Új Szó, 1969. december (22. évfolyam, 282-306.szám)

1969-12-16 / 295. szám, kedd

Eltemették a milánói bombamerényle* áldozatait Róma — Tegnap Milánóban eltemették a pénteki bombame­rénylet 14 ártatlan áldozatát. A temetésen részt vett Marlano Rumor olasz miniszterelnök is. A merénylettel kapcsolatban a rendőrség egy egész sor fiatal anarchistát hallgatott ki és tart megfigyelés alatt. Kettőt közü­lük letartóztattak törvénytelen fegyvertartás miatt. Az olasz rendőrség külföldön, így Svájc­ban, Franciaországban és az NSZK-ban is kutat a tettesek után. Ugyanis a milánói keres­kedelmi bankban egy fel nem robbant robbanószerkezeten né­met nyelvű felirat volt, úgyszin­tén az az aktatáska és a bőr­tok, amelybe a bombákat elhe­lyezték, szintén német gyártmá­nyú. Alekszej Koszigin fogadta a román katonai küldöttséget Moszkva — Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke tegnap a Kremlben fogadta a román katonai kül­döttséget, melyet Ion Ionits ve­zérezredes, honvédelmi minisz­ter vezet — jelentették be hiva­talosan Moszkvában. Koszigin szívélyesen üdvö­zölte a román fegyveres erők képviselőit. Mindkét felet érdek­lő kérdéseket vitattak meg — áll a hivatalos jelentésben. A megbeszélésen jelen volt Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere is. TEGNAP MEGKEZDŐDÖTT a Jugoszláv Kommunisták Szövet­ségének 7. ülése. Az ülésen Ki­ró Gligorov, a Végrehajtó Bi­zottság tagja elnökölt. SUNAY TÖRÖK ELNÖK há­romnapos hivatalos látogatásra Jordániába érkezett. A repülő­téren Husszein király üdvözöl­te. 48 ÓRA ALATT három bom­bamerényletet hajtottak végre Cipruson, az episkopi katonai támaszpont közelében. A cip­rusi Agon című görög napilap szerint ezek a merényletek ösz­szefííggnek Nagy-Britanniának az Európa Tanácsban alkalma­zott görögellenes akcióival. TOKIÓBAN vasárnap összetű­zés volt két szélsőséges diák­csoport között. Húsz személy megsebesült, 192 diákot letar­tóztattak. TEGNAP a kilövő állomásra szállították azt a Satum—5 óriás rakétát, amelynek segít­ségével március 12-én felbo­csátják az Apollo—13 amerikai űrhajót. A FINN —SZOVJET TÁRSASÁG számos akciót tervez Lenin szü­letése .100. évfordulója alkalmá­ból. így kiállításokat, előadáso­kat rendeznek Lenin életéről, és filmeket mutatnak be. BAMAKÚBAN tegnap fejező­dött be 33 mali tiszt és altiszt bűnpere, akiket azzal vádoltak, hogy puccskísérletet követtek el. Három vádlottat életfogytig­lani, a többit pedig különböző időtartamú szabadságvesztés büntetésre ítélték. A BIAFRAI KÜLDÖTTSÉG, amely Addisz-Abebában fog Ni­géria képviselőivel tárgyalni a polgárháború befejezéséről, teg­nap elutazott az etiópiai fővá­rosba. HIVATALOS BEJELENTÉS sze­rint Brazília a következő négy évben 10 000 tonna uránércet akar szerezni négy reaktor üze­meltetésére. Továbbá közölték, hogy Brazíliában a közeljövő­ben 500 000 kW teljesítőképes­ségű atomerőművet építenek. GUATEMALA FŐVÁROSÁBAN vasárnap ismeretlen tettesek agyonlőtték a titkosrendőrség három tagját. A Reuter szerint a merényletet a bolaldali ellen­állási szervezet tagjai követ­ték el. SVÉD PARLAMENTI KÜL­DÖTTSÉG érkezett vasárnap es­te Algériába több napos hiva­talos látogatásra. A küldöttsé­get Sven Andersson, a Szociál­demokrata Párt főtitkára veze­ti. Az RKP Központi Bizottsága sága a moszkvai találkozó és az NSZEP Központi Bizott­eredményéről Elégedettség és teljes támogatás Marian Rumor miniszterelnök, állami és közéleti tényezők és az elhunytak hozzátartozói a milánói Dómban vettek búcsút a pénteki bombamerénylet 14 áldozatától. (Telefoto — CSTK — AP) Növekszik a szovjet—bolgár árucsere-fargak m Moszkva — A Szovjetunió és Bulgária között jövőre 5 szá­zalékkal növekszik az árucsere­forgalom és meghaladja az 1,8 milliárd rubelt. Az erről szóló jegyzőkönyvet tegnap írták alá Moszkvában. Szovjet részről Nyikolaj Patolicsev, bolgár rész­ről