Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)
1969-11-09 / 45. szám, Vasárnapi Új Szó
A SANGHAJ BANK ÉS A HILTON-SZÁLLÓ # ROBBANÁS A MŰVIRÁGGYÁRBAN # BÉRLET 99 ÉVRE # ÚJSÁGOK A BORBÉLYNÁL fi A legokosabb nem kitekinteni a repülőgép ablakain. Az 500—600 méter magas hegyekdombok között szinte elvesző, keskeny csíkra száll le az óriásgép. Előzőleg harmincöt percet körözött a levegőben: Hongkong Kai Tak repülőterén kevés a hely és óriási a forgalom. A landolás sikerült, brit egyenruhás tiszt irányítja az útlevélvizsgálatot, körülötte rö-. vidnadrágos kínai rendőrök. Csupán egy átutazás néhány órájára korlátozódott hongkongi tartózkodásom, de mégis rendkívül érdekes volt bepillantani e rendhagyó gyarmat hétköznapjaiba. Egy kis történelem A kínai név magyarul Illatos Folyamot jelent. Már szinte a természet is arra teremtette, hogy jő kikötő, a tranzitkereskedelem központja, és adott esetben stratégiai jelentőségű támaszpont legyen. Alig hatvan kilométernyire fekszik a portugál kézen lévő Macaotól és 150 kilométernyire Kantontól, a Gyöngy-folyó torkolatától. Két részletben került Nagy-Britannia kezébe. Az 1840-es évek elején, a hírhedt ópiumháborúban az angolok megadásra kényszerítették a kínai császárt és Hongkong szigetét (ahol ma a Víctoria nevű település van) megkaparintották maguknak. Később elhódították a Kowlooní-félszigetet, majd 1898-ban — 99 esztendei bérletre — átvették az úgynevezett új felületet INew Territoriesj. Ma Hongkong egységesnek tűnik, a Star Ferry fürge vízibuszai áthidalják a sziget és a félsziget közötti tengerszakaszt. Területe mintegy ezer négyzetkilométernyi, lakossága csaknem négymillió (harmincezren európaiak, főként angolok) és évente négymillió külföldi látogatja. Jönnek külföldi turisták, akiket az ópiumbailángok és bordélyházak sokasága, az olcsó kalandok vagy éppen a vámmentes üzletek, a viszonylag olcsó árak csábítanak. Gyakori vendégek a Kínai Népköztársaságból. érkező üzletemberek. Hongkong a vizet is a szomszédos Kuantung tartományból kapja és reggelenként duzsunkákon érkeznek a népi Kína élelmiszerszállítói, hogy néhány Mao-idézet felolvasása után a hajókon hozott zöldségeket patacára (hongkongi dollár-, amelynek értéke mintegy hatod USA-dollár | váltsák öt. De itt veszik ki szabadságukat a Tonkini öbölben állomásozó 7. amerikai flotta éppen felváltott tengerészei is. Nagy-Britannia gyarmatbirodalma, amely valaha a királyi rózsaszínnel uralta a térképeket, az elmúlt két évtizedben alaposan megfogyatkozott. Hongkongot azonban továbbra is úgy tekintik, mint a korona értékes gyöngyszemét. Londonban akként nyilatkoznak, hogy a bérleti szerződés lejártáig, 1997-ig semmiképpen nem akarnak csomagolni, s azután majd meglátják... A Kínai Népköztársaság jelenlegi vezetői — a sokszor ultraradikális jelszavak ellenére — egyelőre nem látszanak siettetni sem Hongkong, sem Macao felszai r> badítását és jogos egyesítését az anyaországgal. A nagy összetűzés 1967 tavaszán az angolok már majdnem „leírták" Hongkongot. Munkáselbocsátások történtek a szigetváros egyik művirággyárában (Hongkong csaknem 300 millió dollár értékben exportál plasztikvirágokat), mire a munkások sztrájkot kezdtek és heves utcai tüntetésekre került sor. Az összetűzések szinte polgárháborús képet mutattak. A gyarmat talán legtekintélyesebb pénzintézete, a Bank of China magasépületét elbarikádozták, és a fegyveres őrség szabályszerű felügyelete alatt maoista csoportok erős hangosbemondókon keresztül^zengték jelszavaikat. A brit hatóságok ellenmegafonokat állítottak fel, és a leghangosabb operanyitányokat játszatták különleges hangerővel. Pekingben és Sanghajban több százezren tüntettek, Wilsont ábiázoló szalmabábut %éget» tek, a Reuter pekingi tudósítóját háziőrizetbe vetették, a Hongkongban letartóztatott maoista újságírók „ellentételeként" —, a külföldi megfigyelők már-már azt hitték, hogy a gyarmat napjai meg vannak számlálva. A nyugalom azonban helyreállt és lecsendesedett a Peking és London között kirobbant válság. Hongkongban visszatértek ahhoz a „tizennyolcadik századi közigazgatáshoz", amelyet a kínai lakosság többsége joggal sérelmez. Jellemző módon a biit kormányzó mellé rendelt végrehajtó és törvényhozó tanács valamennyi tagját kinevezik, egyetlenegy sem választott közülük. Az angol hatóságok mindössze abban engedtek, hogy a városi közigazgatási tanács 26 tagjából a kisebbséget, 10 személyt választhatják. Pillanatképek Hongkong „nyugalmát" azonban főként a külső tényezők biztosítják. A város első pillantásra tele van felületi ellentmondásokkal, ember húzta riksák vetélkednek az utasokért a Mercedes-taxikkal; korszerű magasépületek emelkednek, de árnyékukban ott hemzsegnek a nyomortanyák. Vannak, akik modern üzemekben dolgoznak, mások a Fantannak, a szetencsejátéknak szentelik szinte egész életüket. A nyomorgók ellepik a Tigrisbalzsamkert padjait, amelyet a Tigrisbalzsamot gyártó, milliomossá lett gyógyszergyártulajdonos alapítványából létesítettek. Az igazi ellentmondások azonban a politikai végletek egymásmellettiségéből erednek. A borbélynál várakozók választhatnak: a pekingi Renminribaót vagy a tajvani Tingpaót lapozzák-e. A népi kínai érdekeltséget képező Sanghaj Bank valósággal farkasszemet néz az amerikai Hilton-szállóval. A városban nyüzsögnek a kuomintangista ügynökök, a köpönyegforgató ügyeskedők, a fanatikus maoisták, s megtalálhatók egy helyes úton járó szocialista Kína hívei. A tizenegy ezer rendőr néha nehezen tudja fenntartani a rendet a merényletekig fajuló viszálykodások során. fapán után ma Hongkong a Kínai Népköztársaság legnagyobb külkereskedelmi partnere, s valutabevételének egyik legfontosabb forrása. (A „kínai konjunktúra" tette, hogy a hongkongi tőkések 1949 óta évi 40 millió dollárról 980 millió dollárra emelték bevallott tiszta nyereségüket.) Természetesen nem Hongkong szívja fel a kínai exportot és szolgáltatja az importot, hanem átmenő állomás, és sok manővert takar. Mi történik az amerikai főkonzulátuson? Am nemcsak Pekingnek, Washingtonnak is létfontosságú a hongkongi bázis. Az amerikai Eőkonzulátus 29 konzult és 130 más magasrangú tisztviselőt foglalkoztat; közöttük jócskán vannak tapasztalt hírszerző tisztek. Az amerikai konzulátus magas áion vásárolja a Kínából kicsempészett újságokat és plakátokat, saját iádiófigyelőszolgálattal rendelkezik s a legkorszerűbb computerekbe táplálja a Kína-kutatás friss eredményeit. Egy hongkongi újságíró kollégám megjegyzése szerint — természetesen ezt nehéz lett volna ellenőrizni — az amerikai főkonzulátus 600 ezer kartotékot vezet a Kínai Népköztársaság vezetőiről, és minden részletében igyekeznek nyomon követni e réteg mozgását, tevékenységét. Az amerikai állampolgároknak — ez közismert tény, most erősítette meg a State Department a rendelkezés érvényességét — csupán különleges engedéllyel szabad a Kínai Népköztársaságba utazniok. Hongkong azonban gyakran átmenő állomás Washington és Peking között. Olyanok is utaznak, akik úgy gondolják, hogy fölösleges lenne e kirándulásnak útiokmáuyaikban szerepelni. M. Cohen amerikai üzletember például a chicagói gengszter szakmában kezdte, majd a két világháború között az egyik legügyesebb fegyvercsempész lett. A csangkajsekista hadseregben a tábornoki rangig vitte, később Hongkongban telepedett le, s a kulturális forradalom időszakában Kínában tűnt fel, ahol „vörös gárdistákkal" is találkozott. Vaion hány titok és hány összeesküvés rejlik egy ilyen utazás mögött? E különös egyensúlyhelyzet talán a főoka annak, hogy nem nyúlnak hozzá a hongkongi statusquohoz. S miközben a hongkongi bérlet esetleges felülvizsgálatáról nem esik szó, a maoista befolyás alatt álló városi mozikban a Damaszkij-szigeten történt összeütközéstől mutatnak be filmet... Gsecsemőszállcda A nagyvárosokban mind nehezebbé válik a szülők számára, ha esetleg este el akarnak menni valahová, vagy akár néhány napra el akarnak utazni, hogy valakit találjanak, akire rábízhatják kisgyermeküket. Ezért Genfben nagyon kedvezően fogadták a csecsemő- és kisgyermekszállodát, amelyben egyhónap és tíz év közötti gyermekek rövidebb vagy hoszszabb időre elhelyezhetők. Egy nagy kert közepén, nyugodt szép környezetben épült ez az újfajta szálloda, amelyben képzett csecsemőgondozónők és óvónők foglalkoznak a gyermekekkel, 'orvosi ellenőrzés mellett. A szállodában több mint negyven gyermek számára nyújtanak egésznapos kiváló ellátást, harminc gyermeket pedig éjszakai szállásra is befogadnak^ Válás burmai módon Burmában a váláshoz csupán kölcsönös megállapodásra van szükség, sőt néha ettől is eltekintenek. Ámde mielőtt valaki megházasodik, feltétlenül minden esetben meg kell kérdeznie a csillagokat. A burmai férfi számára jövendőbeliének születési adatai fontosabbak, mint derekának és keblének átmérője. Az asztrológusok jóslatainak nagyobb jelentőséget tulajdonítanak, mint a pszichológusok közléseinek. A fiatal burmai többnyire fénykép alapján választja ki jövendőbelijét. A házasulandó lányok családjai nem sajnálják a kiadásokat a mesteri fényképre; az ország fényképész műtermei a legkitűnőbb retusálőkat foglalkoztatják, ha arról van szó, hogy szépséghibát kell kijavítani. A házassági szertartás alatt a pár közösen egy kevés teát iszik és összekulcsolt kezét illatosított vízzel telt edénybe meríti. Ez jelképezi a házasságkötést. Vadásztragédia A 23 éves Jean-Marie Devault-t holtan találták autója mellett egy vadászaton Le Havre közelében. A rendőiség feltevése szerint a vadászt saját kutyája ölte meg. A nyomozás során ugyanis megállapították, hogy a vadászni készülő Deavult töltött puskáját autója hátsó ülésére rakta s mellé ültette kutyáját. A lövés nyilván akkor dördült el, amikor Devault a helyszínre érve kinyitotta az autó ajtaját, hogy kiengedje a kutyáját, mélynek lába nyilván beleakadt a puskába s akaratlanul meghúzta a ravaszt. Édes le!** Szuhanovka szovjet távol-keleti településen egy vasúti szakasz mentén régi házat bontottak le. Amikor a kémény lebontására került sor, a munkások legnagyobb meglepetésére méhek repültek ki a kéményből. A fal kibontása után ugyanis a füstvezetékben egy hatalmas méhrajra bukkantak, mely az évek óta. lakatlan házban vazartalan otthonra talált. A munkások két tonna borostyánsárga mézet találtak a kürtőben. A megzavart méhcsalád hirtelenében ismeretlen helyre repült. A természet játéka Amikor Z. T. 13 éves bolgár kislányt a mentők kórházba szállították az orvosok egyértelműen vakbélgyuiladást állapítottak meg. Mancsi Kovacsnv sebész azonnal nekilátott a műtétnek, ám legnagyobb csodálkozására hiába kereste a vakbelet. Azonnal felvágta a lány hasát baloldalt, ott volt a gyulladás góca. A fiatal paciens szíve ugyanis jobboldalt, a vakbele pedig baloldalt volt. Nagyon ritkű eset ez az orvostudományban, s bár a vracai városi kórház orvosai először találták szemben magukat ilyen esettel, megfeleltek hivatásuknak. A műtét sikerült, s a paciens azóta felépült.