Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-28 / 303. szám, vasárnap

A katonai erdészeti és mezőgazdasági üzemek jó munkát végeznek Sokan talán nem is tudják, hogy a katonai, erdészeti és mezőgazdasági üzemek mikor és miért jöttek létre, hol gaz­dálkodnak és milyen eredmé­nyeket érnek el. Nos, elöljáró­ban elmondhatjuk, hogy már az első köztársaság idején ren­delkezett a Nemzetvédelmi Mi­nisztérium az említett célgaz­daságokkal. A hadseregnek gyakorlótér kellett. Hogy ne heverjen parlagon az egyre növekvő terület, ezért volt szükség a szóban forgó létesít­ményekre. A felszabadulás után felújí­tottuk a katonai erdészeti és mezőgazdasági üzemek munká­ját, majd nyolc évvel később az egyesülés folyamán 13. nemzeti vállalat jött létre, ame­lyek 243 951 hektár erdőn és 21340 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodnak. A szántóterület mintegy 10 000 hektárt tesz ki. Ha figyelembe vesszük, hogy ezek a gazdasá­gok a gyakorlóterek körül te­rülnek. el, és azt a tényt, hogy a munkaidő a gyakorlatokkal, Illetve az éleslövészettel van összefüggésben, nem irigyelhet­jük munkájukat. Előnyben per­sze ennek ellenére sem része­sülnek. Ugyanolyan rendeletek és előírások szerint gazdálkod­nak, mint más hasonló jellegű üzemek, tehát a bérezés is egyenlő. Mondhatná valaki, ott a katonaság és segít rajtuk. A helyzet nem Ilyen ideális. Igaz, hogy kis számban katonák is dolgoznak itt, csakhogy olyan helyeken, ahová polgári szemé­lyek nem léphetnek, így az ot­tani gazdasági munkát csakis katonák végezhetik el. Mégis, a nehéz körülmények ellenére, az említett vállalatok eredmé­nye jónak mondható. Nézzük például az 1968-as évet. A katonai erdészeti és mezőgazdasági üzemek 220 ezer 442,77 mázsa vágómarhát 642,23 mázsa sertéshúst, 285,46 mázsa baromfihúst, 10 582 764 liter tejet, 2 061933 tojást, 224,35 mázsa gyapjút, 453,95 mázsa juhsajtot, 8228 kiló mé­zet, 19 710 mázsa gabonát, 89 839 mázsa cukorrépát, 18 306 imižsa burgonyát, 5948 mázsa zöldséget, 437 mázsa juhhúst és 10 mázsa mákot értékesítet­tek, illetve adtak át a közellá­tás céljaira. Ami az erdészetet illeti, évente 800 000 köbméter fát ter­melnek ki. Annak egy részét a fűrésztelepeken feldolgozzák és így értékesítik. Ugyanakkor több szocialista és kapitalista országgal kooperálnak. A . Transzakta és a Ligna külke­reskedelmi vállalaton keresztül a Szovjetunióból rönkfát hoznak be, s a feldolgozás után Ju­goszláviába, Ausztriába és az NCZK-ba exportálják. Az így szerzett devizáért gépeket, te­nyészállatokat vásárolnak. A katonai erdészeti és mező­gazdasági üzemek feladata az, hogy a katonai területeken mi­nél jobb eredményt mutassanak fel. Ezzel bizonyítják, hogy a gyakorlótér a katonai cél telje­sítésén kívül sem holt tőke. Az itt dolgozók nehéz körülmé­nyek között például, a szóban forgó évben a gabonafélékből 22,8 mázsás átlaghektárhoza­mot értek el. Ez szép ered­ménynek számít, ha figyelembe vesszük, hogy a szántóföldek sok esetben 800 méter maga­san vannak. Az említett létesít­mények dolgozói a következő években még jobb eredmények elérését tervezik. Minden bi­zonnyal ez sikerülni is fog ne­kik. Torvény az illegális külföldi tartózkodás következményeiről A Szövetségi Gyűlés a műit hé­ten több törvényt hagyott jóvá. Ide tartozik az állampolgárok jogtalan külföldi tartózkodásának következményeivel foglalkozó tör­vény is, amely mindössze két pa­ragrafusból áll. Tekintettel arra, hogy