Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-08 / 263. szám, szombat

Hét végi hírmagyarázatunk CSENDES ÁTALAKULÁS A bányászsztrájkok, a baszk nemzeti mozgalom, értelmiségi lázadások Spanyolországa most ismét hallatott magáról. Juan Carlos hercegnek spanyol trónörökössé történt nyári hivatalos beiktatása óta a legnagyobb szenzációt az új spanyol kormány mostani átalakítása váltotta ki. Meglepetést keltett, hogy az eddigi 18 miniszter közül 12-őt leváltottak, s az új miniszterek nem a több mint három évtizede monopolhelyzetben levő fasiszta Falange képviselői közül kerültek ki, hanem valamenynyien a félig egyházi jellegű Opus Ľei, a technokratákat pártoló szervezet emberei. A madridi kormányváltozást ezért nem alkalmi személycserének, hanem a falangistákra mért döntő csapásnak tekintik. Sőt egyes nyugati források szerint az Opus Dei-féle technokrata kormánnyal Franco saját visszavonulását készíti elő, egy felújítandó, modernebb kiadású monarchikus rendszerre bízva az ország irányítását. Békés szólamok—háborús teltek A VDK kormányónak nyilatkozata Nixon beszédéről % Az amerikai szenátus fegyverszünetet javasol? % Heves harcok Saigon körzetében 9 A „szent maffia" Nem hivatalosan így emlegetik ezt a négy évtizeddel ezelőtt alakult, a középkori szerzetesrendek szellemét a modern érdekszövetségek szervezetével párosító, 1947 óta félig egyházi intézményként elismert szervezetet, mely fennállásának rövid ideje alatt tényleges hatalommá, államon belüli állammá fejlődött. ... 1925-ben egy Jósé Maria Escriba de Balaguer nevű pap, volt ügyvéd fiatalokat kezdett maga köré tömöríteni. Vallásitársadalmi jellegű mozgalma rövidesen izmosodni kezdett, s Balaguert „újkori Loyolai Ignácként" kezdték emlegetni. Ám ez a mozgalom eltért a jezsuitákétól. Amikor Balaguer mozgalma már tekintélyes szervezetekkel rendelkezett, a Vatikán csendes beleegyezésével 1928. október 2-án hivatalosan megalakult a „Szent Kereszt és Isten Műve Papi Szervezet", latin neve után röviden Opus Dei szervezet. Balaguer mozgalma programja szerint a „hivatásukban keresztényi tökéletességre törekvők társulataként" jött létre. Nemek szerint megosztott csoportokból állt, és szervezeteit három fokozat szerint különböztették meg. Az első csoportba azok a személyek tartoztak, akiket szerzetesi hármasfogadalom kötött, a másodikba azok, akik hivatásuk feltételeinek megfelelő fogadalmat tettek, a harmadikhoz tartozó személyek pedig afféle szimpatizánsok voltak, akik pénzadományokkal segítették a társulatot és „imádkoztak céljaiért". Az Opus Dei nagy propagandát fejtett ki, a kultúra (egyetemek) és a gazdaság területén lépett küzdelembe pozíciók szerzéséért. Modern felfogású szervezet volt, a modern világ szükségleteiből indult ki: igyekezett mindenütt megnyerni a technokratákat, akiket aztán befolyásos posztokra juttatott. Balaguer mozgalma negyven év alatt félelmetes erővé vált, mely legális és maffiás, illegális módszerekkel is dolgozott, s befolyásolta a társadalmi életet. A Vatikán eleinte bizalmatlanul figyelte az Opus Dei tevékenységét, féltékenyen nézte sikereit, de a valóság láttán az Opus Deire is alkalmazta a Provida mater ecclesia kezdetű 1947-es konstitúciót, amely státust adott a félig vallási szervezeteknek. Az Opus Deitől azonban egyházi berkekben is tartanak, mert maffiás hatalmát a spanyol klérusra szintén kiterjesztette: ott vannak emberei a püspöki karban, püspököket neveztet ki, egyházi és világi méltóságra emelteti a maga embereit. 