vamat adom!

Next

/
Thumbnails
Contents