Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-07 / 262. szám, péntek

A FORRADALMI HAGYOMÁNYOK SZELLEMÉBEN Ápoljuk a barátságot AZ ELMŰLT EV Januárját követő egészségtelen, szélsőséges és politikai áramlatok a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség munkájában is éreztették káros hatásukat. Ma — nem utolsósorban a CSSZBSZ vezetőinek áldozatkész munkája eredményeképpen — a szervezetek életében ismét fellendülés tapasztalható. Helyenként a tevékenység még sokrétűbb, változatosabb, mint azelőtt. Erről győződtem meg a CSSZBSZ rozsnyói járási bizottságán tett látogatásomkor. Felújítjuk és még jobban elmélyítjük baráti kapcsolatainkat, amelyek bennünket törvényszerűleg, érzelmileg és ésszerűségi szempontok alapján is a Szovjetunió nemzeteihez fűznek — olvasom többek közölt a járási bizottság tervében, amit beszélgetésünk kezdetekor Ján Polák, a járási vezetőség alelnöke adott a kezembe. A tervből azt is, hogy a járási bizottság az 1969-es év első felében fő feladataként a politikaiszervező tevékenységet jelölte meg. Hatékony munkával — az önkéntesség elvét tartva szem előtt — igyekeztek járási szervezetüket megerősíteni és számbelileg bővíteni. Az elért eredményeket véve alapul elmondhatjuk, hogy e fő feladatukat hiánytalanul teljesítették. Ezt igazolják az alelnök szavai: — Járásunkban jelenleg negyvenen felül van az aktívan dolgozó alapszervezetek száma. Folyamatosan továbbiak alakulnak, elsősorban az egyes üzemekben. A meglevő szervezetek taglétszáma állandóan növek•ü Eddig ismeretlen Garcia Lorca kéziratot fedeztek fel és hitelesítettek a mexikói szakemberek. Az Un viaja a la luna (Utazás a Holdra) filmforgatókönyv, amelyet 1929-ben írt — néhány óra alatt — a szürrealizmus hatása alatt álló költő. A forgatókönyvben nincsenek dialógusok, mert Lorca akkortájt csak a „látható színházban" hitt, és mélyen lebecsülte a szövegek hatását. * Londonban megjelentették azokat a beszédeket, amelyeket az irodalmi Nobel-díj nyertesei mondottak 1901 és 1967 között azokon az ünnepségeken, meszik. A gömörhorkai alapszervezetünk másfélszáznál több tagot számlál, és csak az elmúlt napokban tíz további egyént vettek fel soraikba. Ugyanígy megemlíthetném a feketelehotai, a rákosbányaí, a jolsvai és a további szervezeteinket. A POLITIKAI-SZERVEZŐ tevékenységen kívül nagy gondot fordítanak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére. A járás üzemel, szövetkezetei, iskolái és azok szovjet partnerei között szoros az együttműködés. A járásnak mint egésznek barátsági szerződése van a munkácsi körzettel. Ez ideig már több kölcsönös látogatásra került sor járási viszonylatban. A nyáron pedagógusküldöttség járt a Szovjetunióban. A járás szövetkezeteinek küldöttsége is ellátogatott már a munkácsi kerület szövetkezeteibe, a nőszövetség pedig a Kárpáton túli Terület testvérszervezetének baráti látogatását várja. Ugyanígy említhetjük a rozsnyói magyar kilencéves alapiskolát, amely már tíz éve tart fenn kapcsolatot a munkácsi Zalka Máté iskolával. Ezek a kapcsolatok a régi hagyományokon alapulnak, és nem szakadtak meg a szovjetellenes erők okozta legnehezebb napokban sem. Legújabban az üzemek is keresik a kapcsolatokat szovjet partnereikkel. így például a Jolsvai Magnezit Üzem és a Betléri Erdőgazdaság. A kölcsönös tapasztalat és eszmecsere pozitívan mutatkozik meg az üzemek termelésében. Ezenkívül távolabbi vidékek küldöttei is gyakran fordulnak meg a rozsnyói járás területén. A betléri nyári békeünnepélyen negyventagú grúz táncegyüttes lépett fel. A közelmúltban pedig az üzbég Komszomol művészegyüttese is járt a rozsnyói járásban. A CSSZBSZ rozsnyói járási bizottsága a hozzájuk ellátogató szovjet polgárokat és küldöttségeket közös