Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-23 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

Szárazföldi kikötőnk Naponta több ezer vagon áru! Amerre a szem ellát: sínrengeteg ... Már messziről látni a figyelmeztető mutatóujjakként ég felé magasodó, hatalmas emelődarukat... — Ennek az állomásnak a múltját alig tartják számon, inkább csak fontos népgazdasági jelentőségű jelene s bíztató jövője van — mondja Bodoi József, az átrakodó állomás főnöke. — És a huszonöt év előtti Tiszacsernyó? — A fölszabadulás idején egy teljesen köznapi, vidéki határál­lomás volt. 1946-ban azonban ritkagyors ütemben változni kez­dett az egykori Nagypuszta képe, aminek eredményeképpen ma Közép-Európa legnagyobb szárazföldi kikötője vagyunk. Hiszen nehézségeink ellenére naponta több ezer vagon árut rakunk át! Napról napra tonnaszámra érkezik hazánkba a hús, gabona, szén, éic, de Csehszlovákia is Csernyőn át bonyolítja le a KGST­tagállamokba irányuló külkereskedelmének kilencvenöt százalé­kát. Éjjel-nappal hatezer átrakodó munkás dolgozik, nehogy el­akadjon a sín-ezreken két oldalról érkező tehervagonok körfor­gása ... Mert: az idő — pénz, szükség van a kiürített vagonok­ra, az üzemek várják a nyersanyagot, az embereknek kell a ké­nyéi ... Az álomásfőnök jegyzetfüzetet vesz elő. — Augusztus végén nagy vagon- és árutorlódásunk volt. A kel­lemetlen fennakadás gyors felszámolásában szeptember elsejétől kétszáz magyarországi vendég-munkás segít, akik egy kerek esz­tendeig maradnak nálunk. A munka zökkenőmentes biztosításán kívül a legnagyobb problémánk az átrakodás kis mértékű gépesí­tése. A közeljövőben a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok to­vábbi fejlődésével arányban kell majd bővítenünk vágányhálóza­tunkat ís, és föl szeretnénk építeni a már régen tervezett si­lót, melyben a kocsikban visszamaradó hulladékot gyüfthetnénk. Tiszacsernyő... Amerre a szem ellát: sínrengeteg ... Rajta naponta több ezer vagon átrakásra váró áru és 6000 pár dolgos férfikéz! Az ágcsernői átrakodóállomás (ČSTK felvétele) Magyar szakembereket nevelnek Kicsi az érdeklődés vagy nem tudnak róla A nagykaposi mezőgazdasági technikum­ban, Petres Károly mérnök, az iskola igazgatója tájékoztatott dióhéjban a tech­nikum múltjáról és jelenéről: — A mezőgazdasági technikum 1952-ben alakult meg Leleszen, ahonnan néhány év múlva Nagykaposra helyezték át. Legfonto­sabb célkitűzésünk, hogy jól felkészített szakembereket — zootechnikusokat, cso­portvezetőket, agronómusokat, laboránsokat, könyvelöket, hivatalnokokat — neveljünk mezőgazdasági üzemeinknek. Az eltelt több mint másfél évtized alatt sok tehetséges fiatal hagyta el Iskolánkat, hogy tudásával segítse szövetkezeteinket. Növendékeink életúját figyelemmel kísérjük, pontos átte­kintésünk van működésükről. Örömmel tölt el bennünket az is, hogy a végzett tanulók közül többen már mezőgazdasági mérnöki diplomát is szereztek. Eddig a múlt. Hát a jelen? — Iskolánkban a színvonalas és korszerű oktató-nevelő tevékenységhez kedvezőek a feltételek. Jól felszerelt laboratóriumok és tantermek állnak rendelkezésünkre, minden növendékünknek kényelmes otthont tu­dunk biztosítani diákszállóinkban. A tanári kar jó szakemberekből tevődik össze. A leg­főbb gondot az okozza, hogy nincs tangaz­daságunk, vagyis a tanulók gyakorlati ne­velését nem tudjuk megfelelően biztosítani. Szeretnénk, ha az Illetékesek segítenének e gátló körülmény gyors felszámolásában. A legnagyobb problémát a végére hagy­tam. Sajnos, munkáról s egyáltalán létezé­sünkről nagyon kevesen tudnak és ezért a végzős kilencedikesek nem mutatnak megfe­lelő érdeklődést