Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-23 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

MINDENRŐL A gyümölcsösök és konyhakertek őszi meszezése A növények fejlődésük folyamán nagyrészt talajból veszik fel azokat a tápanyagokat, amelyek sejtjeik és egész szervezetük felépítéséhez szükségesek. A nitrogén, a foszfor, és a kálium a legszükségesebb tápanyagok, azonban ezeken kívül még sokféle nyomelemet igényelnek egészséges fejlődésükhöz. Ezúttal elsősorban a mész szerepéről szeretnénk szólni. A termőföld mésztartalma a talajtermékeuység fenntartásának alapvelő feltétele. Mészhiány esetén a talaj szerkezete rohamosan leromlik, amit a növények fejlődésében is észre lehet venni. A mészhiány a gyökéren és a hajtás tenyészcsúcsán gyors elhalást okoz. A savanyú talajok mészhlányosak. Az ilyen talajon termesztett növények betegségeit, hiánytüneteit, illetve fogyatékos fejlődését vagy meddőségüket nemcsak a mészhiány okozza, hanem egyéb olyan tényezők is, amelyek a talaj mészhiánya következtében jutnak érvényre. Például a kötött savanyú talajban az alumínium vagy más különböző nehézfém-ionok szabadulnak fel. Ha ezek nagyobb mennyiségben a növénybe kerülnek, vasklorőzist vagy egyéb mérgezési tüneteket idézhetnek elő. Ezen kívül a talaj elsavanyodása rontja a talaj szerkezetét, tiimüttségét, iszapodást idéz elő, amely a hajtások és a gyökérzet fejlődését gátolja. A savanyú talajban csökken a baktériiimtevékenység is és ez zel együtt a szerves kötésű tápanyagok elsavanyodása sem töké letes. A mezőgazdaságilag hasznosított területeink mésztrágyázása — így a háztáji kerteké is — az elmondottakból következtetve okvetlenül fontos. Mint ismeretes a gyümölcsfák közül nagyobb mészigényűek a csonthéjasok (szilva, cseresznye, meggy, őszibarack, kajszibarack) és a héjas gyümölcsűek (dió. mogyoró). A csonthéjas telepítések termő gyümölcseinek közepes termése is kb. 400 kg meszet használ el a talajból hektáronként. Hiánya mézgásodást idéz elő és növeli a rákosodási hajlamot. Konyhakerti növényeink közül nagyobb inészmennyiséget hasznosítanak a káposztafélék (képaszta, karfiol, karalábé), valamint a hüvelyesek: borsó, bab stb. A paradicsom, a sárgarépa és a spárga is mészigényes növény. Általában a konyhakerti növények érzékenyen reagálnak a talaj mésztartalmúra, jobban mint a szántóföldi növények. A gyümülcsészetekbun, kertészetekben és háztáji kertekben egyre nagyabb teret hódít az öntözéses gazdálkodás, ennek következtében azonban a talaj mészmennyiségének egy része az altalajba kerül. A talajszerkezet romlásának megakadályozása céljából a talaj rendszeres meszezése nélkülözhetetlen. A gyümölcs és zöldségtermesztésre hasznosított földet — főként a már megnevezett növények esetében — a vetésforgó ciklusának idején egyszer kell meszeznünk, a gyümölcsösök talaját pedig 5—

B évenként. Legjobb kél szervestrágyázás (istálló- vagy komposzttrágya) közötti időszakban. Ilyenkor hektáronként ajánlatos 25—3D mázsa meszet egyszerre bedolgozni a talajba. Erre leg alkalmasabb az őrölt mészliszt, megfelel azonban az oltott mész és a cukorgyári mésziszap is. Legjobb -ezt a müveletet elvégezni ősszel, a fák lombhullását követő időszakban vagy kora tavaszszal, a fák mechanikai tisztítása és metszése után. Meszezéssel — főként ősz idejšn — eredményesen írtjuk a talajba húzódó kórokozókat, azok lárváit, a gombák áttelelő