Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)
1969-11-26 / 278. szám, szerda
A közigazgatás megjavítása érdekében A Szlovák Szocialista Köztársaságban az utóbbi időben nagyon sok minden történt a köz igazgatás megjavítása érdekében. A legnagyobb lépést kétségkívül a kerületi nemzeti bizottságok megszüntetése, vagyis a kétfokozatú irányítás bevezetése jelentette, melyre július 1-én került sor. Mindezt alapos mérlegelés, az érvek és ellenérvek egymással .szembehelyezése előzte meg. A kétfokozatú irányítás bevezetésének azonban továbbra is akadtak ellenzői, nem mindenki bízóit a közigazgatás átszervezésének sikerében. Ez a lépés azonban a föderáció következtében elkerülhetetlen volt, ugyanakkor — ma már nem kétséges — szerencsésnek bizonyult. Sőt, egyre világosabbá vált, hogy az időközben létrehozott körzeti hivatalok is megállják helyüket a gyakorlatban. Mindez világosan kiderült azon a kétnapos szlovákiai értekezleten is, melyet az SZSZK kormánya rendezett meg a múlt héten Pozsonyban a szlovákiai jnb-elnökök számára. Dr. P. Colotka miniszterelnök beszámolója is hangsúlyozta, hogy ma már felesleges lenne arról vitázni, vajon szükséges és helyes volt-e a közigazgatás átszervezése, ehhez ugyanis nem férhet kétség. E helyett szükségesnek mutatkozik az eddigi tapasztalatok leszűrése, a még meglevő fogyatékosságok feltárása. A fogyatékosságok köziil Colotka elvtárs egyebek közöt megemlítette, hogy a nemzeti bizottságok munkájában még mindig fellelhető bizonyos formalizmus és károsnak minősítette egyes funkcionáriusok túlságosan „óvatos" magatartását is. Az se helyes, hogy némely nemzeti bizottságon saját fogyatékosságaikat a volt knb-k hatáskörének hibás elosztásával magyarázzák. A beszámoló és az egyes felszólalások egyaránt kiemelték, hogy a közigazgatás kétfokozatú rendszere megköveteli a központi végrehajtó szervek és a járási neinzoti bizottságok közti kapcsolat elmélyítését. Azt is hangsúlyozta az értekezlet, hogy „intenzívebben kell folytatni a helyi és városi nemzeti bizottságok körzeti hivatalainak megalakítását, rugalmasan fel kell számolni munkájuk gyenge pontjait" Eddig 129 körze ti hivatal létesUlt. A hivatalok legnagyobb előnye, hogy szakszerűen és az eddiginél lényegesen gyorsabban intézik az állampolgárok ügyeit. Ezl elsősorban a hivatalok szakosítása teszi lehetővé. Ugyanakkor a választott szervek megszabadultak sok olyan teendőtől, melyet eddig végezniük kellett. Colotka elvtárs rámutatott, hogy a jövő év elején fogják leszűrni a körzeti hivatalok kísérleti működésének tapasztalatait, és az első félév végén az SZNT elé terjesztik az illetékes törvényjavaslatot. Közben egész Szlovákia területén kiépítik a körzeti hivatalokat. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nem lenne helyes túlságosan hosszúra nyújtani a kísérleti időszakot. Itt jegyezzük meg, hogy a szlovákiai járások közül, már csak a Pozsony-vidéke járás területén nincs körzeti hivatal. Az értekezleten résztvevő jnb-elnökök igen nagyra értékelték a tapasztalatcserét, melynek további munkájukban nagy hasznát veszik. Ennek valamennyien örülhetünk, hiszen a nemzeti bizottságok munkájának tökéletesítése elsősorban az állampolgárok érdekeit szolgálja. FÜLÖP IMRE Költ litiku o es pontiKus BESZÉLGETÉS VOJTECH MiHÁLIKKAL, A NEMZETEK K AMA RAJA ELNÖKÉVEL Európa egyik legnagyobb útkereszteződése Autósztráda Szlovákiában Az SZNT Közlekedés- és Úthálózati Bizottsága a közelmúltban a szlovákiai autósztrádaépítés távlati problémáival foglalkozott. A megvitatott tervek szerint Szlovákiában 1990-ig körülbelül 650 km hosszú autósztrádát építenek. Az új út a csehországi úthálózat csatlakozási pontjaitól vezet Malackyn át Bratislavába, a fővárosból pedig a Vág mentén Ziltnára, Liptóba, a Szepességbe, KeletSzlovákiába, egészen a Szovjetunió határáig. Az eredeti tervek szerint az út Mtolsó szakasza Eperjesen és Vranovon át vezetett volna a szovjet határhoz, de a bizottság gazdasági és külkereskedelmi