Lucsezar Avratnov külke­reskedelmi miniszter írta alá a jegyzőkönyvet. A szerződés szerint a Szovjetunió különböző ipari berendezéseket, gépkocsi­kat szállít Bulgáriának, míg Bulgária elektrotechnikai és közlekedési berendezéseket, va­lamint más termékeket szállít a Szovjetuniónak. A tárgyalá­sokról kiadott közlemény hang­súlyozza, hogy mindkét ország népgazdasága számára nagy je­lentősége van a nyersanyag, az élelmiszer és egyéb fogyasztási cikkek kölcsönös szállításának. A megbeszélések szívélyes lég­kőiben folytak. Felso-Adige kérdése az osztrák parlament előtt Bécs — Az osztrák parlament nemzeti tanácsa hétfőn vitatta meg az olasz kormánynak azt a javaslatát, hogy Felső-Adige német anyanyelvű lakosságá­nak széles körű autonómiát nyújtanak. A javaslat két részből áll, az első a tulajdonképpe­ni intézkedéseket tartalmaz­za, míg a másik rész azok meg­valósításának menetét és idő­pontját. Ezt a javaslatot a kö­zelmúltban jóváhagyta az olasz nemzetgyűlés mindkét kamará­ja. A kérdéssel kapcsolatban dr. Josef Klaus kancellár tar­tott kormánynyilatkozatot. Klaus a javaslatokkal kapcso­latban, amelynek létrejötte sok­éves tárgyalások eredménye, többek között kijelentette, hogy „az olasz határozat tulajdonkép­pen az 1946-os párizsi egyez­mény teljesítése." Hangsúlyozta továobá, hogy az osztrák kor­mány az olasz féltől elvárja, hogy a javaslatot pontról pont­ra teljesítse. Az osztrák kor­mány addig az időpontig, amíg Olaszország megvalósítja a ja­Kommentárunk A világ külpolitikája és az NDK iránt folytatott politikája szerint ítéli meg a szociálde­mokrata Willy Brandt új nyu­gatnémet kormányát. Az új kormánykoalíció vezetői ezzel nyilván tisztában vannak, s ezért rendkívül nagy figyelmet szentelnek a külpolitikai kér­déseknek. A bonni kormánynak azonban jelenleg más, nem ke­vésbé fontos problémával is szembe kell néznie: a gazdaság­és pénzügyi politika kérdései­vel. Ezen a téren bárminő ku­darc beláthatatlan következmé­nyekkel sújtaná az új kor­mányt. A szociáldemokraták nem felejtették el, hogy Lud­wig Erhard professzor 1966-ban éppen gazdasági és pénzügyi kérdésekbe bukott bele. Pedig ő az a férfi volt, aki ott állt az NSZK gazdasági fejlődésé­nek bölcsőjénél, s a világmé­retben kiemelkedő kapitalista közgazdászok közé tartozott. Nem az a probléma, mintha a nyugatnémet gazdaság nem fejlődött volna kielégítően, vagy pangásra kellene számíta­ni. A nyugatnémet gazdaság fő veszélyét nagyon szembetűnő inflációs tendenciák jelentik. A hivatalos statisztika elárulja, hogy a nyugatnémet márka vá­sárlóere/e jelenleg havonta 0,4 százalékkal, tehát évente mint­egy 4,8 százalékkal csökken, vagyis nagyobb mértékben, mint Erhard kancellársága ide­jén. A nyugatnémet közgazdá­szok a múltban folyton azt ál­lították, hogy ŰZ elviselhetöség határa a pénz vásárlóerejének évi másfél százalékos csökke­nése. Most a márka vásárlóere­je háromszor nagyobb arányban csökkent, mint azt valaha elvi­selhetőnek tartották. Ha nem sikerül csökkenteni az erős inf­lációs nyomást, az egész nyu­vasolt intézkedéseket, tehát hoz­závetőleg négy évig, eltekint attól, hogy a dél-tiroli kérdést nemzetközi intézmény elé ter­jessze. Berlin — Az NSZEP Központi Bizottsága ülésén foglalkozott a moszkvai találkozó eredmé­nyeivel. Az ülésről kiadott köz­lemény megállapítja, hogy a NSZEP Központi Bizottsága tel­jes mértékben egyetért a test­véri szocialista országok képvi­selői moszkvai találkozójának eredményeivel. Jóváhagyja a Walter Ulbricht vezette német párt- és kormányküldöttség állásfoglalását. A moszkvai találkozó ered­ményei újból megerősítették a testvéri szocialista országok közös politikájának helyessé­gét, és újabb kezdeményező lé­pést jelentenek az európai, va­lamint a világbékéért folytatott harcban. A moszkvai találkozó határo­zataival összhangban a NSZEP Központi Bizottsága fokozza tö­rekvését annak érdekében, hogy a békés együttélés elvei érvényesüljenek a különböző társadalmi rendszerű európai államok kapcsolatában. Ezzel összefüggésben nagy jelentősé­gű az európai biztonsági érte­kezlet előkészítése és mielőbbi megvalósítása. Az NDK népe szempontjából különösen nagy jelentősége van annak, hogy a moszkvai talál­kozó amellett foglalt állást, mi­szerint valmennyi állam egyen­rangú kapcsolatot kössön a Német Demokratikus Köztársa­sággal a nemzetközi jog alap­ján. A béke biztosítása megkö­veteli, hogy valamennyi állam Lengyel lapvélemény Gustáv Husák interjújáról Varsó — A Dziennik Ludowy című lengyel lap hétfői kom­mentárjában visszatér dr. Gus­táv Husáknak, a CSKP KB első titkárának interjújához. A cikk­író megállapítja, hogy a beszél­getés nagy visszhangot váltott ki, ugyanis azt bizonyítja, hogy Prága elfoglalta hagyományos helyét az európai politikában. A figyelmet különösképpen az keltette fel, hogy a hét szocia­lista ország legutóbbi moszkvai tanácskozásához fűzött kom­mentáron kívül az NSZK új kor­mányának értékelését is tartal­mazta, illetve felvillantotta Prá­ga és Bonn kapcsolatai fejlő­désének a lehetőségét és pers­pektíváit. A lengyel lap kommentátora foglalkozik azzal a visszhang­gal ls, amelyet Gustáv Husák nyilatkozata Németországban váltott ki és idézi Willy Brandt kancellár válaszát, aki a tárgya­lások lehetőségét későbbi idő­re halasztotta. Végezetül a cikk­író megállapítja, hogy másfél évvel ezelőtt az NSZK ugyan­csak sürgette a tárgyalások megkezdését Csehszlovákiával. Most viszont felmerül a kér­dés, hogy Brandt válasza nem a meglepődöttség jele-e afelett, hogy Prága hajlandó tárgyalni. Esetleg a csalódottságé, hogy ezekre a tárgyalásokra nem ke­rült sor akkor, amikor Kiesin­ger kormánya kétes és irreális illúziókat táplált. Ezt a kérdést hamarosan tisztázni kellene. gatnémet gazdaság szorult helyzetbe juthat. Az árak egyelőre emelked­nek, s valószínűleg a jövő év elején sem lehet megállítani emelkedésüket. A kenyér hat A bonni kormány gazdasági gondjai százalékkal drágult, drágábbak lettek az autók, a húskészítmé­nyek ára rövidesen 10 száza­lékkal emelkedik, a kávé és további árucikkek drágulására számítanak. Az építőanyag, a telkek ára és különféle szol­gáltatások díja is emelkedik. Egyidejűleg erősödik a nyomás az állami kiadások növelésére. Az idei állami költségvetés 83 milliárd 300 millió márka ki­adást irányzott elő, ám a ]övő évi igények a 95 milliárd már­kát is meghaladták. Schiller gazdaságügyi miniszter javasla­tára a kormány elhatározta, nem engedi meg, hogy a jövő évi kiadások meghaladják a 90 milliárd márkát. Az aránytalan állami kiadások ugyanis nyo­mást gyakorolnak a piacra, nö­velik a munkaerőforrások és szükségletek közti aránytalan­ságot és következésképpen erő­sítik az inflációs jelenségeket. Természetesen nem lesz köny­nyű a maximálisan engedélye­zett 90 milliárd márka elosztá­sa az egyes tárcák között, hogy ne legyen sértődöttség. Schiller gazdaságügyi mi­neszter az előző bonni kormány politikájának következménye­ként magyarázza a jelenlegi nehézségeket, különösen annak következményeként, hogy Kie­singer kancellár majdnem egy éven át gátolta a márka felér­tékelését. Schiller szerint a márka helytelen árfolyama más nyugati országok inflációjának „importját" idézte elő. Az NSZK ugyan olcsón exportált és ezért állandóan nagy devizakészletei voltak, ámde drágán importált, ami viszont kedvezőtlenül befo­lyásolta a nyugat-németországi árszintet. Az új bonni kormány néhány nappal fogadalomtétele után felértékelte a márkát. Ál­talában ez volt az első fontos intézkedése. Schiller miniszter most azonban azt állítja, hogy ez az intézkedés csak hónapok múlva hathat ki a piacra, ta­vasszal, vagy talán a jövő nyá­ron. A szociáldemokraták most azt állítják, hogy a jelenlegi áremelkedés még mindig