összejövetelekre, beszélgetésekre, kérdezzfelelek estekre viszi el az egyes üzemek és falvak alapszervezeteibe. Ezen összejövetelekre azokat is meghívják, akik eddig nem tagjai a CSSZBSZ-nek. — Velük is meg akarjuk ismertetni szovjet szomszédaink életét, nézeteit és szokásait. A „kívülállókról" megfeledkezni, ez lenne a legnagyobb vétek. A meghívottak közül nem is egy éppen az ilyen összejövetelek és eszmecserék után kérte felvételét a CSSZBSZ tagjainak sorába — jegyzi meg az alelnök. A barátságot csak erősbíti a kölcsönös megértés, nyelvi problémamentesség. Ezt tudják a járási bízottság vezetői is. Ezért újították fel a Puskin-emlékversenyt, mégpedig nagy sikerrel. A helyi selejtezők után negyvenhatan vetélkedtek a járási döntőbe „a legjobb orosz nyelvű szavaló" címért. Emellett újjászervezik az orosz nyelvi klubokat, ahol a nyelvtanulás mellett az orosz irodalmat fogják propagálni eredetiben és fordításban. A JÁRÁSBAN forradalmi hagyományokra épül a két nemzet baráti együttműködése. — Nekünk — amint Ján Polák külön kiemelte — e hagyományok szellemében kell továbbfejleszteni együttműködésünket, Ez mindannyiunk közös ügye, amit jövőnk érdekében tudatosítanunk kell. EGRI FERENC A Grafikusok Klubjának harmadik kiállítása A Városi Képtárban a grafikai művészet klubba tömörült művelőinek lapjaival találkozunk ismét. Nyolc művész, nyolc egymástól eltérő, kialakult egyéniség. Mindannyian új horizontok keresői. Mindegyikük más szemmel nézi és látja a világot. S valamennyien máskjpp fogalmazzák meg elképzeléseiket, vetítik ki belső énjüket. Közöttük van Orest Dubay, a Képzőművészeti Főiskola tanára. Ö a látási csalódásokat kihasználható Optical Art, vagyis Op Art nyelvén szól. Müveinek vibráló hatású, tiszta szerkesztésű ornamentikáját nem metszi fába, sem linóleumba. Az üveglap alatti fehér alapra húzott egyenesek fölött elhelyezett, s ezeket metsző vékony, sötét lemezkék bonyolult csillagmintát képeznek, vagy sötétmag körül remegő sugárrendszert. Ezek egyike az oravai Tesla számára készült terv makettje, amelynek geometriai tisztasága kitűnő összhangban van a Tesla modern technikai jellegével. A fiatalabbak majdnem kivétel nélkül Vincent Hložník iskolájából kerültek ki. S ez azt jelenti, hogy fölényes mesterségbeli tudásukkal és művészi igényességükkel modern formaadás és kötetlen képzelet párosul. Jozef Baláž alakos kőrajzai között bonyolult felépítésű torzók és újhatású illusztrációk szerepelnek. Viera Bombová sötét alapú lapjaiból mély színek ragyognak föl. Finom vonalrltmusú, gazdag fantáziájú Emlékei mellett sorakoznak fel a V. Gergelová: Éjszaka a kertben. kicsinyek vidám kacagását kiváltó üdén mókás illusztrációi. Albin Brunovský dús ornamentális keretbe foglalja a Szép Itáliában nyert élményeinek költői átfogalmazását. Miroslav Cipár nem a széles skálájú grafikai nyelv kifejező eszközeit alkalmazza. Dekoratív hatású összeállítását változatos formájú, élénken színezett, lakkozott faelemekből ötletesen építette meg. Viera Gergelová poétikus tartalmú lapja: az Éjszaka a kertben, s a Madarak visszatérnek választékosan letompított szürkékkel, feketékkel, halványan csillanó ezüstökkel rögzített érzékeny művészi meglátások. Emil Sedlák brilliáns technikájú, szépen árnyalt, a fekete és fehér erős ellentétével operáló munkái erotikus kihangzásúak. Annál józanabbak Miloš Urbásek hűvösen kiszámított mértanias megoldású laojai. BÁRKÁNY JENŰNÉ Kulturális hírek lyeket a díjkiosztás alkalmából rendeztek. A leghálálkodóbb, leglojálistább szöveget Knut Hamsun mondta — és Thomas Mann, az ő szövegét azonban gyilkos iróniának minősíti a filológia. •ír -Ötórás filmet készítettek Mahatma Gandhi életéről születésének századik évfordulója alkalmából. A