Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

Húszéves a ligetfalusi zeneiskola 18000 gyufaszálból: hegedű Négy évig készítette ezt a különös hegedűt László Já­nos ipolysági asztalosmester. Minden második gyufa­szálat tiplizte, vagyis egymásba faragta. Az elkészítést a szélső berakásokkal hátul kezdte. Ezek a berakások fekete éden, sárga jávor és piros mahagónifából fa­ragott félmilliméteres kockácskák. És ez a hegedű nemcsak egy ezermester asztalos kü­lönc alkotása, hanem valódi, szépen szóló hangszer is. Meghallgattam a mester hegedű játékát. Mesebeli sziré­nek gyönyörű hangskálája éledt fel a vonzó játékos bil­legése nyomán. Sohasem hittem volna, ha nem látom és nem hallom, hogy a gyufaszálakon még hegedűlni is lehet. Piros hóvirág Szűkebb hazánk, Gömör megye hegyes-völgyes tá­ján barangolásunk alkal­mával érdekes és ritka nö­vényekre bukkantunk. Rozs­nyótól légvonalban mint­egy 8 km távolságra déli Irányban, a Szilicei fenn­sík erdejében, Szalóc (Sla­vecj község határában március-áprilisban virít ez a növény. A liliomfélékhoz tartozik, piros virága és barna foltos hosszúkás le­velei vannak ennek a vé­dett növénynek. Tudomá­nyos magyar neve kakas­mandikó (Erythronium dens- canis L.j. Népies ne­vei: piros hóvirág, piros tavaszika, Szt. György virág­ja, kakasbenderó stb. Ha­KALITA GÁBOR zánkban ezen előfordulási helyen kívül csak Csehor­szágban a Mednik erdőben a Százává folyónak a Vlta­vában való torkolatánál ta­lálható, s ez egyúttal a legészakibb előfordulási he­lye is Európában. R. T. Losoncon Nemrég még sok jogos pa­nasz hangzott el Losonc közvilágításával kapcsolat­ban. Sokan szóvá tették, hogy a mellékutcákban és főleg a város külterületein nagyon gyér a világítás. Ezeket az észrevételeket igyekeznek orvosolni az il­letékesek, amikor a város­ban jelentős anyagi ráfor­dítással egyre több helyen szerelnek fel korszerű os­tornyeles higanygőzlámpá­kat. Legutóbb a Szlovák Nemzeti Felkelés útja ka­pott új világítást. Az eddig hiányosan megvilágított utca december óta estén­ként fényárban úszik. KANIZSA ISTVÁN A ligetfalusi népműve­lési iskola az elmúlt év végén ünnepelte fennállá­sának 20 éves évfordulóját. Az iskola megalapítása óta sokat fejlődött, az első években mindössze 4 ta­nárja volt, viszont ma már 34 tanerővel rendelkezik és több mint 800 növendéke van. Az iskola növendékei közül sokan folytatták ta­nulmányaikat a konzerva­tóriumon és többen maga­sabb fokú tanulmányaik be­fejezése után pedagógus­ként tértek vissza az Is­kolába. Az iskola volt ta­nítványai közül többen a Szlovák Filharmónia Zene­karában, a Nemzeti Szín­ház zenekarában és más zenekarokban működnek. Az elért szép sikerek a tantestület lelkiismeretes munkáját és nem utolsó­sorban Oswald Ferenc igazgatót dicsérik. Meg kell említenünk az iskola képzőművészeti osztályá­nak tevékenységét ls. Az ifjú képzőművészek közül többen külföldi kiállításo­kon díjakat nyertek. Dr. REINER JÄNOSNÉ Bővül a kassai ipariskola A Kassai Magyar Tannyelvű Középfokú Gépészeti Ipariskola jő hírnévnek örvend. Tanulóinak száma év­ről évre növekszik, és ez tette szükségessé, hogy az is­kola épületét emeletráépítéssel kibővítsék. Az építővál­lalatok országos viszonylatban munkaerőhiánnyal küz­denek, és nem jobb a helyzet a Kassai Magasépítő Vál­lalatnál sem, amely az építkezést csak azzal a feltétel­lel vállalta el, ha az iskola igazgatósága szerez kőműve­seket és segédmunkásokat. Az iskola vezetői ezért fel­hívással fordultak a szülőkhöz és a diákok is kezde­ményezően léptek fel. A felhívás a szülök körében ked­vező visszhangra talált és ma már több szülő dolgozik az építkezésen, a diákok pedig szabad idejükben segíte­nek az építőknek. Az építkezést 1970. szeptember elsejéig befejezik, és a két és fél millió korona beruházási költségből kb. egymillió koronát a szülők és diákok munkája fogja fedezni. DUSZA ISTVÄN Árpádkori emlék a varsányi templom, hisz messze vidéken a legrégibb községek