Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-04 / 259. szám, kedd

Gromiko nyilatkozata a laoszi helyzetről néhány Moszkva — Gromiko szovjet külügyminiszter nyilatkozatban fordult az 1962-es Laoszról szó­ló ganfi egyezményt aláírt ál­lamok kormányaihoz és ebben hangoztatja: a Szovjetunió kor­mánya elítéli az Egyesült Álla­mok Laoszban kifejtett tevé­kenységét és hangsúlyozza, hogy az egyre veszélyesebb helyzetért minden felelősség azokat terhe­li, akik a dél-kelet-ázsiai népek elleni agresszív háború új front­jának tényleges megteremtésé­ig juttatták a helyzetet. Gromiko komoly nyugtalan­ságát fejezi ki amiatt az ag­gasztó helyzet miatt, amely az ország belügyeibe való ameri­kai baavatkozás fokozása kö­vetkeztében alakult ki, vala­mint annak következtében, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői részt vesznek az e terüle­ten folyó hadműveletekben. Gromiko megállapítja, hogy ezek a cselekmények durván megsértik az 1962-ben kötött genfi egyezményeket, amelyek­kel az Egyesült Államok is egyetértett. „A laoszi háború kiszélesíté­se, a dél-vietnami fegyveres in­tervenció folytatásával egyide­jűleg tovább élezi a helyzetet és újabb akadályokat támaszt a vietnami politikai helyzet ren­dezésének és az indokínai béke helyreállításának útján. Az Egyesült Államok kormányának ez a magatartása nemcsak irreális, hanem veszélyes is" — szögezi le a nyilatkozat. KGST - tanácskozás az atomenergia békés felhasználásáról Moszkva — A KGST-nek az atomenergia békés felhasználá­sával foglalkozó állandó bizott­sága október 28-tól 30-ig tartotta meg soron kívüli ülésszakát. A bizottság a KGST 23. rend­kívüli ülésszakának és a végre­hajtó bizottság 41. ülésének ha­tározataitól vezettetve kidol­gozta és elfogadta az együtt­működés elmélyítésére és to­vábbi tökéletesítésére vonatko­zó komplex programot a reak­tortechnika és tudomány, az atomenergetika, a sugárzási fo­lyamat és berendezések, a nuk­leáris műszergyártás, az izotó­pok és a segítségükkel jelzett vegyületek területén. BÍRÁLJÁK INDIRA GANDHI POLITIKÁJÁT 0 j Delhi — Az Indiai Nemze­ti Kongresszus párt végrehajtó szervének, a kongresszusi mun­kabizottságnak jobboldali frak­ciója vasárnap négy határozat­ban támadta Indira Gandhi mi­niszterelnök politikáját. Indira Gandhi és párthívei bojkottál­ják a munkabizottságot, amely­nek 21 tagja közül 11 fordult szembe a kormányfővel. A munkacsoport jobboldali hangadói többek között azért támadták a kormányt, mert „meghívatta magát" a rabati iszlám csúcsértekezletre. Mint­hogy annak munkájában az in­diai küldöttség végül nem ve­hetett részt, állítólag csorba esett India nemzetközi tekinté­lyén. A jobboldali ellenzék sze­rint Gandhi asszony nem hajtja végre a kormánypárt szociális politikáját. A TUNÉZIAI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE Tunisz — A tunéziai belügy­minisztérium bejelentette, hogy a vasárnap lebonyolított válasz­tásokat Habib Burgiba elnök nyerte, aki ellenjelölt nélkül indult. Burgiba ezzel harmad­szor lett öt évre Tunézia elnö­ke. Ugyancsak megválasztották a 101 tagú nemzetgyűlést is, amelynek valamennyi tagja az ország egyetlen politikai párt­jához, a szocialista Desztur­párthoz tartozik. A részletes adatok szerint a szavazáson résztvett tunéziai ál­lampolgárok 99,76 százaléka Burgiba megválasztása