Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)
1969-11-22 / 275. szám, szombat
Hét végi hírmagyarázatunk Itáliai forró ősz Amikor tavaly november derekán több mint tízmillió olasz munkás vett részt 24 órás általános sztrájkban, ezt a legutóbbi húsz év legnagyobb méretű munkabeszüntetésének tartották. A héten szerdán lezajlott általános sztrájk ezt a rekordot is meg döntötte: 22 millió olasz dolgozó hagyta abba a munkát, hogy figyelmeztesse a kormányt, a harc minden eszközével küzdeni fog jogos társadalmi követeléseinek teljesítéséért. A sztrájk — félelmetes arányai melett — azért is komoly figyelmeztetés a Rumor-kormánynak, mert kiterjedt a legfontosabb termelési ágakra, s gyakorlatilag permanens jellegű. Sztrájkoltak a fémés gyógyszeripari munkások, a közlekedési dolgozók. A tömegsztrájkok mellett részleges, ún. övezeti sztrájkok is éreztették hatásukat: hisz elég, ha a nagyvállalatokban váltakozva leáll egy futószalag; ez megbéníthat ja a részleg munkáját, a részleg termelésének pangása pedig a nagyobb üzemegységekét. 0ES 1989 XI. 22. 9 A tömegmozgalom ereje A nagyméretű sztrájkmozgalom ereje a szakszervezeti egységben rejlik. A kommunista CGIL, a kereszténydemokrata CISL és a szociáldemokrata UIL szakszervezeti központok közös felhívása meghallgatásra talált. Noha a tömeg fegyelmezetten tüntetett jogait, főként a most esedékes kollektív szerződések új feltételek szerinti megkötését követelve, sokhelyütt összecsapásokra került sor A rendőrségnek is van halálos áldozata. Az időszakonként ismétlődő olaszországi tömeges sztrájkmozgalmaknak közös oka van: a nagytömegek nyomora, rossz létfeltételei, s különösen a lakásépítés hallatlan lemaradása. Olaszországban tízezerszámra vannak hajléktalanok, akik vagy az utcán alszanak, vagy ún. „ágybérlők". Ha tekintetbe vesszük, hogy az olaszok általában igen népes családúak, hű képet alkothatunk a nyomor fokáról. Az egymást váltó középbal kormányok rendszerint szép ígéreteket tettek az áldatlan viszonyok enyhítésére, ám a valóságban semmi sem történt. A szép ígéretek csupán a pártok közötti és pártokon belüli küzdelem „kellékei" voltak. Ezt elégelték meg a tömegek. Az egységben rejlő erő felismerése mindinkább teret hódít a tömeges megmozdulásokban, s úgy látszik, Olaszországban permanens kormányválság következhet be, ha nem lesz az országnak erős, távlatokat látó és tetteket felmutató kormánya. O A kormányzás válsága Olaszországban lejáratott fogalom lett a kormányok „centrosinistra" vagy „monocolor" jelzője. Az előbbi, a „középbal" minősítésű kormányrendszer csődjét a koalíciós pártok belső meghasonlottsága idézte elő, amire természetesen kihatással volt a középbal jelszavakban csalódott nagytömegek nyomása. A középbal kormánykoalíció felbomlását tavasszal a koalíciót alkotó kereszténydemokrata és szocialista párt belső válsága idézte elő. E pártok kudarcaikat felmérve meghasonlottak, előtérbe lépett frakcióik harca. Különösen nagy erkölcsi vereség érte Nenni szocialistáit, s a baloldali frakció kilépése után nem is mertek koalícióra lépni a kereszténydemokratákkal. Rumor monocolor, azaz egyszínű kormányának nem nagy jövőt jósoltak. Eljött az október—november, s valóban elemi erővel fellángoltak a kormányt veszélyeztető társadalmi küzdelmek. Az egyszínű kereszténydemokrata kormányt közben belső csapás is érte: felbomlott legerősebb frakciója, a hangadó dorottyás csoport, s a párt élén a dorottyás Piccolit a nem dorottyás Arnoldo Forlani váltotta fel a főtitkári tisztségben. A dorottyás csoport a kereszténydemokrata párt jobboldalát alkotta, a legreakciósabb tömörülésnek tartották. Most, hogy Fanfani és Moro elfordult tőle, tarthatatlanná vált a csak jobbra tartó Andreotti és Colombo helyzete. A sokarcú Aldo Morót, Olaszország jelenlegi külügyminiszterét, aki tavasz óta mindinkább „balra" sodródik, a jövő embereként emlegetik, ugyancsak az egyelőre hallgató Fanfanit is. Az egyszínű kormányt létrehozó kereszténydemokrata párt helyzetét röviden úgy jellemezhetjük, a párt vezetői felismerték, hogy legalább taktikai okokból kissé „balra" kell kormányozniuk pártjukat, különben felőrlődik az idült politikai válságban. Moro már régóta ilyen irányban tapogatózik, ám nem tudja, kikhez közeledjék. A „balratolódást" ugyanis az antikommunizmus jegyében képzelik el, ez pedig eleve kudarcos kísérlet. Nenni és Saragat szocialistáit, illetve szociáldemokratáit erőtlennek és kompromittáltaknak tartják, De Martino szocialista pártjától pedig idegenkednek. Valószínű, hogy a kereszténydemokrata párton belül kísérelnek meg valamilyen „baloldalt" létrehozni, ám Moro maga is tisztában van vele, hogy ennek nem lehet szilárd alapja. 