spóráit. Az újunuan telepített gyümölcsösök esetében elég csak a fa sorok sávját ineszezni a korona szélességében. Az idősebb, termő gyümölcsösökben, amikor a lombkorona majdnem összeér, az egész földterületet meszezziik meg. Helytelen elképzelés, hogy a fa tövébe juttatott mész hasznos lehet. Ismeretes, hogy csak a hajszálgyökerek tudják felvenni a talajból a vízben és a savakban oldott tapanyagot, márpedig a legtöbb ilyen gyökér a korona csurgójában helyezkedik el. Összegezve az elmondottakai, kijelenthetjük: a mész nemcsak mint tápanyag, hanem mint fontos növényfiziológiai folyama tok katalizátora is szerepel, azért ne feledkezzünk meg rendszeres pótlásáról sein. JUHÁSZ ÁRPÁD 100 éves a műtrágyázás története Mindenki előtt Ismeretes, hogy szerves (organikus), valamint szervetlen (anorganikus) trágyázás nélkül talajerő fenntartásáról, belterjes gazdálkodásról beszélni sem lebet. Az istálló-, valamint a műtrágyázás szükségességéről, hiányáról napról napra írnak nemcsak a szak-, hanem a napilapok is. Kevesen tudják azonban, hogy a műtrágyázásnak hazánkban több mint 100 éves múltja, tradíciója van. Száztizenbat évvel ezelőtt a magyar Korizmits László „Me zel gazdaság" című könyvében a következőkel írja: „A műtrágyázásnak hazánkban csak jövője van, jelene, 111. múltja még nemigen lehet. Érdemes megemlíteni, hogy már ekkor — Anglia példájára — egyes gazdaságban Itt-ott alkalmazni kezdték a csontliszt, az olaj pogácsapor, a guanó, a fa, a tőzeg, a barna- és a kőszénhamuval, a vérrel, az emberi ürülékkel (fekália) való trágyázást. Csontlisztgyár feiépí tése érdekében már 1850-ben szólaltak fel a szakemberek. A diószegi és a nyitrai cukorgyári uradalmakban már az 1860 as években megkezdték az első műtrágyázásl kísérleteket. A lévai Leidenfrosttestvérek bérgazdasága volt az első, amelyben alagcsövezésen, rétöntözésen kívül a műtrágya használata ls rendszeressé vált. Ez a gazdaság jó eredményeivel rövidesen országos hírűvé vált. Léván először chilei salétromot, csontlisztet, Thomassalakot, majd mésziszapot használtak. A műtrágyázás történetében, ahogy arra a szakírók rámutatnak, nagy jelentőségd fordulatot jelentett, hogy a gazdasági főiskolákon — elsőnek Magyaróváron — megkezdték 1880-ban a tudományos kísérleteket. Világhírű tanárok, tudósok a sajtóban részletesen beszámoltak az eredményekről. A hírneves kisbéri gazdaságban ls megkezdték a műtrágyázást. Azt megelőzően Ko sutányi Tamás, az országos ké miai intézet igazgatója még így ír a műtrágyázás helyzeté ről, illetve a gazdák véleményéről: Egyes gazdák azt állítják. hogy a műtrágya olyan hatású, mint pálinka az emberre, rövid időre nagyobb munka végzésére serkenti, hogy aztán annál bágyadtabb és kimerültebb legyen. Egy másik gazda igy fejezi ki véleményét: „Ha a trágyát csak kis mértékben, úgyszólván a zsebemben vis/.em ki a szántóföldre, akkor a terméstöbble tet ls csak a zsebemben fo gom elhozni. Változtak azonban a viszonyok és velük e gazdák felfogása is. A 80as évek rendkívül alacsony gabonaárai a termelési önköltségeket sem fedezték. A gazdák megtanulták, hogy jövedelmező gazdálkodást csak a termésátlagok jelentékeny foko zásával iehet elérni. Megindult tehát a belterjes gazdálkodásra való áttérés így a műtrágyák utáni érdeklődés is szemlátomást emelkedett. Ez volt tehát az első, nagyobb impulzus a műtrágyák használatára. A Magyaróvári Növénytermesztési Kísérleti Intézet felkarolti ezt az érdeklődést, kísérletek céljából Ingyen Juttatott műtrágyát, majd népszerűsítették az elért eredményeket. igy bizonyították be a műtrágyázás hasznosságát. 