Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-23 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

A HET KEPEKBEN VASÁRNAP 1969. november 23. A Nap kel: 6.59, nyugszik: 16.01 órakor. A HOLD kel: 15.13, nyugszik: 6.36 óra­kor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük KELEMEN nevű kedves olvasóinkat • 1864-ben halt meg VA­SZ1LIJ IAKOVLEVICS SZTRU VE orosz csillagász és uta­zó (szül.: 1793) • 1899 ben ezen a napon mutatták be a prágai Nemzeti Színház ban Ovorak Kata és az ör­dög című operáját. • 1954­ben nyílt meg a prágai Kle­ment Gottwald Múzeum. NAGY REITVENYVERSENY KÉSZÜL Olvasóink körében nagy népszerűségnek örvendenek a különféle rejtvényverse­nyek. Még folyt a Ki ki­csoda verseny, amikor ol­vasóinktói leveleket kap­tunk, amelyben arra kértek bennünket, hogy lehetőleg minél gyakrabban közöljünk versenyeket. Lehetőségeink határain belül igyekszünk kívánságuknak eleget ten­ni, és kisebb sporttippver­senyeket elég gyakran ho­zunk. Azonban egy nagy­arányú, érdekes, olvasóink legszélesebb köreinek ér­deklődését felkeltő rejt­vényverseny megszervezése igényes feladat. Már most bejelentjük olvasóinknak, hogy a jövő év elején nagy felszabadulási versenyt kez­dünk, természetesen értékes jutalmakkal. A problémánk csupán az, milyen formá­ban dolgozzuk ki a kérdé­seket, hogy ne legyenek unalmasak, szokványosak és érdektelenek. Ezért kérjük olvasóinkat, adjanak ötlete­ket, segítsenek nekünk. Nekünk is van már né­hány elképzelésünk. Egyes javaslatok szerint a nyolc­hetes verseny három kérdé­se közül az egyik: a felsza­badulás óta eltelt időszak valamelyik ismert közéleti személyiségének, művészé­nek a képét kellene felis­merni. A másik kérdés va­lamely új ipari létesítmény­re vonatkozna, a harmadik pedig szétvágott kép, illet­ve jelszó öazerakása lehet­ne. Persze, ez csak néhány a sok ötlet közül, és ha jobbakat kapunk, a verseny összeállításánál feltétlenül figyelembe vesszük. A lé­nyeg az, hogy olvasóink jól szórakozzanak, a rejtvény­fejtésben hasznos időtöltést lássanak. De addig is, amíg a nagy rejtvényverseny kidolgozá­sán törjük a fejünket, igyek­szünk a Vasárnapi Oj Szó olvasóinak érdekes, színes anyagot biztosítani, nem­csak Csehszlovákiából, ha­nem külföldről is. Balázs Béla nemrég tért vissza a Szovjetunióból, Csető |ános lengyelországi körúton járt, Kerekes István pedig Jugo­szláviában és a földrengés sújtotta vidék nehéz hétköz­napjairól számol be rövide­sen olvasóinknak. Dehogy a detektívtörténe­tek kedvelőiről se feledkez­zünk meg, rövidesen meg­kezdjük Agatha Christie bűnügyi elbeszélésének ké­pes változatát három egy­más után következő szám­ban. BELPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK A BIZALOM ALAPJA Az utóbbi napok eseményei a közvélemény érdeklődésének középpontjába állították a dolgozó nép forradalmi harcokban született államhatalmi szerveinek, a nemzeti bizottságoknak te­vékenységét. Nemrégen Prágában a párt vezető képviselőinek részvételével tartottak nagy fontosságú értekezletet a nemzeti bizottságok kommunista funkcionáriusai. E héten pedig Brati­slavában gyűltek össze a járási nemzeti bizottságok elnökei, Kétségkívül nagy szükség van a nemzeti bizottságok vona­lán a helyzet tisztázására. A párt vezetősége nagy elismeréssel nyugtázhatta a nemzeti bizottságoknak az elmúlt nehéz idő­szakban végzett munkáját, amelynek jelentős része volt abban, hogy a szocialistaellenes erők működése következtében bekö­vetkezett súlyos helyzetekben, az egymást követő válságok idő­szakában is általában biztosítani tudták a lakosság minden­napi életének normális feltételeit A nemzeti bizottságok ál­talában jól megállták a helyüket, nagy érdemük van az or­szág helyzete konszolidálódásának előrehaladásában Minden­nek ellenére múlhatatlanul szükségesnek mutatkozott további működésük világos távlatának a meghatározása, mert sok he­ly,utt nagyon is érezhető volt az átmeneti állapot, a bizonyta­lankodás, a passzív várakozás, a perspektíva hiánya, a rög­tönzés. Növelte a helyzet bonyolultságát, hogy az elmúlt idő­szak vízválasztója a nemzeti bizottságok egyes képviselőit, funkcionáriusait és apparátusuk egyes dolgozóit az ellenség oldalára sodorta, számosan pedig meginogtak, A választási Időszakot meghosszabbító alkotmánytörvény és a mostani tanácskozások véget vetnek az átmeneti időszak­jellegnek, a bizonytalan állapotnak, és megalapozzák a nem­zeti bizottságok további munkájának a kibontakozását. A prágai tanácskozáson hangsúlyozták, hogy ma Jól dolgozni — a szo­cialista társadalom igényeivel mérve, tartós eredmények remé­nyében — azt jelenti, hogy; megvalósítjuk a párt politikáját. A párt politikájának megvalósításáért harcolni pedig annyit jelent, mint a nép érdekében, annak legsajátabb érdekeiért dolgozni. Most az a fontos, hogy a legutóbbi tanácskozások megálla­pításainak szellemében valamennyi nemzeti bizottság rendezze sorait, aktivizálja tevékenységét. Ez megköveteli, hogy kivesse soiaiból a szocialistnellenes, az opportunista elemeket, eltávo­lítsa a képviseleti szervekből a befurakodott ellenséget. Eköz­ben azonban gondosan ügyelni kell arra, hogy ezeket ne ve­gyék egy kalap alá azokkal, akik csak megtévedtek de helyre akarják hozni hibájukat. Társadalmunk életének rendkívül fontos területét öleli fel a nemzeti bizottságok tevékenysége. Ezernyi szál fűzi össze őket a lakosság mindennapi életével, működésük döntő mér­tékben kihat az emberek elégedettségére, a közvélemény, ala­kulására. Mostani politikai és gazdasági nehézségeink köze­pette még nagyobb igények merülnek fel mindazok munkájával szemben, akiket a nép bizalma a választott szervekbe emelt, s akik e szervek apparátusában dolgoznak. A rendkívüli idő­szak rendkívüli erőfeszítést követel meg mindazoktól, akik a járási, a városi és a falusi képviseleti szervekben a legtöbbet tehetnek a lakosság érdekében. Husák elvtárs a nemzeti bizott­ságok funkcionáriusainak prágai értekezletén elhangzott fel­szólalásában kiemelte, hogy nem a funkció, hanem a benne elvégzett munka vívja ki az emberek tiszteletét, nyeri el el­ismerésüket. Ez a bizalom igazi alapja. Ezt az igazságot tart­sák mindig szem előtt a nemzeti bizottságok képviselői, funk­cionáriusai és dolgozói. GÁL LÁSZLÓ Miért öl össze az arab csúcsértekezlet? Lassan már két éve lesz annak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban szólította fel Izraelt; ürítse ki a hat­napos háborúban elfoglalt területeket, és a szembenálló fe­lek békés tárgyalásokkal próbálják rendezni a válságos kö­zel-keleti helyzetet. Sajnos, a Biztonsági Tanács határozatát csupán az arab országok fogadták el, Izrael újabb és újabb kibúvókat keres és az Egyesült Államok hallgatólagos támo­gatásával továbbra is visszautasítja ezt a határozatot, amely kiutat mutatott a válságból és lehetővé tette a politikai ren­dezést. Az elmúlt két év alatt bebizonyosodott, hngy minden huza­vona csak a helyzet elmérgesedését vonja maga után. A tűz­szüneti vonal mentén naponta kirobbanó összetűzések, légi harcok, tüzérségi párbajok, az egyre erősödő ellenállási moz­galom a megszállt területeken azt bizonyítja, hogy egyre la­bilisabb a tűzszünet, és egyre nagyobb annak a lehetősége, hogy az incidensekből újabb háború robban ki. A szemben­álló felek bővítik az egymással szemben alkalmazott „megtor­lások" skáláját, és senki sem tudja, mikor fogy el a türelme az egyik vagy másik félnek és, a rendelkezésére álló vala­mennyi harci eszközzel mikor kísérli meg akaratának a má­sik félre kényszerítését. Tudjuk, hogy az ENSZ Jarring svéd diplomata missziójá­val is megkísérelte a tárgyalások útjának egyengetését és a nagyhatalmak is megkíséreltek közös platformra jutni a vál­ság lokalizálása érdekében. Sajnos, a konkrét eredmények elmaradtak, a két év alatt Izrael és az arab országok nézetei egy hajszálra sem kerültek közelebb egymáshoz, vagyis a po­litikai rendezés nem sikerült. Ezért az arab országokban mind több politikus veszti el a tárgyalásos rendezésbe vetett bizalmát és mindtöbben vetik fel az elvesztett területek visszafoglalásának szükségességét. Ennek érdekében a különféle politikai irányzatokat képviselő 13 arab országot megpróbálják valamiképpen egyesíteni, és ennek az egységnek az alapján olyan egyesített hadsereget létrehozni, amely képes az erős és korszerű fegyverekkel fel­szerelt izraeli hadsereggel megvívni. Erről tárgyalt nemrég Kairóban az Arab Védelmi Tanács. Az értekezlet megállapí­totta, hogy kudarccal jártak a közel-keleti válság békés meg­oldására tett erőfeszítések, és elhatározta, hogy az arab nem­zet teljes potenciáljának mozgósításával erősíti a palesztinai forradalmat és teljes katonai erejével felkészül az elkerülhe­tetlennek látszó katonai összecsanásra. Az Arab Védelmi Ta­nács teljes támogatásáról biztosította az arab felszabadítási szervezetet és a megszállt területeken tevékenykedő arab hazafiakat. Dgyanezek a célok alapos és átfogó megvitatá­sára december 20-ra Rabatba összehívták az arab országok csúcsértekezletét. A világsajtóban a kairói értekezletet különféleképpen érté­kelik, annyi azonban biztos, hogy az elmúlt két év rossz ta­pasztalatai után az arab országok néotömegal radikálisabb megoldásokat követelnek, és kormányaik ezt nem hagyhatják figyelmen kívül. SZOCS BÉLA Helsinkiben hétfőn szovjet—amerikai tárgyalások kezdődtek a stratégiai fegyverkezési verseny korlátozásáról. Képünkön Vlagyimir Szemjonov. c szovjet küldöttség és C. Smith, az ame­rikai küldöttség vezetője. (Telefoto — CSTK felv.) Moszkvában e héten tudományos értekezlet kezdődött, amely­nek témá/a „Az ifjúság kommunista internacionáléja, forra­dalmi hagyománya és jelene". Felvételünkön a konferencia részvevői. „ „ „ (Telefoto — CSTK — TASZSZ) A héten tárgyalások folytak a Dél-Vietnami Nemzett Felsza­badítási Front küldöttsége és a csehszlovák küldöttség között. A vietnami küldöttség élén Tran-buu-Kiem jbalról a második/ áll, a csehszlovák küldöttséget dr. Karol Laco 1 jobbra I minisz­terelnök-helyettes vezeti. (Telefoto — CSTK) is­aj VC0 .2 «S o ^o isi T3 C/) ca N « "•g Š-B x 2

Next

/
Thumbnails
Contents