0 Majd a tömegek Az Olasz Kommunista Párt óva int az egykori középbal visszaállításától, ez ellen mozgósítja a tömegeket, amelyek most a szociális követelések teljesítéséért bontakoztatják ki mozgalmukat. Olaszország a legutóbbi négy évben 44 százalékkal fokozta ipari össztermelését, exportnövekedéssel és állandó tőkebeáramlással dicsekedhet, mégis egymillió munkanélküli helyzete vár sürgős megoldásra, s vagy kétszer annyi mezőgazdasági idénymunkás számára kell állandó tisztességes létfeltételeket teremteni, mert a külföld sem bírja felszívni az olasz munkaerőfölösleget. Sajnos, az eddigi kormányok gazdasági intézkedései inkább a hazai monopóliumok konjunktúrájának fenntartására, mint a szociális problémák megoldására irányultak. Közép- és Dél-Olaszország, valamint Szicília iparosítása, a foglalkoztatottság biztosítása még mindig nyitott kérdés. A közeljövőben nem várható a szociális bajok orvoslása, ezért logikusan erősödni fog a nép tömegmozgalma. Moro csoportjának „balratolódási" kísérletei az egyszínű kormány lemondásának és új rendkívüli választások kiírásának megakadályozását célozzák. Új választások mindenképpen az igazi baloldal erősödését és előretörését eredményeznék, ezt pedig a kereszténydemokraták meg akarják akadályozni. Egyébként most sincs kizárva — balratolódás esetén — egy militarista puccs lehetősége. Restivo belügyminiszter már tett olyan kijelentést, amely az államhatalom várható megtorló intézkedéseire engedett következtetni. Az olaszországi helyzet kilátástalanságát és a dolgok lényegét azonban még az olasz polgári sajtó is látja. így a nálunk is sokat idézett Espresso a mostani eseményekkel kapcsolatban leszögezte: „Mindenki felismerte, hogy 1969 ősze egyáltalán nem az anarchista erőszak kirobbanása vagy a szokásos szakszervezeti konfliktus. A szakszervezetek irányította nagyarányú összecsapásnak az a célja, hogy meggyorsuljon az olasz valóság új jelenségeit saját kereteik között tartani nem képes társadalmi és politikai struktúra megváltozása." LÖRINCZ LASZLO lllllll Az ENSZ elfogadta a „lusakai manifesztumot" New York — Az ENSZ-közgyűlés csütörtökön este nagy többséggel elfogadta az ún. „lusakai manifesztumot", amely a fajüldözés megszüntetését követeli Dél-Afrikában. A dokumentum mellett, amelyet az afrikai országok egy csoportja terjesztett be, 113 ország szavazott. Portugália és a Dél-afrikai Köztársaság a dokumentum ellen foglalt állást, míg Kuba és Malawi nem vett részt az ülésen. A dokumentum jóváhagyásával az ENSZ közgyűlése felhívta az Afrikai Egység Szervezetet, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve keressen megoldást a dél-afrikai problémák tisztázására. A manifesztum hangsúlyozza, hogy az afrikai népek a tárgyalásokat helyezik előtérbe, nem pedig a fegyveres harcot. Amennyiben azonban nem sikerül a problémát tárgyalások útján megoldani, az afrikai országok kénytelenek lesznek támogatni a fegyveres felkeléseket a Dél-afrikai Köztársaságban, a portugál gyarmatokon Az ENSZ Politikai Bizottságában és a Biztonsági Tanácsban Brazília, Burma, Etiópia, India, Mexikó, Marokkó, Nigéria, Svédország, az Egyesült Arab Köztársaság és Jugoszlávia javaslatot terjesztett be a föld alatti atomrobbantások betiltására vonatkozóan. A javaslat hivatkozik azokra a korábbi indítványokra, amelyeket a leszerelési bizottság elé terjesztettek, s amelyeket föld alatti atomrobbantásokról szóló szerződés is tartalmazhat. A beterjesztett javaslat szerint mindazok az államok, amelyek nukleáris fegyverekkel rendelkeznek, tekintsék kötelességüknek, hogy azonnal megszüntetik