Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-05 / 3. szám, hétfő

* 1970. I. S. A NÉMET Demokratikus Köz­társaság az idén a múlt évihez viszonyítva 8,5 százalékkal emeli ipari termelését. A nem­zeti jövedelemnek 6,3 százalék­kal. a munka termelékenységé­nek 9.4 százalékkal kell emel­kednie A mezőgazdasági ter­melés 5 ;5 százalékkal, a külke­reskedelmi árucsere-forgalom 13.6 százalékkal növekszik. A PANAMAI katonai junta változásokot eszközölt a kor­mányban. A külügyminiszté­rium élére |uan A. Tack került, az új igazságügy- és belügymi­niszter Alejandro Ferrer. Jorge Guillermi Aizpu eddigi igaz­ság- és belügyminiszter átvette az iskoluügyi minisztérium irányítását. Áz új miniszterek letették a hivatali esküt. VOLODIA TEITEI-BOIM chilei kommunista szenátor a fővá­rosban rendezett tömeggyűlé­sen a chilei—kubai kapcsola­tok felújítása mellett foglalt állást. Teitelboim kijelentette, hogy a szocialista Kuba blo­kádja csődöt mondott, majd rámutatott a kubai népgazda­ság fejlődésére. EDGARTOWNBAN (Massa­chusetts állam) ma kezdődik meg Mary Jo Kopechne eseté­nek bírósági kivizsgálása. Ró­bert Kennedy titkárnője, mint ismeretes, tragikus körülmé­nyek között halt meg Edward Kennedy szenátor kocsijában. A bírósági eljárás során Ed­ward Kennedyt is kihallgatják. A TORINÖI amerikai és olasz bank épülete előtt vasárnap a kora reggeli órákban bomba robbant. A rendőrség jelentése szerint a robbanás senkit sem sebesített meg és nem okozott károkat. KÜLNI székhellyel nyugat­európai kínai kereskedelmi központot létesítenek, amely az első a maga nemében Nyugat­Európában. A reprezentatív ke­reskedelmi központ építési költsége 5,5 millió dollár, és előreláthatólag 1971-ben készül el. AZ OSZSZSZK minisztertaná­csának határozata értelmében 14 irodalmi alkotást tüntettek ki államdíjjal. Gorkij-díjat ka­pott Grigorij Konovalov, Szer­gej Szmlrnov és V. I. Szolov­jov. Krupszkaja-díjjal Nyikolaj Noszovot tüntették ki. A mi­nisztertanács határozata értel­mében több művész, zeneszer­ző, karmester, színész kapott magas állami kitüntetést. A haladás útja Santiago de Chile — A Chilei Kommunista Párt továbbra is a baloldali pártok egységének megteremtésére törekszik a közös elnökjelölt megválasztá­sával kapcsolatban. Az elnök­választásra szeptemberben ke­rül sor. A chilei baloldali pártok kö­zös elnökjelöltjének személyé­ben még nem sikerült meg­egyezni. A jelöltek között van Pablo Neruda világhírű dél­amerikai költő is, aki a chilei kommunistákat képviseli. Burma 22 éve független Moszkva — A Forradalmi Ta­nács hatalomra jutása 1962-ben Burmában nem csupán kor­mánycserét Jelentett. Burma programja, amely szerint meg akarja valósítani a szocializ­must, radikális szociális, gazda­sági és politikai változásokkal kezdődött. Ezeknek az intézke­déseknek a célja az állam, a gazdaság és a nemzeti függet­lenség megszilárdítása volt. így ír erről Rosztytszlav Ulja­nouszkij professzor a moszkvai Pravda január 4-én megjelent számában. Hangsúlyozza, hogy az összes külföldi bank, társa­ság és üzem, a külkereskede­lem és hazai nagykereskedelem államosítása után az állami szektor a nehéziparnak több mint 80 százalékát, a feldolgozó iparnak pedig 60 százalékát el­lenőrzi. Uljanovszkij professzor rámu­tat, hogy az új élet kialakítása közepette Burma objektív ne­hézségekkel találkozik, ami ter­mészetes. Nehézségeiket a bel­ső reakció ls okozza. Ai elsaböii brazil Havanna — A Cruzeiro do Sul brazil légiforgalmi társaság egyik Caravelle típusú repülő­gépe, amelyet fegyveres brazi­lok csoportja csütörtökön Mon­tevideóból Rio de janeiróba ve­zető útján irányának megvál­toztatására kényszerített, szom­baton leszállt Havannában. A Caravelle a mintegy 7300 kilométer hosszú utat 40 óra alatt tette meg, és így rekordot állított fel az elrabolt repülőgé­pek repülésében. Ezenkívül a gépnek Limában és Panamában Kubában üzemzavara