0 Ki kormányoz? „Ezt az országot nem Franco tábornok, hanem én kormányozom" — jelentette ki annak idején az Opus Dei egyik oszlopos tagja, Lopez Rodo. Az a Lopez Rodo, aki Franco kormányában technokrata miniszterként a fejlesztéssel és tervezéssel foglalkozott. Érthető, hogy most is hangadó az új kormányban, és ugyanúgy az Opus Dei embere Carrero Blanco miniszterelnökhelyettes, vagy Lopez Brado, az új külügyminiszter, akit a Gibraltár ügyében folytatott tárgyalások kudarca, valamint a spanyolországi amerikai támaszpontokról folytatott tárgyaláson elkövetett baklövései miatt tehetetlennek minősített, és rugalmatlansága miatt menesztett Castiella külügyminiszter utódjául neveztek ki. Az új kormány az erősödő társadalmi • tömegmozgalmakkal szemben a francoizmust hivatott megszépíteni és átmenteni a jövőbe. Franco fasizmusa, mely több mint három évtizeden át politikai, erkölcsi és gazdasági válságba döntötte az országot, szélsőségesen haladásellenes politikájával, a második világháborúban játszott szerepével, tarthatatlanná vált vezető erőként Spanyolország életében. Még az európai polgári jobboldali kormányoknak is kínos volt egy olyan partner, mint Franco és a portugál Salazar. Madridban már régen felismerték, hogy a francoizmus „kozmetikára szorul", csak éppen ennek fájdalommentes módját keresték. Ogy látszik, most megtalálták. % Franco öröksége Az Opus Dei kormánya most már a jelek szerint teljesen kiszorítja a Francot is hatalomra juttató fasiszta Falange embereit. A Falange a fasizált jobboldal legdurvább szervezete, a mai Európában szinte anakronizmus. A falangisták azonban nem könnyen adták fel a küzdelmet; az Opus Deivel ellenlábas jezsuita rend segítségét is igénybe vették, a legutóbb azonban a hírhedt MATESAügyből kifolyólag akarták lejáratni az Opus Dei tekintélyét. A MATESA-ügy egy nagy panamabotrány volt, 142 millió dolláros exporthitel tekintélyes részének elsikkasztását vizsgálták s -az ügybe az Opus Dei négy technokrata miniszterét is belekeverték. A botrányt úgyahogy elsimították, de várható volt a falangisták és az Opus Dei végső összecsapása. Jelent-e a madridi kormányváltozás társadalmi, politikai változásokat is? Ez a kérdés lényege. A napokban elhangzott kormánynyilatkozat alapján nem lehet teljességgel válaszolni rá, de az biztos, hogy Spanyolországban nem történnek mélyenszántó társadalmi reformok. Az új kormány ugyan liberalizálódást ígért, de „reformjai" nem lépik túl a francoizmus kereteit. Valóban csak kozmetikázás várható a belpolitikai életben. Külpolitikai téren minden bizonnyal rugalmasabb lesz az új kabinet: Madrid a nyugati világ elkötelezettjeként mindenáron be akar jutni a Közös Piacba, ugyanakkor szélesebbre tárja kapuit a nyugati befolyás előtt. Ugyancsak aktivizálni kívánja kapcsolatait az Egyesült Államokkal és a latin-amerikai országokkal. A spanyol dolgozó tömegek szempontjából aligha várható pozitív változás. Néhány látszatreformmal, a chilei kereszténydemokrata Frei-rendszer utánzásával a kormány talán megpróbálja leszerelni az elégedetlen társadalmi csoportok forradalmi hangulatát. A nép érdekeinek igazi védelmezőit, a kommunistákat azonban biztos nem engedi szóhoz jutni, így aztán a változások ellenére a társadalmi feszültség továbbra is megmarad Spanyolországban. LŐRINCZ LÁSZLÓ Hanoi — A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya nyilatkozatot adott ki Nixonnak a vietnami problémával foglalkozó november 3-1 beszédéről. A nyilatkozat szerint Nixon beszéde a háború és agresszió politikáját tükrözi. Nixon nem akarja befejezni a vietnami háborút és csupán arra akarja kényszeríteni a vietnamiakat, hogy a háborús uszítók érdekeiért harcoljanak a vietnamiak ellen. A VDK kormánya hangsúlyozza, hogy a mai vietnami helyzetet az Egyesült Államok intervenciója váltotta ki. Nixon elnök politikájának a háború folytatása és nem a vietnami kérdés békés megoldása a célja. A nyilatkozat befejezésül felhívja a testvéri szocialista országokat, valamint a békeszerető nemzeteket, a nemzetközi szervezeteket, hogy fokozzák a vietnami népnek nyújtott segítségüket. A KNDK külügyminisztériumának szóvivője nyilatkozatban ítélte el az Egyesült Államoknak a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni fegyveres támadásait. Az amerikai igazságügyi minisztérium bejelentette, szükség esetén erőszakot alkalmaznak a vietnami háborút ellenző mozgalom november 15-én Washingtonban tartandó tömegtüntetése ellen. Klein Dienst, helyettes igazságügy-miniszter