mintegy 50 000 állampolgárt érint (a kimutatások szerint eny­nyien tartózkodnak pillanatnyilag jogtalanul külföldön), megérdemli, hogy megfelelő figyelmet szentel­jünk neki. Az emiitett törvény tehát az ál­lampolgárok jogtalan külföldi tar­tózkodásának következményeivel foglalkozik, mégpedig beteg- és nyugdíjbiztosításuk, valamint bér­igényeik szempontjából. A jóvá­hagyott Intézkedések értelmében a jogtalanul külföldön töltött Ida nem számítható be a foglalkozta­tottság időtartamába, amelynek döntő szerepe van a társadalom­biztosítási szolgáltatások összegé­nek a megállapításakor. Ha polgá­raink Jogtalan külföldi tartózkodá­suk során lépnek munkaviszonyba, visszatérésük után az ott ledolgo­zott időszak nem lesz beszámítha­tó az előírt szolgálati idő kimuta­tása, illetve a megfelelő fizetési osztályba való besorozásuk alkal­mával. Itt tehát csakis az illegális, vagyis a jogtalan külföldi tartóz­kodásról van szó. Ennek az esete akkor forog fenn, ha polgáraink a hatóság érvényes engedélye nél­kül élnek külföldön. A törvény nem határozza meg, hogy milyen időponttól számítódik az illegális külföldi tartózkodás. Az új törvény rendelkezései alól kivételt képeznek azok az állam­polgárok, akik az ellenállási har­cok idején tartózkodtak külföldön. A törvény gyakorlati szempont ból bizonyos megoldásra váró kér­déseket is felvet. így pl. ismeretes, hogy dolgozóink már az első köz­társaság idejében is, munkát ke­resve tömegesen hagyták el ha­zánkat. Külföldön azonban elmu­lasztották felújítani a tartózkodási engedélyüket. Sukan a fasizmus elől menekültek külföldre, ahol egy időre munkát vállaltak, és csak később vettek részt az ellen­állási harcokban. Kétségtelenül igazságtalan volna, ha az ilyen személyek ottani munkaidejét nem vennék tekintetbe. Ezért az üj törvény bizonyos indokalt esetek ben kivételesen engedményeket Is tartalmaz. A törvény megvitatása alkalmá­val a képviselők rámutattak az il­legálisan külföldön tartózkodók hátrahagyott lakásaival kapcsola­tos problémákra is. A nemzeti bi­zottságok állásfoglalását tolmá­csolva sürgették az elhagyott laká­sok kiutalását azoknak a csalá­doknak, akik szükséglakásokban tengődve várnak a meleg otthonra. —km— Az arab csúcsértekezlet néhány tanulsága Rabatba küldött tudósítónk távirata Amikor előző táviratomat fel­adtam, hogy az ünnepek előtti utolsó lapszámban beszámoljak olvasóinknak az arab csúcsérte­kezletről, igen komoly dilemma előtt álltam: — Kedden este hatra meghívták az újságírókat és a diplomáciai testületet a nyilvános záróíjlésre, amelyen felolvassák a záróközleményt és Hasszán marokkói király hiva­talosan ls bezárja az 5. summi­tot, így, mint sok kollégám, én is azt a címet akartam adni tu­dósításomnak, hogy „Véget ért az arab csúcsértekezlet". Azon­ban a délutáni órákban olyan hírek terjedtek el, hogy a záró­közlemény szerkesztő bizottsá­gában komoly nézeteltérések merültek fel, ezért, nehogy meg­ismétlődjék a csúcsértekezlet megkezdésével kapcsolatos té­vedés, inkább nem tettem emlí­tést a záróértekezletről. És en­nek igazán csak akkor örültem, amikor jóval az Oj Szó szerdai számának kinyomása után az új­ságírók még mindig hiába vá­rakoztak a Hilton Szállóban a záróközleményre. Hogy ponto­san mi történt, arról hivatalos nyilatkozat nem jelent meg, de annyit sikerült megtudni, hogy három küldöttség \Szíria, Irak és Dél-Jemen), nem jelent meg a záróülésen és nem volt haj­landó elfogadni