mellett foglalt állást. Közzétették a forradalmi tanács névsorát Mogadishu — Szomáliában közzétették a Legfelsőbb Forra­dalmi Tanács névsorát. Mint is­meretes, a tanács a múlt hó­napban Sermarke elnök meg­gyilkolását követően került ha­talomra. A névsorban 25 név szerepel. A tanács elnöke Mo­hamed Sziad tábornok, alelnö­kei Korsel tábornok és Ainans­ce dandártábornok. A vezető testület munkáját egy polgári személyekből álló bizottság tá­mogatja, amely a hírügynöksé­gi jelentések szerint az átme­neti kormány funkcióját tölti be. MASZAJOSI HIRA japán külke­reskedelmi miniszter befejezte európai körútját, melynek so­rán Bulgáriába, Magyarország­ra, Lengyelországba és Cseh­szlovákiába látogatott. Megér­kezése után a tokiói repülőté­ren kijelentette, hogy vala­mennyi meglátogatott ország fejleszteni kívánja együttműkö­dését japánnal. JCURGE ALESSANDRI volt el­nök bejelentette, hogy a chilei jobboldal jelöltjeként akar fel­lépni a közeledő elnökválasz­táson. A kereszténydemokrata párt elnökjelöltje Radomiro Tö­rnie, a baloldalnak pedig öt je­löltje van, köztük a kommu­nista Pablo Neruda. MOBUTU, a Kongói Demokra­tikus Köztársaság elnöke há­romnapos hivatalos látogatásra Brüsszelbe érkezett. Az elnököt a kormány több tagja, köztük Adoula külügyminiszter kíséri. EGY CSEHSZLOVÁK repülő­gép tegnap Algériába szállítot­ta a Csehszlovák Vöröskereszt ajándékát a nemrég árvíz súj­totta terület lakosságának. A küldeményt az Algériai Vörös Félhold képviselői vették át. KUANG TUNG dél-kínai tar­tományban uránlelőhelyet fe­deztek fel. A Szing-Tao Ribao közlése szerint május óta több mint 10 000 ember dolgozik az új lelőhelyen. DACCA kelet-pakisztáni fővá­rosban a szombati zavargások során hét ember vesztette éle­tét és 70 megsebesült. A város­ban kijárási tilalmat rendeltek el. A SZÖULI bíróság egy kém­hálózatban való részvétel gya­nújával tegnap halálra ítélt há­rom személyt. Ez a kémhálózat állítólag Európában és Japán­ban kémkedett észak-koreai ha­tóságok megbízásából. ATHÉNBEN tegnap betiltot­ták az Acropolis és a Vima c. lap terjesztését. Ezeket a lapo­kat a rendőrség ellenségesek­nek minősítette. A SHELL konszern dolgozói szerint a biafrai fegyveres erők akciói veszélyeztetik a társaság nigériai tevékenységét. A biaf­rai csapatok több ízben megtá­madták a Shell hajóit és más berendezéseit. A TIME közlése szerint a leg­utóbbi közvéleménykutatás eredménye azt mutatja, hogy Edward Kennedy szenátor nép­szerűsége egyre csökken. ATHÉNBEN tegnap megkez­dődött egy 36 tagú csoport pe­re, melyet a katonai kormány elleni puccs előkészítésével vá­dolnak. HAMANI DIORI, a Niger Köz­társaság elnöke, szombaton hi­vatalos látogatásra Thaiföldre érkezett. BIZTATÓ KOMPROMISSZUM A „konferenciák városában" véget ért a leszerelési értekez­let nyári ülésszaka. A genfi ta­nácskozások homlokterében ez­úttal a tengerfenék demilitarí­zálásáról szóló szovjet—ameri­kai közös javaslat állott, ame­lyet hosszas vita és több kie­gészítés után elfogadtak a kül­döttségek, s az Egyesült Nem­zetek Szervezete közgyűlése elé terjesztenek. Nem lenne helyes, ha túlér­tékelnénk a tanácskozások eredményeit, viszont az a tény, hogy a két vezető nukleáris nagyhatalom között megállapo­dás jött létre a tengerfenék, — bár részleges — demilita­rizálásáról, bizonyos derűlátás­ra