volt, amit sikerült megjavítani. A 21 utas között 18 latin-amerikai, egy amerikai és két román állampolgár volt. A brazil társaság gépe az el­ső repülőgép, amelynek az idén kényszerből Kubában kellett le­szállnia, és sorrendben már az ötödik brazil gép, amelyet ed­dig Kubába kényszerítenek. Ta­valy 58 külföldi repülőgépet, közöttük 31 amerikait és 27 la­tin-amerikait kényszerítettek Kubában leszállásra. Az FDP egységre törekszik Bonn — A nyugatnémet kor­mánypárt, az FDP konzervatív és liberális szárnya közötti el­lentétek jegyében folynak a párt hagyományos „háromkirá­lyok találkozójának" előkészü­letei. A Stuttgartban Január 5­én és 6-án tartandó értekezle­ten Walter Scheel szövetségi külügyminiszter, az FDP elnöke beszédében ismerteti pártjának jövő politikáját. Mint ismeretes, az FDP a szociáldemokratákkal alkotja a kormánykoalíciót. Az FDP-ben nyugtalanságot és feszültséget Idézett elő az Erich Mende volt pártelnök ve­zette jobbszárny. Mende több ízben nyilvánosan támadta a jelenlegi vezetőséget, baloldali­sággal, sőt „álszocializinussal" vádolta őket. Mende javasolta, hozzák létre az FDP főtitkári funkcióját, hogy így Scheel el­nököt lényegében eltávolítsák a vezetőségből. Mende az FDP és a klerikális CDU/CSU együttmű­ködését szorgalmazza. Scheel vezetősége pártellenes tevékenységgel vádolta meg Mendét. Közvetlenül a stuttgar­ti találkozó előtt számos FDP­politikus, elsősorban H. Gen­scher elnökhelyettes és belügy­miniszter elutasította Mende el­járását és az egység megőrzé­sére szólított fel. Stuttgartban az FDP vezetősége mindenáron az egység megőrzésére fog tö­rekedni, mert a szakadás nem­csak a jelenlegi kormánykoalí­ciót veszélyeztetné, hanem va­lószínűleg megsemmisítő csa­pást mérne magára a Szabad Demokrata Pártra is. U THANT NYILATKOZATA Dakar — U Thant ENSZ-fő­titkár Szenegál fővárosában tegnap nyilatkozatot tett közzé, amelyben felhívja Ojukwu tá­bornokot, Biafra vezetőjét; ves­se magát alá az Addisz Abeba-i határozatnak, amely felhívja a szembenálló feleket, hogy ves­senek véget a gyilkos polgár­háborúnak. A moszkvai Scserbakov szövőgyárban új szövőszéket fejlesz­tettek ki. Az STB-2-330 típusú gép nagyon jól vált be és Cseh­szlovákiába, Bulgáriába, valamint Lengyelországba szállítják. A szovjet gazdaság fejlődésének fő irányvonalai 1970-ben Moszkva — A moszkvai Prav­da január 4-én megjelent szá­mában Balbekov foglalkozik a szovjet gazdaság fejlődésének kérdéseivel. Legfontosabbnak két irányvonalat tart: a szov­jet nép életszínvonalának eme­lését és a társadalmi termelés hatékonyságának növelését. Az ötéves terv elmúlt négy évé­nek eredményei és annak 1970­es évi terve arra engednek kö­vetkeztetni, hogy teljesülnek a szociális és gazdasági felada­tok. melyeket a XXIII. párt­kongresszuson tűztek ki. A jelenlegi ötéves terv folya­mán a szovjet nemzeti jövede­lem, mely az egyik legnagyobb a világon, 39 százalékkal nö­vekszik az elmúlt ötéves terv 32 százalékával szemben. A XXIII. pártkongresszus egyik jelentős célkitűzése az egy em­berre eső reáljövedelemmel kapcsolatos. Ez a feladat több mint 100 százalékra teljesül. A szovjet nemzetgazdaság abba a stádiumba jutott, ami­kor a gyártás intenzifikálása egyre fontosabb tényezője lett a fejlődésnek, hangsúlyozza Balbekov, írásának befejező ré­szében. Nyugatnémet hetilap az NDK iránti bonni politikáról TOVÁBBI VISSZAKOZÁS SPANYOLORSZÁGBAN Madrid — Spanyolországban közzétették, hogy a Nemzeti Mozgalom Nemzeti Tanácsába tervezett választásokat, ame­lyeket a közeljövőben kellett volna megtartani, bizonytalan időre elhalasztották. Madridi politikai megfigyelők szerint ez a döntés újabb visszakozást je­lent azokkal a politikai ígére­tekkel szemben, amelyeket az elmúlt hónapokban hirdetett ki a spanyol kormány. Franco Spanyolországában első ízben fordult volna elö, hogy a Nemzeti Tanács tagjai­nak megválasztásában olyan 18 évesnél