a közös közle­ményt,.amely állítólag nem elég határozott és harcos. Így az arab csúcsértekezlet záróközle­mény kiadása nélkül ért véget. Az elnöklő Hasszán marokkói király ennek ellenére zárszavá­ban hasznosnak nevezte a sum­mit munkáját, amely hozzájá­rult az arab országok akcióegy­ségének a kialakításához. Felvetődik az a kérdés, volt-e értelme az arab csúcsértekezlet­nek, ha még a közös közlemény elfogadásában sem tudtak meg­egyezni? A nyugati propaganda teljes kudarcról számol be, és az egyes arab országok között fennálló nézeteltéréseket áthi­dalhatatlan ellentétekké igyek­szik nagyítani. Véleményem sze­rint mindez célzatos torzítás. Tény, hogy az arab egység ki­alakulását még számos problé ma akadályozza. Ez azonban érthető, hiszen ezeket az orszá­gokat a társadalmi berendezke­dések olyan változatos formája jellemzi, amely már önmagá­ban megszabja progresszív po­litikájuk határait, korlátait. Az arab egység megteremtését — KÁDÁR JÁNOS: ha nem is mindegyik országidé legalábbis a hasonló felfogású országcsoportok — másként képzelik el. Rabatban kísérletet tettek ezeknek a nézeteknek a kö^ös nevezőre hozására, ami nem sikerült teljes mértékben, azonban több kérdésben ered­ményes volt. Értesüléseim sze­rint a palesztinaiak támogatá­sában, az első vonalban harco­lók fokozott megsegítésében je­lentős határozatok születtek. A jő ellentétek állítólag a politi­kai megoldás további keresésé­ben és egyes katonai kérdések­ben mutatkoztak meg. A fennálló problémák ellené­re a rabati értekezlet hasznos volt és az imperialistaellenes politika platformján tárgyalt. A részt vevő 14 ország többsége már haladó politikai irányzato­kat képvisel. Az előző khartúmt csúcsértekezlet óta az arab vi­lágon belül az erőviszonyok a progresszió és imperialistaelle­nesség irányában fejlődtek. A rabati értekezlet a nyílt véle­ménycsere fóruma volt és ha nem is hoz látványos eredmé­nyeket, kísérletet tett az arab világ erőinek összefogására. A napirendjén szereplő három fontos pont megvitatása is si­kernek számít. Annál is inkább, mivel Rabattal az arab világ összefogására irányuló törekvé­sek nem szűntek meg. Nasszer elnök és Numeri szudáni tábor­nok-elnök algériai látogatása és utána e két államfő „kis arab csúcsértekezletnek" nevezett ta­nácskozása Kadaft ezredessel Tripoliban azt bizonyítja, hogy a csúcsértekezleten felvetett fontos problémák megoldásáért tovább folyik a diplomáciai küz­delem. SZŰCS BÉLA Befejeződött a „kis arab csúcsértekezlet" Tripoli — Líbia fővárosában tegnap véget ért a „kis arab csúcsértekezlet" néven emlege­tett háromnapos tanácskozás, amelyen Nasszer egyiptomi és Numeri szudáni tábornok-elnök Kadafi ezredessel, a Líbiai For­radalmi Tanács elnökével orszá­gaik katonai, politikai és gazda­sági együttműködését vitatták meg — tekintettel a rabati csúcsértekezletre. Lapzártáig nem érkezett rész­letesebb jelentés a tripoli ta­nácskozás eredményéről. A CSKP vezetői marxista— leninista politikáť folytatnak Budapest — Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden látogatást tett választókörzetében, Budapest XIII. kerületében, amely a ma­gyar főváros egyik legiparosí­tottabb negyede. A Láng Gép­gyárban mondott beszédét a MTI szerdán tette közzé. Kádár elvtárs bevezetőül fő­leg belpolitikai kérdésekkel .foglalkozott. Kiemelte, hogy azok a politikai és gazdasági sikerek, amelyeket a magyar nép az elmúlt időszakban elért, a párt politikája