Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-22 / 275. szám, szombat

-OJ FILMEK• ••••••• CSEND ÉS KIÁLTÁS jancsó Miklós magyar rendező „Csend és kiáltás" című filmje élénk visszhangra talált mind a közönség, mind a kritikusok körében. Janeső az utóbbi időben előszeretettel nyúl történelmi témákhoz, pontosan körülhatárolt célt követve. „Minden filmemben arra a kérdésre keresem a választ: mit tegyünk, hogy Magyarország évszázadokon keresztül provinciális, egocentrikus népe végre megérjen és méltóvá váljék Európához?" A magyar közönség általános történelmi ismereteinek a birtokában nyilván világosabban látja az ilyen filmekben az összefüggéseket és gazdagabb a képzettársítása is. Ezek a momentumok minden bizonnyal némiképp hatással vannak a magyar kritikusokra is. Éppen ezért — véleményünk szerint — nem árt, ha ezúttal e nagy sikerű magyar filmről egy „idegen" bíráló véleményét ismertetjük olvasóinkkal. Az alábbiakban M. Fiala, cseh kritikusnak a „Kino" című folyóiratban megjelent kritikáját foglaljuk össze. Jancsó müvészegyéniségéie jellemző — írja M. Fiala —, hogy a történelmet elemeire bontja, vizsgálva így az egyént a nemzeti közösségen belül, egy-egy történelmi momentum bonyolult összefüggéseiben, és azokon a nagy, úgy is mondhatnánk, „időtlen" humánus értékeken keresztül, amelyek az adott pillanatban a nemzeti lét erejét és reményeit jelentették. Azok a mozzanatok érdeklik, amikor az emberek pattanásig feszült helyzet nyomása alatt élnek, amikor arra vannak kényszerítve, hogy nyíltabban mint máskor, feltárják pozitívumaikat vagy negatívumaikat. A „Csend és kiáltás"-ban — amely az orosz forradalomhoz csatlakozó magyar forradalmárokról szól, akik otthon kikiáltották a Tanácsköztársaságot — hőseinek erkölcsi erejét abban a válságos helyzetben vizsgálja, amikor harcukban legyőzettek, s amikor a győztes hatalom vadászatot indít ellenük, megtorol és büntet, hogy ne csak őket törje meg, hanem DIANA TESTE „Különös nemi vonzalmak" lehetne a film alcíme ... Mert meghatározhatatlan az az ösztön — az obligát szexualitáson és féltékenységen túl —, ami a történet főhőseit egymás mellé sodorja, illetve egymástól taszítja. Megmagyarázhatatlan és megfejthetetlen ugyanis (ez ideig nincs tudomásunk olyan általános és tudományos enciklopédiáról, amelyben a fizika és pszichológia törvényszerűségeit!?) megfejtenék) két ember — a férfi és a nő — kapcsolatának a pontos képlete. A szimpátia, a szerelem, a nemi éhség, az őszinteség, a féltékenység, a megbecsülés, a gyűlölet,, a ferde hajlamok és a gyanú lényegében hiteles keverékét sűríti másfél órába és két • •BDBDDD (magyar) már csírájában elfojtson minden újabb forradalmi szikrát. Ám Jancsó nemcsak a pozitívumokat elemzi, hanem a győztes reakció erőit is, a veszett terrort is analizálja, amelynek célja nemcsak a fizikai megsemmisítés, hanem főíeg az erkölcsi térdrekényszerítés. Jancsónak olykor a kritikusok szemére vetik, hogy kedvét leli a kegyetlenkedéssel túlfűtött jelenetekben. Ö azonban ezt a szemrehányást visszautasítja, mivel reméli, hogy azok, akik filmjeit megnézik, esküdt ellenségeivé válnak minden embertelenségnek. A szerző a továbbiakban röviden ismerteti a film történetét, amely alapjában véve eléggé egyszerű. M. Fiala inkább a film légköréről, hangulati értékéről és a rendező kifejezési eszközeiről szól. „E film ereje — hangsúlyozza Fiala — nem a bonyolult helyzetképekben vagy a terjedelmesen ábrázolt jellemekben rejlik. Jancsó sajátos eszközökkel kelti életre a film szereplőit és