adhat okot, s további ered­ményes tárgyalások kiinduló­pontjává válhat. A jelenleg elfogadott tervezet lényegében kompromisszum. Is­meretes ugyanis, hogy a Szov­jetunió eredeti javaslatában a tengerfenék teljes demilitarizá­lásáról volt szó, míg a közös javaslat csupán az atomfegyve­rek és egyéb tömegpusztító esz­közök tárolásának a megtiltásá­ra szorítkozik. A javaslat lényege és fontos­sága csak akkor válik egészen világossá, ha legalább részben Ismerjük azt a veszélyt, amely­lyel a felfegyverzett tengerfe­nék fenyegeti az emberiség bé­kéjét. Nem titok ugyanis, hogy a mesterséges holdak segítségé­vel aránylag megbízhatóan el­lenőrizhető a szárazföld, tehát egy váratlan atomtámadás esé­lyei is jelentősen redukálódtak. Ezzel szemben a tengerek, ame­lyek földünk felszínének mint­egy kétharmadát borítják, felet­téb alkalmasak rejtett nukleá­ris támaszpontok, rakéta-kilövő­helyek létesítésére. A tengerfe­nék térségében már komolyabb problémákba ütközik az ellenőr­zés, hiszen a különböző rakéta­hordozó tengeralattjárók és egyéb berendezések szüntelenül változtathatják helyüket stb. Ez mindössze egyetlen szem­pont, amelynek ismeretében a tengerfenék atommentesítése a leszerelési intézkedések egyik valóban fontos láncszemévé vá­lik. Másrészt fontos azért, mert huzamosabb ideje ez az első, valóban konkrét lépés a fegy­verkezési hajsza megszüntetésé­re. Igaz ugyan, hogy a szerző­déstervezetnek még hosszú utat kell megtennie, amíg érvénybe lép. Tény viszont, hogy prece­densként szolgálhat a közeljö­vőre vonatkozóan, s egy egész sor hasonló megállapodás kö­vetheti. A vitás kérdés, illetve a konk­rét megállapodások kerékkötő­je az ellenőrzés kérdése. Jól em­lékszünk még a földalatti atom­robbantások betiltását célzó szovjet javaslat vitájára. Ekkor az Egyesült Államok a betiltás helyett inkább helyszíni ellen­őrzést javasolt. A mostani vitá­ban, úgy látszik, változott a „taktika". Mert ahogyan az el­lenőrzés nem ér semmit betiltás nélkül, legalább annyira tűnik értelmetlennek ennek fordított­ja. Mint ahogyan az az érv sem állja meg a helyét, mely sze­rint a tengerfenék teljes fegy­vermentesítése zavarólag hat­na, mert akadályozná a tenger­alattjárók elhárítására tervezett berendezések kiépítését. Felte­hetjük tehát a kérdést: vajon miért kell különböző tengeralat­ti elhárító rendszerek kiépíté­sébe milliárdokat ölni, ha egy­szer demilitarizáljuk a tenger­fenéket? ... Ezek a kérdések tehát még tisztázásra várnak. A közeljövő­ben remélhetőleg erre is sor kerül. S nemcsak a tengerfenék, hanem egész földünk mentes lesz a tömegpusztító fegyverek­től. B. P. I. Előkészületek az Apollo-12 felbocsátására Kennedy-fok — Alan Beán, Charles Conrad és Richard Gor­don, az Apollo—12 űrutasai megkezdték az előkészületek újabb szakaszát. Az előzetes tervek szerint az űrhajósok no­vember 19-én lépnek a Holdra és 32 órát töltenek ott. A három űrhajós különböző kiképzésen vett részt, közben több ezer mérnök és szakember ellenőrzi a rakétarendszert és a többi berendezést. A NASA szó­vivője szerint az eddigi ellen­őrzések során nem találtak hi­bát. A Morning Star bírálja a kormányt London — A Morning Star terjedelmes cikkben foglalkozik az európai biztonsági értekez­lettel, és ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, itt az ideje, hogy a munkáspárti kormány hozzá­járuljon az európai feszültség enyhítéséhez. Szerződést kell kötni az európai biztonság és együttműködés megoldására — A parlament jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amelyet az Osztrák Néppárt (ÖVP) terjesz­tett elő az Osztrák Iparirányí­tó Társaság (ÖIGj ún. reform­jára. Az ÖVP, valamint a nagy­iparosok szövetségében levő su­galmazóik ezáltal lényegében elérték azt, amit már régen akartak. Az ÖVP és a nagytőke ugyanis az ÖIG-ét használja fel eszközként, hogy fennhatósá­got gyakorolhasson az államo­sított Ipar felett. A szocialista párti vezetőség először lemondott arról a felté­telről, amelyet a kommunisták, majd pedig maga a Szocialista Párt is követelt, vagyis arról, hogy a parlamentnek kétharma­dos többséggel kell jóváhagynia az államosított vállalatok eladá­sát, sőt később még arról a kö­vetelésről is lemondott, hogy ehhez a jóváhagyáshoz a par­lament íőbizottságának kéthar­mados többsége szükséges. Benyának, a szakszervezeti szövetség vezetőjének azzal a hazugsággal, hogy az ÖIG-ről szóló törvény állítólag biztosít­ja a parlamenti ellenőrzést, si­került az államosított vállalatok üzemi tanácsainak értekezletén a résztvevők többségét rávennie arra, hogy bár az értekezlet ál­lást foglalt az ÖIG-törvény el­len, ugyanakkor lemondott a tömegakciókról, főként sztráj­kok meghirdetéséről. A kommu­nisták előző határozataik értel­mében ezen a konferencián is követelték alkotmányos elisme­rését annak, hogy az államosí­tott vállalatok a köztársaság tulajdonát alkotják, és e válla­latok munkásai, valamint alkal­mazottal számára aktív beleszó­lási jogot kell biztosítani. Kö­vetelték továbbá az ÖIG és az államosított vállalatok vezető FRANZ KUNÉRT BÉCSI LEVELE A munkásosztály veresége ­a szocialista párt állásaiból az államosítás vala­mennyi ellenzőjének az eltávo­lítását. A szocialista párti szak­szervezeti vezetők azonban meg­akadályozták e javaslat szava­zásra bocsátását. Közönséges csalás, amikor a Szocialista Párt sikerről beszéi. Hisz csupán álgarancia, hamis és értéktelen kompromisszum az, hogy a most jóváhagyott tör­vény olyan rendelkezést tartal­maz, amelynek értelmében az államosított üzemek eladása (il­letve a részvények több mint 49 százalékának az eladása j a fő­bizottság egyszerű többségének és az ÖIG kétharmados többsé­gének jóváhagyásától függ. Már önmagában az, hogy az államosított vállalatok részvé­nyeinek 49 százalékát akadály­talanul el lehet adni bel- és külföldi tőkéseknek, nagy ha­talmat ad a tőkések kezébe. Hisz az osztrák részvénytársasá­gi törvény értelmében már a részvények 25 százalékának tu­lajdona is ún. záró kisebbséget alkot, ami annyit jelent, hogy a többség határozatainak valóra­váltását a kisebbség megakadá­lyozhatja, ha a részvénytőkének a 25 százalékát kezében tartja. Ehhez járul még az is, hogy az ÖIG vezetősége az államosított vállalatokat olyan új részvény­társaságokká egyesítheti, ame­lyekben a külföldi töke van többségben, amint ez nemrégen történt a villamosiparban a Siemens nyugatnémet konszern­nel kötött szerződés útján. Az ÖIG azokat a vállalatokat, ame­lyeknek gazdálkodását szánt­szándékkal tönkretette, nem ki­fizetődőnek nyilváníthatja, hogy azután bezárja vagy más válla­latokkal egyesítse őket. A Szocialista Párt vezetősége, elsősorban Kreisky, a