Új Szó, 1970. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-16 / 13. szám, péntek

SZABÓ BÉLA: Munkások küldötte (Részlet a Steiner Gáborról szóló regényből IV.) Mi a teendő, vetődött íel most a kérdés. Világos, kapcsolatot kell létesíteni a szlovák földmunkásokkal. De hogyan, miképp?... Jól tudták, hogy csendörök cirkálnak az állomáson, és majd a pajták körül is, ahol elhelyezik őket. És ekkor a nagy töprengés, fejtörés közepette egy fiatalember azzal a hírrel érkezett, hogy nem szlovák, hanem morva munkásokat hoztak. Kis gondolkodás után arra is rájöttek, hogy ez sem véletlen. Nyilván számítottak rá, hogy a falu népe keresni fogja velük a kapcsolatot. Erre úgy döntöttek, hogy inkább Morvaországból hoznak embereket, hisz ezek egy árva szót sem tudnak magyarul, és a falu lakosainak így nehezebb lesz velük a kapcsolatot megteremteni. Steiner Gábor a hír hallatára először arra gondolt, talán jó lenne Mezonét ide hozni, de a többiek a tervet elvetették. Azt mondták, hogy él itt a falujukban egy Szovko András nevű morva földmunkás, ez eljár egy magyar özvegyasszonyhoz, vele tárgyalni lehetne. Ama telepesek közé tartozik, aki megszokta a falu népét, és már tud is annyira magyarul, hogy a kocsmában elbeszélget velük. Ö tehát közvetíthetne ... Amint ez a terv felmerült, nyomban hozzáláttak megvalósításához. Valamennyien érezték, hogy sürgős, még mielőtt a csendőrök megteszik körültekintő intézkedéseiket, még mielőtt elszállásolják a munkásokat. Valamennyien szétszéledtek, csak Steiner Gábor maradt a házigazdával a kertben. Ott várták a további fejleményeket. Steiner nem nagyon mehetett relük, mert abban a pillanatban a csendőrök is rájöttek volna a készülődésre. Az óvatosság döntő szerepet játszott most. Éppen ezért a kert hátsó kijáratán egyenként hagyták el a házat. Abban állapodtak meg, mihelyt valamit elértek, azonnal jelentkeznek. Alig távoztak el, fekete kendős öregasszony jött a kertbe. Mintha a templomból jött volna. Sötét és tiszta volt rajta a ruházata. A házigazda bemutatta: — Az édesanyáin, csak ő van itthon, betegeskedik szegény. — Tessenek bejönni — szólt szívélyesen. Bent a tiszta, félhomályos, földes konyhában terített asztal Várta őket. Egy köcsög savanyútej, két csésze és kenyér volt rajta. A csészék ragadták meg a figyelmét. Az egyiken Ferenc József szakállas arca díszlett. Az asszony szabadkozott, sajaálta, hogy ilyen szegényes Stellel kínálja a vendéget, de ily mostoha idők járnak. Steiner Gábor elgondolkozva a Ferenc József csésze elé ült, tűnődve forgatta a kezében. — Eszembe Jut — szólt az asszonynak —, valamikor az apám járt ezekkel a csészékkel a falvakba. Rongyász volt. — Én is egy rongyásztól vettem — felelte az asszony —, tányér is volt hozzá, de az már eltörött. Rég, nagyon rég volt. A Jóska fiam nagyon szerette ezt a csészét. Elpusztult szegény a háborúban. Nem a fronton — tette hozzá —, ott az Idősebb, az István maradt. Jóska, az még fiatal volt, a tüdőbaj vitte el szegényt. Néhány hét alatt aszalódott össze. Az öregasszony nem sírt, szeme száraz ira-nď. de hangja gyászos volt, és úgy tetszett, mintha béviilről sírna, könnyezne. Gábor, miközben jóízűen fogyasztotta a savanyú tejet a kenyérrel, a gyerekkorára