a nukleáris fegyverkísérleteket. Vihar az olasz—kínai kapcsolatok körül Fokozatosan napvilágra kerülnek az olasz diplomácia lépései és állásfoglalása a Kínai Népköztársasággal kapcsolatban. A két kormány képviselői immár több hónapja tárgyalásokat folytatnak Párizsban a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Az ENSZ-közgyűlés idei ülésszakán, amikor Kína ENSZtagságáról volt szó, az olasz küldöttség tartózkodott a szavazástól. Rómában elterjedt az a nézet, hogy az olasz ENSZ-küldöttség magatartását az olasz kormány kívánsága váltotta ki. Aldo Moro olasz külügyminiszter a szavazás előtt kijelentette, hogy az olasz küldöttség az ENSZ talaján más álláspontot foglal el, mint a múlt években, amikor Olaszország visszautasította a Kínai Népköztársaságnak azt a jogát, hogy részt vegyen az ENSZ munkájában. Ogy tűnik, Aldo Moro állásfoglalása saját pártjában is éles kritikát váltott ki. Jogos remény Helsinkiből? Helsinki — Különféle jelek mutatnak arra, hogy Helsinkiben intenzívebbé válik a szovjet és az amerikai küldöttség tárgyalása, amelynek célja előkészíteni a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról és a két atomnagyhatalom stratégiai fegyvertárának esetleges csökkentéséről tartandó érdembeni tárgyalásokat. A külföldi tudósítók arra következtetnek, mindkét küldöttség hozzájárul ahhoz, hogy a tárgyalások kedvező légkörben folyjanak. Mivel a tárgyalásokról nincsenek hivatalos, sem pedig megbízható nem hivatalos tájékoztatások, a nyugati újságírók a küldöttségek különféle nyilvános fellépéseiből, például az ünnepélyes megnyitó ülésen Kekkonen finn köztársasági elA SZOVJETSZKAJA ROSSZIJA ÍRÓKAT BÍRÁL Moszkva — A Szovjetszkaja Rosszíja cikket közöl, melyben megállapítja, hogy a szovjet irodalom egyes képviselői a deheroizáció elméletét követik. A cikk hangsúlyozza, nem lehetünk közömbösek azzal szemben, mit írnak a háborúról, az apák és a nagyapák hősiességéről. A kitűnő irodalmi művek mellett még mindig akadnak olyan alkotások, melyek valótlan képet festenek. Az elmélet követői nem ismerik a népet, és nem jó megfigyelők. Abba a tévedésbe is esnek, hogy azokat az embereket, akiknek jelleme defektusos, bonyolult egyéniségeknek nevezik, míg a céltudatos, szilárd akaratú egyéniségeMilánó — A Reuter hírügynökség gyorshírben jelentette, hogy Milánóból érkező hírek szerint a városban szerdán lefolyt zavargások során a rohamrendőrség egy része fellázadt és a zendülést csak könnygázbombával tudták leverni. Szemtanúk elmondották; látták, amikor az egyik rendőrkaszárnyából mintegy 50, könnyező, vörösszemű rendőr futott az utcákra, ezt kiáltozva: „Nem vagyunk vadállatok, mi is emberek vagyunk!" Rumor miniszterelnök csütörtökön 20 percig díszőrséget állt a szerdai milánói zavargások során megölt fiatal rendőr ravatalánál. A zavargásokkal kapcsolatban több mint 20 személyt őrizetbe vettek. Az olasz nyomdászszakszervezet szombatra 24-órás sztrájkot hirdetett, s ezért nem jelennek meg a ma délutáni és vasárnap reggeli napilapok. A. INDRA elutazott Budapestről Budapest — Alois Indra, a CSKP Központi Bizottságának titkára, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghívására november 18-tól 21-ig Magyarországon tartózkodott, tegnap elutazott Budapestről, A repülőtéren Pullat Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Borbándi fános, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője búcsúzott el tőle. Indrát látogatása alatt fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Találkozott a Központi Bizottság más dolgozóival is. A prágai repülőtéren Vasil Bilak, a CSKP Központi Bizottsága elnökségének tagja és más pártvezetők üdvözölték Indrát. néiiány nők által adott fogadáson tanúsított viselkedésükből vonnak le következtetéseket. Az amerikai küldöttség eljárására utal a New York Times kommentárja, amely a több atomfejjel ellátott rakétákról folytatott tárgyalásokat tartja a legfontosabb napirendi pontnak. Ezt a problémát összekapcsolja az ellenrakétarendszerekről folytatott tárgyalásokkal, és sürgetően követeli, hogy e két pontról már Helsinkiben tárgyaljanak, vagyis még mielőtt februárban