Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-23 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

Szárazföldi kikötőnk Naponta több ezer vagon áru! Amerre a szem ellát: sínrengeteg ... Már messziről látni a figyelmeztető mutatóujjakként ég felé magasodó, hatalmas emelődarukat... — Ennek az állomásnak a múltját alig tartják számon, inkább csak fontos népgazdasági jelentőségű jelene s bíztató jövője van — mondja Bodoi József, az átrakodó állomás főnöke. — És a huszonöt év előtti Tiszacsernyó? — A fölszabadulás idején egy teljesen köznapi, vidéki határállomás volt. 1946-ban azonban ritkagyors ütemben változni kezdett az egykori Nagypuszta képe, aminek eredményeképpen ma Közép-Európa legnagyobb szárazföldi kikötője vagyunk. Hiszen nehézségeink ellenére naponta több ezer vagon árut rakunk át! Napról napra tonnaszámra érkezik hazánkba a hús, gabona, szén, éic, de Csehszlovákia is Csernyőn át bonyolítja le a KGSTtagállamokba irányuló külkereskedelmének kilencvenöt százalékát. Éjjel-nappal hatezer átrakodó munkás dolgozik, nehogy elakadjon a sín-ezreken két oldalról érkező tehervagonok körforgása ... Mert: az idő — pénz, szükség van a kiürített vagonokra, az üzemek várják a nyersanyagot, az embereknek kell a kényéi ... Az álomásfőnök jegyzetfüzetet vesz elő. — Augusztus végén nagy vagon- és árutorlódásunk volt. A kellemetlen fennakadás gyors felszámolásában szeptember elsejétől kétszáz magyarországi vendég-munkás segít, akik egy kerek esztendeig maradnak nálunk. A munka zökkenőmentes biztosításán kívül a legnagyobb problémánk az átrakodás kis mértékű gépesítése. A közeljövőben a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok további fejlődésével arányban kell majd bővítenünk vágányhálózatunkat ís, és föl szeretnénk építeni a már régen tervezett silót, melyben a kocsikban visszamaradó hulladékot gyüfthetnénk. Tiszacsernyő... Amerre a szem ellát: sínrengeteg ... Rajta naponta több ezer vagon átrakásra váró áru és 6000 pár dolgos férfikéz! Az ágcsernői átrakodóállomás (ČSTK felvétele) Magyar szakembereket nevelnek Kicsi az érdeklődés vagy nem tudnak róla A nagykaposi mezőgazdasági technikumban, Petres Károly mérnök, az iskola igazgatója tájékoztatott dióhéjban a technikum múltjáról és jelenéről: — A mezőgazdasági technikum 1952-ben alakult meg Leleszen, ahonnan néhány év múlva Nagykaposra helyezték át. Legfontosabb célkitűzésünk, hogy jól felkészített szakembereket — zootechnikusokat, csoportvezetőket, agronómusokat, laboránsokat, könyvelöket, hivatalnokokat — neveljünk mezőgazdasági üzemeinknek. Az eltelt több mint másfél évtized alatt sok tehetséges fiatal hagyta el Iskolánkat, hogy tudásával segítse szövetkezeteinket. Növendékeink életúját figyelemmel kísérjük, pontos áttekintésünk van működésükről. Örömmel tölt el bennünket az is, hogy a végzett tanulók közül többen már mezőgazdasági mérnöki diplomát is szereztek. Eddig a múlt. Hát a jelen? — Iskolánkban a színvonalas és korszerű oktató-nevelő tevékenységhez kedvezőek a feltételek. Jól felszerelt laboratóriumok és tantermek állnak rendelkezésünkre, minden növendékünknek kényelmes otthont tudunk biztosítani diákszállóinkban. A tanári kar jó szakemberekből tevődik össze. A legfőbb gondot az okozza, hogy nincs tangazdaságunk, vagyis a tanulók gyakorlati nevelését nem tudjuk megfelelően biztosítani. Szeretnénk, ha az Illetékesek segítenének e gátló körülmény gyors felszámolásában. A legnagyobb problémát a végére hagytam. Sajnos, munkáról s egyáltalán létezésünkről nagyon kevesen tudnak és ezért a végzős kilencedikesek nem mutatnak megfelelő