szempontok figyelembevételével azt javasolta az Illetékes minisztériumnak, hogy az út kösse össze Kassát Tiszacsernyővel. A Malacky— Lamač közti szakaszt már 1969 áprilisában kezdték építeni, de az eredmények, sajnos, nem nagyon kielégítőek. Több módosításra van szükség, ha el akarjuk érni az építés megkívánt ütemét és minőségét. A tervek szerint a szlovákiai autósztrádák építésében felhasználjuk az európai tapasztalatokat. Nélkülözhetetlen a bevált külföldi gépek behozatala, s számítanak néhány gépi berendezés szabadalmának a megvételére. Az építkezés korszerű jellege megköveteli a munkaerők legelőnyösebb szerkezeti összetételét, ezért biztosítani kell a képesített dolgozókat, elsősorban autószerelőa ket, gépkocsivezetőket és gépkezelőket. A feltételezett előrehaladás kb. napi 1 kilométer, .„q A külföldi tapasztalatok szerint ' a felvonulási létesítményeket 27. lakókocsikkal kell megoldani és ezzel biztosítani az építke5 zés technológiai igényeinek rugalmasan megfelelő mozgásképességét. Természetesen ezek a sajátosságok kedvezően befolyásolják a bérek alakulását. Az útépítés munkafolyamata, technológiája és a gépek jó kihasználása megköveteli a 30— 50 kilométeres munkaszakaszok létesítését. Mivel azonban a szlovákiai úthálózat tagoltsága kedvező, egy-egy szakaszt a munka befejezése után azonnal átadhatnak a forgalomnak. (Például: Malacky—Bratislava, Bratislava—Szenc, Trnava—Pöstyén stb.). Az egész útvonal, sőt egész Európa egyik legnehezebb szakasza a beépített és erősen tagolt bratislavai szakasz, ahol — az eddigi mérlegelések szerint — szintkiegyenlítő szakaszt és két Dunahídat kell építeni. Ezen az útszakaszon a nehézségeket rugalmasan kell megoldani. mert éppen Bratislava alatt épül ki 1975-ig egy hálózati háromszög, Európa egyik legnagyobb útkereszteződése. Ez köti majd össze Budapestet, Bécset és Bratislavát és így a hazai úthálózat csatlakozik az európai úthálózathoz:. A csomópont nemzetközi jelentősége, hogy hazánk ezáltal tranzitó területté válik. Elhangzott több olyan vélemény is, hogy az építkezés időtartama nagyon igényes. Ha figyelembe vesszük hogy az NSZK-ban, ahol jelenleg a leggyorsabb az útépítés üteme, a tervelőkészítés és kivitelezés hat évig tart, akkor a 650 kilométeres hazai szakasz építésének két évtizedes tervidejével elégedettek lehetünk. Végül hangsúlyozni kell, hogy a szlovák autósztráda jelentőségét nemcsak nemzetközi szempontból és a motorosok szempontjából kell értékelni, hanem tudni kell, hogy rendkívül kedvezően befolyásolja az ipar, a közlekedés, a kereskedelem és az egész népgazdaság fejlődését is. — čm— Évien Erban, a Szövetségi Gyűlés elnökségének a tagja, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának az elnöke a Nemzetek Kamarájának plénumán a Szövetségi Gyűlés elnökségébe történő kiegészítő választások alkalmával ez év október 15-én ezekkel a szavakkal jellemezte a Nemzetek Kamarája mai elnökét, Vojtech Mihálik állami díjas, érdemes művészt: „Arra törekedtünk, hogy a Nemzetek Kamarájának az élére ismét olyan személyiség kerüljön, aki politikai állásfoglalásával, kultúrájával és a közéletben szerzett gazdag tapasztalataival biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a Nemzetek Kamarája a jövőben is lényegesen hozzájárul államunk továbbfejlesztéséhez. Vojtech Mihálik felelősségteljes tisztségét mindössze néhány hete gyakorolja. Prágában lakik már, de Bratislavából még nem költözött el. — Ezzel a gondolattal egyelőre nem foglalkozom — mondja —, tudja, a család miatt... O De maradjunk egyelőre a mánál. Milyen érzésekkel jött Prágába, s megszokta már új munkakörét? — Azelőtt is gyakran jártam a fővárosban. Az ötvenes években pedig — katonáskodásom idején, vagy amikor a katonai lap szerkesztőségében dolgoztam — állandóan itt tartózkodtam, úgyhogy volt elég alkalmam megismerni és megszeretni Prágát. Oj munkakörömet mindössze néhány hete töltöm be, tehát még nem szokhattam meg. Ám azt hiszem, ennek később sem