Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 4. szám, Vasárnapi Új Szó

FEJLŐDÜNK, MARTIN SULEK, a rimaszombati járási pártbizottság vezető titkára nyilatkozik A rimaszombati járás az or­szág legelmaradottabb vidéke. A fejlődés az országos átlag mögött maradt, és a központi szervekre még sok tennivaló vár, hogy elmondhassuk: nem mostoha gyermeke e vidék az országnak! A fejlődés termé­szetesen itt sem állt meg. A felszabadulás óta sok minden megváltozott, letagadhatatlanok az eredmények. Martin Š u­1 e k, a járási pártbizottság ve­zető titkára ezekről így nyilat­kozik: 0 A legnagyob változás a mezőgazdaságban észlelhető. A magángazdálkodást felváltot­ta a nagyüzemi termelés — já­rásunkban 112 szövetkezet, négy állami gazdaság, egy magnemesítö és két iskolagaz­daság működik. A földterület 93,14 százaléka szocialista tu­lajdonban van. 0 A felszabadulás előtt egy kézen megszámolhattuk a trak­torokat, ma a mezőgazdasági üzemek 1391 traktorral, 156 kombájnnal, 178 tehergépkocsi­val és egyéb gépekkel rendel­keznek. A szövetkezetek és ál­lami gazdaságok alapeszközei­nek értéke megközelíti a hét­százmillió koronát. 0 A vegyszerek használata és az új fajták alkalmazása lé­nyegesen növelte a hektárhoza­mot: például a gabonafélékből az egykori 6—8 mázsáról 30 mázsára, a cukorrépából 120 mázsáról 360 mázsára emelke­dett a hektárhozam. 0 A járás mezőgazdasági jellegű. A foglalkoztatottak csupán 6,3 százaléka dolgozik az iparban. Természetesen az ipar területén is sokat fejlőd­tünk. Több üzemet korszerűsí­tettünk, és az utóbbi években — például a városban — felé­pült a cukorgyár és a sörgyár. 0 A felszabadulás óta 10 680 lakás épült a járásban. A fal­vakat és a nagyóbb tanyákat villamosították. 0 A fejlődés más szakaszon is szemmel látható. A járásban 87 művelődési otthont építettek vagy korszerűsítettek, és jelen­leg 150 könyvtár működik. 0 S mi lesz a jövőben? — jobban ki akarjuk használni a földet. Erre a célra több mint 95 millió koronát fordítunk. 2800 hektár földet teszünk ter­mővé. A hegyvidékeken szőlőt telepítünk 1400 hektáron. A termelés korszerűsítésével és szervezési intézkedésekkel azt szeretnénk elérni, hogy már az idén 10 ezer tonna sertéshús­sal, hétmillió tojással és 2 860 000 liter tejjel termeljünk többet. 0 Meg kell gyorsítani a la­kásépítést. Ez megköveteli az építőanyag-gyártás korszerűsí­tését, és főleg: meg kell gyor­sítani a rimaszombati új panel­gyár építését. 0 Malom és húsfeldolgozó üzem épül a városban. A szö­vetségi kormány határozata ér­telmében a közeljövőben egy nagyobb üzem is épül Rima­szombatban. 0 Rimaszombatban mező­gazdasági középiskola — Ti­szolcon pedig kilencéves kö­zépiskola épül, amely Vladimír Clementis nevét fogja viselni. Eredmények és tervek. A fej­lődés vitathatatlan, és mégis ... A kormány egyik legutóbbi ülésén is megállapították: a ri­maszombati járás az ország legelmaradotabb területe. Ezért mondja a járási párttitkár: — Fejlődünk, de... várjuk a Szlovák Szocialista Köztársaság és a szövetségi kormány segít­ségét .. .1 NEGYED ÉVSZÁZAD A rimaszombati járás területén 1944. december 17-én elsőnek Recske és Naprágy határ­menti községeket szabadították fel a szovjet csapatok. Néhány napon belül ugyancsak szovjet harcosokat üdvözölhettek Velkenye, Abafala, Kövecses, ten ke, lénártfalva,, Csíz, Szentkirály, Hanva, Sajószárnya, Jéne,, Rimaszécs, tványi, Zádor, Cakó, Radnót, sőt Tornaija lakói is. A környékbeli felszabadító harcok irányítója Rogyion Jakovlévics Malinovszkij marsall volt. Rimaszombat bevétele nagyobb erőfeszítéseket igényelt. A város 1944. december 22-én, a járás utolsó községe pedig 1945. január 27-én szabadult fel. A harcokban sok szovjet katona vesztette életét. Erről tanúskodik Solojev szakaszvezető naplója is, aki részt vett Rimaszombat felszabadításában. A naplóban többek között ez olvášiható: „Rimaszombat, 1944. december 27. A városért folyó harcokban a tankelhárító hadosztályunk fele elpusztult. Az én harminc harcosom közül 12-en hősi halált haltak, tízen súlyosan megse­besültek, és csak nyolcan úsztuk meg ép bőrrel. Meghalt Belanyin, Bartyenyev, Szmirnov, Bar­cev... Igen, Szmirnor is, az én legjobb barátom, aki a német védőállásra vetette magát..." 