Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-28 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó

a szazarcu szuperszinesz Jean-Faul Belmondo. a népszerű francia sztár a kö­zelmúltban fejezte be az „Agy", és a „Mississippi szi­rénjei" című film forgatá­sát. Ez alkalomból a Con­stellation című párizsi lap munkatársai beszélgetést folytatott az ismert színész­szel. Belmondo a filmmel kapcsolatban az alábbiakat mondotta: - Az „Agy" olyan szuper­produkció kísérlete, amely­ből Franciaországban sokat csinálnak és a színész szá­mára nem különösebben iz­galmas ... Rendkívüli színé­szekkel játszottam együtt, mint például Bourville, de mégsem volt olyan érdekes, mint vártam. # Ismerve az Ön komikus hajlamát, valószínűnek tar­tottuk, hogy nagyra értékeli majd ezt a filmet. .. — Valóban, nagyon szere­tem a komikus filmeket, nemcsak azért, mert nem ju­tok annyi komikus szerep­hez, amenny.it szeretnék, ha­nem azért is mert a műfaj . nagy lehetőségeket kínál a színésznek . . . Véleményem szerint azonban az „Agy"­ból kiirtották az igazi komi­kumot, mert a helyzetkomi­kum és a kellékek komiku­ma gyakran megy a figurák rovására. Az „Agy" nem tud­ja valóban fölkelteni a né­ző érdeklődését a négy fő­szereplő egyike iránt sem, mert a cselekmény szüntele­nül az egyikről a másikra helyeződik át és nincs idő együtt látni őket, valamilyen ellenállhatatlan jelenet­ben .. # Mindent egybevetve, Ön úgy véli, hogy sem Belmon­do, sem más nem volt kü­lönösen lényeges az „Agy"­ban, de Truffaut azt mondja, hogy a „Mississippi szirén­jei ' című filmben Ön és Ca­therine Deneuve pótolhatat­lanok voltak... — Mert ez a film színész­nek termett, mégpedig a szó pozitív értelmében. Nemcsak játéklehetőséget nyújt, ha­nem valóban némi történet­tel és mélységgel rendelkező személyeket lehet benne életre kelteni. Számomra még ennél is többet jelen­tett, mert olyan figurához tértem vissza szerepemben, melyet már régen nem volt alkalmam játszani. Egy em­bert alakítottam, aki a sze­retett asszonynak megenge­di, hogy megcsalja ... Nagy, drámai szerelmi történet ez, amilyenben ritkán volt alkal­mam játszani. Kiváló volt a szöveg is és ez sokat jelent a színésznek. Truffaut regge­lenként írta. aztán elolvas­tatta velünk és néhány perc alatt már éreztük is a figu­rákat és az egész mesét. A színész számára nem lehet nagyobb baj a rosszul tanul­ható szövegnél. Truffaut vi­szont egyike a ritka rende­zőknek, akik eléggé isme­rik a színészt és nem igyek­szik sem rá, sem az általa tolmácsolt figurára kény­szeríteni akaratát. E tekin­tetben Godard hasonlít Truf­faut-hoz (bár sok színész fél tőle!), ezért voltam itt olyan elégedett, mint a „Bolond Pierrot" felvételeinél. Godard is minden reggel ideadta a szövegét és azt is nagv,on könnyen tanultam, mert szép volt. Mindkét rendező pon­tosan tudja, mit akar. Ezért viselkednek felszabadultan forgatás közben. Olykor im­provizálnak is egy kicsit a színészekkel, de világosan és meghatározott keretek kö­zött. 0 Ok tehát azok, akiket a színészek ;ő rendezőknek ' neveznek ... — Ennek a kifejezésnek gyakran nem egészen vilá­gos az értelme. „Jő rende­ző a színész számára" az, aki kedvező helyzetbe hozza a színészt. Másrészt egyes ren­dezők kínozzák színészeiket, bírálják hangvételüket, fizi­kailag formálják őket: ez a legbiztosabb módja, hogy tel­jesen „összetörjék" a szí­nészt. Akit nem tartanak tö­kéletes egyéniségnek, azt szerződtetni sem szabad. Egyes rendezők napokon át magyarázzák a szerepet, a figurát és az egész történe­tet. Ez fölösleges, mert mi­helyt a színész elfogadja a szerepet, az azt jelenti, hogy megértette és megérezte. Ha nem így van, akkor a mi mesterségünknek az a csú­nyábbik oldala érvényesül, hogy csak azért hívnak, mert nevünk van és vonzzuk a közönséget.. # Önnel már megtörtént? — Hogyne! Nem gyakran, de mégis . . . # És ilyenkor nem kísé­relte meg visszautasítani? — Ma már igen, természe­tesen. Mielőtt azonban az ember eljut odáig .. Ne fe­ledje, hogy előbb tíz évig színházban játszottam és csak a kiskapun át jutottam he a filmhez. % Ügy véli tehát, hogy „Az utolsó leheletig" után hibá­kat is követett el a pályá­ján? — Mutasson nekem egy színészt, aki nyugodtan ál­líthatná, hogy nem hibázott! Valóban nem