Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-28 / 52. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN D M i i E m 1969. december 28. A NAP kel: 7,32, nyugszik: 15.59. őrakor. A HOLD kel: 20.41, nyugszik: 10.19 óra kor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük KAMILLA — BOHUMILA nevű kedves olvasóinkat 1869-ben született KAREL SCHEINPFLUG író (tl948). — 1919 ben ölték meg KORVIN OTTÚ tisztviselőt, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosát (szül.: 1894). — 1919 ben Horthy osztálybfrósága ezen a na­pon ftélte halálra Bokányi, Vántus, Haubrich és Ágos­ton népbiztosokat. — 1944­ben az ideiglenes magyar kormány hadat Szent a fa­siszta Németországnak. — 1944-ben Medzibrodban a fasiszták kivégeztek négy partizánt. Ez új év reggelén minden jót kívánok, ahová csak néznek, nyíljanak virágoki Még a hó felett ts rózsa nyiladozzon, dalos madár zengjen minden rózsabokron. Minden szép, minden jó, Legyen minden bőven, szálljon áldás magukra ez új esztendőben! (Ojévi köszöntő, Dobrovolný Antal, ipolyszakállosi króni­kás gyűjteményéből.) Az óesztendő búcsúzik, az új év kopogtat. Egy fejezet ismét lezárult, holnap új lapot nyi­tunk az Élet nagy könyvében. Mi is a Vasárnapi Oj Sző idei utolsó számát lesszUk ol­vasóink asztalára. De a követ­kező, a jövő évi első szám már nyomásra készen várja, hogy az ünnepek alatt pihenő rotá­ciós gépek -jsmét megindulja nak . .. A folytonosságban egy pil­lanatra sincs megállás. Az élet iramlásában mi is csak menet közben emeljük poharunkat, hogy az új esztendő küszöbén köszöntsük barátainkat, olva­sóinkat, munkatársainkat. Első Üdvözletünk olvasóink felé száll, akik az elmúlt ne­héz, viszontagságos Időszakban Is megértették őszinte törekvé­sünket és hűek maradtak lap­jukhoz. Azt bizonyítja az a tény is, hogy olvasóink nagy családja ebben az évben to­vább nőtt és már a kilencven­ezer felé közeleg. Őszinte köszönetünket fejez­zük ki munkatársainknak, tu­dósítóinknak, levelezőinknek és mindazoknak, akik az el­múlt év folyamán tollat ragad­tak és írásaikkal, tudósításaik­kal, észrevételeikkel, javasla­taikkal segítették munkánkat. A hála hangján szólunk a terjesztőkről, az elárusítókról és a kézbesítőkről, akik fárad­ságot nem Ismerve sárban, fagyban gondoskodtak arról, hogy a lap eljusson olvasóink­hoz. Elismerés a nyomdai dolgo­zóknak, akik mindent megtet­tek, hogy a Vasárnapi Oj Sző külalakra is felsorakozhatott a hazai legrangosabb hetilapok mellé. Kívánjuk, hogy ez a nagy család — munkatársak, olva­sók, kézbesítők és nyomdászok — a jövő esztendőben is ered­ményes munkát végezzen. Az áj esztendő küszöbén kí­vánunk mindannyiuknak: BBB t! BORT, BÚZÁT, BÉKESSÉGET! BELPOLITIKAI KOMMENŤARUNK NÉZZÜNK A TÜKÖRBE A kommunisták egyik legszebb erénye, hogy mindig az adott helyzetből kiindulva teszik fel a kérdést: mi most a legszükségesebb teendő? A kérdés a maga egyszerűségében is nagyon bonyolult, mert még mindig komoly problémák megoldása előtt állunk. Az elmúlt esztendőben számos nép­szerűtlen intézkedést is életbe léptettünk, hogy kilábaljunk a válságból. Sok akadály legyőzésével megállapíthatjuk, hogy lezárult a konszolidálás első szakasza, és most már előtérbe kerülnek a gazdaság, az irányítás, a kultúrpolitika problémái is, hogy mielőbb a válságból kivezető út végére érjünk, és mindnyájan békességben, nyugodtan dolgozhassunk. Ez a táv­lat. Vagyis: valamiért kell harcolnunk, hogy késedelmek, bo­nyodalmak nélkül célba érhessünk. Es ebben