Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-18 / 297. szám, csütörtök

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! 1969. dec. 18. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA • ~ XXII. ÉVFOLYAM 297. szám Ára 50 fillér A Szövetségi Gyűlés Kamaráinak plenáris ülése A képviselők jóváhagyták az első szövetségi költségvetést /Tudósítónktól) — Parlamentünk fokozott törvényhozói tevékenységét bizonyítfa, hogy kamarái ebben a hónapban már második plenáris ülésüket tartják. A Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának három napra előirányzott külön-külön, de egyidejűleg folyó tanácskozásai a prágai várban teg nap néhány perccel 9 óra után kezdőitek meg. A Nemzetek Kamarájában az ülést VO/TECH MIHÁLIK, a kamara elnöke nyitotta meg. Miután üdvözölte D. HANES professzort, a Szö vetségi Gyűlés elnökét és a szövetségi kormány tagjait, a képviselők elé terjesztett napirend jóváhagyását javasolta. A CSNT pótválasztásain megválasztott OĽGA PELIKÁNOVA és VLADIMÍR PTECEK képviselő fogadalomtételét követően RUDOLF ROHLÍCEK szövetségi pénzügyminiszter az 1970. évi szövetségi költségvetés javaslatát ismertette. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a költségvetés nem oldhatja meg népgazdaságunk valamennyi problémáját. A fogyatékosságok kiküszöbölése és a hibák helyrehozása megköveteli az állami és a gazdasági vezetés valamennyi fokán a népgazdasági terv funkciójának felújítását. Az 1.989. évi költségvetés ismertetése során a pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy ebben az évben országos viszonylatban a tervezett 7 százalék helyett csak 5,1 százalékkal emelkedett az ipari termelés. A munkatermelékenység a tervezett 5,8 százalék helyett 4,5 százalékkal emelkedett, ugyanakkor azonban a nominális bérek 4,3 százalék helyett 6,5 százalékkal növekedtek. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme lassul. A piacon a stabilizációs intézkedések ellenére sem kielégítő a helyzet. A javulást a munkatermelékenység növelése és a készülő intézkedések biztosíthatják. Azoknak a vállalatoknak a veszteségeit, amelyek saját hibájukra, rossz gazdálkodásukra vezethetők vissza\ ezentúl nem fogják megtéríteni az állami költségvetésből — folytatta az előadó. Noha nem vitás, hogy a vállalatok gyakran nehéz feltételek közepette dolgoznak, anélkül, hogy erről tehetnének, ám éppen ezért a legfontosabb a tartalékok mozgósítása, a költségek csökkentése és a munkatermelékenység növelése. Dotációkkal és szubvenciókkal ugyanis aligha oldhatók meg a problémák. % Az idén foganatosított stabilizációs intézkedések célja megtakarítások biztosítása volt. A központi szervek kiadásainak 10 százalékos csökkentésével 3 milliárd koronát sikerül az év végéig megtakarítani. Ezzel szemben azonban növekszik a társadalmi biztosításra fordított kiadások. Az állami költségvetés tervezett bevételeit lényegesen befolyásolja az a körülmény, hogy a vállalatok mintegy 5 milliárd koronával maradnak adósai. Ám ez még nem jelenti azt, hogy nehézségeink Ieküzdhetetlenek —__ jelentette ki a pénzügyminiszter az 1970. évi szövetségi és nemzeti költségvetésekre utalva. Minden lehetőségünk megvan erőink mozgósítására. A szövetségi költségvetésben, melynek legfőbb célkitűzése az infláció megakadályozása, a bevételek 3,06 milliárd koronával fogják meghaladni a kiadásokat. A szövetségi szerveknek 1970-ben kiadásaikat 2—3 százalékkal kell csökkenteniük, s ugyanez vonatkozik a nemzeti köztársaságokra is. A Jövő évben a költségvetési bevételeket országos viszonylatban 170,22 milliárd koronában állapították meg, atni a CSSZK költségvetésében 10,3, az SZSZK költségvetésében 