Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-23 / 47. szám, Vasárnapi Új Szó

Beszélgetés Kölcsönösen előnyös A Szovjetunió segítsége az 1971—1975. évi csehszlovák népgazdasági terv valóra váltásában A párt- és áliami küldöttségünk nemrégi szovjetunióbeli látogatása után kiadott csehszlovákszovjet közös közlemény többek között hangsúlyozta, hogy a tárgyalásokon nagy figyelmet szenteltek a szocialista gazdaságfejlesztés és a gazdasági együttműködés problémáinak. Megvitatták az 1975-ig szóló tervek egybehangolásának konkrét kérdéseit, Az 1971—1975. évi árucsere-forgalom távlati tervének kidolgozásában az eddigi eredményekről, valamint a két ország népgazdaságának szükségleteiből indultak ki. Ugyanakkor figyelembe vették a kölcsönös gazdasági előnyösséget, valamint a két népgazdaság és az egész szocialista rendszer megszilárdítását. A KGST-országokkal fennálö külkereskedelmi és gazdasági kapcsolatainkban a Szovjetunió ez első helyen szerepel. Ezt bizonyítja az alábbi táblázat is. Csehszlovákia 1971—1975. évi árucsere-forgalma fejlődésének terve: 1968 1970 1975 1970/1975 A csehszlovák külkereskedelem forgalma 113,5 121,4 155,7 128,2 Ebből: szocialista országok 71,2 79,2 99,1 125,0 Ebből: KGST-tagállamok 64,5 71,8 89,9 125,4 Szovjetunió 33,2 39,1 51,2 131,0 Míg 1968-ban a csehszlovák kivitel 52,57 százaléka irányult Szovjetunióba, a tervek szerint ez a kivitel 1970-ben már 54,28 százalék és 1975-ben 56,77 százalék lesz. Hasonlóan emelkedik a szovjet árubehozatal Csehszlovákiába. 1968-ban Csehszlovákia a KGST-országokból behozott áru 50,03 százalékát, 1975-ben pedgi már 57,39 százalékát kapja a Szovjetunióból. A táblázatból kitűnik, hogy a szocialista országokkal folytatott árucsere-forgalom üteme ugyan lelassul, de ez nem vonatkozik a csehszlovák—szovjet árucserére. Ezt bizonyítja az 1970—1975. évi behozatal és kivitel egyes tételeinek a növekedése. „ A Csehszlovákia és a Szovjetunió közti kivitel és behozatal 1970-1975-re tervezett növekedése Tétel kivitel behozatal Összesen: 132 130 Ebből: Gépek és gépberendezések 124 140 Speciális technika 149 136 Nyersanyag 148 133 Élelmiszer 104 104 Közszükségleti iparcikkek 138 138 A kölcsönös árucsere-forgalom tehát kb. 32 százalékkal emelkedik, a kivitel 32, a behozatal 30 százalékkal. A Szovjetunió részvétele a csehszlovák külkereskedelem áruforgalmában az eddigi 29 százalékról (1968) 1970-ben 32 százalékra, 1975-ben pedig 32,5 százalékra emelkedik. Az árucsere-forgalom összetételét az jellemzi, hogy a Szovjetunióból behozott nyersanyagért és élelmiszetért Csehszlovákia a feldolgozó ipar termékeit, elsősorban gépeket és gépberendezéseket szállít a Szovjetuniónak. Így pl. 1968-ban a Szovjetunióból behozott áru 75 százaléka nyersanyag és élelmiszer volt, a csehszlovák kivitel 80 százaléka pedig gép, gépberendezés és speciális technika. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok alakulása elősegíti a csehszlovák népgazdaság strukturális átalakítását nemcsak 1970-ig, hanem a következő ötéves terv (1971—1975) időszakában is. Az export-import ilyen összetételének biztosítása azonban a Szovjetunió igényeinek megfelelően bizonyos módosítások végrehajtását teszi szükségessé. Az említett igények a Szovjetunió népgazdasági fejlesztésének koncepciójából indulnak ki. A Goszplan vezetői ez év márciusában bejelentették: mérlegelik, hogy Csehszlovákia több gépet és gépberendezést importáljon a Szovjetunióból. A behozatal kb. 40 százalékkal emelkedne. Az így keletkező passzív