Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 3. szám, Vasárnapi Új Szó

A ZAJ KETTŐS HATÁSA Előző alkalommal már tárgyaltunk a zaj különböző káros hatásairól. Ezek közül feltétlenül első helyen kell megemlíteni a halláscsökkenés problémáját, amely főleg a zajos munkahelyen dolgozók gyakori panasza. Lényegében ez a fajta hallásveszteség irányította a szakemberek figyelmét a zajra. Elég egy pillantást vetni az itt közölt képre, amely egy éve zajos környezetben dolgozó kazánkovács ún. hallásgörbéjét mutatja. Ezt a görbét úgy kapjuk meg, hogy audiométer segítségével megállapítjuk az egyén hallásküszöbét a különböző rezgésszámú hangokra, majd az egyes értékeket vonalakkal összekötjük. A hallásküszöb az az érték, amikor a vizsgált egyén az észrevétlenül erősödő hangot éppen meghallja. Az itt közölt ábra egy a zaj által oko-^ zott jellegzetesnek mondható hallásgörbe. Ilyen liallásveszteséggei már nem lehet meghallani a csengetést, óraketyegést. suttogást és főleg nem a magas rezgésszámú hangokat. A hallásveszteségen kívül van. még a zajnak egyéb hatása is. Leggyakoribbak a különböző neurotikus panaszok, fejfájások, álmatlanság, étvágytalanság, esetleg emésztési zavarok. Úgy az előző cikkünkben, mint a mostaniban tárgyalt zajt nem nehéz azonosítani a különböző légkalapácsok, repülőgépek, motorkerékpárok és egyebek által okozott lármával. Ám jogosan tehetjük fel a kérdést, vajon csak ezek az erős hangok zavarnak bennünket? A mindennapi életben számos példa akíid, amikor valakit rendkívüli módon zavar akár egy rossz vízcsapból csöpögő víz alig hallható hangja, vagy a moziban ülö nézőt a szomszédja suttogása. Akkor is zajról beszélünk, amikor mondjuk az orvos élvezettel hallgatja az ablakán beszűrődő Beethoven-zenét, miközben rendelőjébe belép betege, akinek a szívműködését kell meghallgatnia. Az előbb még élvezettel hallgatott zene egyszeriben átalakul zavaró hanggá. A zaj tehát nemcsak úgy értelmezhető, mint rendkívüli erős hang, hanem mint a környezetünkben jelenlevő zavaró hangot. Igen, a szakemberek már azt is megállapították, hogy melyek azok a gyenge és mégis zavaróan ható hallásérzetek, melyek leginkább éreztetik negatív hatásukat. Mindenekelőtt megállapították, hogy a gyenge hangok inkább a szellemi munkát zavarják. Ezért nehéz pl. zajos irodahelyiségben nagy figyelmet igénylő szellemi munkát végezni. Ha valaki akaraterejével mégis képes a rá ható zavaró hangok ellenére dolgozni, úgy feltétlenül nagyobb energiára lesz szüksége, mint csendes körülmények között, minek következtében hamarább kifárad. A gyenge hangnak gyakran figyelemeltérítő hatása van. Kénytelenek vagyunk el-elkalandozó figyelmünket ismételten a tárgyra összpontosítani, ami ugyancsak fárasztó. Természetesen az apró zörejek zavaró hatása akkor ís megmutatkozhat, amikor semmiféle munkát nem végzünk. Ilyen esetben döntően hat a saját lelki beállítottságunk a zaj, illetve outiak okozója iránt. Ha a zörejjel szemben közönbüsek vagyunk, azt egyáltalán nem érzékeljük mint zavaró tényezőt. Nagy jelentősége van annak is, hogy a zajt mi magunk, vagy valaki más személy (ne adj isten valamiférg ellenségünk) okozza. Milyen gyönyörrel tudjuk hallgatni saját „zenei" produkciónkat, amikor mondjuk valamilyen íúvóshangszeren tanulunk. A sok fáradsággal járó írülönbözö, nehezen leírható pistyogások és pöfögések között itt-ott előtörő hangon kívül szinte semmit sem hallunk. Ugyanakkor környezetünk csak a vad