Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-07 / 49. szám, Vasárnapi Új Szó

illllllllllllllllilllllllllllllllllllllll III IIIIIII BI Csehszlovákia és Magyarország gazdasági együttműködése Csehszlovákia és a többi KGST-ország kapcsolatainak fejlődésében jelentős szerep jut a Magyar Népköztársaságnak. 1967-ben Csehszlovákia kivitelének 5,3 százaléka Magyarországba irányult, behozatalának 5,6 százalékát Magyarországról szerezte be. 1965-ig Csehszlovákia Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnere volt, ekkor azonban kénytelen volt helyét átadni az NDK-nak, s így a harmadik helyre szorult. Csehszlovákia behozatala százalékban Csehszlovákia és Magyarország gazdasági együttműködése 1945 után a megkötött kereskedelmi egyezmények alapján fejlődött. Az egyezmények szerint az együttműködést a következő, minőségi és mennyiségi szempontból különböző időszakokra oszthatjuk: • 1945—1947-ben folytatott kekerekedeimi együttműködés. • Az egy évre szóló árucsere-, forgalmi egyezmények alapján folytatott kereskedelmi Nemzetközi kapcsolatok együttműködés 1948 és 1957 között. • Az első hosszú lejáratú árucsere-forgalmi és fizetési A kivitelben — elsősorban 1960/61-ben és 1966/67-ben — a növekedés és a csökkenés váltakozik. A táblázat tanúsítja a kereskedelmi mérleg kiegyensúlyozatlanságát. Ennek több oka volt. Az egyik, hogy mindkét partner gépipari termékekkel akart fizetni a behozott nyersanyagokért és élelmiszerért, ami nehézségekbe ütközött, mert nem dolgozták ki a gépipari együttműködés koncepcióját. Nem határozták meg máig sem a csehszlovák—magyar árucsereforgalom távlati programját. Sőt, a már előbb megkötött együttműködési programok sem valósultak meg (például a mezőgazdasági gépek, az élelmiszeripari gépberendezések gyártása és az alumíniumipar fejegyezmények az 1957— 1960-as évekre. • A második hosszú lejáratú egyezmény 1961—1965-re. • A harmadik hosszú lejáratú árucsere-forgalmi és fizetést szerződés az 1966—1970-es időszakra. Csehszlovákia és Magyarország árucsere-forgalma az utóbbi 19 évben évente átlagosan 11 százalékkal növekedett. A két ország közti külkereskedelem fejlődésének«üteme ciklikus jellegű volt. A kölcsönös árucsere-forgalomban a hirtelen növekedés a hirtelen csökkenés szakaszaival váltakozott. lesztése). Kedvezőtlenül befolyásolta az együttműködést az is, hogy Magyarország és Csehszlovákia egyidejűleg ugyanazt a termelést fejlesztette (például energetikai berendezések, Diesel-mozdonyok motorjai és vegyipar). Mindez az ipari termelés egybehangolása és szakosítása terén mutatkozó hiányok következménye. A többi KGST-országhoz viszonyítva Csehszlovákia és Magyarország külkereskedelmének struktúráját is specifikus vonások jellemzik. Ez tűnik kl a következő táblázatokból is. A táblázatok az 1950 és 1967 közti évek árubehozatalának és kivitelének fejlődését szemléltetik. Árufajta Gépek és berendezések Tüzelőanyag és ásványi nyersanyag Vegyipari termék Építőanyag Nem élelmiszeripari mezőgazdasági nyersanyag Élelmiszeripari mezőgazdasági nyersanyag Élelmiszer Közszükségleti iparcikk A csehszlovák kivitel összetételében a legfontosabb tétel a gépek és a gépberendezések, ezek képezik a kivitel legnagyobb részarányát. 