mérleg a csehszlovák közszükségleti cikkek és egyes nyersanyagok kivitelének növelésével egyenlítődne ki. A nyersanyag-behozatal a Szovjetunió nyersanyag bázisa fejlesztésében megvalósuló gazdasági együttműködésről kötött megállapodásokon, valamint a csehszlovák—szovjet gazdasági tudományos-műszaki bizottság tárgyalásainak eredményein alapszik. A terv értelmében 1975-ben (1970-hez viszonyítva), 4,1 milliárd koronával emelkedik Csehszlovákia nyersanyag-behozatala a Szovjetunióból. Csehszlovákia ennek fejében mintegy 1,6 milliárd korona értékű nyersanyaggal, valamint 1,4 milliárd korona értékű közszükségleti cikkel többet szállítana a Szovjetuniónak. Ezenkívül növelné a gép-, és gépberendezések kivitelét is. Csehszlovákiának elsődleges érdeke az alábbi nyersanyagok behozatala: Kőszén: 1975-ben 3,7 millió tonnát hozunk be. Ez a menynyiség teljes mértékben fedezné a Vajáni Hőerőmű szükségleteit. A Szovjetunió kedvező választ adott a csehszlovák kérésre, de még tárgyalásokon rögzítik az egyes évekre szóló behozatal mennyiségét. Földgáz: 1975-ben a tervek szerint 3,8 milliárd köbmétert hozunk be. A földgáz-behozatal jelentős részét az 1968 szeptemberében aláírt szerződés biztosítja. A többit az Ausztriába és Olaszországba vezető új gázvezeték építésének és az Ausztriába irányuló, köztársaságunkon keresztül történő szállítás ellenértékeként kapnánk. Csehszlovákia az 1968-ban megkötött egyezmény értelmében a földgázért acélcsövekkel és tehergépkocsikkal fizet. Kőolaj: 1975-ben a tervek szerint 14,5 millió tonnát hozunk be. A Szovjetunió a kivitel növelésének biztosítására 500 millió rubel hitelt nyújt Csehszlovákiának és ebből köztársaságunk 1970-ig 230 millió rubelt kimerít. A Szovjetunióval tárgyalások folynak a megállapodáson kívül még egymillió tonna kőolaj szállításáról az iráni kőolaj helyett, amelyből Csehszlovákia a hitelegyezmény szerint 1975-ben csak 1,5 millió tonnát hozhat be. Nyersvas: 1975-ben a tervek szerint 1,2 millió tonnát hozunk be. ilyen óriási mennyiség behozatalát az teszi szükségessé, hogy 1970-ben a csehszlovák kohók újjáépítését tervezzük. Vasérc: 1975-ben a tervek szerint 11,8 millió tonnát hozunk be. Emelkedni fog a koncentrátumok részaránya, így a behozott érc vastartalma az eddigi 56 százalék helyett eléri az 58,5 százalékot. Nikkel: A terv szerint 5000 tonnát hozunk be. Gyapjú: Ebből az 1968. évi 60 000 tonnával szemben évente 70 000 tonnát hozunk be. A növekedést közszükségleti cikkek kivitelének növelésével biztosítjuk. Vegyipar: A Szovjetunió az együttműködés új formáját ajánlotta fel, mely lehetővé tenné több cellulóz behozatalát. (Eddig 50 000 tonnát importálunk.) A cellulóz-behozatal növelésére vonatkozó kérésünkre a Szovjetunió azzal a felajánlással válaszolt, hogy Csehszlovákia vegyen részt egy szibériai cellulóz-kombinát építésében. A kombinát teljesítőképessége évi 500 000 tonna cellulóz lenne. A Szovjetunió hajlandó saját eszközeiből gépeket vásárolni a kapitalista piacon. Az együttműködés feltételeiről tárgyalások folynak. Az élelmiszer: behozatala továbbra is probléma. A tervek szerint Csehszlovákia 1,6 millió tonna gabonát hoz be a Szovjetunióból, ami azonos az 1970. évi szinttel. Érdekünk azonban, hogy növeljük a húsbehozatalt, mégpedig az évi 15 000 tonnáról 35 000 tonnára. Erről a kérdésről a közeljövőben tágyalások kezdődnek. A tervek szerint Csehszlovákia 60 millió rubellel növeli a közszükségleti cikkek kivitelét. A Szovjetunió javasolta, hogy tanulmányozzák annak lehetőségét, miszerint