10,1 százalékos, és a szövetségi költségvetésben 14,7 százalékos emelkedést jelent. A pénzügyminiszter kitért az állami költségvetés kiadásaira, melyek jövőre, az idei helyzethez viszonyítva, 8,7 százalékai emelkedve, 167,16 milliárdot tesznek majd ki. Az állami költségvetés az előadó szerint maradéktalanul biztosítja a tervbe vett beruházások megvalósítását, mindenekelőtt a lakásépítkezést. Míg az idén 89 000 lakást (16 000rel kevesebbet a tervezettnél) bocsátunk a lakosság rendelkezésére, a jövő évben 108 700 lakást adnak át rendeltetésének. A gazdasági szervek beruházási építkezéseinél a vállalatoknak számolniuk kell a dotációk korlátozásával, s ehelyett inkább saját anyagi eszközeikre és a hitelekre kell támaszkodniuk. A társadalombiztosításra szánt kiadások 8,7 százalékkal emelkedve 42,8 milliárdot fognak kitenni. A kulturális és szociális kiadások 33,76 milliárd koronára rúgnak majd. Igen fontos intézkedésnek számít a kis- és a nagykereskedelmi árak stabilizálása. Ezért a távösszeköttetés szolgálatainak kivételével az állami költségvetés nem számol árszabályozással. A továbbiakban a pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a kormány a fennálló nehézségek és problémák kiküszöbölésével a lakosság életkörülményeinek állandó javításán fáradozik. Ez a célja az 1970. évi költségvetésnek is a népgazdaság egészséges fejlődésének helyreállításával. Ám a célkitűzések elérésének elengedhetetlen feltétele a mindnnapi becsületes munka, mely megkívánja, hogy igényesebbek és következetesebbek legyünk feladataink teljesítése és ellenőrzése során önmagunkkal szemben Is. Ezután a pénzügyminiszter az 1970. évi költségvetési javaslat Jóváhagyását indítványozta. Az 1970. évi költségvetési javaslatot /. Toman docens, képviselő indokolta meg. A vitában Vybral, Píš és Pešek képviselő szólalt fel. Hangsúlyozták, hogy a költségvetés bonyolult körülményeinek ellenére a lehető legtöbbet nyújtja a lakosság életszínvonalának megőrzése érdekében. Ezután a képviselők jóváhagyták az 1970. évi szövetségi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. A Népi Kamara ülését dr. Soha Pennigerová, a kamara elnöke nyitotta tneg. A napirend ismertetése előtt felszólította a képviselőket, egypercces csenddel adózzanak a hirtelen elhunyt V. Ircing képviselő emlékének, majd felolvasta a képviselői funkciókról lemondott 11 képviselő nevét. A tanácskozás dr. Karol Laco professzor(Folytatás a 2. oldalon) A jnb-k titkárainak szlovákiai értekezlete Fokozott aktivitást a nemzeti bizottságokbon A nemzeti bizottságok funkcionáriusai országos értekezletén hozott határozat alapján a közeljövőben megtartják a nemzeti bizottságok járási értekezleteit, amelyeken a már kiegészített nemzéti bizottságok az összes járási szervek képviselőinek részvételével megvitatják a járások politikai és gazdasági helyzetét, meghatározzák a konszolidáció további feladatait. ' Bratislavában tegnapelőtt ült össze a jnb-k titkárainak szlovákiai értekezlete, amelyen dr. Ján Filkó belügyminiszter-helyettes bevezető beszéde után részletesen megvitatták az említett értekezletek előkészítését. Legfontosabb a nemzeti bizottságok plénumainak, a választókörzetek valamennyi képviselőjének aktivizálása. A közelmúltban nem eléggé értékelték a nemzeti bizottságok képviselői pártcsoportjainak tevékenységét, aminek az lett a következménye, hogy a kommunista képviselők nem jártak el egységesen az alapvető kérdésekben. Az alapvető kérdéseknek a kommunisták kollektívájában való előzetes megvitatása főleg a Jelenlegi időszakban szükségszerű, amikor is a nemzeti bizottságok bonyolult feltételek közepette dolgoznak. A