700 éves város Néhány hete LENNER EGON, a rimaszombati magyar nyelvű alapfokú kö­zépiskola volt igazgatója személyében új ember került a vnb elnöki székébe. Egy fejlődésnek indult város irányítása nyilván előző hivatásánál is igénye­sebb, sokrétűbb. Lenner elvtárs az aránylag rövid idő ellenére otthonosan mo­zog az ügyintézésben, és azok, akik a pedagógiai ténykedését ismerték, biz­tosak benne, hogy jó kezekbe került a város irányítása. • Lenner elvtársat arra kérjük, mutassa be röviden a néhány hó­nap múlva 700. születésnapját ün­neplő Rimaszombatot. — Az őskori kerámiai és egyéb lele­teken kívül Rimaszombatról 1271-ben találjuk az első írásos emlékeket. A latin okiratok Comitatus de Ryma, Zámbath, Villa Stephani neveken emlí­tik a több helységből összetevődő mai várost. 1335 körül már uralkodói pri­vilégiumot élvez. 1441-ben Jiskra csapa­tai foglalják el. Előnyös fekvése és ég­hajlati viszonyai miatt 1784-ben Gömör­Kishont vármegye központjává válik. Gyors fejlődésnek az 1907—12-es esz­tendőkben indul a város, amikor a kör­nyék mezőgazdasági termékeit feldol­gozó konzervgyár és egyéb üzemek lé­tesülnek. A világháború és az ezt köve­tő gazdasági válságok idején azonban a város további fejlődése lelassult. 1969 ben 14 542 lakosa volt a vá­rosnak. A város további iparosításával és a népszaporulattal számolva 1970­ben 15 000, 1975-ben 18 000 és 1985-ben 27 000 lakosa lesz Rimaszombatnak. Rimaszombat Iskolaváros. A régi gim­názium padjaiból világhírességek ke­rültek ki, ma mégis elavult, korszerűt­len iskoláink vannak. 90 osztályt hat­van tanteremben oktatunk, tehát 30 má­sodik műszakos osztályunk van. Ami a kultúrát illeti e téren sincs sok di­csekedni valónk. A városnak két 200 nézőt befogadó művelődési otthona, és egy filmszínháza van. A város és a környék büszkesége lehetne a Gömöri Múzeum, de a súlyos helyiség- és rak­tárproblémák miatt komoly aggályaink vannak az ott elhelyezett értékek sorsa iránt. • A felszabadulás utáni időszak fejlődéséről szeretnénk néhány szót hallani... — Először talán az iparosításról. A húsfeldolgozó üzem építési munkálatai már megkezdődtek. Tárgyalások foly­nak egy 500 embert foglalkoztató épü­letelemgyár építéséről is. A közlekedési és a szállítási problémák megoldására is konkrét elképzeléseink, terveink van­nak. A közúti közlekedés a várost meg­kerülő úttal meggyorsul, korszerűsödik. Az új lakótelep építésévei párhuzamo­san kibővül a város vízvezeték- és csa­tornahálózata. Az iskolai problémákat fokozatosan oldjuk meg. A mezőgazda­sági szakiskola építését már az idén megkezdik. A közgazdasági iskola is szűknek bizonyult, és ezért annak is bővítésére gondolnak. Ezenkívül épül az új iskolakórház is. Elkészült az új művelődési otthon építési terve is (20 millió koronás költ­séggel), továbbá szorgalmazzuk a 2000 nézőt befogadó szabadtéri színpad épí­tését is. Vendéglátóiparunk is a korszerű kö­vetelményeknek megfelelő létesítmé­nyekkel gazdagodik. A vnb épülete alatt török stílusú borozó, a Partizán téren pedig egy modern szálloda épül. Lenner elvtárs szavaiból kitűnik, hogy a városfejlesztés tervei szé­pek és merészek. Méltóak a jelen­tős hagyományokkal rendelkező 700 éves városhoz. S ami nagyon örvendetes: a tervek egy része már a megvalósulás stádiumában van. I 0 Gümörben száz éves múltja van a magyar nyelvű helyi érdekű sajtónak. 1869­ben jelent meg az első új­ság Gömöri Lapok címen. Alapítója és első szerkesztő­je Gotthard Endre volt. asnmam A rimaszombati cukorgyár, ahol naponta kétezer tonna cukorrépát dolgoznak fel. (L. Füle - CSTK felv.) # A CSEMADOK rima­szombati helyi szervezete az elmúlt év folyamán néhány sikeres műsoros estet ren­dezett. A Blaha Lujza-estnek olyan sikere volt, hogy a közeljövőben Tornaiján meg­ismétlik. 0 A rimaszombati tejfel­dolgozó jelenlegi kapacitása a járás tejtermelésének csu­pán kétharmadát dolgozza fel. Ezért különösen indokolt az új tejszárító részleg épí­tése. A berendezés napi 80 ezer liter tej feldolgozását leszi majd lehetővé. 0 Szép eredményekkel büszkélkedhet a Rimaszom­bati Kertész Szövetség. Mint­egy 85 hektárnyi földterüle­ten nyolcszáz tag tevékeny­kedik eredményesen. Ezt bi­zonyítja a tavalyi olomoucl kiállításon nyert két arany­érem is.

Next

/
Thumbnails
Contents