gondolt. Arra, könnyen lehet, hogy éppen az apja adta el itt az áruját. Egy pillanatra felvillant benne a szándék, kikérdezi az öregasszonyt, talán emlékszik az apjára, de meggondolta magát és nem szólt, hisz nincs sok értelme, a falu helyzetén ez mit sem változtatna. Tény azonban, hogy ő is Járja a falvakat, akárcsak az apja, csak éppen nem ilyen csészéket árul, hanem valami egészen mást. Az is igaz, liogy apja falujárása is nehéz munka volt, és ki tudja, nincs-e valami rejtett összefüggés a két falujárás közt. Emlékezett rá, hogy az apja szerette a falut, és arra is igen élénken emlékezett, hogy a falu emberei szívesen látták őt, akár az otthonukban, akár a kocsmában. Nem volt nagyon sok ideje eltűnődni a gyerekkori emlékeken, mert egymásután érkeztek a futárok a hírekkel. Az egyik elmondta, hogy a pajtákban szalmával töltik meg a papírszalmazsákokat, a másik azzal a hírrel Jött, hogy nem tudott ráakadni Szovkóra. Az özvegynél is kereste, az azt mondta, hogy Párkányba utazott, és csak este, vagy holnap reggel érkezik. Amikor azonban az özvegy megértette, miről van szó, két más morva telepes nevét említette, akikkel beszélni kellene, és akikre szerinte biztosan számítani lehet, mert ők is szívből utálják a nagyképű uraságot. Az özvegy mindjárt elkísérte az egyikhez. Elmondta, hogy igen szívélyesen fogadták. Bár nem tudnak még magyarul, azért megértették, miről van szó. Nem kellett nekik sokat magyarázni. Nemcsak a férfi vállalta, hogy beszél az aratókkal, hanem az asszony is magára vállalta, hogy beszél az aratólányokkal. A férfi azt is mondta, örül, hogy hozzájuk fordultak és reméli, hogy ügyüket jól fogja intézni. Steiner Gábor igen örült ennek a hírnek, s kérte, hozzák össze a telepessel, mert szeretné vele a részleteket megbeszélni. Erre a találkozásra azonban csak estefelé került sor. Akkor már túl voltak a nehezén. A morva házaspár lakásán találkoztak. A terített asztalon bor, szalonna és kenyér fogadta őket. Ott voltak a sztrájkbizottság tagjai, néhány morva telepes és az aratók bandavezetői, akik irányították a délutánt harcot. Kemény, cserzettarcú, napégette emberek voltak, és miközben ittak-ettek, elmondták a harc lefolyását. Mint délelőtt a falu népe, úgy vették körül a morva aratók a jegyzői irodát, a férfiak kaszákkal, a nők sarlóval hadonásztak, lármáztak, ordítoztak, hogy becsapták őket, és vissza akarnak menni. Hiába jöttek ki a csendőrök és fenyegetőztek, nem féltek. Követelték, hogy azonnal szállítsák őket haza, az útra pedig lássák el őket kenyérrel és élelemmel. Hiába kérlelték, hogy maradjanak itt legalább éjjelre, pihenjék ki magukat, hisz hosszú út van mögöttük, bizonyára fáradtak, hallani sem akartak róla. Különösen a bandavezetők tiltakoztak a pihenés ellen. Tudták, ha itt maradnak reggelig, akkor megkörnyékezik őket. Attól tartottak, hogy az asszonynépet sikerül a csendőröknek maradásra bírni. Jól tudták, mennyi fáradságukba került a lányokat meggyőzni és ellenállásukat megtörni. Ezért váltig kitartottak az azonnali távozás mellett. Közben persze a falu népe is közéjük sodródott, egyre na gyobbra nőtt a tömeg, úgyhogy a jegyző a csendőrökkel egyetértésben jónak látta, ha enged a nyomásnak. Steiner Gábor mértékkel