iskolánk iránt. Emiatt az idén csak egy osztályt nyithattunk, holott kettőre is lett volna lehetőség. Pedig ered­ményeink mindennél ékesebben beszélnek. Iskolánknak lehetősége van, hogy a ma­gyarlakta vidéken lévő mezőgazdasági üze­meknek magyar szakembereket neveljen. A jövőben minden igyekezetünkkel azon le­szünk, hogy ezt a lehetőséget maradéktala­nul kihasználjuk, viszont tudjuk azt is, cé­lunkat csakis a szülők, pedagógusok és a korszerű mezőgazdaságot szerető ifjúság se­gítségével érhetjük el. 4 rádiótól — 25 személygépkocsiig Sennyei gróf nem ismerne Bélyre Negyedszázaddal ezelőtt négy rádió jelezte a „luxuscikket" az akkor 900 lakosú Bélyben, s a határ 90 százalékát kitevő Sennyei gróf birtokán dolgozó 120 család pedig a nincstele­nek számát. A gróf „távozása" után a volt cselédek az uraság­ből alakított állami gazdaság­ban találtak jól jövedelmező munkára, míg a falu másik ré­sze a közeli esernyői állomáson dolgozik. Huszonöt év alatt több mint 100 új lakóház épült, majdnem mind vízvezetékkel, s nem ke­vés központi fűtéssel. A sze­mélygépkocsik tekintetében pe­dig Bély előkelő helyen áll a járásban: huszonöt helybeli gépkocsi futkároz a portalaní­tott utcákon. Az emberek jól élnek, elége­dettek. Ez a véleménye Per duk Sándornak, a hnb fiatal elnökének is. A 24 tan­termes iskola, a kétosztályos óvoda egésznapos ellátással ugyancsak az eltelt negyedév­század fejlődéséhez tartozik. (Sajnos, a magyar falu óvodája szlovák nyelvű.) Állandóan csi­nosítják, parkosítják a falut, rendezgetik az utcákat, a járdá­kat. Az elnök azonban nem egé­szen elégedett... Itt van például a grófi kas­tély, az azt környező park, a kultúrház stb. Szánalmas álla­potban vannak. A kastély pél­dául a Jednota raktárhelyisé­géül szolgál. A falu vezetői ír­tak ide, írtak oda, de ered­ménytelenül. Kár, nagy kár a 16. század­ban épült kastélyért. Micsoda otthonra találnának itt a pioní­rok! Esetleg agghajlékká vagy szanatóriummá is át lehetne alakítani. Az egész falu szívügye Gombaszögre is eljutottak Kistárkányban is a CSEMADOK megalakulása je­lezte hazai magyarságunk szempontjából a háborút követő kemény időszak feloldódását. Kulturális tevé­kenysége kezdetben a különböző tanfolyamokon kí­vül főleg a színjátszásra összpontosult. Marczy István, Laczkó József, Petrik Andor, Lázár Ferenc, később Fazekas István és mások lelkes munkája révén több nagysikerű előadást rendeztek a kistárkányi műked­velők. Később megalakult a helyi tánccsoport, amely Gombaszögre is eljutott. A falut ma szép művelődési ház ékesíti, ahol egy­részt a falubéliek megfelelő körülmények között szó­rakozhatnak és művelődhetnek, másrészt lehetőség nyílt neves társulatok és művészek vendégszereplé­sére. A kistárkányi kultúrház állandó és szívesen lá­tott vendégei a komáromi Magyar Területi Színház színészei és már többször ellátogattak ide budapesti művészek is. A faluban nyolcvan tagú gyermekénekkar, mintegy harmincas létszámú felnőtt énekkar működik. A fa­lu és a környékbeliek Petőfi, Ady, Hviezdoslav és Gorkij színvonalas műveiből összeállított irodalmi es­teknek lehetettek tanúi. A kilencéves alapiskolások pedig a János vitézzel arattak nagy sikert. Az utóbbi időben egyre többen kapcsolódnak be a helytörté­neti adatok és néprajzi elemek gyűjtésébe, melynek eredményeképpen többek között népdalokat, szólás­mondásokat, meséket és egykorú történeteket rög­zítettek magnószalagra. Az eredmények közül is a legnagyobbat a végére hagytuk: a kultúra Kistárkányban nemcsak néhány személy szívügye, hanem úgyszólván az egész fa­lué ... VILLÁMINTERJÚ 45 millió Gazdagodó szövetkezetek Tizennyolc község lakossága helyezi le­tétbe megtakarított pénzét az Állami Taka­rékpénztár nagykaposi fiókjába. A helyi bank igazgatója: juhász Károly vála­szol kérdésünkre: A Takarékoskodnak a Kapos-környékiek? — Igenl jól gazdálkodnak a vidék szövet­kezetesei. 