dokumentumfilm angol, német és hét indiai nyelvű változatban készült el. ú Emmanuele Riva, akit a Szerelmem, Hirosima és a Thérése Desqueyroux főszerepeiből ismerünk, Kareosi Kurahara japán—francia koprodukcióban készített filmjében, az 5000 kilométeres szafari-ban lépett ismét a közönség elé. •ír Miután az Observatore Rnmano, a Vatikán lapja erkölcstelennek nevezte Serge Gainsbourg és Jane Birkin egyik lemezét, a lemez háromnegyed millió példányban kelt el az európai piacokon. A reklám — reklám. ťr A prágai opera új rendezésben játssza Mozart Don jüanját. Ezen a színpadon volt különben az opera ősbemutatója is, 182 évvel ezelőtt. ami* Sartre drámája filmen Sartre „Fal" című elbeszélését filmen láttam. Cselekménye a spanyol polgárháborúban játszódik le. Arról szól, hogy három fiatalembert a fasiszták halálra ítélnek és bezárják őket egy cellába. Az egyik elítélt angol, a másik francia, a harmadik, a legfiatalabb spanyol. A filmben tehát három nyelven beszélnek és a pergő képek a fiatalok utolsó éjszakáját mutatja be. A legfiatalabb, aki 17 —18 éves lehet, állandóan ártatlanságát hangoztatja. Azt mondja, hogy összetévesztették hasonló nevű unokabátyjával, aki valóban harcolt a fasiszták ellen. De keserves panasza, tiltakozása mégsem hat rájuk. A frankoista hivatalnok-bírákon látni, hogy egy ember nem számít náluk. Mihelyt valakire a gyanú árnyéka esik, vége, a halál fia. A fiatal fiú belefárad ártatlansága hangoztatásába, és a pricssén elnyúlva a kétségbeeséstől és a kimerüléstől elalszik. Álmában néha felnyög, úgy tűnik, mintha ártatlanságáról szóló panaszát álmában is folytatná... A másik kettő ébren van, ritkán szólnak egymáshoz, ülnek, vagy járnak a cellában ... mint akiknek a szavakra már nincs idejük, inkább magukba merülve számadást csinálnak és úgy tűnik, eszükbe sem jut megbánni azt a tettüket, hogy fegyvert ragadtak a spanyol fasiszták ellen. Ez a magatartásuk abból is kiderül, hogy a belga származású orvossal — aki vigyáz rájuk nehogy az utolsó éjszakán elkövessenek valamit maguk • ellen, másrészt reméli, hogy az utolsó éjszakán ellágyulnak és vallani fognak — nem akarnak szóbaállni. A francia nyíltan a szemébe vágja, hogy neki egy fasisztával nincs semmi közölnivalója. Oly engesztelhetetlen benne a harag, a gyűlölet a fasiszta gyilkosokkal szemben, hogv, ételt sem fogad el a két fasiszta katonától — akik az utolsó éjjelen a cellában őrzik őket — bár halálosan éhes, ezt a tekintetén, amint mohón a kenyérre pillant, észlelni. — A másik, az angol elfogadja a kenyeret, de megbánást a fasisztákkal szemben tanúsított magatartásáért ő sem érez, inkább a fájdalom, a keserűség gyötri, hogy oly fiatalon kell msghalnia. A kegyetlen, minden reményt nélkülöző fájdalmat mind a három színész, kevés eszközzel ugyan, mégis remek játékkal juttatja érvényre. Egy-egy szögletes, suta mozdulat, vagy haragtól, keserűségtől, fájdalomtól izzó tekintet, szemrebbenés, egy-egy tétova lépés, mintha a cella vastag fala összefutna és úgy tűnik, mintha még szűkebb volna . .. Mindez együtt megrázó képet nyújtott a fiatalok lelkiállapotáról. De reménytelen, halálba Induló fájdalom is eltörpül ama tragikus helyzet mellett, amely e dráma során kialakul. Virradatkor ugyanis fegyveres katonák jönnek a halálra ítéltekért. Elviszik az ártatlan spanyol fiút, az angol fiatalembert is, aki a katonáktól elfogadta a kenyeret, csak a franciát nem viszik, egyedül hagyják a cellában. A franciáról tudják, hogy a legádázabbul gyűlöli őket, tudják, hogy az orvosnak megvetéssel a szemébe vágta a fasizmusát és hogy e halálos órában is ő a fasizmus legnagyobb ellensége. Azt is tudják róla, hogy a katonáktól nem fogadott el egy szelet kenyeret sem, holott nagyon éhes