pöfögést, sípolást, egyszóval csak a pokoli lármát hallja. Amikor a ránk ható hangok nem haladnak meg egy bizonyos erősséget, akkor u már említette ken kívül figyelembe kell vennünk a saját lelki beállítottságunkat is. Ha valaki beállította magát a pihenésre, alvásra, könnyen zavarónak érzékelheti az olyan gyenge zajt is, mint mondjuk egy falióra ketyegése. A hangok ránk gyakorolt hatása részben egyéniségünktől, képességeinktől is függ. Egy jó zenei hallással rendelkező egyént valószínűleg nagyon zavar a hamisan reprodukált melódia, ami viszont éneklőjének gyönyörűségére szolgál. Itt meg kell jegyezni, hogy a jó zenei hallású egyént a kellemes zene, legyen az bármilyen csekély erejű, mégis jelentősen zavarja, ha közben valami figyelmet igénylő munkát végez. A gyenge, de zavaró hangok esetében fontos momentum, hogy azok elkerülhetetlenek-e vagy sem. Hu történetesen autóval utaAUDtOGRAM halló$v«šzieséget mütotjo^ a m távolabb vun q vor.aí a fenti vastag bal »t bf>. mirv i zunk, a motor hangja, habár erejében többszörösen felülmúlja az esetleg rosszul megerősített csomag okozta zaját, mégis inkább a mozgó csomag zaja zavar bennünket. Zavarólag hatnak ránk az olyan hangok is, melyek — mondhatnánk — viszonylag más minőségűek, mint a környezetünkben előforduló egyéb zörejek. Ezért figyelünk fel a mentőautó szirénájára az erős villamos- és autómotorok búgása okozta lárma közepette is. Az elmondottakból kitűnik, hogy a zaj elleni küzdelemnek két frontja van. Az egyik az objektív zörejek (vagyis az erős hangok) csökkentésére irányul. Ez az elsődleges feladat, mivel az e fajta zaj rontja hallásunkat és csökkenti teljesítményünket. Abban az esetben, ha a műszaki lehetőségek igénybevételével sem lehet a termelőmunka és a különféle motorok üzemeltetése által létrehozott zajt csökkenteni, az egyedüli védekezési mód a füldugók és egyéb hallésvédő készségek használata. Az ipari munkásoknál gyakran alkalmazott fülbe dugott száraz vatta nem nagy védőhatású, bár kényelmesebb, mint a füldugó. Nem elhanyagolható tény, hogy azok az ipari munkások, akik éveken át zajos munkahelyen dolgoztak, amennyiben füldugót használtak, hallásuk lényeges ártalmat nem szenvedett azokkal szemben, akik, habár gyakran úgy gondolják, hogy őket a zaj nem zavarja, tehát nem is árt nekik, s így nem használnak semmiféle védőkészüléket (füldugót). E munkások majdnem mindegyikénél kimutatható a nagyothallás bizonvos fo ka. Az intenzív zaj elleni védekezés töleg azért indokolt, mivel az általa okozott nagyothallás gyógyítása egyelőre nem jár különösebb eredménnyel. Ezek után senki se gondolja, hogy minden erősebb hangtól megsüketülhet, ezért közlünk néhány jellegzetes zajt » megfelelő hangerősséggei: Csendes óraketyegés . . 15 fon Beszéd 40 " Személykocsi (közelről) . 60 " Zajos vendéglő .... 70 " Forgalmas utca .... 80 Dudálás 90 " Gyorsuló motorkerékpár 100 " Oroszlán üvöltése . . . 105 " Repülőgép motorja . . . 120 " Hallásromlás csak abban az esetben következik be, ha valaki huzamosabb időn át 90 fon hangerőt meghaladó zajban tartózkodik. A másik fajta zajelhárítás inkább befelé irányuló, amikor nem a rajtunk kívülálló zörej eltávolítására, hanem inkább saját beállítottságunk megváltoztatására kel! összpontosítanunk. Ezek a hangforrások, vagyis a gyenge zörejek, inkább csak lelki hatásúak és többnyire a már kifejtett módon „válnak" zajjá. Ezek után ildomos volna néhány szót ejteni a zaj „érdekében" is. Mindennapi életünkben