egyike Var­sány. A templom a XIII. században épült. Korabeli okle­velek a község nevét több formában említik. Ilyenek: Vosyaiu, Vassan, Vassyam, Vassány, Vosin. A község földbirtokosa a Simonyi-család volt, 1405-től pedig Szen­di István vajda. A lakosok 1570 és 1580 között az evangélikus hitre tértek át, majd 1608-tól az akkori földbirtokos, Kálnay György hatására a református vallás mellett tettek hi­tet. Azóta is a barsi esperességhez tartozik egyházköz­ségük. Ettől a többszörös gazdacserétől függetlenül a varsá­nyi templom egyike hazánk legszebb középkori mű­emlékeinek. HONTI IRÉN Tánciskola Vígtelkén A vígtelki Csemadok helyi szervezete Nagy István ve­zetőségi tag kezdeményezésére, — a rozsnyói járási Csemadok vezetőségének segítségével — e kis gömöri falu történetében első ízben tánciskolát szervezett. Hogy a mai fiatalok körében a modern táncok iránti érdeklődés milyen nagy, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy erre a szomszédos Szalóc községből is nagyon sok fiatal jelentkezett, akik minden szombaton és vasárnap Vígtelkére utaznak, hogy minden alkalom­mal négy-négy órát gyakorolják a modern táncokat. Nagyon dicsérendő ez az érdeklődés, és minden rend­ben is volna, ha a jövőben is hasonló érdeklődés nyil­vánulna meg egyéb kultúrrendezvények iránt. CSEFO ALBERT Köztársaságunkban első­ként Ipolyszakállason kezd­te meg működését a kör­zeti hivatal. 1969. február 18. óta hat községet egy hivatalból irányítanak. Az újítás jól bevált. A polgá­rok elégedettek az új irá­nyítási szervvel. A hivatal valamennyi alkalmazottja beszél szlovákul és magya­rul is, így a magyar nem­zetiségű lakosok is köny­nyen elintézhetik ügyei­ket. (bjj Jelentős állomáshoz ér­kezett a sárosfai Dynamo Testnevelési Egyesület. A napokban ünnepelte meg­alakulásának 10 éves év­fordulóját. Ebből az alka­lomból bensőséges ünnep­ségre került sor a helyi kultúrházban. Az ünnepé­lyen megjelentek: a járási labdarúgó szövetség nevé­ben Plavy elvtárs, az állami gazdaság részéről Jakubek elvtárs, továbbá a falu ve­zetői és lelkes sportbará­tai. Először a szervezet eredményekben gazdag 10 éves történetét elevenítet­ték fel, majd kitüntetése­ket adtak át a legjobb lab­darúgóknak és vezetőknek. Ezután a fiatalok rövid kultúrműsorral szórakoz­tatták a jelenlevőket. Az ünnepélyt jól sikerült tánc­mulatsággal fejezték be. NAGY PÉTER Nagyszerű kezdeményezés A múlyadi fiataloknak az elmúlt időben nem volt hová menniük szórakozni. Az ügyesség és az akarat azonban ezt a problémát ls megoldotta. Nemrég a hnb épületében az egyik külön bejáratú szobát rendezték be klubhelyiségnek. Űk ma­guk festették ki, rendezték be. Az elromlott televízió­készüléket megcsinálták, rádiójuk is van. Egyszóval kellemes kis szobát vará­zsoltak maguknak, ahol a téli estéket hasznosan tud­ják eltölteni. Nem ártana ide még né­hány újság, folyóirat és társasjáték. Ezek még ba­rátságossabbá tennék a téli estéket. BUDAI JÓZSEF Kűhídgyarmat új arca A párkánynánai vadá­szok nemcsak vadászni szeretnek, hanem törőd­nek ís a vadakkal. Még a tél kezdetén 70 téli etetőt készítettek az élelemben szűkölködő vadállomány számára. Csányi Mátyás, a vadászok elnöke igazán példásan vezeti a vadász­szövetséget. A tagok közül igen tevékeny Márton Sán­dor, a vadászok bírája és Sós Gábor, akik az emlí­tett etetőket készítették. MEIDLIK KÁLMÁN A Tátrai Nemzeti Park Tátrai Múzeumának szép megoldású épülete. A sívllág­bajnokság résztvevői közül bizonyára sokan megtekintik a múzeum gazdag gyűjteményét. (Berenhaut Róbert felv.j Aligha ismerne rá Kő­hídgyarmatra az, aki utol­jára a felszabadulás előtt járt a faluban. Az elmúlt 25 év alatt több mint 100 új lakóház épült és több mint 220 régebbi házat át­építettek, korszerűsítettek. A régi nádfedeles házak­ból már mutatóban sem maradt. Az új lakóházak minden igényt kielégíte­nek, vízvezetékkel, köz­ponti fűtéssel vannak ellát­va. SZÁRAZ LÁSZLÚNÉ «

Next

/
Thumbnails
Contents