volt, de öntudata és lelkiismerete a kínzó éhségnél is nagyobb volt. Nos ezt a franciát, mint olyan valakit hagynak a cellában, hagynak még életben, akitől még valamit megtudhatnak. Még aznap munkába veszik, verik, pofozzák, de ő fölényesen és halálraszántan hallgat: társait el nem árulja. De később, a sok vallatás után hirtelen eszébe jut, ha annyira faggatják, kínozzák öt, akkor legalább annyi elégtételt szerez magának, hogy megdolgoztatja, megizzasztja őket. ötletét nyomban megvalósítja. A fasisztáknak elmondja, hogy harcostársai egy temetőben bujkálnak, kapásból a temetőt is megnevezi, utána lelki szemeivel szinte látja, amint a franco-katonák kivonulnak, körülkerítik a temetőt, minden sírt végigkutatnak, de egy lelket sem találnak ott. így látja és keservében mulat.. Sajnos, a valóságban nem így történt. A véletlen úgy hozta magával, hogy társai valóban abban a temetőben rejtőznek és a francoista gyilkosok rájuk találnak. Amikor a francia halálraítélt megtudja, hogy kiagyalt bemondása révén elvtársai fogságba estek, fájdalmába beleőrül. Ez a magva tulajdonképpen Sartre drámájának. Azt akarja vele mondani, hogy az ember sorsa gyakran ki van téve a vak véletlennek. Ez így igaz, mégis a film megtekintése után az ember úgy érzi, hogy Sartre drámája teljes fegyverzettel azokért száll síkra, akik az emberségért harcolnak és ezért az igazságért a halált is vállalják. A legdrágább könyv A Szajna-parti antikváriusok könyvei közt kutatva az egyik standon legnagyobb meglepetésemre Hitler Mein kampf francia nyelvű kiadását fedeztem fel. A könyv celofánba volt csomagolva, látni lehetett, hogy nagy gondot fordítottak épségére, sokkal nagyobb gondot, mint a háború idején. Az ára is méltó volt a csomagoláshoz. Nem kevesebb, mint negyven frankot kértek érte. Valóságos vagyont, a többi könyv árához viszonyítva. Baudelaire költe ményeiért 3 frankot kértek, a teljes Villonért 2,50-et, galzac Elveszett illúzlókjáért 6 frankot, Stendhal vaskos regényéért, a Pármai kolostorért pedig három frankot kértek. Viktor Hugó díszkötésű Nyomorultakjának mindössze 10 frank volt az ára, de a francia nyelvű, celofános Hitler-műért ennek többszörösét kérték. E szokatlan látványon és áron először felháborodtam és tehetetlenségemben néhány lépésnyi távolságról figyelni kezdtem a járókelőket, a vevőket, akik látható izgalommal tapogatják a Szajna-parti könyveket. Kíváncsi voltam, hogy ki fogja megvenni. Nagy örömömre azt tapasztaltam, hogy senki feléje sem néz, senki feléje sem nyúl. Ekkor hirtelen megvilágosodott az agyam és megértettem a könyv negyven frankos árát. Azóta is, ha arrafelé járok, első pillantásom arra a standra esik és arra a celofános műre, amely úgy néz ki, mint egy bebalzsamozott halott. És nem tagadom, két hete figyelem már e halott mű sorsát és őszintén örülök, hogy még a helyén van és nem akad rá vevő. A Rodin-múzeum Ahányszor Párizsba érkezem, ezt a múzeumot úgy látogatom meg, mint jámbor ember a templomot. Most is, amikor az Invalides téren jártam, benéztem a rue Varennesbe, ahol a 77. szám alatt székel a Rodin-múzeum. Arra gondoltam, legalább pár percre bekukkantok, megnézem a Calaisi polgárokat és a Gondolkodót az udvarban. Sajnos, nein sikerült. Délután tíz perccel öt óra előtt érkeztem a múzeum elé és az egyenruhás, köpcös őr már nem engedett be. Hiába kértem, hogy csak az udvart akarom pár percre megnézni, fölényes és közönyös tekintettel nemet intett. Bosszúságomban akkor arra gondoltam, hogy Rodin híres műve, A pokol kapuja sok figurája között ez az őr is bizonyára megkapta a méltó helyét. Más híján ezzel vigaszta- l> lódtam, mert biztosan tudom, • ha a kezébe nyomok öt frankot, a múzeum kapuja tágra I! nyílt volna előttem. X SZABÓ BÉLA