párt elnö­ke most azt állítja, hogy a Szo­cialista Pártnak az utóbbi évek­ben a tartományi választásokon elért állandó sikere feljogosít arra a reményre, hogy az 1970 március elsején sorra kerülő parlamenti választásokon az Osztrák Néppárttal szemben a Szocialista Párt szerzi meg a többséget. Az október 19-i tartományi választások után azonban füstbe ment ez a remény. Ugyanis a Szocialista Párt csak igen ke­vés szavazattöbbséget ért el. Méltán mondhatjuk tehát, csak­nem kizárt dolog, hogy a Szo­cialista Párt győzelmet arasson a küszöbön álló parlamenti vá­lasztásokon. Ez annyit jelent, hogy az ÖIG-törvény hatályban marad mindazzal a veszéllyel szemben, amely emiatt az államosított ipart és ennek folytán Ausztria gazdasági és politikai önállósá­gát, valamint függetlenségét fenyegeti. Joggal állapította meg a Volksstimme, hogy a Szocialista Párt politikája lehe­tővé teszi az Osztrák Néppárt erősödését és ezáltal a jobbol­dali erők pozícióinak megszi­lárdulását az országban. Az Osztrák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága az ÖIG-tör­vény parlamenti jóváhagyásával kapcsolatos nyilatkozatában le­szögezi: „A munkásosztály e veresége után feladatunknak tartjuk, hogy még jobban szembeszáll­junk a külföldi, főként a nyu-' gatnémet tőke behatolásával. Feladatunk a munkásoknak és az alkalmazottaknak megma­gyarázni, milyen következmé­nyekkel sújtja Ausztriát az a politika, melyet az Osztrák Néppárt aktívan folytat és ame­lyet a szocialista párti vezető­ség eltűr. Felszólítjuk a munká­sokat és az alkalmazottakat, minden alkalommal védekezze­nek az ellen, ha az ÖIG bel­vagy külföldi tőkések kezére akar fátszani államosított vál­lalatokat. Ez a harc nemcsak az ö érdekeit szolgálja, hanem egyben Ausztria függetlenségé­nek és semlegességének biztosí­tását is." írja a lap. A szerződés kereté­ben Nyugat-Németországnak le kell mondania az erőszákról, s köteleznie kell magát, hogy el­ismeri az európai országok szu­verenitását és területi egységét. Nagy-Britannia nyíltan meg kell hogy mondja Nyugat-Németor­szágnak: nincs ellenvetése Len­gyelország nyugati határának elismerésével kapcsolatban, a kormány azonban május óta hallgat erről a kérdésről. A gyümölcsök gyógyhatása 1956-ban az uráli erdőgazda­sági intézetben laboratóriumot létesítettek, melyben a gyógy­hatású aktív biológiai anyago­kat tanulmányozzák. A labora­tórium dolgozói gyümölcsök vegyi összetételét és gyógyha­tását elemzik. Nagy érdeklődést váltott ki, amikor megállapítot­ták, hogy a meggy és a berke­nye amigdalint tartalmaz. Ez az anyag megerősíti az idegrend­szert és megelőzi a szívbeteg­ségeket. A moldovai tudósok több gyümölcsfajtában többek között a berkenyében és a fe­keteribtzliben K-vitamínt talál-, tak, amely megakadályozza a belső vérzést. Az orvosok tudják, hogy a borbolyában tálálható alkaloi­dok akadályozzák a májban a sóterakodást. Eddig azonban csak a növények gyökerét hasz­nálták gyógyszerül, míg most rájöttek hogy a borbolya gyü­mölcse is berberberint tartalmaz. A fügében, narancsban és cit­romban a rákos daganatokat megakadályozó kumarint talál­ták. Az intézet kertjében kísérlet­képpen különböző növényeket és gyümölcsfákat ültettek. A kertben berkenye, borbolya, citrom, bagita és más fajta gyü­mölcs terem. {NovosztyiJ

Next

/
Thumbnails
Contents