ivott, de így is kábult volt kissé a látványtól és mindattól, amit hallott. Bár keveset tudott szlovákul, ezúttal csodálatos módon mident megértett. Tolmácsra nem volt szüksége. A társalgás nyelve amolyan folyékony dadogásként hatott. A telepesek magyarul, a magyarok viszont, amolyan kevert cseh és szlovák szegényes szókincsükkel beszéltek. De tökéletesen megértették egymást. Jellemző volt azonban, hogy minél többet ittak, annál gazdagabbá vált a szókincsük. Steiner Gábor nem a bortól, hanem attól részegedett meg, amit ezen az estén hallott és látott. Amikor a jegyző egy csendőr kíséretében megjelent, hogy mégis csak tárgyalni kell az aratásról, Steiner hirtelen kijózanodott, felállt, belső zsebéből kiszedte a kollektív szerződés szabályzatának két másolatát, az egyiket átadta a jegyzőnek azzal a megjegyzéssel, ha még nem ismeri a szöveget, tanulmányozza át, utána kiválasztott két embert a sztrájkbizottságból, a telepes házigazdát és végül az aratóbanda egyik vezetőjét, velük és a jegyző meg a csendőr kíséretében elindult a községháza felé. Nyugodt és nagyon komoly volt, a győzelem nem szállt a fejébe, de határozott mozdulatai, ahogy kiválasztotta az embereket, azt bizonyították, hogy számított a jegyző látogatására. Az úton, amint a jegyző mellett haladt, arra gondolt, hogy ennek a mai megfeszített harcnak az a nagy győzelme, hogy a falu magyar lakosai a morva telepeseket nem fogják többé ellenségüknek tekinteni. Az a néhány jóindulatú telepes és a morva aratók bebizonyították, hogy a munkásemberek válságos helyzetben tudják, mi a teendőjük. Nem kellett nagy erőfeszítés ahhoz, hogy a morva aratókat meggyőzzék az igazságról, hogy ebben a harcban a magyarok közelebbi rokonaik a cseh csendőröknél. Bent a községházán kevés tárgyalni való volt. Steiner Gábor annyit kért a jegyzőtől, hogy toldja meg a gépelt szöveget sajátkezűleg még azzal a megjegyzéssel, hogy a cselédek, béresek béréből egyetlen fillért sem vonnak le, és felmondás sem fenyegeti őket a sztrájkban való részvétel miatt. Amikor a jegyző arra hivatkozott, hogy hát ezek a feltételek nagyjában benne vannak a kollektív szerződés szövegében, Steiner azt válaszolta, nem árt, ha ezt a szöveget újra leírja, mert így a tartalom jobban belevésődik az ember emlékezetébe. Ez volt az egyetlen gúnyos megjegyzése. Utána kérte, hogy a községi pecséttel és aláírásával lássa el a két gépírásos példányt. Kérésének a Jegyző eleget tett. Az egyik példányt magával vitte, a másodikat átadta a sztrájkbizottságnak. S. titkár úr értesült erről a győzelemről, sőt arról is tudott, hogy amikor Steiner Gábor azon az éjjelen csendesen, feltűnés nélkül elbúcsúzott a falu lakosaitól, és kerékpárjára pattanva fürgén elkarikázott, öt perc múlva a sztrájkbizottság egy fiatalembert menesztett utána, aki elkísérte egészen Komáromig. Steinert mélyen meghatotta ez a figyelmesség, sok kudarcért jelentett ez elégtételt. Ez a féltés méltó válasz volt egyben arra a szeretetre, melyet a falu népe iránt szíve mélyén őrzött és ápolt. (VÉGE) ORVOSI TANÁCSADÓ A fogszuvasodás megelőzése AZ ÉJSZAKA HULLOTT ... JM. Anger felv.) A fogak romlása, a fogszuvasodás a civilizált társadalom legelterjedtebb betegsége. A romlott fogak kezelése