1965-ben azonban az előző évekhez viszonyítva ez a részarány erősen csökkent, viszont emelkedett a tüzelőanyag és a nyersanyag kivitele. A következő években ez rendeződik, s 1967ben a gépek és a berendezések részaránya az egész kivitel 45,8 százalékát képezi és a tüzelőanyagoké 29,9 százalékra csökken. A gép- és tüzelőanyag-kivitel ingadozása természetesen befolyásolja a többi árufajta kivitelét. Csehszlovákiának érdeke, hogy fejlessze gazdasági kapcsolatait Magyarországgal. Ezt bizonyítja a két ország képviselőinek ez idén júliusban lefolyt tárgyalása, ahol a két ország az 1971 és 1975 közti évek terveinek egybehangolásával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. E tárgyaláson a kölcsönös tájékoztatás céljából megvitatták a népgazdaság egyes ágaA csere összetétele A kivitel összesen: Ebből: Gápek és berendezések Speciális technika Nyersanyag Élelmiszer Közszükségleti cikk Behozatal összesen: Ebből: Gépek és berendezések Speciális technika Nyersanyag Élelmiszer Közszükségleti cikk Ezek szerint az 1971 és 1975 közti években Csehszlovákia kivitele 15 százalékkal, behozatala pedig 12 százalékkal növekszik. Elsősorban a közszükségleti cikkek behozatala és kivitele emelkedik, és csak a speciális technika kivitele és behozatala csökken. A behozatal és a kivitel öszszetétele az 1968—1970-es évekre megkötött hosszú lejáratú kereskedelmi szerződés alapján alakul. Élelmiszerből Csehszlovákia elsősorban húst, hústermékeket, baromfit, szalonnát, vajat stb., hoz be Magyarországról. A nyersanyagbehozatal és kivitel nem növekszik lényegesen. Csehszlovákia hagyományos termékeit: szenet, kokszot, hengerelt árut szállítja Magyarországra. 1950 1955 1960 1965 1967 6,5 16,8 36,5 25,3 36,1 12,7 26,3 17,6 23,9 13,5 0,8 2,0 4,0 4,5 1,4 0,4 2,5 0,7 2,6 1,8 11,2 4,7 4,4 2,4 2,3 33,6 10,1 4,6 2,1 0,8 26,9 28,6 27,3 21,9 28,5 6,9 9,0 4,9 17,3 15,3 A behozatalt is bizonyos időszakosság jellemzi, elsősorban a gépek és berendezések behozatalát. Az építőanyag és a mezőgazdasági nyersanyag behozatala egyenletesen fejlődik. A legnagyobb csökkenés az élelmiszeripari mezőgazdasági nyersanyagok behozatalában mutatkozik. A táblázat bizonyítja, hogy a Csehszlovákia és Magyarország közti kereskedelem fejlő dése nem egyenletes, a kivitel és a behozatal állandóan ingadozik, összetétele változik. zataiban folytatott gazdasági együttműködés továbbfejlesztésének időszerű problémáit. Továbbá megtárgyalták a kölcsönös árucsere-forgalom kérdéseit, valamint a behozatal és kivitel összetételét. A tárgyalások fontos szakasza a termelés — különösen a közszükségleti ipar — szakosítása és egybehangolása. Az árucsere-forgalom fejlődését az alábbi táblázat is mutatja: 1970/1976 115 124 52 110 104 135 112 112 77 129 109 130 További tárgyalásokon vitatják meg a villanyenergia-szállítás lehetőségeit. A tervek szerint 29 százalékkal emelkedik a Magyarországról behozott nyersanyag menynyisége, elsősorban több vegyipari terméket, benzint és műanyagot hozunk be. Ezenkívül 265 000 tonna bauxitot, 9000 tonna timföldet, 2000 tonna alumíniumot, 100 000 tonna cementet, valamint más építőanyagokat hozunk be. Az élelmiszerbehozatalt illetően — több mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket hozunk be. A hús és hústermékek behozatala 1970hez viszonyítva 11000 tonnával, az étolajaké 3000 tonnával és a gabonanemüeké 45 000 tonnával