az újságírókkal közölte, hogy a rendőrség, a nemzeti gárda és New York — Az ENSZ politikai bizottsága folytatta vitáját a tengerfenék békés felhasználásának kérdéséről. A vitában felszólalt dr. Zdenék Cerník csehszlovák küldött is. Hangsúlyozta, megvan a lehetőség ahhoz, hogy a tenger fenekét kizárólag békés célokra használják fel. Elsősorban szerződést kell kötni arról, hogy a tengerfenéken nem helyeznek el tömegpusztító fegyvereket. NézeTel Avív — Izraeli repülőgépek tegnap ismét átrepültek a Jordáni-folyón, és támadást intéztek a folyó nyugati partján levő jordániai állások ellen. Az izraeli szóvivő közölte, hogy valamennyi repülőgép visszatért támaszpontjára. Délután a Jordán-folyó melletti Sai Hagolan községnél egy izraeli járőrre tüzeltek. — A kairói sajtó tegnap Nasszer elnök beszédét ismertetve rámutat: célja az volt, hogy az egyiptomi népet a háborúra mozgósítsa Izrael ellen, mivel a háború elkerülhetetlen, tekintve, hogy csődöt mondott a békés megoldásra irányuló minden etőfeszítés. A kairói lapok az elnök beszédét kivétel nélkül hasábos címekkel, első oldalukon közölték. Nasszer kijelentette, hogy Egyiptom hosszú ideig nyitva hagyta az ajtót a politikai megoldás előtt, de „Izrael és azok, akik támogatják őt, kitartanak álláspontjuk mellett". Az elnök továbbá újból értékelte U Thant ENSZ-főtitkár erőfeszítéseit és hozzáfűzte, hogy „nincs más út, mint a katonai összecsapás az ellenséggel, bármilyen áldozat árán is, hogy megőrizzük méltóságunkat, szabadságunkat és becsületünket." Az egyiptomi lapok főként azt a kijelentését hangsúlyozzák, hogy a sorsdöntő küzdelemhez az EAK-nak 500 000 katona és 500 millió egyiptomi font áll a rendelkezésére. A lapok továbbá hangsúlyozzák, hogy az Izraellel vívandó háború jelentős alkalom lenne a nemzeti és az arab egység megvalósítására, és okvetlenül össze kell hívni egy újabb arab csúcsértekezletet. Az arab akció azonban eddig természetesen a hadsereg is készültségben áll majd. Ezt az intézkedést azzal indokolta, hogy a tüntetés szervezői erőszakos akciókat terveznek. Lowenstaln képviselő, a mozgalom egyik szervezője figyelmeztetett: ezek az intézkedések növelik a veszélyt, hogy valóban erőszakosságra kerül sor. Mansfield, az amerikai szenátus demokrata többségének vezetője kijelentette, hogy Scott szenátorral, a republikánus csoport vezetőjével határozatot terjeszt elő Nixonnak a vietnami béke megteremtése érdekében Ez a határozat fegyverszünetet javasol Dél-Vietnamban és támogatja az elnök vietnami politikáját, amint ezt a hétfői beszédében ismertette. Nguyen Tho Chan, a VDK stockholmi nagykövete kijelentette, hogy az amerikai hadifoglyok kérdését az egész vietnami problémával egyidőben kell megoldani. Ez azt jelenti, hogy az amerikai pilótákat csak a békeszerződés aláírása után bocsátják szabadon. Az utóbbi időben a svéd sajtó arról ír, hogy Svédország — tekintettel a Vietnami Demokratikus Köztársasághoz fűződő jó kapcsolataira —i közvetíteni próbál az amerikai hadifoglyok szabadon bocsátása kérdésében. A DNFF csapatai pénteken a kora reggeli órákban Saigon közelében megtámadtak két rendőrállomást. Idén ez volt az eddigi legnagyobb összecsapás Saigon körzetében. te szerint a bizottságnak most elsősorban a kérdés jogi alap jait kellene megvitatnia. A Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának kérdéséről folytatott vitában eddig 24 szónok szólalt fel. A csütörtök délelőtti ülésen Magyarország, Románia és Szomália küldöttje Kína ENSZ-jogainak elismerését követelte, ezzel szemben Madagaszkár, Haiti és Ruanda küldöttje a csangkajsekista rendszert támogatta. megközelítőleg sem elegendő ahhoz, hogy leszámoljanak az ellenséggel — Írja az A1 Ahram és hozzáfűzi, hogy Naszszer az elmúlt években már több ízben hangsúlyozta, hogy minden arab forrást és potenciált mozgósítani kell a háború céljaira. Az EAK ebben a tekintetben minden szükségeset megtett — hangsúlyozza a lap. Szükséges azonban, hogy a többi ország is előtérbe állítsa az