idézi fel a kor légkörét, és az állandóan fokozódó feszültség szuggesztív érzékeltetésével sikerül magúval ragadnia a nézőt viharos érzelmeinek árjába. Ritkán dolgozik párbeszédekkel, inkább a kép nyelvét választja. A szokásos kifejezőeszközök ilyen szándékos „visszafogásával" s egyben a film kizárólagosan vizuális hatású elemeinek a hangsúlyozásával valóban eredeti hatást ér el. Persze, ennek a módszernek megvannak a buktatói is, részben azért, mert korlátozza a színész egyéni munkáját a szerep megformálásában, részben azért, mert a néző számára is olykor megnehezíti a tájékozódást." „Egy azonban nyilvánvaló — írja befejezésül M. Fiala —, hogy Jancsó egyéni, humanista művész, aki kitartóan követi célját. A legutóbbi évek magyar filmtermésben az ő művei keltették a legnagyobb figyelmet nemcsak hazájában, hanem külföldön is, s így nem csoda, ha nevét egyre többször halljuk a „nagyok" között emlegetni." (cseh—francia) omber egymásért és egymás ellen vívott harcába jean-Louis Richard rendező, a nagy színésznő — feanne Moreau — első férje. Moreau játssza a film női főszerepét — ezúttal is éreztetve egyéniségének mély szuggesztivitását és sejtelmességél. Partnere Charles Denner, akit nemigen láttunk még a filmvásznon. Színesen láthatjuk a filmben Prágát és Párizst, az őszt, egy balett főpróbájának néhány részletét, láthatunk homoszexualitást, exluzív lakást, havas erdőt, gyilkossági kísérletet és gyilkosságot önvédelemből — csak egyet nem láthatunk, amire a film címe biztat: Diana testét. GALAN GÉZA CSIRKEFOGÖK NAPJA a címe Jean Delannay kiváló rendező bűnügyi filmjének, mely J. M. Flynn „Fekete sorozató"-nak egyik regénye alapján készült. A francia—olasz koprodukciós filmben ismét a népszerű Jean Gabint láthatjuk a „rokonszenves" bűnöző szerepében. A film sztory-ja, helyesebben a főhős személyisége nem emlékeztet a „hagyományos" bűnügyi filmekre, hiszen a sorozatosan elkövetett kisebb-nagyobb bűntetteket nem a pénzért, a könnyebb megélhetésért teszi.. . A felvételen: Jean Gabin a nagy sztár, a film egyik jelenetében. VALAMIT A „FUSIZÁSRÓL". Érdekes és gyakran emlegetett problémát vet fel levelében Komáromy Dezső dunaszerdahelyi olvasónk. Vízvezetékszerelőre volt szükségem — írja —, tehát Dunaszerdahelyen a városi nemzeti bizottság üzeméhez fordultam. Sajnos, a szerelési munkák már két hónapra előre ki voltak adva, előbb nem kerülhettem sorra. Mivel nem akartam enynyit várni, megegyeztem más szocialista szektor szerelőivel, akik szabadságuk ideje alatt másoknak is dolgoztak. A munkál szombat és vasárnap el is végezték. A munkadíjat előre nem mondták meg, de kérdésemre azt felelték, hogy „nem veszünk össze". De a számla aztán részemre nagyon szomorú volt. Ketten a nyolc és fél órás munkáért (kettőjüket véve ez 17 óra) 800 korona munkadíjat kértek, ami fejenként 46 korona órabért jelent. így jártam a kőművesekkel is. A fent említett üzem őket sem tudta rendelkezésemre bocsátani, így a kőművesek munkaidejük után 4 órai munkáért 200 koronát kértek. A dunaszerdahelyi közszolgáltatási üzem szobafestő részlege sem vállalta a nyár folyamán á munkát, állítólag szeptemberig az iskolákat festették. És sorolhatnám tovább. A lakosság kénytelen a „fusizókhoz" fordulni, mert a szociális szektor nem áll rendelkezésére. Érvényt kellene szerezni az 1964. április l-e előtt érvényben levő törvénynek, mely kimondta, hogy iparengedély nélkül senki sem dolgozhat, vagy engedélyt kellene adni magánipar üzésére, mely legalább részben megoldaná a jelenlegi bonyolult