vagy márciusban kipróbálnák e fegyvereket. Másként „túlságosan késő" volna. Az International Herald Tribúne kommentárjában rámutat, hogy egyes jelek szerint a Szovjetunió szintén hajlandó volna e lépésekre. ket kevésbé érdekeseknek, unalmasaknak tartják. A cikk ebből a szempontból bírálja Zsurba leningrádi író és Bíkcsentajev ufimi író könyvét Alekszandr Matroszovról. A nyugatnémet Stern könyvük alapján Irta azt, hogy a szovjet írók lelökik az emelvényekről hőseiket. Bebizonyosodott azonban, hogy a szerzők nem tanulmányozták át kellőképpen Matroszov életét és érdemtelenül befeketítették őt. A cikk a továbbiakban bírálja Szemfon Gersberg, Danyiil Granyin és V. Bikov egyes elbeszéléseit. Megemlíti, meglepő, hogy egyes szovjet kiadóvállalatok teret biztosítanak a nihilizmust és az eszmenélküliséget hirdető irodalmi alkotásoknak. Tanácskoztak az lnterkozmosz-1 kísérlet résztvevői Moszkva — November 17 és 20 között a Szovjet Tudományos Akadémia fizikai intézetében megtartották találkozójukat az Interkozmosz-1 kísérletben részt vevő államok — NDK, Szovjetunió és Csehszlovákia — tudósai és szakemberei. Értékelték a kísérlet első tudományos eredményeit. Az Interkozmosz-1 tudományos műszerei sok értékes adatot rögzítettek a napfolttevékenységről, az atmoszféra felső rétegeinek sűrűségéről, valamint a kozmikus porrétegekről. A részt vevő országok képviselőiből álló, irányító, operatívműszaki csoport megtárgyalta a kísérlet menetét és körvonalazta az Interkozmosz-1 további működési programját. A NÉMET Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága meghívására Kozári Józsefnek, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetőjének és Varga Pétemek, az MSZMP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettesének vezetésével csütörtökön két pártmunkásküldöttség utazott Berlinbe. A SZOVJETUNIÓ Legfelsőbb Tanácsának elnöksége, valamint a szovjet kormány a Kremlben ebédet adott a hivatalos látogatáson a Szovjetunióban tartózkodó török államfő, Cevdet Sunay tiszteletére. Sunay tegnap elutazott Moszkvából. ALEKSZEJ JELIZAVETYIN, a Szovjetunió pekingi ideiglenes ügyvivője fogadást adott a V. V. Kuznyecov, a külügyminiszter első helyettese vezette szovjet kormányküldöttség tiszteletére. A fogadáson kínai részről Gsiao Kuan-hua külügyminiszter-helyettes, a kínai kormányküldöttség vezetője, a küldöttség többi tagja és más hivatalos személyiségek voltak jelen. ARGENTÍNA fővárosában csütörtökön reggel 15 bomba robbant. A bombákat ismeretlen személyek helyezték el többnyire külföldi kereskedelmi cégek és bankok közelében. NYUGAT-BERLINBEN, a francia katonai bíróságon megkezdődött annak a két légikalóznak a pere, akik október 19-én a LOT lengyel légitársaság egyik repülőgépét a nyugatberlini repülőtéren kényszerítették leszállásra. Mint ismeretes, a francia hatóságok politikai menedékjogot adtak a kéť légikalóznak, és elutasították a Lengyel Népköztársaság kiadási kérelmét. OLASZORSZÁG 2,5 millió dollár segélyt nyújt Tunéziának. Az egyezményt csütörtökön. Burgiba tunéziai külügyminiszter és Favretti olasz nagykövet Irta alá Tuniszban. AZ AMERIKAI szenátus jóváhagyta Ordaz elnök javaslatát a választási korhatár csökkentésére. Ezentúl a mexikói polgárok 18 éves koruktól rendelkeznek választójoggal. A jövő évi elnökválasztáson így több mint 3 millióval emelkedik a választók száma. BARTCH, az amerikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy az Egyesült Államok talán beszünteti a nukleáris gyújtófejű rakétákkal folytatott kísérleteket arra az időre, míg Helsinkiben a szovjet—amerikai tárgyalások folynak. C. VALENZUELA tábornok, Santiago tartomány parancsnoka kijelentette, hogy a tartományban teljesen normális a helyzet. Mint ismeretes, Santiagoban rendkívüli állapotot vezettek be. A Chilei Kommunista Párt nyilatkozatban ítélte el a katonai puccs előkészületeit. INDONÉZ parlamenti képviselők határozati javaslatot terjesztettek be, amelyben követelik, hogy a kormány Indítson vizsgálatot Sukarno volt elnök és japán származású harmadik felesége ellen, akik állítólag 65 millió dollár értékű indonéz rúpiát sikkasztottak el.