1969 első három negyedében ke­reken hatmillió koronát hoztak fiókirodánk­ba, ami 145 százalékos tervteljesítést jelent. A A takarékoskodás milyen formáit ked­veli a lakosság? — Nagyon elterjedt a vállalati takaré­koskodás és sok a nyereménybetét. A 16— 27 éves fiataloknak újdonságként bevezet­tük az öt esztendei időtartamú rendszeres takarékosságot. A Bizonyára öröm az igazgatónak az is, ha jól áll az általa vezetett bank... — Negyven éve dolgozom a szakmában és harminckét éve élek már Nagykaposon. 1953-ban csupán 800 ezer korona volt a va­gyonunk, ma 45 milliót tartunk nyilván. Öriási ugrás ez, ami a szövetkezetek foko­zatos anyagi erősödésének köszönhető. I • A közelmúltban adták át rendeltetésének Bod­rogszerdahelyen egy 2100 vagon termény befogadá­sára alkalmas korszerű gabonasilót. A környék me­zőgazdasági üzemeinek ezzel egy régi problémája oldódott meg. • A vajáni rostföldolgozó textilüzemben ter­mékeny talajra talált a CSKP KB szeptemberi plénumán elhangzott versenyfelhívás: a dolgo­zók elhatározták, hogy egyéni és kollektív munkafelajánlásokkal kereken 100 ezer korona értékű munkával teljesítik túl eredeti tervü­ket. • Az idei vadászidény tervei alapján a szalánci erdőgazdaság területén harminckét szarvas kilövését engedélyezték. Az első vendégek Belgiumból érkez­tek. Ogy tűnik: nem álltak hadilábon a vadászsze­rencsével, mert öt „puskavégre kapott" szarvas ag­gancsaival indulhattak hazafelé. • Még egy vadászhír: a terebesi járás va­dászterületein jelenleg mintegy huszonötezer nyúl van, melyből az idei vadászidényben csaknem ötezer darabot ejthetnek zsákmányul a vadászok. A becslések szerint a tollas, apró vadállomány is igen gazdag: a járásban közel húszezer fogoly és több mint tizenegyezer fá­cán él. • A Terebesi Járási Nemzeti Bizottság tanácsa egy 22 osztályos, új kilencéves alapiskola építését enge­délyezte Királyhelmecen. • A Vajáni Hőerőmű blokk katlanaiból 138 atmoszféra nyomással távozik a gőz, melynek hőfoka 540—570 C°! • Komoly gondot okoz Terebes vidékén az ivóvíz­ellátás; a lakosságnak csupán, 14,2 °/o-a kapja napi vízszükségletét a vízvezetékhálózatból. A közeljövő­ben ezért több új víztorony épül, melyek lehetővé teszik a Helmec és Kapós környéki községek lakos­ságának a közművesítést. • Néhány kulturális adat: a terebesi járás déli részén 1960 óta huszonkét kultúrház épült, melyekben ma már nem csak műkedve­lők, de hivatásos színészek is vendégszerepel­nek. A járásban 46 állandó mozi van, melyek­ben évente 9251 előadást tartanak. A könyv­tárak száma 112. Ezekben 156 ezer kötetnyi könyv forog közkézen. • A terebesi járásban pillanatnyilag mintegy 16 000 nyugdíjas él. Egyelőre problémát okoz a rokonta­lan, idősebb személyek gondozása és elhelyezése, mert az agghajlékokban lényegesen kevesebb a férő­hely mint a kérelmezők száma. • A közeljövőben Tiszacsernyőn megszünte­tik a járványkórházat s helyébe a esernyői „hármaskörzet" egyéb fekvő betegei kerülnek. • A Tisza és a Latorca királyhelmeci partjain a közeljövőben jelentős beruházással több üdülőköz­pont létesül. Nem hiányzanak majd innen öltözők és a kemDingtáborok sem. • A járás legjobb kereskedelmi hálózatával büszkélkedő községe Sečovce, ahol száz lakos­ra csaknem harminc négyzetméternyi eladási terület esik. A 6-7-8. oldalak anyagát összeállították: HARASZTI GYULA, MIKLÖSSI PÉTER, SZILVASSY JÓZSEF, TOMI VINCE.

Next

/
Thumbnails
Contents