rengeteg időt és anyagi befektetést igényel. Sokkal ésszerűbb és kellemesebb e betegség megelőzése. A fogszuvasodás megelőzését már a terhességi időben kell megkezdeni. Ez főképpen a terhes nő megfelelő táplálkozásával érhető el. Az ilyen nőnek naponta legalább 30 gamma D 2 vitaminra van szüksége, amely mennyiség vagy napozással Ergosterinből termelődik a szervezetben, vagy csukamájolaj és egyéb vitamindús készítményekkel juttatható az asszony szervezetébe. A negyedik terhességi hónaptól kezdve a terhes nőnek naponta legalább 1,5 g calciumra van szüksége, hogy a magzat csontjai jól fejlődjenek. ki. Ezt. a calciuniot napi fél liter tej vagy ennek megfelelő tejtermék biztosítja. Egyszóval mondhatjuk, hogy a terhesség alatt fontos, hogy a leendő anya vitamindús, fehérjegazdag és változékony kosztot kapjon. A fogszuvasodás megelőzése már az újszülöttnél és a csecsemőkorban kezdődik. E helyen is rámutatok a szoptatás fontosságára. Tudományos kísérletek bizonyítják, hogy a hét hónapig szoptatott csecsemőknek sokkal jobb lesz a fogazatuk, mint a mesterségesen tápláltaknak. A táplálásnak e természetes módja ugyanis megadja a megfelelő természetes impulzust a rágószerv kellő kifejlődéséhez. A cuclisiivegből való mesterséges táplálás során a csecsemő túl könnyen jut a táplálékhoz, és ezért sem az állcsontok, sem a rágóizomzat nem éri el azt a kellő fejlettségi fokot, ami a tejfogak áttörése után a megfelelő rágás megkezdéséhez szükséges. Tudnunk kell, hogy az erőteljes rágás hatására a szájban bőségesen képződő nyál és a rágós étel hatása biztosítják a fogak természetes öntisztulását. A mesterséges táplálkozásra való áttérés során a fogszuvasodás megelőzésének nagyon fontos tényezője, hogy a csecsemőt mielőbb megtanítsuk kanállal enni, hogy gyermekeink korán megtanuljanak rágni. Nagyon fontos e téren az is, hogy a kisgyermekeket rendszeresen étkeztessék. Érdekes tény például, hogy a gyermekotthonokban nevelt gyermekek fogazata sokkal egészségesebb, mint az ugyanazon a környéken a szülői házban élőké. Ezt azzal magyarázhatjuk meg, hogy az intézetben nevelt gyermekek rendszeresen táplálkoznak és a pépes ételeken kívül bőven fogyasztanak rágós ételeket is. Ľ gyermekek a főétkezéseken kíviil úgyszólván sohasem kapnak édességeket, és naponta legalább kétszer kiöblítik szájuKat langyos vízzel, a nagyobbak pedig fogat mosnak. A szülői háznál is nagyobb gondot kelene fordítani a rendszeres etKezésre és meg kellene szüntetni a fóetkezéseken kívüli édességiogyasztást. Legnelyesebb, na édesség helyett gyümölcsöt vagy nyers zöldségét kap a gyeid*, elsosorban aimut. Tuuni keli azonban azt is, nogyha tuipunta több mint háromszor tugyasztanak almát, előtérbe jutna

t az alma fogszuvasodást okozó oatasa, mert az amiasav eobe.i az esetben megtámadja a íogzoináncot. Ezért nagyon helytelen, ha a gyermek lefekvés előtt almát t o g y a s z t 1 Az alma csak annyiban járul nozzá a fogszuvasodás megeiőzésenez, hogy a foganra tapadt friss ételmaraciekot letisztítja, a fogkozökben és az íny szelén megtapadt lepedéket azonban nem távolítja el. Teljesen téves tehát az a nagyon is elterjedt hiedelem, hogy az alma képes a „természetes fogkefe" szerepét betölteni. Köztudomású, hogy