járási értekezleteken az adott terület politikai helyzetének megvitatásán kívül ki kell értékelni a Járások gazdasági eredményeit is, mégpedig a nemzeti bizottságok gazdaságiszervezési munkájának szempontjából. Főleg a társadalmi érdekek, a terv szerepe, a gazdálkodási és munkafegyelem megszilárdításának jelentőségéről van szó. A járási értekezleteken külön kell foglalkozni a komplex lakásépítkezésnek a következő évben való' biztosításával, s olyan intézkedéseket kell tenni, melyek konkrétan megszabják a járás egyes szerveinek feladatait és felelősségét a lakásépítés, az iskolák és az egészségügyi létesítmények építését illetően. Végezetül a járásoknak a felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére tett vállalásait olyan formában kell bővíteni és meghatározni, hogy kifejezzék a járás valamennyi lehetőségének legjobb kihasználását. M. J. KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS PRÁGÁBA ÉRKEZETT (ČSTK) — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására tegnap baráti látogatásra Prágába érkezett Kádár fános, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Kádár János viszonozza dr. Gustáv Husáknak, a CSKP KB első titkárának magyarországi látogatását. Kádár elvtársat a prágai főpályaudvaron dr. Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára, továbbá Ľubomír Štrougal és Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagjai, fan Fojtík, Alois Indra és František Pene, a CSKP KB titkárai, fán Marko külügyminiszter, Pavel Auersperg, a CSKP KB külpolitikai oszályának vezetője és más elvtársak fogadták. (Folytatás a 2. oldalonI Kádár és Husák elvtárs a prágai pályaudvaron. A CSKP Központi Bizottságának épületében még a délelőtt folyamán megkezdődtek Kádár és Husák elvtárs meabeszéléset. (ČSTK felv.J KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára 1912-ben született. Szülei mezőgazdasági napszámosok voltak. Már 17 éves korában bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Először a vasmunkás ftatalok között dolgozott, majd 1931-ben belépett a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe. 1931-től egészen a felszabadulásig állandóan rendőri felügyelet alatt volt, és többször bebörtönözték. Mint az illegális Magyar Kommunista Párt, majd később a Békepárt egyik vezető személyisége, a magyar nép függetlenségért vívott harcát szervezte. 1944 áprilisában a Gestapo letartóztatta, de az embertelen kínzások ellenére sem árulta el igazi nevét és sikerült megszöknie. A felszabadulás után' megszervezte a demokratikus rendőrséget, később néhány évig a Magyar Kommunista Párt budqpesti bizottságának titkára, majd belügyminiszter volt. A Magyar Dolgozók Pártjának harmadik kongresszusán választották a párt helyettes főtitkárává. Heves és Nógrád megye dolgozói kétszer választották az országgyűlés képviselőjévé. 1931-ben alaptalan és konstruált vádak alapján letartóztatták és bebörtönözték. Rehabilitálása után különféle pártfunkciókat töltött be: dolgozott mint a XIII. kerület titkára, és később mint a Pest megyei pártbizottság első titkára. 1956-ban ismét beválasztották a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségébe és Politikai Bizottságába. Kádár elvtárs egyike volt azoknak, akik a párt megújhodásáért harcoltak. Az ellenforradalom idején ő kezdeményezte a szakítást az áruló Nagy Imre kormányával, és a forradalmi munkásparaszt kormány megalakítását, amelynek 1958 januárjában az elnöke lett. 1961. szeptember 13-tól 1965. június 30-ig ismét a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke volt. Ma a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és Budapest országgyűlési képviselője.