helyességének, Devallom, nem tulajdonitok különösebb jelentőséget a képeslapok küldésének. An­nák sem, ha kapok képeslapot, A postást is inkább csak azért várom izgalommal, hogy vajon nem küldött-e olyan valaki ké­peslapot, akinek elfelejtettem írni. Persze nem mindenki ilyen érzéssel várja a postást. Például S. Teri néni sem. Pedig ő is képeslapot vár. Legalább eoy karácsonyi üdvözletet, v -qy újévit. Ennyivel is beérné. Most már ennyivel is. De hiába vár ... Egyetlen lánya volt, szép és okos gyermek, meséli Teri né­ni. Mindent megadott neki: gondosan felnevelte, iskoláz­tatta. Teri néni korán megöz­vegyült, a lánya lett a minde­ne. Mindent érte tett, mindent neki adott; 6 a kevéssel is be­érte. Ma mégis egyedül van. Ta­valy óta egyedül, elhagyatva. A dédelgetett lány ugyanis el­homjta édesanyját; külföldre tá­vozott. Teri néni pedig csak sír, sír. És már több mint egy éve hiá­ba várja lánya levelét. Azt sem tudja, hol lehet. Eleinte napon­ta kétszer-háromszor is elment a postára, abban reménykedve, AKÉPESLAP hogy írt a lánya, de hiába. Biz­tos még nem ér rá, mondogat­ta Teri néni ismerőseinek, az­tán azt gondolta, hogy majd egy hosszú levélben egyszerre ír meg mindent. Az nem lehet, hogy az 6 drága kis Zsuzsija ne írna neki, hajtogatta Teri néni másoknak és saját magá­nak egyaránt. A napok azon­ban múltak; sőt, közben hosz­szú hetek, hónapok teltek el, de Zsuzsi egy sorra sem mél­tatta Itt maradt édesanyját. Pe­dig nyilván tudja, hogy meny­nyire aggódik miatta. A haszontalan várakozással eltelt nappalok — de főleg éj­szakák — fokozatosan kikezd­ték Teri néni bizakodását. Már talán sohasem kapok tőle leve­let, sóhajtozla egyre gyakrab ban. Ma képeslapot pillantottam meg Teri néni kezében. — Talán írt a lánya? — kér­deztem tőle. — Nem — válaszolta szomo­rúan. — De azt álmodtam, hogy kapok tőle karácsonyi üdvözle­tet — tette hozzá kissé biza­kodva. — Képeslapot is vet­tem — magyarázta —, egy ka­rácsonyit és egy újévit. Ha nem kapom meg időben a lapját, akkor már csak újévre írhatok neki. Persze csak akkor, ha a címét nem felejti el megírni. Magyon megsajnáltam Teri ' * nénit. Azt hiszem, mától fogva egészen másképp fogok tekinteni a képeslapok küldé­sére. Sőt, a legszívesebben azonnal írnék egy lapot — Té­rt néninek. FÜLÖP IMRE a párt és a nép egységének, a kormány céltudatos bel- és külpolitikájának következmé­nyei. Nemzetközi kérdésekről szól­va kitért a csehszlovákiai hely­zetre is, és- hangoztatta: Cseh­szlovákiában ez év áprilisában és májusában kedvező fordulat állt be. Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának Központi Bi­zottsága marxista-leninista politikát folytat, amellyel szo­lidárisak vagyunk és amelyet támogatunk. Reméljük, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság tovább fejlődik és követ­kezetesebben halad előre a szo­cialista országépítés útján. Nem titkoljuk, hogy érdekel bennün­ket a csehszlovákiai helyzet fejlődése. A mi érdekünk ls, hogy ebben a szomszédos or­szágban sikeresen építsék a szocializmust. A SZOVJETUNIÓBAN decem> ber 25-én pályájára bocsátoUák az Interkozmosz-2 mesterséges holdat, amely tegnap már 30-ad­szor kerülte meg földünket. A mesterséges hold műszerei ki­fogástalanul működnek. KOSZIGIN szovjet miniszter­elnök a Kremlben fogadta Pé­ter János magyar külügyminisz­tert, aki egy küldöttség élén a Szovjetunióban tartózkodik. A megbeszélésen jelen volt Gro­miko szovjet külügyminiszter is. ANDREJ GRECSKO marsall, szovjet honvédelmi miniszter Afganisztánba látogatott ottani kollégájának meghívására. TOKIÓBAN az ünnepek alatt mintegy 10 000 orvos sztrájkolt, követelve a szociális biztosítás­ból származó orvosi illetékek felemelését. A sztrájk több száz állami és magánkórházat érintett. JAPÁNBAN tegnap parlamen­ti választásokat tartottak. Mint­egy 70 millió választó járult az urnák elé. A választósok végeredményét ma este teszik közzé A LEGENDÁS hírű forradal­már, „Che" Guevara édesapja, Ernesto Guevara Kubába érke­zett, ahol magas rangú politi­kai személyiségek fogadták. KUBÁBAN szerdára virradó éjjel a cukoripar kitermelte az egymillió tonna cukrot az idei termésből. Az idén kb. 10 mil­lió tonna cukrot fognak gyár­tani. A BARÁTSÁG-KŐOLAJVEZE­TÉKEN a szocialista országok­ba irányuló szovjet nyersolaj a jövőben a kujbisevi olajmező­kön keresztül jut el az egyes országokba, ahol megkezdték a csatornahálózat utolsó sza­kaszának építését. A JAPÁN külügyminisztérium szóvivője szerint Japán és Kí­na között a jövő év első negye­dében nagyköveti szinten meg­beszélések kezdődnek a két ország kapcsolatainak bővíté­séről. MOSZKVÁBAN a Barátság Házában emlékestet rendeztek Laco Novomeský szlovák költő és politikus születése 65. évfor­dulójának alkalmából. A költő érdemeit Jurij Bogdanov iro­dalomtörténész méltatta. A SZCZECINI hajógyárban próbaútjára bocsátották a „Sitno" nevű, 6000 tonnás ten­gerjáró hajót, amelyet Cseh­szlovákia megrendelésére gyár­tottak. A hajó próbaútja siker­rel járt. A csehszlovák tengeri hajózás távol-keleti és kubai forgalmát bonyolítja le. SPíRO AGNEW amerikai alel­nök elindult Washingtonból 60 000 kilométeres ázsiai körút­jára. Otja során 10 ázsiai, illet­ve csendes-óceáni országot lá­togat meg, ahol Nixon elkép­zeléseit magyarázza meg a viet­najni háború befejezése utáni amerikai politikát illetően. POMPIDOU francia köztársa­sági elnök a világ különböző kormányaihoz intézett újévi üzenetében továbbra is a Szov­jetunióhoz és az Egyesült Ál­lamokhoz fűződő jó kapcsola­tok megteremtésének szüksé­gességét hangoztatta külpoliti­kájának alapjaként. MAGYARORSZÁG és Malaysia azonnali hatállyal diplomáciai kapcsolatokat létesít. A szocia­lista országok közül Malaysia eddig a Szovjetunióval, Bulgá­riával, Jugoszláviával és Romá­niával tart fenn diplomáciai kapcsolatokat. a moszkvai Moszkva — Az SZKP közpon­ti lapja csütörtökön közölte Indira Gandhi indiai miniszter­elnök interjúját, amelyben fő­leg a Kongresszuspártban be­állt válságról és egyéb gazda­ságpolitikai kérdésekről nyilat­kozott. Gandhi asszony az ország komplex gazdasági, szociálpoli­tikai kérdéseinek eltérő meg­ítélésében látja' a szakadás KS okát a párt jobboldali és "áz ál­tala vezetett haladó irányzat között. Ez a harc lényegében Nehru miniszterelnök politiká­ja, Illetve ennek követői, más­részt az ország haladását gátló erők között folyik. Gandhi asszony közölte, hogy a párt legközelebbi feladatait a Bombayben sorra kerülő kong­resszus szabja meg. Hozzátette még, hogy a kongresszusnak végérvényesen döntenie kell a pártban beállt szakadás kérdé- pm sében, és meg kell mutatnia, (j|j hogy vajon a többség vagy a kisebbség politikája helyes-e. Szilárd meggyőződésem, mon­dotta, hogy a többség a mi ol- xil. dalunkon lesz. Mert ha nem így történne, megtagadnánk jártunk alapítójának, Nehru- í nak halhatatlan eszméit. *

Next

/
Thumbnails
Contents