nagy, mondhat­nánk döntő szerepet játszik az emberi kapcsolat. Milyen is a viszonyunk egymással, elsősorban a kommunisták viszonya egymással és a többiekkel. Mert nemcsak a párttagság szabja meg, hogy valaki kommunista-e vagy sem. A mérce ennél sok­kal magasabb. A magatartás, a nyílt kiállás, a becsületes és igazságos ügyintézés a mérvadó. És nem a parancsolgatás, ami a közelmúlt kísérő jelensége volt. Az ember már nem lehet bábú, 'akit ide vagy oda rángathatunk. Ojra és újra meg kell nyernünk a dolgozók bizalmát, és ezt csak úgy érhetjük el, ha meggyőzzük őket céljaink helyességéről. Ez a „meggyőzés" elsősorban ránk, kommunistákra vonatkozik. Mór az az egy­szerű tény, bogy a párt tagjai vagyunk, arra kötelez bennün­ket, hogy felmérjük felelősségünk tudatát, és tisztázzuk ma­gunkban: milyen kommunista vagyok, elvégzem-e becsületesen a munkámat, magatartásommal tudok-e hatni a közvetlen mun­katársaimra, harcba tudom-e vinni őket a ránk háruló felada­tok végrehajtásáért? Ha magam nem, tudom megállapítani, hogy méltó vagyok-e a kommunista elnevezésre, akkor hogy tekinthetnek rám a többiek és rajtam keresztül, a pártra?! A múltban és a közelmúltban sokan a pártot hibáztatták, fe­ketítették be egyesek hibái, vétkes mulasztásai és igazságta­lan döntései miatt! Sajnos, manapság is találkozunk olyannal, aki önző érdektől vezéreltetve „megtesz" mindent, csakhogy felfelé kapaszkodhasson, aki csak a tisztség bűvkörében tud élni, s akinek különös „lelkierőre" van szüksége ahhoz,, hogy rászánja magát: néha illik a „plebs" közé is menni, hogy le­ereszkedve kezet fogjon azokkal, akik a magas székre ültet­ték őt. De akadnak olyanok is, akik a „plebs" közé csak ak­kor „tudnak" menni, amikor a voksukra van szükségük. Az ilyen úrhatnámság sosem volt, és sosem lehet a kommunisták magatartásának jellemzője. Az ilyen magatartás — kicsiben és nagyban — csak ártalmas lehet, mert az emberek ezekben is a párt képviselőjét iátják, és sajnos, egy-egy rossz példát általánosítanak, felnagyítanak. Az ellenségeink malmára haj­tanánk a vizet, ha nem tisztítjuk meg önmagunkat mindattól, ami nem férhet össze egy kommunista magatartásával. Ez az elsődleges feladatunk. Nem könnyű, de nem lehet nehéz azok számára, akik uralkodás helyett csakis szolgálni akarják a dolgozókat. Ez a sok energiát és körültekintést megkövetelő munka vezethet csak sikerre, és teremtheti meg a legelemibb alapjait az olyan emberi kapcsolatoknak, amikor majd azt mondhatjuk: mindnyájan egyet akarunk! Ha ebben látjuk a leg­szükségesebb teendőt, jól kezdjük az évet, így könnyebben birkózunk meg az előttünk tornyosuló feladatokkal. PETRÖCI BÁLINT A HUSZONNEGYEDIK... Mi tagadás, hajlamosak vagyunk arra, hogy lemondó kéz­legyintéssel nyugtázzuk az Egyesült Nemzetek Szervezetének tevékenységéről szóló híreket, beszámolókat. Bár a világszer­vezet határoz, a Biztonsági Tanács dönt, „intézkedik" — fe­szültséget okozó gócok, a válsághelyzeteket teremtő megoldat­lan problémák egyre-másra sokasodnak e legmagasabb szintű nemzetközi fórumon. Innen tehát a bizalmatlanság, ez váltja ki a kételyeket!... Tagadhatatlan ugyanakkor az is, hogy az ENSZ történeté­ben már születtek olyan határozatok, amelyek csak nyaktörő logikával egyeztethetők össze az alapokmánnyal, másrészt szép számban találunk olyan helyes, a béke és a biztonság érdekében hozott döntést, amelyet viszont „írott malasztként" őriznek a világszervezet irattárában. Mégis, mindennek ellenére tanúi lehetünk egy olyan