a fogakra nagyon ártalmasak a szénhidrátok, különösen a cukor. A cukor különösen súlyos károsodást okoz, amikor a csecsemőnek cukrozott cuclit adnak. Ennek következtében rövid időn belül a tejfogak köröskörül szuvasodnak és rohamosan teljesen elpusztulnak. Különösen a ragadós, karatnella-cukorkák károsak. A kisgyermekeknél is nagyon fontos, hogy a táplálékuk változatos és vitamindús legyen. D 2-es vitaminból naponta 30 gammára van szüksége a gyermeki szervezetnek és jó hatású ha naponta egy liter tejet iszik, ami elegendő kalciumot biztosít a csontok és a fogak jó kifejlődéséhez. Fontos a szervezet megfelelő inenyiségű foszforral való ellátása is. Okvetlenül szükséges továbbá, hogy minél előbb adjunk a kisgyermeknek olyan ételeket, amelyek rágásra ösztökélik, mint például kenyérhéjat, gyümölcsöt és főképpen nyers zöldséget, karalábét, sárgarépát. Ez jelentősen hozzájárul a rágóizomzatuk és fogazatuk szép és erőteljes kifejlődéséhez. E helyen megemlítem az úgynevezett fluor-profilaxist (megelőzést]. Ennek a lényege abban rejlik, hogy a fluor ionok beépülnek a fogzománcba és ezzel már a tejfogakat is képesek megvédeni a szuvasodástól. Rendszerint a táplálékkal és az ivóvízzel nem jut elegendő fluor a szervezetbe, ezért kell még külön fluort juttatni a szervezetbe. Elterjedt módszerek az Ivóvíz, tej, kenyér és a konyhasó használata. Mindezekkel szép eredményeket lehet elérni. A szuvasodás ellen azonban nagyon fontos a szájhigiénia. Reggel és minden főétkezés után mossunk fogat. A gyermeket már kétéves korában kell szoktatnunk a rendszeres szájöblögetésre, majd minél előbb a fogkefével, fogkrémmel való fogmosásra. Természetesen minden egyes családtagnak külön fogkeféje legyen. A fogkefét tartsuk tisztán és használat után mossuk meg alaposan, majd állítsuk a fogmosópohárba nyelével lefelé, hogy a következő használatig megszáradjon. Itt említem meg azt, hogy a fogkrémeknek valójában nincsen fogkőoldó hatásuk, mivel ha ilyen tulajdonságuk lenne, megtámadnak a fogzománcot isi A rágógumi hatása nem megvetendő, mivel nyálkaképződést vált ki és edzi a rágóizomzatot is. Vigyázzunk azonban, hogy ne használjunk egy régi rágógumit napokig! A gyerekek a rágógumit gyakran kiveszik a szájukból, valahová, egy sarokba vagy az asztallap aljára odatapasztják, majd másnap megint vígan rágják tovább. Ez fertőzésveszélyt jelent a gumin időközben elszaporodott baktériumok miatt. Nagyon fontos tényezője a fogszuvasodás megelőzésének a korai és rendszeres orvosi ellenőrzés. Már az első fogak megjelenése után gondosan ellenőrizzük a gyermek fogainak fejlődését, a kis emberke életmódját irányítsuk ésszerűen a fent említett útmutatások szerint, a tejfogak romlását is vegyük komolyan és minden rendellenesség esetében forduljunk azonnal orvoshoz. Helyrehozhatatlan kár keletkezik a fogakon, ha a terhes nő nem táplálkozik megfelelően, ha a kisgyermek nem tanul meg rágva enni, megszokja a rendszertelen étkezést, sok udességet fogyaszt, nem tartja tisztán a száját és a szülő nem kezelteti a kis mértékben szuvas fogakat azonnal. Valódi javulást e téren csakis úgy érhetünk el, ha összefogunk mindannyian, a szülők, a nevelők és az orvosok egyaránt. Dr. JUHÁSZ ISTVÁN 197D. I. 16.