emelkedik. A termelési együttműködés bővítése Jelentősen^ növekedik a közszükségleti cikkek cseréje. Állandóan bővül a behozott és a kivitt áru választéka. Ez a választék elsősorban a gépipari közszükségleti cikkekben növekszik. A gépipari jellegű nem közszükségleti cikkek árucsere-forgalma az 1971 és 1975 közti években változatlan marad. Az 1971. és 1975 közötti évek gazdasági kapcsolatainak terveiben fokozott figyelmet szentelnek a termelési együttműködés bővítésének. A legtöbb lehetőség a gépiparban adódik, ahol a termelés egybehangolása és szakosítása a leginkább megvalósítható. így lehetőség nyílik az együttműködésre a gépkocsiiparban, az elektrotechnikában, a szerszámgépek, a mérőműszerek, az élelmiszeripari gépek, a mezőgazdasági gépek, a traktorok és a egészségügyi berendezések gyártásában. A vegyiparban, a műanyaggyártásban, a gumiiparban folytatott együttműködés bővítéséről még tárgyalnak Határmenti árucsere-forgalom Említésre méltó a Szlovákia és a Magyar Népköztársaság határmenti területein fejlődő árucsere-forgalom. Az erre vonatkozó megállapodást 1969. május 17-én írták alá és 1909. június 19-én lépett érvénybe. Az erre vonatkozó egyezmény célja a rugalmasabb áruellátás Szlovákia és Magyarország határmenti területein és a lakosság szükségleteinek a jobb kielégítése. 1969 végéig a partnerek 600 000 rubel értékű árut szállítanak. A tervek szerint 1970ben a kölcsönös árucsere-forgalom értéke mindkét fél részéről 4 millió rubel lesz. Elsősorban mezőgazdasági gépeket és berendezéseket, mosógépeket, csavarógépeket, építőanyagokat, élelmiszert, gyümölcsöt, festékanyagokat stb., szállítanak egymásnak. Véleményünk szerint az ilyenfajta árucsere-forgalom hasznos, mivel progresszív gazdasági kapcsolatokon alapszik és megteremti a kereskedelmi kapcsolatok sikeres bővítésének kedvező feltételeit. A csehszlovák—magyar gazdasági tudományos-műszaki együttműködési bizottság még megvitatja Csehszlovákia és Magyarország nemzetközi munkamegosztásának további fejlődését, és pontosan meghatározza az 1971—1975. évi kapcsolatokat. Reméljük, hogy a bővülő kétoldalú gazdasági kapcsolatok a szocialista országok érdekeinek megfelelően megalapozzák a KGST-országok sokoldalú gazdasági együttműködését is. ANTON RUŽIČKA mérnök, a tudományok kandidátusa, a szlovák kormány nemzetközi titkárságának dolgozója Csehszlovákia kivitele százalékban Árufajta 1950 1955 1960 1965 1967 Gépek és berendezések 37,0 38,6 38,8 33,2 45,8 Tüzelőanyag és ásványi nyersanyag 27,9 36,9 38,8 42,0 29,9 Vegyipari termék 6,3 4,1 3,4 é,9 5,6 Építőanyag 5,4 4,3 2,6 2,8 1,7 Nem élelmiszeripari mezőgazdasági nyersanyag 15,0 10,6 4,8 5,2 3,9 Élelmiszeripari mezőgazdasági nyersanyag 0,8 0,7 0,4 0,3 0,6 Élelmiszer 2,9 0,5 0,4 2,1 2,1 Közszükségleti iparcikk 4,7 4,3 10,8 9,5 10,4 Kiviteli és behozatali mérleg A fejlődésről átfogó képet 1948—1967. évi kereskedelmi nyerhetünk a kivitel és beho- mérleget szemléltető táblázat zatal nagyságát, valamint az alapján. (millió koronában) 1948 1950 1955 1960 1961 1962 1963 1964 1966 1967 * Kivitel 360 540 1037 1809 1687 2025 2475 2562 2143 2493 Behozatal 344 551 1248 1521 2200 2259 2124 2378 2782 2456 Egyenleg +16 —11 —212 +288 —513 —234 +351 +184 —639 +37 A termelés szakosítása és egybehangolása A kölcsönös árucsere-forgalom fejlődése