érdeklődést iskolánk iránt. Emiatt az idén csak egy osztályt nyithattunk, holott kettőre is lett volna lehetőség. Pedig eredményeink mindennél ékesebben beszélnek. Iskolánknak lehetősége van, hogy a magyarlakta vidéken lévő mezőgazdasági üzemeknek magyar szakembereket neveljen. A jövőben minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy ezt a lehetőséget maradéktalanul kihasználjuk, viszont tudjuk azt is, célunkat csakis a szülők, pedagógusok és a korszerű mezőgazdaságot szerető ifjúság segítségével érhetjük el. 4 rádiótól — 25 személygépkocsiig Sennyei gróf nem ismerne Bélyre Negyedszázaddal ezelőtt négy rádió jelezte a „luxuscikket" az akkor 900 lakosú Bélyben, s a határ 90 százalékát kitevő Sennyei gróf birtokán dolgozó 120 család pedig a nincstelenek számát. A gróf „távozása" után a volt cselédek az uraságből alakított állami gazdaságban találtak jól jövedelmező munkára, míg a falu másik része a közeli esernyői állomáson dolgozik. Huszonöt év alatt több mint 100 új lakóház épült, majdnem mind vízvezetékkel, s nem kevés központi fűtéssel. A személygépkocsik tekintetében pedig Bély előkelő helyen áll a járásban: huszonöt helybeli gépkocsi futkároz a portalanított utcákon. Az emberek jól élnek, elégedettek. Ez a véleménye Per duk Sándornak, a hnb fiatal elnökének is. A 24 tantermes iskola, a kétosztályos óvoda egésznapos ellátással ugyancsak az eltelt negyedévszázad fejlődéséhez tartozik. (Sajnos, a magyar falu óvodája szlovák nyelvű.) Állandóan csinosítják, parkosítják a falut, rendezgetik az utcákat, a járdákat. Az elnök azonban nem egészen elégedett... Itt van például a grófi kastély, az azt környező park, a kultúrház stb. Szánalmas állapotban vannak. A kastély például a Jednota raktárhelyiségéül szolgál. A falu vezetői írtak ide, írtak oda, de eredménytelenül. Kár, nagy kár a 16. században épült kastélyért. Micsoda otthonra találnának itt a pionírok! Esetleg agghajlékká vagy szanatóriummá is át lehetne alakítani. Az egész falu szívügye Gombaszögre is eljutottak Kistárkányban is a CSEMADOK megalakulása jelezte hazai magyarságunk szempontjából a háborút követő kemény időszak feloldódását. Kulturális tevékenysége kezdetben a különböző tanfolyamokon kívül főleg a színjátszásra összpontosult. Marczy István, Laczkó József, Petrik Andor, Lázár Ferenc, később Fazekas István és mások lelkes munkája révén több nagysikerű előadást rendeztek a kistárkányi műkedvelők. Később megalakult a helyi tánccsoport, amely Gombaszögre is eljutott. A falut ma szép művelődési ház ékesíti, ahol egyrészt a falubéliek megfelelő körülmények között szórakozhatnak és művelődhetnek, másrészt lehetőség nyílt neves társulatok és művészek vendégszereplésére. A kistárkányi kultúrház állandó és szívesen látott vendégei a komáromi Magyar Területi Színház színészei és már többször ellátogattak ide budapesti művészek is. A faluban nyolcvan tagú gyermekénekkar, mintegy harmincas létszámú felnőtt énekkar működik. A falu és a környékbeliek Petőfi, Ady, Hviezdoslav és Gorkij színvonalas műveiből összeállított irodalmi esteknek lehetettek tanúi. A kilencéves alapiskolások pedig a János vitézzel arattak nagy sikert. Az utóbbi időben egyre többen kapcsolódnak be a helytörténeti adatok és néprajzi elemek gyűjtésébe, melynek eredményeképpen többek között népdalokat, szólásmondásokat, meséket és egykorú történeteket rögzítettek magnószalagra. Az eredmények közül is a legnagyobbat a végére hagytuk: a kultúra Kistárkányban nemcsak néhány személy szívügye, hanem úgyszólván az egész falué ... VILLÁMINTERJÚ 45 millió Gazdagodó szövetkezetek Tizennyolc község lakossága helyezi letétbe megtakarított pénzét az Állami Takarékpénztár nagykaposi fiókjába. A helyi bank igazgatója: juhász Károly válaszol kérdésünkre: A Takarékoskodnak a Kapos-környékiek? — Igenl jól gazdálkodnak a vidék szövetkezetesei. 