Csehszlovákia 180 millió rubelre emelné a közszükségleti cikkek kivitelét. A Szovjetunió hajlandó hosszú lejáratú szerződéseket kötni a közszükségleti cikkek vásárlásáról. A probléma most abban rejlik, hogy Csehszlovákiának nincs lehetősége a közszükségleti cikkek kivitelének ilyen arányú növelésére, mivel a beruházási építkezés és a nyersanyagforrás korlátozott, és ezenkívül a termelésnek ki kell elégítenie saját piacának fokozott igényeit is. Gépipar: A tervek szerint a következő ötéves tervben 24 százalékkal emelkedik a gépek és a gépberendezések kivitele, ami azt jelenti, Jiogy a kivitel értéke 2,6 milliárd koronával lesz magasabb, mint 1970-ben. Csehszlovákia gépbehozatala kb. 40 százalékkal emelkedik. Megkíséreltünk legalább rövid áttekintést adni olvasóinknak a csehszlovák—szovjet gazdasági kapcsolatok kibővítésének jelentőségéről. Ebből meggyőző képet kaphatunk — arról, hogy párt- és állami küldöttségünk Szovjetunióban folytatott tárgyalásai mennyire kedvezően befolyásolják népgazdaságunk további fejlődését. ANTON RUŽIČKA mérnök, a tudományok kandidátusa, a szlovák kormány nemzetközi titkárságának dolgozója a csehszlovákmagyar egészségügyi együttműködésről Dr. Ján F r e m m e r, a Szlovák Szocialista Köztársaság Egészségügyi Minisztériumának dolgozója a napokban tért vissza budapesti hivatalos útjáról. Megkér* deztük, mi volt látogatása célja és milyen eredményekkel jártak tárgyalásai. • Milyen céllal látogatott a magyar egészségügyi dolgozókhoz? — Csehszlovákia és Magyarország egészségügyi szervezeteinek kölcsönös együttműködése eddig nem volt tervszerű és ezért annak lehetőségét vizsgáltuk felül, hogyan fejleszthetnénk együttműködésünket, elsősorban a tudományos kutatások terén. Megvitattuk eddigi együttműködésünk problémáit, megtárgyaltuk az egészségügyi szervezetek kapcsolatainak új formáit és kidolgoztuk az egészségügyi munkahelyek listáját, úgy csoportosítva ezeket, hogy azok a szervezetek, melyek kapcsolatokat köthetnek, egy csoportba kerültek. + Milyen intézményeket és munkahelyeket látogatott meg? — A Magyar Népköztársaság Egészségügyi Minisztériumában a távlati együttműködés formáiról és tartalmáról tárgyaltunk és megvitattuk a két ország egészségügyi együttműködésére vonatkozó szerződés aláírásának időpontját. Valószínű, hogy még ebben az évben előkészítjük a szerződést és a jövő év elején alá is írhatjuk. A Minisztérium vezető dolgozóival való találkozásokon kívül kapcsolatba léptünk számos kutatóintézettel és más egészségi intézménnyel. • Az együttműködés milyen farmáit alkalmazzák? — Az egyes egészségügyi Intézmények eddig többnyire különböző nemzetközi kongresszusokon, szimpóziumokon vagy magánlátogatások alkalmával kötöttek kapcsolatokat. Több pozsonyi és pöstyéni intézet már hosszabb ideje együttműködik magyarországi rokonintézetekkel. Ezek a kapcsolatok azonban nem elegendőek, ki kell őket bővítenünk. Többek között javaslat hangzott el, hogy a fiatal egészségügyi dolgozók hosszabb tartamú cserelátogatásokon vegyenek részt, a rokonintézetek fejlesszék közvetlen együttműködésüket, a kutatóintézetek dolgozói rendezzenek konzultációkat és a vezető dolgozók vitassák meg közösen a problémákat. A tárgyalásokon kiemelték annak fontosságát, hogy a szocialista államok keretében egybehangoljuk az egyes feladatok megoldását. Az együttműködés pontos formáit a két ország egészségügyi együttműködéséről aláírt szerződés szabja majd meg. —ep— lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllililll