Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-19 / 272. szám, szerda

Helsinkiben folytatódnak a tárgyalások Munkában az ENSZ bizottságai Helsinki — A finn főváros­ban kedden megkezdődött a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok képviselőinek második ülése, amelyen előzetes tár­gyalásokat folytatnak a stra­tégiai fegyverkezés korlátozá­sával kapcsolatos kérdésekről. A kilencven percig tartó tanácskozásról a sajtó számára nem adtak ki tájékoztatást. A küldöttségek délután is­mét találkoztak, és fogadta őket Urho Kekkonen finn el­nök. A tárgyaló felekhez közel álló körök szerint a következő ülésre csütörtökön délelőtt, a szovjet nagykövetség épületé­ben kerül sor. A hétfőn Helsinkiben meg­kezdődött előzetes megbeszélé­sek célja az, hogy megállapo­dást érjenek el a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról tartandó tulajdonképpeni két­oldalú tárgyalások helyét, ide­jét és napirendjét illetően. A hivatalos tényezők és a sajtó­vélemények egyaránt megegyez­nek abban, hogy eddig az a legbonyolultabb kétoldalú prob­léma, amelyről a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldött­ségei tárgyalni fognak. E tárgyalások megtartását jelentős mértékben elősegítette az a tény, amikor megállapo­dás jött létre a helsinki elő­zetes tárgyalásokról, a szov­jet kormánynak a fegyverkezé­si verseny megszüntetéséről szóló tavalyi memoranduma alapján. Ezt a memorandumot 1968. július 2-án nyújtották be és a Z ENSZ-közgyűlés 23. ülés­szakán tárgyalták meg. A szov­jet külügyminisztérium képvi­selője ez év január 20-i sajtó­értekezletén közölte, hogy a szovjet és az amerikai kor­mány közötti megbeszélések megkezdődnek, mihelyt erre az amerikai kormány hajlandó lesz. Emellett hangsúlyozta, hogy nemcsak az úgynevezett védelmi programok, hanem a támadó fegyverek korlátozásá­ról is szó lesz. A JKSZ elnokégének ülése Belgrád — A Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége elnöksé­gének hétfői ülésén a tömegtá­jékoztatási eszközök szerepé­vel és az üzemek helyzetével foglalkoztak. Megfigyelők szerint ez az ülés azt tükrözi, hogy a JKSZ vezetősége határozott erőfeszí­tést tesz a szocializmus helyze­tének megerősítéséért az or­szágban. Fellendítik az Egyesült Államok külkereskedelmét? _ New York — Az Egyesült Államok kormánya több intéz­kedést készít elő, melyekkel meg akarják könnyíteni az amerikai kivitelt, — jelentette ki Stans kereskedelmi minisz­ter. Hangsúlyozta, hogy a kormány hiteleket nyújt az ex­port vállalatoknak és az új adótörvény is előnyben része­síti a külkereskedelmi vállala­tokat. A kisebb üzemeknek szintén lehetővé teszik, hogy behatoljanak a világpiacra. Iarcké • rearnr Waltér Scheel Az új nyugatnémet kormányban kulcsfontosságú tisztséget tölt be Walter Scheel, a Szabad Demok­rata Párt elnöke. Scheel 1919-ben Solingenben született. Bankszak­mát tanult, de ifjú évelt a hitle­ri hadsereg légierejének szolgá­latában töltötte. A második világ­háborúban a Szovjetunió és Fran­ciaország területén az éjszakai repüléseket ellenőrizte. A második világháború után egy ideig gazdasági tanácsadóként te­vékenykedett az acéliparban, majd önálló piackutató irodát nyitott. 1946-ban csatlakozott a szabad de­mokratákhoz. Beválasztották Eszak-Rajna-Vesztfália tartományi parlamentjébe. Jelentős szerepet játszott azoknak a fiatal szabad demokrata politikusoknak csoport­jában, akik 1956-ban megbuktat­ták a tartományi CDU-kormányt. 1953-ban a Bundestag képviselője lett, s ugyanebben az évben pártja országos végrehajtó bizottságába is beválasztották. 1961-ben Adenauer kormányában a gazdasági segélyügyek miniszte­re lett és ezt a hivatalt 1966-ig, a CDU/CSU/FDP koalíció felbom­lásáig töltötte be. 1968-ban Erich Mcnde utódja­ként a Szabad Demokrata Párt el­nöke lett. Scheel mindig az FDP balszárnyán helyezkedett el, ami természetesen csak polgári balol­daliságot jelent. Mint a párt elnö­ke szorgalmazta, hogy az FDP po­litikája pozitívabbá váljék. Talán éppen ezzel magyarázható, hogy a párt a legutóbbi választásokon vereséget szenvedett, mivel reak­ciós tagjai inkább a CDU-ra adták le szavazatalkat. A választási vereség ellenére a szabad demokraták ez év októbe­rében koalíciót alakítottak a szo­ciáldemokratákkal ás Scheel a kül­ügyminiszteri tárcát kapta. A világközvélemény várja az új bonni kormány politikai lépéseit. A világsajtó mindjárt a választá­sok után azt latolgatta, vajon hoz-e döntő változást az ország politikájában a vezetésben történt fordulat. Grthető azonban, hegy a legnagyobb érdeklődést a Brandt­kormány külpolitikai irányvonala kelti. Az új kormány minden bi­zonnyal megtartja az eddigi kap­csolatokat a NATO országokkal és az Egyesült Államokkal. Ezen a té­ren aligha történik lényeges vál­tozás. Ezzel