1911-ben már 22 000 vagon műtrágyát sikerült fölhasználni. A vita tehát végérvényesen eldőlt: a műtrágya Javára. K. L. család # otthon Hűvös időben jólesik a meleg flauskabát a divatos hoszszú sállal és a sál anyagából készült sapkával. Ünnepélyesebb alkalmakra a szőrmével díszített komplét ajánljuk, amely kétsoros gombolásé, háromnegyedes kabátból és ugyanolyan anyagból varrott ruhából áll. A következő két modellen sportos együttest mutatunk be, amely kétsoros gombolású, széles, bújtatott bőrövvel ellátott hosszú kabátból és ugyanabból az anyagból készült szoknyanadrágból és divatos mellényből áll. Kasmírblúzzal vagy pulóverrel egészítjük kl. A szőnyegek élettartamát meghosszabbíthatjuk hogyha szakszerűen kezeljük. Szőnyeget nem egy évre vásárol az ember, azonkívül ma elég nehéz is hozzájutni, ezért ajánlatos óvatosan bánni vele. Jól tudjuk, hogy a bolyhos szőnyegnek árt a gyakori porszívózás, mert kihúzódnak az apró, finom szálacskák. Azt ajánljuk a háziasszonyoknak, használják azz ügyes, jól bevált szőnyegkefélőt (lásd a képen!). A spárga- és buklészőnyegeket nyugodtan porszívózhatjuk. — A szőnyegeket időnként poroljuk ki, azután enyhén ecetes vízbe mártott kefével keféljük jól át. Ügyeljünk arra, hogy ne vigyünk a szőnyegre túl sok vizet. Ha a kelleténél jobban benedvesedett, tiszta ruhával töröljük szárazra és csak így terítsük a padlóra. A szőnyegtisztítás nyáron egyszerűbb, mert a szabadban megszáríthatjuk. Az őszi és téli hónapokban erre nincs módunk. Tehát olyankor végezzük ezt a munkát, amikor a családtagok nincsenek otthon, hogy a még kissé nedves, frissen tisztított szőnyegen ne kelljen járnunk, amíg meg nem szárad. A jól fűtött szobában 1—2 óra idő elegendő erre. Űvjuk a szőnyeget a fölösleges megkárosodástól. Ne húzogassuk rajta takarításkor a bútordarabokat, napközben a széket, a fotelt. Heti takarítás során a nagyobb bútordarabokat (szekrény, vitrin, könyvállvány stb.) általában nem mozdítjuk el a helyéről, a heverőt, a fotelt, az asztalt, a virágállványt, a széket viszont nem probléma fölemelni. Ellenőrizzük a bútorok lábait (különösen a székeket, fotelokatJ, hogy nem karcolják-e a szőnyeget. Ajánlatos a bútorok lábára vastagabb posztóból vagy filcből kivágott darabot ragasztani. Erre a célra jól megfelel a speciális műanyag ragasztó. MIT ADJUNK ENNI A TÜDŐBETEGNEK? Igaz ugyan, hogy a TBC ma már nem számít népbetegségnek, de azért még elég gyakran előfordul. Hála az antibiotikumos kezelésnek, úgyszólván minden esetben kigyógyítható. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a tüdőbetegek gyógyulását megfelelő étkezéssel nagyban elősegíthet jük. Lényeg az, hogy a beteg a nap folyamán négy-öt alkalommal ízletes, étvágygerjesztő ételek formájában megfelelő mennyiségű és tápértékű vegyes táplálékot kapjon. Helytelen lenne azt gondolni, hogy a tüdőbetegnek naponta rendkívül nagy mennyiségű húsra van szüksége. Bár a hűs fogyasztásával a szervezet értékes tápanyagokhoz jut, azonban számos olyan élelmiszerünk van, amely azonos vagy hasonló értékes tápanyagokat tartalmaz, és a szervezet emésztésüket, feldolgozásukat könnyebben végzi, llyenélemlszerünk pl. a tej és a belőle készült tejtermékek. A tüdőbetegek étrendjében egyik legfontosabb élelmiszer a tej. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a beteggel rendes napi táplálékain kívül 4— 5 liter tejet fogyasztassunk el. Ez az óriási tejmennyiség folyadék formájába elfogyasztva erősen igénybe veszi a szívet, a vesét és feltöltve a gyomrot, étvágyrontó hatása is van. Jó, ha a beteg reggelire, uzsonnára és lefekvés előtt tejet fogyaszt, de a tej értékes alkotóelemeit egyéb étkezések alkalmával tejtermékek formájában is megkaphatja. A te jet a beteg ne Igya üresen, kis mennyiségű kenyeret vagy kétszersültet, kekszet egyék hozzá. A tej másik felhasználási módja az, hogy a beteg sűrű éttleit tejjel habarjuk be, tejföllel ízesítjük. Elismerten jó hatásúak a tüdőbetegek táplálkozásában a savanyú tejkészltmények: az aludttej, a jogliurt, a kefir, a tejföl vagy ezeknek a tejkészítményeknek tojássárgájával elhabart változatai. Az édes tejföl, a tejszín, a tehéntúró, a tejszínből készített krémsajtok, a vajjal vagy tej föllel kevert körözöttek változatos és kedvelt ételek, és kis mennyiségben is nagy tápértékük van. A tüdőbetegek fő étkezései után felszolgált kis adag sajt megszűnteti a teltség kellemetlen érzését. A sajtok különféle változatalt fö fogásként is adhatjuk. A tejbenfűtteknek is nagy szerepük van a beteg táplálásában. Tejbedarát, tejberizst, tejben főtt tojásos tarhonyát, zabkását, tejlevest a nap bármelyik étkezésekor tálálhatunk. Tápértékük növelésére vajat, tojássárgáját, tejszínt, mézet, cukrot, gyümölcsbeföttet, szörpöt, friss gyümölcsöt, gyümölcsízt, csokoládét, kakaót stb. keverhetünk hozzá vagy adhatunk mellé. A tejes ételek nagy részét melegen is és hidegen is tálalhatjuk. Értékes élelmiszerünk még a tojás. Kis mennyiségben ls nagy tápértékű. Változatos ételek készíthetők belőle, bármilyen étkezés könnyen kiegészíthető vele, és mind a fehérje, mind a sárgája felhasználható. Minden évszakban gondoskodnunk kell arról, hogy a tüdőbeteg valamelyik étkezés során friss vagy tartósított zöldfőzelékhez jusson, továbbá elegendő nyers salátafélét fogyasszon. A gyümölcsök felhasználása ierén ugyanezt az elvet kövessük, és naponta kerüljön friss gyümölcs a beteg asztalára. Télen jó szolgálatot tesznek a fagyasztott gyümölcsök és a kisajtolt gyümölcslé. Ne felejtsük el, hogy a C-vitamin nélkülözhetetlen a beteg felépüléséhez és növeli szervezetének ellenállóképességét. A kenyér és főtt tészták túlzott fogyasztását nem ajánljuk. A korszerű orvostudomány bebizonyította, hogy a túl nagy mennyiségben fogyasztott kenyér és tésztafélék keményítőtartalmának feldolgozása a tüdőbeteg szervezetére fölösleges munkát ró, és közérzetére nincs kedvező hatással. A népi hiedelem szerint a tébécé remek ellenszere a vöröshagyma. Kétségtelen, hogy az sok vitamint tartalmaz, azonban magában véve még nem gyógyszer, és sokaknak gyomorsavtúltengést okoz, másoknál viszont puffadást idéz elő. Hasonló nézet alakult ki a tojásfészekből kivett és még melegen, nyersen elfogyasztott tojás gyógyító hatásáról is. A nyers tojás tápláló és sokféle hatóanyagot tartalmaz, azonban káros is lehet az egészségre, ha fogyasztása során nem járunk el óvatosan. Ugyanis a tojás legtöbb esetben trágyával szennyezett, amely tele van káros baktériumokkal. Tehát a tojást fogyasztás előtt alaposan meg kell mosni, megtörölni és csak azután szabad fogyasztani. MINDENKINEK A