helyzetet. MEGY A VONAT . . . Illetve jó lenne, ha menne — írja levelében Lalo Károly csatai olvasónk. Ha netalán el is indul, csak döcög. Az Ipolyság-Csata között közlekedő személyvonatról van szó. Arról, melynek 14,38-kor kellene indulnia. A csupán három kocsiból álló szerelvény péntekenként azért indul félórás késéssel, mert rendszerint valameOLVASÓINK ívjúh lyik túlterhelt kocsi alsó része „ráül" a kerekekre, vagy éppen a padlózata szakad le. Ezen a vonalon a délutáni járatok kivétel nélkül csak három kocsiból állnak. Ez a legnagyobb hiba. Már jó néhány panasz és javaslat hangzott el a helyzet megjavítása érdekében. Többek között az is, hogy inkább a délelőtt 10,26-kor induló szerelvény álljon csak három kocsiból, s a délutánihoz csatoljanak, többet Nem lehetne ezen segíteni — kérdezzük mi is olvasónkkal együtt? Oj ISKOLA ÉPÜL Enyickén 16 millió korona beruházással most készül Szlovákia első szereltvázas iskolája — írja levelében Szaszák György alsólánci olvasónk. Az építkezés korszerűsége abban nyilvánul meg, hogy gyorsan folyik, mivel elöregyártott elemekkel történik. A munka zömét már elvégezték. Sajnos a befejező munkákat a könnyűbeton-elemek, a siporex-válaszfalak hiánya hátráltatja. Az épületben 13 tanterem, kabinet, tornaterem s étterem lesz. A tervek szerint az iskolát 1970 szeptemberében adják át rendeltetésének. MEGFONTOLANDÓ KEZDEMÉNYEZÉS. .. Sok szó esik mostanában Losoncon arról — írja Sólyom László losonci levelezőnk —, hogy a mozielóadások helyárai túl magasak. Sokszor meghaladják a színházak helyárait is. Például az első köztársaság idején a többször bemutatott filmek előadásakor mérsékelték a helyárakat Az árengedmény egyik formája volt a ..ketten egy jeggvel" akció. ,Ez a vállalatnak több nézőt, jó bevételt biztosított. Ma ilyen akciókat — sajnos — nem szerveznek, noha ezt megkívánná az a tény, hogy a mozi nemcsak üzlet, hanem műveltséget nyújtó Intézmény is, melynek széles körben kellene terjesztenie a kultúrát. A már játszott, de jó filmeket így lehetne olcsó pénzért kamatoztatni. VÁLASZOLNAK A FELHÍVÁSRA Megszívlelték pártunk Központi Bizottságának felhívását a Feledi Állami Gazdaság dolgozói is — írja levelében Varga Árpád mérnök, a gazdaság főekonómusa. Örömmel közölhetjük, hogy állami gazdaságunk ez idei sertéshúseladási tervét 203 mázsával túlteljesíti. Ugyancsak terven felül kerül eladásra 543 kg gyapjú. 314 kg méz és 7250 mázsa cukorrépa. A gazdaság a gabonát vetőmag céljaira termeli és az ősziekből terven felül 4149 mázsát adott át, míg a tavaszi árpából 10 vagont készít el terven felüli eladásra. KEDVES ÜNNEPSÉG VOLT GÜTÁN A Csehszlovák Vöröskereszt gútai szervezete és a városi nemzeti bizottság szociális ügyosztálya közösen kedves ünnepélyt rendezett a nyugdíjasok részére a szövetkezet kultúrhelyiségében — írja levelében Juhász Árpád ulvasónk. A terem zsúfolásig megtelt, mintegy 450 hetven éven felüli idős polgár jött el az ünnepélyre. A Vöröskereszt képviselőinek rövid bevezető beszéde után Jány János, a vnb elnöke vázolta a város fejlődésének útját s főleg az árvíz után történt változásokkal foglalkozott részletesebben. Beszédében megemlítette aztán Kovács Emíliát s Fülöp Máriát, akik küzdelmes életük folyamán 15, illetve 1H gyermeket neveltek fel. Köszöntötte Gúta három legidősebb lakosát, Szépe Dánielt, Richter Veronikát, és Kovács Katalint. Mindhárman átlépték már a kilencvenedik évüket. Megemlékezésül a vnb nevében mindegyiküknek 500 koronás betétkönyvet nyújtott át. CL kéméndi pincéd A kéméndi pincék