Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-28 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó

„A hegyekbői ezer és ezer ember tért vissza a fal­vakba. Elvesztünk közöttük ... Végül Zsemberben a Hylovec-családnál találtunk menhelyre. Felvettem a kapcsolatot a pozsonyi pártvezetőséggel, hisz ott volt már Šmidke elvtárs is. Decemberben találkoz­nunk kellett volna. Közben 1944. december 21-én a Vörös Hadsereg Ipolyságtól indított meglepő tá­madása során Zsember községet is felszabadította. Így jutottam a felszabadított területre. Mostmár vég­érvényesen. A felszabadulás élménye általában va­lakinek a személyéhez kapcsolódik. Az én esetemben Kuznyecov gárdakapitány személyéhez, nevéhez, mert az ő tankja érkezett elsőként Zsember köz­ségbe." Dr. GUSTÁV HUSÁK (Idézet a Svedectvo o Slovenskom národnom povstaní cfmű művéből) . Költözködés 19 millióért Magyarad, ez a Búr patak mellett fekvő kis­község s a hozzátartozó Dobsony és Ojvilág pusz­ták földesurak prédája volt mindig, hisz a króni­kások 1354 óta a faltlt illetően egyebet sem je­gyeztek fel, csak a birtokosok neveit. Goszthonyt, Brunswick, Zsarnóczay, Kasza, Terstyánszky, So­mogyi és báró Nyáry ... Amikor a szovjet tankok Léva felé száguldva keresztüldübörögtek a falun, még csak pirkadt... Hajnalodni, világosodni csak akkor kezdett, ami­kor 1948. szeptember 1-én megalakult az állami gazdaság... A területek átvétele, az Illetékesség kérdése és sok egyéb probléma évekig húzódott. Viszont az egyéni gazdálkodással szembeni fölényét hamaro­san bebizonyította. 1958-ban: a hektárhozam gabonafélékből 16,1 mázsa, cukorrépából 233 mázsa. 1968-ban: a hektárhozam gabonafélékből 30,4 mázsa, cukorrépából 417 mázsa. Más adatok is bizonyítják ezt: az egy hektárra eső termelés értéke a növénytermesztésben 4805 korona, az állattenyésztésben 4482 korona. Ha az ember, a dolgozó ember és a termelés viszonyát akarjuk valamilyen számadattal kifejezni, akkor a kimutatások megmondják: egy dolgozóra eső termelés értéke 55.897 korona. Ha adatokon akarjuk lemérni a Léva környéki falvak és állami gazdaságok leiszabadulás utáni fejlődését, csak kibernetikai gépek segítségével tehetnők. Ezt a néhány adatot azért ragadtuk kl éppen a magyaradi gazdaság jellemzői közül, mert érdekes jövő vár erre a gazdaságra: átköltöztetik. A völgy felső részén fekszik a szántói fürdő és a széljárás összeköti a gazdasággal. Geolőgiallag ls indokolt, hogy a gazdaság istállói minél távo­labb települjenek a gyógyfürdő vizétől. Egyéb hi­giéniai követelmények is kívánatossá teszik ezt. Költözködik tehát a magyaradi állami gazda­ság. A telepet messzebb, a falutól távolabb eső helyre építik. S ez a költözködés tizenkilenc mil­lió koronába kerüli Léva — járási székhely Több forráscsoport található Léva kör­nyékén: Hontvarsány, Kiskér, Szántó. A szántói ásványvíz közismert volt már a XIX. században is. Erről tanúskodik az a 28 érem, amelyeket a különböző világ­kiállításokon szerzett. Első vegyi elemzését 1838-ban Tognto Lajos orvos, egyetemi tanár készítette el. Legutóbb 1963. június 17-én elemez­ték összetételét. A víz hőmérséklete 16,1 C, a párlat 2676 mg mennyiségű jelleg­zetes vegyületet tartalmaz literenként. Gyógyvízként használják. Megszünteti a gyomorégést, hatása páratlan a vese és hólyagbajoknál, de jó hatással van a légzőszervekre is. Külsőleg termálvíz­ként használják a környék lakói, miu­tán a víz hőmérsékletét kb. 2—2,5 C-al emelik a hidrofőros szivattyúk. A víz szintje 41 méter mélységben van. Az üvegek mosása és töltése a felszaba­dulás előtti időkben „balkar" módszer­rel történt. Vagyis: egy ládába négy üveget helyeztek és leeresztették a kút­ba, s amikor megteltek, felhúzták. Lo­vasfogatok szállították a megtöltött pa­lackokat rendeltetési helyükre. 1925-től teherautón is szállítottak, de a lovasszál­lítás csak 1953-ban szűnt meg. Valamikor kézierővel dugasztották a • palackokat és az 1896-ban épített kez­detleges épületben a padlón ragasztották rá a kornak megfelelő felírású címké­ket. 1918-ig SZANTŰI SAVANYÚVÍZ, 1918 és 1944 között a kétnyelvű SAN­TOVSKÁ.KYSELKA — SZANTŰI SAVA­NYÚVÍZ és 1958 óta SANTQVKA elneve­zéssel illetik a kellemes ízű ásványvi­zet. A forrást 1578 óta ismerik. Az apát­ságtól Konkoly-Thege Sándor bérelte, aki csinos kastélyt építtetett magának a falu­ban. 1950-ben a régi mellé új palackozó ál­lomás, majd 1960-ban és 1963-ban mo­dern felszerelésű új állomás épült. Jelenleg 36 nő dolgozik az új állomá­son és két műszakban 60—65 000 darab üveget töltenek meg naponként. Néha még többet is. Ügy tervezik, hogy a következő évek­ben nagyobb mennyiségű ásványvizet szállítunk külföldre is. A palackozóban dolgozó asszonyok, leányok örülnek en­nek, hisz emelkedni fog a jövedelmük. Jelenleg nem nagyon elégedettek, mert az átlagos havi 1000—1200 koronás kere­setet a téli hónapokban csak ritkán érik el. Viszont elég gyakori körükben a ri­deg munkahelyi körülmények miatti meghűlés, átfázás. jó lenne panaszukra felfigyelni. Összeállították: HAJO0 ANDRÁS és GRADZIEL KÁROLY vezetésével az ipoly­sági tudósítók körének tagjai: BELÁNYI JÁNOS, KALITA GÁBOR, LALO KÁROLY, SZAB0 MÁRTA és VlGH BÉLA. A felvéte­leket TÖTHPÁL GYULA készítette. LÉVAI HI'RADÚ A ROZKVET SZÁLLODA, melyet a JEDNOTA fogyasztási szövetke­zet épített, befejezés előtt áll. 102 ággyal várja majd vendégelt. 3 621 700 KORONÁS költségvetési keretet biztosított a városi nem­zeti bizottság tanácsa a követke­ző év városszépítési céljaira, mely összegből utakat, parkokat építe­nek. DOMOVINA a neve a tanítók énekkarának. Három karmesterük van: M. Grébnerová, Fr. Zborov­jan, Br. Vargic. Műsoruk magas színvonala közismert. Repertoár­jukban gyakran szerepelnek Ko-_ dály-művek is. NÉPI CSILLAGVIZSGÁLÓ mükö dik a városban 1956 öta. Novotný József vezetésével és az ógyallai Intézet segítségével különösen szép eredményeket értek el 1956 és 1966 között. Az utóbbi években mostoha körülmények között mű­ködött az intézmény s hanyatló tevékenységét most akarják a lel­kes népi csillagászok újra fellen­díteni. ARANY JELVÉNYT kapott nem­régiben )án Števko, a PNZZ al­kalmazottja sokéves szakszerveze­ti munkájáért. 1327 LAKÁS épül majd 1970 és 1975 között a városban. Természe­tesen többségükben szövetkezeti lakásokról van szó. KARAMAZOV TESTVÉREK című szovjet film volt az elmúlt bő­napban Léván a „sláger", mert a bemutatott filmek közül három­szor annyi látogatója volt, mint bármely másiknak. 440 000 KÖBMÉTER VIZET adott a városnak a KOVÁK vállalat egy félév alatt s ezzel tervét 128 szá­zalékra teljesítette. 2 SZOCIÁLIS OTTHON felépí­tését tervezik. Az egyik 150, a má­sik 100 ágyas lesz. Specializálód­ni akarnak a szociális gondosko­dás területén, mert a jelenlegi állapot (3 otthon az öregek, 1 otthon a hibás gyermekek számá­ra) nem ad lehetőséget arra, hogy a fekvőbetegeket, lelkibetegeket, vakokat, egészségeseket külön-kü­lön s megfelelően gondozzák. A RAJ VÁLLALATNAK 106 tagú szovjetbarát szervezete van. Elnö­kük Ivan Štrba. 13 ESZTENDŐ ALATT térül majd meg az a 118 millió korona, me­lyet a lévai Élelmiszer Kombinát építésére fordítanak. 3 részlege lesz a vállalatnak: sörerjesztő, sörfejtő és szódagyár. FEL KELLENE ÉPÍTENI minél előbb a járás székhelyén a SZOL­GÁLTATÁSOK HÁZÁT, hisz csak a mosoda munkateljesítménye Is In­dokolttá teszi ezt. 1960-ban 87 ton­na ruhaneműt mostak, az idén már 420 tonna volt a mosnlvaló. CIGÁNY-ROMA-SZÖVETSÉG járá­si vezetőségének 12 tagja van. El­nök: Bukai József. Elég nagyok a gondok, mert 4000 cigány él a lé­vai járás területén s a színvonal még mindig alacsony. 50 cigány­gyermekből csak 15 helyezkedett el mint ipari tanuló. És a többi?

Next

/
Thumbnails
Contents