bántam meg semmit, mert minden tapasz­talat, még a rossz is, gaz­dagítja az embert. Persze kezdettől fogva szigorúbb lehettem volna, de ez az ele­jén nagyon nehéz. Ügy is felfoghattam volna: szeren­csém volt egy kitűnő filmben játszani, amely a közönség­nek is, a kritikának is tet­szett — meglehetős ritkaság! —, ezért hát otthon maradok és megvárom, míg hasonlót ajánlanak fel. így azonban sohasem lett volna belőlem Belmondo. Éppen a különfé­le értékű filmek sokasága népszerűsítőt t • Az 1966 és 1968 közötti fennakadás pályafutásában azt jelenti, hogy már váloga­tós? — Nem! Csak egy kicsit meg akartam állni. Két évig szüneteltem. Azt megelőzően olv.kor évi öt filmet ís for­gattam és az túl sok. Las­sanként elment a kedvem. # Mit jelent az Ön számá­ra a csodálatos ,fiiasz kam­pány", amely oly sok fran­cia színészt köt le, és egy­általán a tény, hogy külföl­dön forgat? — Először is, ifjúkori ál­momat valósíthattam meg. Húszéves koromban, amikor a Comédle Francaise-ben statisztáltam, az ünnepeken pénz nélkül indultam Olasz­országba, abban a remény­ben, hogy valami munkát kaphatok Rómában. A Cine­citta stúdióit kerestem, de sohasem találtam meg őket! És amikor 1960-ban ajánla­tot kaptam, hogy mint sztár menjek oda és Vittorio de Sica és Sophía Loren mel­lett dolgozzam — nagy bol­dogság volt és lehetőség, hogy nemzetközi hírnévre te­gyek szert. Ez az „olasz kampány" azonban a színész ellen is fordulhat, mert ha az ember sikert arat és vég­leg letelepszik, elveszíti kapcsolatát Franciaországgal és akkor már nehéz vissza­térni ... Ha sokszor bírálom is az itteni viszonyokat, mé­gis Párizsban szeretek élni, Franciaországban forgatni, és el sem tudom képzelni, hogy végleg külföldön tele­pedjek le. Meg aztán, még mindig létezik a nemzeti film: a francia és az olasz filmek, amelyek Amerikának tetszenek, mert jelentenek valamit, bizonyos légkört, bizonyos folklórt, amely vonzza a nézőt Ma azonban éppen a nemzeti film meg­szűnésének vagyunk tanúi, mert egyre több angol nyel­vű verziót készítünk és fé­lek, hogy néhány éven be­lül már .ez lesz a filmművé­szetben az uralkodó nyelv. I ­Tranevis Truffau (jobb oldal) beállítja Cather ne Deneuve Jean-Paul mondo egyik lenetét a „Mi sissippi szír jei" című fi! forgatása k< ** m • A PARAMOUN1 PRODUKCIÓJÁBAN Joe Strick filmet készit Henry Miller önéletrajz­regényéből, a Ráktérí­to-bo! Dominique Del­pierre játssza a készü­lő film főszerepét. • CSAK A HALÁL VÁLASZOL MAJD — ez a címe Sylvester Che­einski, a kiváló lengýfJ rendező most elkészült produkciójának. • EGY SZENVEDŐ ANYÁT alakít Keltoum, a fiatal algériai film­gyártás egyik legkivá­lóbb színésznője az Au­res felől fűf a szél cí­mű műben. Mohammed Lakhadar-Hamina ren­dezte ezt a megrendítő partizánfilmet. • A FRANCIA KÖZ­VÉLEMÉNYKUTATÖ IN­TÉZET felmérése sze­rint Michele Morgan a legnépszerűbb francia színésznő; őt követik sorrendben Brigitte Bárdot, Jeanne Moreau, Danielie Darrieux, Ca­tharine Deneuve és An­nié Girardot. • SIDNEY LUMET Angliában forgatja Cse­hov Sirályát. A film egyik főszerepét, Arka gyinát, Simoné Signorét alakítja. Partnerei: Va nessa Redgrave, James Mason, Harrv Andrew és mások / • FILM KÉSZÜL Franciaországan Mar­cel Proust Az eltűnt idő nyomában című vi­lághírű regényéből, Lu­chino Visconti olasz rendező irányításával. • N. N. A HALÁL AN­GYALA címmel forgat­ja új filmjét Herskó jános magyar filmren­dező. A film forgató­könyvét Bíró Zsuzsával a rendező közösen írta. Az alkotás egy férfiről szól, aki saját temetésén találkozik özvegyeivel A főszerepeket Gábor Miklós, Mensáros Lász ló, Töröcsik Mari, Rutt kai Éva és Pécsi Ildi­kó játsszák. • LUIS BUŇUEL — Catherine Deneuve fő­szereplésével befejezte a Tristana című film forgatását. A „legesleg utolsó" filmjének a fel­vételei Spanyolország ban készültek. Bunuel a Tristana forgatása közben megint kijelen­tette, hogy soha többet nem rendez semmit, ez lesz a hattyúdala, Sze­rencsére, minden film­jének a forgatása köz ben megesküszik erre • FREED ZINNE­MAN eldöntötte, kik lesznek az André Mal­raux Condition humaine­jéből készülő monu­mentális film főszerep­lói. May szerepét Liv Ulmann játssza, Kiu Min szerepében a japán Eizsi Okada lép a né zők ele.

Next

/
Thumbnails
Contents