öt sor" ban helyezkednek el a szőlőhegy oldalúban. Legtöbb jét már cseréptető fedi, de akadnak még itt-ott zsúp és nádfedelesek is. Valóságos pincefalu ez. Mintegy másfél kilométernyire épi tették a községtől. Régiek, naqyon régiek ezek a pincék. Amikor épültek még nem ismerték a mészhabarcsot, s így a nagy darab kövek közét agyaggal töltötték ki. Boltívbe rakták a köveket, hogy a ránehezedő földréteget megtartsa. Tóth Ignácnak is van itt pincéje. Náci bácsi — ahogy a falubeliek szólítják — a Kéméndi F.fsz növénytermesztési csoportjának a vezetője. Két fia van. Laci vincellér a Párkányi Állami Gazdaságban. A másik fia Pozsonyban tanár. — A nyugdíjig még egy évem van — magyarázza —, de azért jói bírom magam. Eltelik az esztendő, aztán majd a kertészcsoportban dolgozgatok... Ilyen szóbeszéd közepette ju tunk el egy nagyobb pincéhez. Előtte egy jól megtermett fiatalember, Náci bácsi Laci fia, és két ifjú legény hordókat forráznak. Sietnek a munkával a későre maradt szüret miatt: Tóth László vérbeli szakember. Szerinte a jó pince levegője mérsékelten párás, de nem nedves és hőmérséklete a téli és a nyári hónapok folyamán nagyjából egyforma, 10—15 fok. A kéméndi kőpincék ilyenek. A must legfontosabb értékmérője a cukorfok. Köztudomású, hogy a szőlő cukortartalma úgy növelhető, ha — kedvező időjárás esetén — minél tavább a tőkén hagyjuk. Meleg, napos időben 1 nap alatt 0,7—0,8 fokkal is emelkedik a cukortartalom. Cgy másik pince előtt Kc t- lecsényi János álldogál. Ö nem vincellér, mint Tóth László, de azért ő sem megy a szomszédba tanácsért. Maga végez el minden munkát, annak ellenére, hogy villanyszerelő a Kéméndi Efsz-ben. Présházát — a zsúpfödeles pince fölé — 1965-ben építette. — Kértem az illetékes szerveket, hogy engedélyezzék a villanyáram bevezetését a pincékbe — mondja —, és íme: villanyfényben dolgozhatunk. Sok-sok szerszám, borkezelési eszköz található János bácsi pincéjében. Lopótökböl egész sorozat van itt. A mustból érdekes valami, illetve csak a fogantyúja látszik ki. — Mire használják ezt. János bácsi? — mutatok rá u valamire. — Kérem, ez egy nagyon ötletes kádárkészítmény. Fickó a neve. Ezzel mérjük a mustot. Ez ugyanis nem merülhet el, mert Iából van. A fogantyú mindig kilátszik a mustból. Tovább járjuk a pincesort. Szebbnél szebb pincék találhatók itt. Nem ritkaság a nyaralóval egybeépített pince sem. — Kié ez a nyaraló? — mutatok az egyikre. — Tóbi ílcsié. Kéméndi születésű, íle Ipolyságra ment féri hez — mondja Junos bácsi. Gyakran járnak Kéméndre a szüleihez. Ha elkészül a nyaraló, bizonyára itt töltik majd szabadságukat is. Közel a Garam. Nyáron kellemes benne a fürdés és horgászatra is nyílik lehetőség. Igazi nyaralóhely ez, kérem ... I. isszakanyarodunk János ' bácsi pincéjéhez. Közben arról beszélgetünk, hogy milyen szőlőfajtákat termesztenek leginkább ezen a vidéken. A legelterjedtebb a bőtermő mézesfehér, amelyet a kéméndiek népiesen csak sárgaszőlőnek neveznek. A második helyen emlegetik a minőségi furmintot, az ezerjót, melyet fránkus néven ismernek. Megtalálható itt még a korai érésű oportó, amelyei már szeptember elején leszednek. — jut a szőlőből eladásra is? — kíváncsiskodom tovább. — Igen. Sok szőlőt és bort vesznek tőlünk. Volt már olyan esztendő is, hogy a h'ehér Akác Csárda is vásárolt tőlünk bort, mert az efsz nem tudta fedezni a szükségletét. A kéméndi Fehér Akác Csárdáról messze vidéken tudják, hogy jó ételt főznek és ló bort mérnek benne. MON < LÁSZLÓ. Kéménd Nyaraló épül a pincesoron (A szerző felv.J