idősebb spanyol férfiak és nők ls részt vehettek vol­na, akik nem tagjai a Nemzeti Mozgalomnak. A Nemzeti Moz­galom az egyetlen elismert po­litikai párt Spanyolországban. Az 1966-os alkotmányreform óta a Nemzeti Mozgalom Nem­zeti Tanácsa egy második tör­vényhozó kamarává vált, és egyúttal a Nemzeti Mozgalom legfelsőbb szerve is. Kommentárunk A múlt év végén a Közel­kelettel kapcsolatos cher­bourg-1 „titokzatos hajórablás" híre nagy port vert fel a vi­lágsajtóban és a közvélemény­ben. Azóta már sok „titok" megfejtődött, habár az ügy hát­tere még nem tisztázódott tel­jesen. Mi is történt tulajdonképpen karácsonykor? Az izraeli kormány még 1965-ben 12 ágyúnaszádot ren­delt Franciaországtól, amelyek közül — a de Gaulle tábornok által elrendelt fegyverszál lltási tilalom következtében — öt naszád a cherbourg-i kikötőben maradt. Ugyanakkor a francia kikötőben tartózkodott az iz­raeli tengerészek és techniku­sok népes csoportja is. 1969. december 24-én — állítólag norvég zászló alatt — az öt ágyúnaszád szép csendben fel­szedte a horgonyt és kihajózott a kikötőből, s azóta már meg ls érkezett Haifába. A Figaro című párizsi lap ez. zel kapcsolatban megállapítot­ta, nem az első eset, hogy megszegték az izraeli fegyver­szállítási embargót. Három nap­pal ezután, hogy de Gaulle a tilalmat elrendelte, 1969. január 5-én az Izrael által rendelt 12 ágyúnaszád közül a most eltá­vozott öt hajó előtt elkészült két másik naszád is, illegálisan elhagyta a cherbourg-i kikötőt. E hajók a szokásos ellenőrzé­sek és kísérletek végrehajtásá­nak ürügyével futottak ki a A választásokkal közvetlen lehetőség nyílt volna a spanyol Cortésben (szenátus) való rész­vétel növelésére, ahová az 500 küldött közül csupán százat vá­lasztanak meg közvetlenül. A Nemzeti Mozgalom tagjai egyúttal a Cortés tagjai is, és az 52 küldött éppen közülük került volna ki az említett vá­lasztások alkalmával. Madridi politikai körök sze­rint a választások elhalasztása összefüggésben van a spanyol kormánynak azon elhatározásá­val, amely szerint a politikai társulások statútuma nem való­sul meg, és egy évvel elhalaszt­ja a további liberalizálódási in­tézkedéseket. A spanyol fő­városban az a nézet ural­kodik, hogy a francoista kormány lassan visszavonja ígéreteit, mivel tudatában van saját gyengeségének, és tudja, hogy a liberalizálódás to­vábbi folytatása elkerülhetetle­nül a spanyol politikai pártok felújításához vezetne. Düsseldorf — „Bonn válasza Ulbricht kezdeményezésére a Brandt-kormány külpolitikai ak­ciói hitelességének a próbakö­ve lesz — írta vasárnap a hala­dó szellemű nyugatnémet Deu­tsche Volkszeitung és jelhívta a nyugatnémet kormányt, hogy a nemzetközi jog értelmében is­merje el a Német Demokratikus Köztársaságot." Hogyan lehet­séges az, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság megtagadja az NDK-tól azt, amire maga ter­mészetesen igényt tart, vagyis, hogy nemzetközi jogi objektum legyen. Bonn nem kímél pénzt és intrikát, hogy fékezze a kul­turális, a tudományos és a po­litikai kapcsolatokat. Gátolja a másik német állam felvételét a nemzetközi szervezetekbe ... Szüntelen diszkriminációkkal olyan kapcsolatokat sem tesz lehetővé, amelyek különböző nemzetiségű államok között szokásosak. De megnehezíti a kontinens szocialista és kapita­lista államai közötti kapcsola­tokat is, és szembehelyezkedik az európai biztonsági rendszer megteremtésével. A hetilap megjegyzi, hogy a Német De­mokratikus Köztársaságnak adandó válaszában a szövetségi kormánynak mérlegelnie kell, vajon figyelmen kívül hagyja-e a reményeket, vagy pedig men­tesül a CDU/CSU rezsim örök­ségétől. Edward Heath nyilatkozata Sydney — Edward Heath, a brit Konzervatív Párt vezére, va­sárnapi nyilatkozatában újból megerősítette, hogy pártja a brit csapatok jelenlétét óhajtja Délkelet-Ázsiában. Heath a syd­neyi repülőtéren hazautazása előtt az újságírók előtt