a Kie­singer-politika következménye, annak a következménye, hogy Kieslnger vonakodott felértékel­ni a márkát. Egyes gazdasági és pénzügyi szakemberek, mint például Otmar Emminger, elfo­gadják és a maguk részéről megerősítik ezt a magyaráza­tot. Ez azonban semmiképpen sem könnyíti meg az új kor­mány helyzetét. A közvélemény rendszerint nem kutatja a gaz­dasági nehézségek és kudarcok okait, s éppen a hatalmon le­vő kormányt teszi értük fele­lőssé. Ebben az esetben nagyobb a veszély, mert Schiller a Kie­singer-kormányban is gazdaság­ügyi miniszter volt. Az árak fé­kezése és az inflációs nyomás tompítása — ez a jelenlegi nyu­gatnémet kormány egyik leg­fontosabb feladatra. Ha nem birkózik meg vele, jövőre nagy nehézségekbe ütközhet. JAN BLANSKÝ elismerje az európai határok, így az Odera-Neisse határ végle­gességét és sérthetetlenségét. Az NSZEP Központi Bizottsá­gának plenáris ülése megelé­gedéssel vette tudomásul, hogy a moszkvai találkozó részvevő­inek nézetei megegyeznek, és valamennyien hajlandók a jövő­ben is megvitatni a nemzetkö­zi élet legfontosabb problé­máit és közös akciókat végre­hajtani a békéért, a nemzetek biztonságáért folytatott harc­ban. Bukarest — A Román Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának szombaton véget ért négynapos iilése többek között meghallgatta a hét szocialista ország párt- és állami vezetői­nek moszkvai találkozójáról szóló tájékoztatást. A Bukarest­ben kiadott közlemény szerint az ülés megelégedéssel nyug­tázta a moszkvai tanácskozás eredményeit. Az RKP Központi Bizottságának nézete szerint a találkozó lehetővé tette, hogy a barátság, a kölcsönös megértés és a testvéri együttműködés szellemében kicseréljék néze­teiket a nemzetközi kapcsola­tok időszerű problémáiról, az európai politikai helyzetről és Nyugat-Németország politikájá­ban bekövetkezett változások­ról. A Központi Bizottság plenáris ülése egyhangúlag jóváhagyta a román küldöttség állásfogla­lását ezen a tanácskozáson. A Központi Bizottság plená­ris ülése Dumitru Popast Buka­rest polgármesterét, a bukares­ti pártszervezet első titkárát a Központi Bizottság Végrehajtó Bizottságának tagjává, ManeU Manescut, a gazdasági tanács elnökét a Központi Bizottság titkárává választotta. Zahria Stancát, a Román írószövetség elnökét a Központi Bizottság tagjává választotta. ev katasztrófák titka JURIJ SZALIN, fiatal szov­jet paleontológus megfejtet­te a 25 millió évvel ezelőtt Kamcsatkán lejátszódott ka­tasztrófák okait. A kőzetekben talált meg­kövesedett kagylók tanulmá­nyozásával megállapította, hogy a Kamcsatkai-öböl part­jait a tenger medrében le­játszódó földrengések követ­keztében keletkezett áramlá­sok alakították ki. Megállapította a Kamcsat­ka keleti partján elterülő víztároló fizikai és földrajzi tulajdonságalt. A víztároló nagyon mély volt és vizében oxigénhiány miatt nagyon kevés élőlény élt. A tenger mélyén gyakran volt földren­gés, mely a tengerfenékre juttatta a partmenti sáv fel­ső földrétegét a homokkal, növényzettel és az állatvi­lággal együtt. A régi víztá­rolók kutatása lehetővé teszi a kamcsatkai földréteg ösz­szetételének megállapítását, és egyúttal megkönnyíti ás­ványi gazdagságának feltá­rását. (Novosztyi) A halak rádióüzenete A szibériai folyókon hor­gonyzó tudományos kutató­hajók rádiótechnikusai éjjel nappál szolgálatban vannak. Az egész nap folyamán rá­dióüzeneteket kapnak a fo­lyók mélyéből a tokhalaktól. A folyók biológiáját tanul­mányozó intézet dolgozói ja­vasolták ezt a módszert az ismert szibériai tokhalak mozgásának tanulmányozá­sára. Az Ob folyóból kifogott halakra kis rádióadót szerel­nek, mely 50 óráig működik., A tokhálák nemcsak a raj­zási helyekről szolgáltatnak így adatokat, hanem a tudó­sok a rádióüzenetek alapján az értékes halfajta más tu­lajdonságairól is képet nyer­nek. Novosztyi

Next

/
Thumbnails
Contents