arabok harcát. A libanoni helyzet Beji út — A libanoni hivatalok a bejrúti sajtó tegnapi jelentései szerint szabadlábra helyeztek számos foglyul ejtett palesztinai partizánt. Tegnap ugyancsak megkezdődött — a kairói megállapodás értelmében — a partizánok kivonulása azokból a falvakból, amelyeket a dél-libanoni harcok során, az elmúlt két hét folyamán szálltak meg. Tripoliban és Sajdában továbbra is éjszakai kijárási tilalom van érvényben. Thomson miniszter Anglia közel-keleti politikájáról London — George Thomson, a btit külügyminiszter helyettese, — aki pénteken beszédet mondott az Angol—Arab Társaságban, — kijelentette, hogy Nagy-Britannia az izraeli csapatoknak a megszállt arab területekről való távozása és Izrael állam létjogának elismerése mellett foglal állást. Thomson Nagy-Britannia közel-keleti politikájának fő elveit megfogalmazva kijelentette, hogy a brit politika sem arabpárti, sem pedig Izraelpárti, hanem a közel-keleti béke helyreállításáig törekszik. GRECSKO marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere e hónapban Kubába látogat. A hivatalos látogatásra Raul Ca§tro, a kubai forradalmi fegyveres erők minisztere hívta meg. GASTON THORN luxemburgi külügyminiszter tegnap Izraelbe érkezett. Golda Meir miniszterelnökkel. Eban külügyminiszterrel, valamint a pénzügy- és gazdaságügyi miniszterrel fog tárgyalni. A SOFRES francia közvéleménykutató intézet vizsgálata szerint a franciáknak csupán 38 százaléka kívánja de Gaulle visszatérését a politikai életbe. Ezzel szemben a franciák többsége — 65 százaléka — nem lát különbséget de Gaulle és Pompidou politikája között. NE WIN tábornok, a Burmai Forradalmi Tanács elnöke bejelentette, hogy ez évben nyolc nagy összecsapás volt a kínai —burmai határon. Ezekben és a kisebb incidensekben 113 burmai katona vesztette életét, 250 megsebesült és 42 eltűnt. JOSZIP BROZ TITO jugoszláv köztársasági elnök és Bumedien, az Algériai Forradalmi Tanács elnöke csütörtökön kétórás megbeszélést folytatott. Áttekintették a főbb nemzetközi eseményeket és megállapították, hogy a lényeges problémákról vallott nézeteik azonosak. WASHINGTONBAN hivatalosan bejelentették, hogy Nixon november 14-én jelen lesz az Apollo—12 felbocsátásánál. Az amerikai elnöknek így nem kell a november 13—15-én Washingtonban tartózkodnia a tervezett nagy háborúellenes tüntetések alkalmával. TEGNAP újból John~"Grey Gortont választották az ausztráliai Liberális Párt elnökévé és így a következő megbízatási időszakban ő lesz újból Ausztrália miniszterelnöke. A LEGNAGYOBB olasz szakszervezetek november 19-re általános sztrájkot hirdettek. A sztrájkkal a lakbérek emelkedése ellen tiltakoznak. A MEXIKÓI szenátus törvényt fogadott el, amelynek értelmében 18 évre csökkentik a választópolgárok korhatárát. Eddig csak a 21 évesnél idősebbek választhattak. STEWART angol külügyminiszter a Frankfurter Rundschaunak adott Interjújában kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak és Kanadának is részt kell vennie az esetleges európai biztonsági értekezleten. A BRAZÍLIAI rendőrség letartóztatott kilenc Domonkos-rendi szerzetest, akiket azzal vádolnak, hogy együttműködtek Marigheli partizánvezérrel. JOHANN FEICHTINGER, volt SS katona, akit a müncheni ügyészség beidézett, hogy kihallgassa őt a dachaui koncentrációs táborban töltött éveiről, öngyilkos lett. Újabb válság Indiában? Delhi — Indira Gandhi indiai miniszterelnök és Nidzsalingappa, a Kongresszus Párt elnöke tegnap több órás megbeszélést tartott a párt vezetésében tapasztalható nézeteltérésekről. Újságírók kérdéseire a beszélgetések után mindkét politikus kitérő választ adott, vajon sikerült-e elhárítani a legnagyobb véleménykülönbségeket. Gandhi asszony annyit mégis elárult, hogy a párt egy munkacsoportja rövidesen megvitatja a legfelsőbb pártvezetésbe történő választások lontosabb politikai alapelveit. Csehszlovák felszólalás az ENSZ politikai bizottságában IZRAELI REPÜLŐGÉPEK JORDÁNIA FELETT Nasszer: nincs más út, csak a harc