tett nyi­latkozatában hangoztatta, hogy amennyiben a konzervatívok győznek a következő választá­sokon, Nagy-Britannia csatlako­zik Ausztráliához, Oj-Zélandhoz. Malaysiához és Singapore-hoz, hogy ötéves katonai egyez­ményt kössön velük. Mint ismeretes, a brit mun­káspárti kormány 1971 végéig ki akarja vonni a brit csapato­kat Ázsiából. nyílt tengerre, izraeli személy­zettel, de ahelyett, hogy vissza­tértek volna Cherbourg-ba, a Gibraltári szoroson át Izraelbe hajóztak. Közben némi fény derült a karácsonyi „hajószöktetés" kö­rülményeire ls. Minden jel arra mutat, hogy az egész ügyet az izraeli hírszerző szolgálat a Franciaország és a „naszádügy" legapróbb részletekig előre megszervezte és már 1969 eleje óla előkészítette. A múlt év no­vemberében a francia kormány állítólag úgy határozott, hogy az izraeli kormánynak vissza­adja a naszádokért már kifize­tett 55 millió frankot, s a hajó­kat állítólag eladta a Starboat and Welll S. A. Oíl and Schipi Services nevű, állítólag olajku­tatással foglalkozó norvég cég­nek. A norvég külügyminiszté­rium azonban az eset kapcsán megállapította, hogy ilyen cé­get soha sem jegyezték be Norvégiában. Mint kitűnt, e cégnek csupán panamai fiók­vállalata működött Oslóban, s ezt 1969 tavaszán az izraeli titkosszolgálat ügynökei hoztak létre azzal a kizárólagos cél­lal, hogy segítségével megke­rüljék az izraeli fegyverszállí­tásokra elrendelt francia em­bargót. Politikai megfigyelők köré. ben általános az a vélemény, hogy az izraeli titkosszolgálat e kalandos vállalkozást nem a maga szakállára szervezte. A jelek egyértelműen arra mutat­nak, hogy az öt ágyúnaszád a francia hatóságok beleegyezésé­vel hagyta el a cherbourg-i ki­kötőt. Ezt bizonyítja többek kö­zött az is, hogy a hatóságok már a szökés előtt egy héttel kiviteli engedélyt adtak a fik­tív cégnek a hajók megvásár­lására és kivitelére. A francia sajtó szerint a hadianyagokkal foglalkozó minisztériumközi bi­zottság hagyta jóvá a hajók el­adását. Hírügynökségek továb­bá arra is rámutatnak, hogy a francia haditengerészet szemet húnyt afelett, hogy a kikötő­ben veszteglő naszádok izraeli személyzete egyre szaporodott és nyílt előkészületeket tett a kifutásra. A francia hivatalos körök kezdettől fogva csökkenteni igyekeztek a hajószöktetés ügyének jelentőségét. Pompidou elnök a rendes szerdai minisz­tertanácsi ülésen a miniszter­elnökkel, a külügy- és had­ügyminiszterrel tanácskozott az ágyúnaszádok ügyében. Hivata­los vizsgálat is folyik, amelyet egy titkos összetételű miniszté­riumközi bizottság végez. A hí­rek szerint csupán e vizsgálat lezárása után várható a kor­mány hivatalos állásfoglalása az ügyben. A jelek azonban ar­ra mutatnak, hogy a francia kormány e számára igen ké­nyes ügyet úgy akarja megol­dani, hogy néhány bűnbakra hárítja majd a felelősségei. Be­avatott körökből származó érte­sülések szerint Gazelles tábor­nokot, Messmer volt hadügymi­nisztert egykori kabinetfőnökét fogják elsősorban meneszteni, tekintve, hogy ő állt az ágyú­naszádok kifutását engedélyező bizottság élén — no meg amúgy is nyugdíjazás előtt &11. Azt is rebesgetik Párizsban, hogy nemkívánatos személy­ként kiutasítják Franciaország­ból Mordechal Limon izraeli tengernagyot. Mindezek a lépések azonban aligha tudják elkendőzni, hogy Pompidouék kétkulacsos poli­tikát folytatnak a közel-keleti válsággal kapcsolatban, s pári­zsi politikai körökben azt sem tartják kizártnak, hogy az új francia kormány a de Gaulle-i irányzattól eltérő politikát akar folytatni az arab országok irányában. Bár az arab országokban ed­dig rendkívül mértéktartóan reagálnak Franciaország szere­pére a „naszádügyben", hang­súlyozva, hogy bíznak a fran­ciák „jóhiszeműségében", a r egyik libanoni lap találóan ál­lapítja meg: „Franciaország szép szavakkal fizeti ki az ara­bokat és ágjyúnaszádokkal látta el Izraelt. PROTICS jOLAN

Next

/
Thumbnails
Contents