1969 első három negyedében kereken hatmillió koronát hoztak fiókirodánkba, ami 145 százalékos tervteljesítést jelent. A A takarékoskodás milyen formáit kedveli a lakosság? — Nagyon elterjedt a vállalati takarékoskodás és sok a nyereménybetét. A 16— 27 éves fiataloknak újdonságként bevezettük az öt esztendei időtartamú rendszeres takarékosságot. A Bizonyára öröm az igazgatónak az is, ha jól áll az általa vezetett bank... — Negyven éve dolgozom a szakmában és harminckét éve élek már Nagykaposon. 1953-ban csupán 800 ezer korona volt a vagyonunk, ma 45 milliót tartunk nyilván. Öriási ugrás ez, ami a szövetkezetek fokozatos anyagi erősödésének köszönhető. I • A közelmúltban adták át rendeltetésének Bodrogszerdahelyen egy 2100 vagon termény befogadására alkalmas korszerű gabonasilót. A környék mezőgazdasági üzemeinek ezzel egy régi problémája oldódott meg. • A vajáni rostföldolgozó textilüzemben termékeny talajra talált a CSKP KB szeptemberi plénumán elhangzott versenyfelhívás: a dolgozók elhatározták, hogy egyéni és kollektív munkafelajánlásokkal kereken 100 ezer korona értékű munkával teljesítik túl eredeti tervüket. • Az idei vadászidény tervei alapján a szalánci erdőgazdaság területén harminckét szarvas kilövését engedélyezték. Az első vendégek Belgiumból érkeztek. Ogy tűnik: nem álltak hadilábon a vadászszerencsével, mert öt „puskavégre kapott" szarvas aggancsaival indulhattak hazafelé. • Még egy vadászhír: a terebesi járás vadászterületein jelenleg mintegy huszonötezer nyúl van, melyből az idei vadászidényben csaknem ötezer darabot ejthetnek zsákmányul a vadászok. A becslések szerint a tollas, apró vadállomány is igen gazdag: a járásban közel húszezer fogoly és több mint tizenegyezer fácán él. • A Terebesi Járási Nemzeti Bizottság tanácsa egy 22 osztályos, új kilencéves alapiskola építését engedélyezte Királyhelmecen. • A Vajáni Hőerőmű blokk katlanaiból 138 atmoszféra nyomással távozik a gőz, melynek hőfoka 540—570 C°! • Komoly gondot okoz Terebes vidékén az ivóvízellátás; a lakosságnak csupán, 14,2 °/o-a kapja napi vízszükségletét a vízvezetékhálózatból. A közeljövőben ezért több új víztorony épül, melyek lehetővé teszik a Helmec és Kapós környéki községek lakosságának a közművesítést. • Néhány kulturális adat: a terebesi járás déli részén 1960 óta huszonkét kultúrház épült, melyekben ma már nem csak műkedvelők, de hivatásos színészek is vendégszerepelnek. A járásban 46 állandó mozi van, melyekben évente 9251 előadást tartanak. A könyvtárak száma 112. Ezekben 156 ezer kötetnyi könyv forog közkézen. • A terebesi járásban pillanatnyilag mintegy 16 000 nyugdíjas él. Egyelőre problémát okoz a rokontalan, idősebb személyek gondozása és elhelyezése, mert az agghajlékokban lényegesen kevesebb a férőhely mint a kérelmezők száma. • A közeljövőben Tiszacsernyőn megszüntetik a járványkórházat s helyébe a esernyői „hármaskörzet" egyéb fekvő betegei kerülnek. • A Tisza és a Latorca királyhelmeci partjain a közeljövőben jelentős beruházással több üdülőközpont létesül. Nem hiányzanak majd innen öltözők és a kemDingtáborok sem. • A járás legjobb kereskedelmi hálózatával büszkélkedő községe Sečovce, ahol száz lakosra csaknem harminc négyzetméternyi eladási terület esik. A 6-7-8. oldalak anyagát összeállították: HARASZTI GYULA, MIKLÖSSI PÉTER, SZILVASSY JÓZSEF, TOMI VINCE.