folya­matnak, amely az ENSZ közgyűlésén, az egyes bizottságok ülésein híven tükrözi az erőviszonyok változását. A tagálla­mok nagyobbik része ugyanis egyre határozottabban követeli az alapokmány elveinek maradéktalan érvényesítését és tisz­teletben tartását, és erőteljesen szorgalmazza a világszervezet „hatékonyságának" fokozását, illetve a hozott határozatok következetes végrehajtását. Az idei, XXIV. közgyűlést is ezek a törekvések jellemezték, amelyek célja félreérthetetlenül a biztonság megszilárdítása, a világbéke feltétlen megőrzése. A több mint száz napirendi pont felvázolása — amelyek megvitatása a XXIV. ülésszakon és a bizottságokban 1160 órát és 50 percet vett igénybe, s ame­lyek anyaga különböző nyelveken több mint kétszázezer oldal­nyi terjedelmű — bonyolult feladat lenne. Ellenben a „mara­toni" viták rengetegéből is markánsan bontakozik ki a szo­cialista és haladó országok több kezdeményezése. Nagy jelen­tőségű a bakteriológiai és vegyi fegyverek gyártásának betil­tásáról szóló javaslat, valamint a Szovjetunió tervezete a nem­zetközi biztonság megszilárdításáról amely a jubileumi XXV. közgyűlés egyik alapfontosságú dokumentuma lesz. De sorol­hatjuk tovább: a világűr békés felhasználásáról, a tengerfe­nék demilitarizálásáról, az atomkísérletek. korlátozásáról, a gyarmatok és a fejlődő országok problémáinak megoldásáról stb., mind-mind konstruktív javaslatok születtek. Ezek után felmerül a kérdés, vajon mennyiben sikerült megoldani ezeket a problémákat. Nos, Angié Brooks asszony, az idei ülésszak elnöke zárszavában hangsúlyozta, hogy bár e problémák végleges megoldására még várni kell, bizonyos haladást sikerült elérni. Ez a tény amellett szól, hogy na­gyobb figyelmet kell szentelni az ENSZ munkájának. Más kérdés az, vajon egyes hatalmak mire szeretnék fel­használni a világszervezetet. Köztudomású, hogy az amerikai szavazógép golyóscsapágyai, amelyek az ötvenes évek elején még simán gördítették át az Egyesült Államok diplomáciáját „bizonyos akadályokon", kikoptak. Ezért tehát a nagy igye­kezet a világszervezet alapokmányának felülvizsgálatára, mely kétségkívül azt a célt hivatott szolgálni, hogy jó! „becsoma­golt" formuláciők beiktatásával ismét „alkalmassá" tegve az Egyesült Nemzetek Szervezetét az imperialista politika igazo­lására. Szerény véleményünk szerint azonban nem az alap­okmány, hanem inkább a határozatok teljesítésének a felül­vizsgálatát kellene szorgalmazni. BALOGH P. IMRE Az Egyesült Államok vietnami agresszióját folytatva a My Lai-hoz hasonló tömeggyilkosságokat követ el, ame­lyek kísértetiesen emlékezteinek a hitleristák gaztetteire. (A Newsweek karikatúrája) A szovjet és az amerikai küldöttség, amely Helsinkiben előze­tes megbeszéléseket folytatott a stratégiai fegyverkezés korlá­tozásáról, befejezte tanácskozását. Képünkön: G. Smith az ame­rikai küldöttség vezetője és V. Sz. Szemjonov, szovjet kül­ügyminiszter-helyettes, a szovjet küldöttség vezetője kezetjog a tárgyalások ünnepélyes befejezésekor. Köztük A. Karjalainen finn külügyminiszter. (Telefoto — ČSTK felvétele) 1944. december 30-án szabadították fel a szovjet csapatok Fü­leket. Az elmúlt 25 év alatt a város sokat fejlődött. Képün­kön a Kovosmalt edénygyár, melynek hatalmas csarnokaiban zománcozott edényt és kályhákat gyártanak. (K. Cích — ČSTK felvétele) RÁSZOLGÁLTAK AZ ELISMERÉSRE" Rabatban vasárnap, december 21-én megnyílt az arab országok csúcsértekezlete. (AP — ČSTK felvétele) vzsmm

Next

/
Thumbnails
Contents