a különböző zajoknak elsőrendű információt nyújtó szerepük van. A környezetünkben hallható zajok segítségével tájékozódunk (természetesen a szemünkön kívül) akár az úttesten akarunk áthaladni, vagy róla lelépni. Gondoljunk csak arra, hányszor léptünk le már a járdáról anélkül, hogy előzőleg körülnéztünk volna, mert nem hallottunk semmiféle járművet közeledni. A zaj minősége az, ami tájékoztat bennünket az egyes járművek menetirányáról, haladási sebességéről és a jobb ballásúakat még a márkájáról ís. Amikor az afrikai bennszülött a zaj szerint meg tudja mondani, hogy gyalogosok vagy lovasok közelednek vagy távolodnak, amikor az erdei állatok a léptek zajából „tudják", hogy ellenség közeledik-e vagy csak egy nyuszi, akkor bizony ugyanúgy tájékozódnak, mint mi a nagyváros lármájában. És annak a szerelőnek a teljesítménye sem kisebb, mint az erdőlakó primitív ember csodálatos hallása, aki a motor zúgása szerint meg tudja mondani, mi az, amit meg kell Javítani... DR. KOMÁROMI IVÁN Fu

resa kedvtelés Nemrégiben levelet kaptunk a magyarországi Ózdról. A levél írója KERÉKGYÁRTÓ MIHÁLY szakoktató egy szakmunkásképző intézetben. Mint később kiderült: a Vasárnapi Új Szó rendszeres, lelkes olvasója. Lapunkból értesült, hogy köztársaságunkban magyar nyelvű járási lapok is megjelennek. Ezekből kért gyűjteményébe. Mert ő a magyar nyelven megjelenő újságokat gyűjti. Furcsa kedvtelés? A választ adja meg ő, mert levéjben mi is feltettünk neki néhány kérdést ... • Mi adta az ötletet az űjffgak gyűjtéséhez? Ebben uc-sy szerepel játszott a véletlen. Munkakörömből adódóan sokat foglalkozom a fiatalokkal, a diákokkal. Ogy három évvel ezelőtt a t egyik diákom nekem szegezte a kérdést: Tessék megmondani, hány újság jelenik meg hazánkban? Őszintén szólva, meglepődtem. Számszerű választ természetesen nem tudtam adni, de engem is foglalkoztatni kezdett a gondolat: vajon hány újság is jelenik meg Magyarországon? Több hivatalos helyen érdeklődtem. A válasszal egyidőben rendszerint megküldték az általuk ismert lapokat. Az újságok száma egyre gyarapodott és lassan hozzáláttam rendezgetésükhöz. Végül megszületett a/, elhatározás, hogy összegyűjtöm azokat a magyar nyelvű lapokat is, amelyek külföldön jelennek nleg . .. f t f» r ujsagja van és az ön számára melyik a legértékesebb? Jelenleg 230 féle újságom van, a képeslapok (mint például a Hét vagy Ország-Világ) kivételével. Ezek rendszeres gyűjtését csak most kezdem el. Hogy számomra melyik a legértékesebb? Bizony nehéz az egyöntetű válasz. Mindig az a legértékesebb, amelynek beszerzése a legnehezebb. Ilyen például számomra a Vasárnapi Ojság 1874. Ezek mór a padlások zugaiból is kifogytak. Értékesnek tarlom még az Cj Szó című lapot, amely 1947-ben jelent meg, a szovjet hadsereg lapja volt Magyarország lakossága számára. • Hány országból van magyar nyelvű újság a gyűjteményében? Egyelőre csak a környező országokból tudtam magyar nyelvű lapokat beszerezni. Jelenleg a legtöbb magyar újságom Romániából van. • Van-e tudomása hasonló esetleg cserélhet is? Jelenleg két gyűjtővel tartok kapcsolatot. Az egyik csak napilapokat gyűjt. Rendszeresen csereberélünk. Az én helyzetem nehezebb, mint például a bélyeggyűjtőké, mert ők sokan vannak. Ezért szeretném felhasználni az alkalmat és megkérem a Vasárnapi Cj Sző olvasóit, hogy aki teheti, legyen a segítségemre az újsőgok gyűjtésében. Szívesen várom azok jelentkezését is, akiknek hasonló a szenvedélyük... (zs. 1.)