volna szabad bekövetkeznie, mert a megszokás szerintem bizonyos közönyt, egyhangúságot jelent, ami végül is a félvállról végzett, beidegződött, gépies munkához vezet. Ezt pedig nem szeretném. Nem konkrét elképzelések nélkül vállaltam el tisztségemet — főleg azért, hogy, mint kommunista, aktívan támogathassam a párt politikáját —, dolgozni akarok. Mégpedig nem puszta szavakkal, hanem tettekkel. Emellett az irodalmi munkára is szeretnék időt szakítani ... # Mi lesz a legsürgősebb teendője? — A Szövetségi Gyűlés elptt elvi kérdések tornyosulnak, amelyekre az elmúlt hónapok csak részben adtak választ. A legfontosabb azonban, hogy felelősségünk teljes tudatában a CSKP politikáját, a szeptemberi plénum határozatait támogassuk. Am a közelmúlt eseményeinek megismétlődését, a válságot megakadályozó intézkedések és a pozitív feladatok megoldását lehetővé tevő feltételek megteremtése nemcsak a kommunisták ügye. Az eredmények elképzelhetetlenek a nép és az ország, Valamenynyiiink érdeklődése, aktív segítsége nélkül. Ezen a téren különösen a népképviseleti szervek tevékeny közreműködését tartom fontosnak. Tisztségemben, mely a köztársaság államjogi rendezéséből következik, olyan légkör megteremtésére törekszem, hogy az a nemzetek és a nemzetiségek közötti bensőséges megértést tijkrözze. # Milyen módon igyekszik ezt megvalósítani? — Népeink olyan politikát várnak tőlünk, mely a fasizmus elleni nemzeti felszabadító harcok hagyományainak a nyomdokában, a hazai és a külföldi reakció elleni hagyományos harc szellemében szilárdan kitart a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fenntartott barátságunk és szövetségünk mellett. Az ehhez a politikához és problémáink megoldásához vezető reális utat nemcsak a Szövetségi Gyűlés és elnöksége, valamint a két kamara és bizottságaik munkamódszereiben látom, hanem szerveink együttműködésének mérvében is. % Mely feladatokat tartja pillanatnyilag a legsürgősebbeknek? — Állandóan időszerű törvényhozói és ellenőrző tevékenységünk, melyet feltétlenül a kezdeményezésnek kell jellemeznie. Helyesebbnek tartom azonban, ha először külpolitikai feladatainkról szólok. Amint ismeretes, tavaly a szocialista országokkal parlamenVOJTECH • MIHÁLIK ti együttműködésünk is megszakadt. A Szövetségi Gyűlésben bekövetkezett változások óta ezeknek a hibáknak a helyrehozásán fáradozunk. Küldöttségeink december első felében a Szovjetuniót, a jövő évben pedig a Magyar, a Bolgár és a Lengyel Népköztársaságot keresik fel. Mongóliába valamivel később megyünk. Ugyanakkor a külföldi parlamenti küldöttségek látogatásaira is felkészülünk. Kapcsolataink újrafelvétele és sikeres együttműködésünk a szocialista országokkal ugyanis elképzelhetetlen e gyakori megbeszélések és tanácskozások nélkül. Nem kevésbé fontos feladatnak tartjuk belső problémáink mielőbbi megoldását. Konkrétabban kifejezve, tekintettel az utóbbi hónapokban mutatkozó kiesésre, számos törvénytervezet, a többek között pl. az 1970. évi szövetségi költségvetési javaslat vár még ebben az évben megtárgyalásra, illetve jóváhagyásra. A kormány a napokban terjeszti őket a Szövetségi Gyűlés elé. A káderkérdések megoldása is sürgős. Problémáink mind a CSNTben, mind az SZNT-ben politikai jellegűek. A legsürgősebb a jobboldali elemeknek a Szövetségi Gyűlés alkotmánytörvénye alapján történő elszigetelése. 0 Milyenek a tapasztalatok a köztársaság államjogi rendezésével kapcsolatban? — A föderáció — véleményem szerint — alapjában véve sikerült. Csupán bizonyos problémák várnak még megoldásra, különösen gazdasági téren. Mindenekelőtt azonban a központi irányítási rendszert kell megszilárdítani, inert bizonyos ügyek a hatékonyabb megoldás érdekében központi irányítást igényelnek. Ugyanakkor azonban a nemzeti köztársaságoknak az alkotmánytörvényben biztosított alapvető jogai sem sérthotők meg. 0 Mikor készül el a nemzetiségi törvény? — A nemzetiségekre vonatkozó politikai elveket a legfőbb pártszervek határozataiból kiindulva a 144/68. számú alkotmánytörvény fekteti le. Ám ez csupán kerettörvény, amely — hogy úgy mondjam — útmutatóul szolgál a tulajdonképpeni, részletekbe bocsátkozó nemzetiségi törvény kidolgozásához. Ez a CSNT és az SZNT kebelében az erre a célra létesített bizottságok feladata. Nem tudom, mi az oka annak, hogy a bizottságok még sem a Cseh, sem a Szlovák Szocialista Köztársaságban nem készültek el munkájukkal, holott ezeket a törvényeket — úgy tudom — a Szövetségi Gyűlésnek még ebben az évben kellene jóváhagynia. % Mi a véleménye a hazánkban élő nemzetiségek helyzetéről? — Tárgyilagosan megítélve a dolgokat, azt hiszem, hogy nemzetiségi politikánk az elmúlt években sem volt a legrosszabb. Tudvalevő, hogy az államalkotó nemzetek és a nemzetiségek között nem mégy ritkaságszámba bizonyos feszültség, mert a nemzetek integrációs kísérleteit a gyengébb szerepét betöltő nemzetiségek magukra nézve rendszerint hátrányosaknak szokták tartani. Ezzel magyarázható, hogy nemcsak nálunk, hanem szerte a világon olyan probléma a nemzetiségi kérdés, mely torzsalkodásokra és eltgedetlenségre szolgáltat okot. # Csakhogy ne felejtsünk el különbséget tenni a szocialista és a kapitalista államok különböző érdekei között. A szocialista országokban uralkodó szellemet az egyenjogúság jellemzi. A nemzetiségek természetesen otthon érzik magukat azon a földön, ahol születtek, ahol az államalkotó nemzetekhez hasonlóan dolgoznak, adót fizetnek, vagyis ahol élnek: Érthető tehát, hogy ha pl. a magyar nemzetiségű polgároknak azonos kötelességeik vannak az államalkotó nemzetekkel, akkor méltán követelhetnek azonos jogokat is. — Ezzel teljesen egyetértek* A szocialista társadalmi rendszer legfőbb célja a viszályok megelőzése. Ezért nem elégszik meg azzal, hogy tudomásul veszi az adott helyzetet, hanem a problémák megoldása érdekében megkeresi és megtalálja a közös járható utat. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk Lenin állandóan — tehát ebben az esetben is — időszerű gondolatát, mely szerint legyen az erősebb nagyvonalú, engedjen a 'gyengébbnek. Ehhez az elvhez tartjuk magunkat mi is nemzetiségi politikánkban. Nem akadályozzuk meg, sőt ellenkezőleg, lehetővé tesszük a fiataloknak, hogy kiélhessék magukat anyanyelvükben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy saját érdekükben ne tanulják meg a cseh vagy a szlovák nyelvet, melyre lépten-nyomon, bárhol is dolgoznak majd az országban, szükségük lesz. Sokan, sajnos, még mindig nem értették meg, hogy enélkül nem érvényesülhetnek az életben. Tapasztalatból tudom, hogy a magyarlakta vidékeken különösen az értelmiség — nem nézi jó szemmel járása iparosítását. Ahelyett, hogy örülne a gazdasági élet fellendítésének, azzal az ürüggyel élve, hogy a vidék elveszítené eddigi jellegét, a valóságban azonban az elnemzetietlenítéstől tart, attól, hogy a szlovák lakosság odaköltözésével kénytelen lesz vele elvegyülni. Annak idején szinte hihetetlen volt számunkra a vágsellyeiek erélyes tiltakozása a Duslo felépítése ellen. Érthetetlen módon nem népgazdaságunk érdekeit s ezzel életszínvonaluk emelkedését viselték a szívükön, hanem inkább anyanyelvük tisztaságát féltették. Ezt a helytelen felfogást minden értelmes embernek el kell ítélnie, mert anyanyelve, vagy nemzetisége miatt senkit sem szabad megkülönböztetnünk. Mit szólnának magyar nemzetiségű polgáraink ahhoz, ha a szlovákok tiltakoznának ellenük hasonlóképpen? Vagy, ami ugyanaz: mi volna, ha a szlovákok igyekeznének megakadályozni a cseh szakembereket és technikusokat abban, hogy a Kelet-szlovákiai Vasműben vállaljanak munkát? Ezeknek a megkülönböztetéseknek és torzsalkodásoknak békéS együttélésünk érdekében egvszer s mindenkorra véget kell vetnünk, valamennyiünk megelégedésére! O Utolsó kérdésünk: Mit üzen magyar nemzetiségű lakosainknak? — Szívélyesen üdvözlöm és arra kérem őket, legyenek belátással és türelemmel. Meg kell és meg fdgunk egyezni. Ez valamennyiünk céljai KARDOS MARTA