szemben ha a koa­líciós pártok beváltják választási ígéreteiket, új vonások várhatók a kormány „keleti politikájában". A kormánynak állást kell foglal­nia a lengyel—nyugatnémet kap­csolatok, az NDK elismerése, Nyu­gat-Berlin, a Hallstein-doktrina és a „kizárólagos képviseleti jog" kérdésében. Tisztáznia kell állás­foglalását az atomsorompóegyez­ménnyel, az európai biztonsági értekezletet és még számos más, az európai békét és egyúttal a világbékét is érintő kérdéssel kap­csolatban. Azok, akik meglepetést vártak Brandt kormányprogramjától, bi­zonyára csalódtak. A program 47 oldalból állt, és ebből csak kettő foglalkozott a német kérdéssel, kettő pedig a külpolitikával. Ezen a négy oldalon a megfigyelők sze­rint a kancellár megcsillogtatott egy ú] politikai perspektívát anél­kül, hogy a körvonalakat egyér­telműen megrajzolta volna. A nyi­latkozat érintett valamennyi fon­tos kérdést, de csak általánosság­ban, és nem foglalt el végleges álláspontot ezekkel kapcsolatban. Az egyedüli konkrétum az, hogy az új kormány tárgyalásokat java­solt Lengyelországnak. A kor­mányprogramból arra következ­tethetünk, hogy az új kormány kisebb módosításokkal Brandt ed­digi külpolitikáját fogja folytat­ni. Mennyiben befolyásolja majd Scheel ezt a politikát, azt csak a gyakorlat mutatja meg. Scheelnek mindenesetre saját pártjában sem lesz könnyű a helyzete, mert meg kell majd birkóznia a jobboldal­lal, melynek egyik vezetője Erich Mende, a volt pártelnök. A jobb­oldal nem helyeselte, hogy a párt a szociáldemokratákkal lépjen koalícióra, szívesebben látta vol­na, ha a kereszténydemakraták­hoz csatlakoznak, tgy természete­sen, minden reálisabb külpolitikai döntést is ellenezni fog. Walter Scheel nyáron két he­lyettesével a Szovjetunióba láto­gatott. Erre a látogatásra való­színűleg a gazdasági realitások felismerése ösztönözte a pártve­zért. Vajon a külpolitika terén is felismeri a realitásokat? New York — Az ENSZ-köz­gyülés különleges politikai bi­zottságában Laurence Michel­more, a közép-keleti menekül­teket segélyező ENSZ-ügynök­ség {UNRWAj főigazgatója kije­lentette, hogy amennyiben nem emelik a közép-keleti menekül­tek segélyezésére folyósított juttatásokat, a jövő évben drasztikusan korlátozni kell azokat a segélyakciókat, ame­lyek mintegy 1 400 000 személyt érintenek. Az ENSZ politikai bizottsága elé eddig öt dokumentumot ter­jesztettek a palesztinai mene­kültek kérdésében. Ezenkívül a bizottság megtárgyalt két leve­let is, az egyikben Afganisztán, Indonézia, Pakisztán és Szaúd­Arábia küldöttsége kéri, hogy hallgassák meg a palesztinai arabok küldöttségét. A másik levélben Algéria, Irak, Jordá­nia, Kuwait, Libanon, Líbia, Marokkó, Szaúd-Arábia, a Dél­jemeni Népi Köztársaság, Szu­dán, Szíria, Tunézia, az EAK és a Jemeni Arab Köztársaság ké­ri, hogy hallgassák meg a pa­lesztinai felszabadítási szerve­zet küldöttségét. Az ENSZ-közgyülés politikai és biztonsági bizottsága novem­ber 17-i ülésén 71 szavazattal 29 ellenében, 22 tartózkodás mellett megszavazta a Korea egyesítésére alakított ENSZ-bi­zottság további tevékenységét. A szocialista államok, közöttük Csehszlovákia is, e határozat el­len szavazott, mivel ez tényle­gesen meghosszabbítja Dél-Ko­rea amerikai megszállását az ENSZ égisze alatt. Ugyanez a bizottság meg­kezdte a leszerelési vitát. A vi­tára beterjesztett dokumentu­mok között van az Egyesült Ál­lamok és a Szovjetunió közötti megállapodás javaslata a ten­gerfenék békés kihasználásáról. Roscsin szovjet küldött kije­lentése szerint küldöttsége re­méli, hogy a két nagyhatalom­nak sikerül korlátoznia a fegy­verkezési versenyt. Feltételes támogatás Az ülésen határozatot fogad­tak el, amely rámutat, hogy demokratizálni kell a közvéle­mény tájékoztatását, fokozni kell a tömegtájékoztatási esz­közök befolyását a társadalom­ra és egyúttal növelni kell a tájékoztatás minőségét. A JKSZ elnöksége bizottságot ne­vezett ki, vizsgálja felül az üzemek helyzetét és terjesszen be erről határozatot. Delhi — Az erők összecsapá­sa, amelyre hétfőn este az in­diai parlament alsóházában ke­rült sor, Indira Gandhi kormá­nyának meglepően nagyarányú győzelmével végződött. Az al­sóház hosszas vita után, 306 szavazattal 140 ellenében elve­tette a jobboldali pártoknak a kormány elleni bizalmatlansági indítványát, azért, mert szep­temberben részt vett a rabatt Iszlám csúcsértekezleten. A leg­fontosabb momentum ebben az összecsapásban az a tény volt, hogy a kormány a független In­dia történelmében először nem számíthatott a kongresszus pár­ti képviselők abszolút többségé­re és nagy győzelmét a balol­dali ellenzék — beleértve a két kommunista pártot — szavaza­tai segítetették elő. Dange, a kommunista párt és Ramamurti, a marxista kommu­nista párt képviselője beszédé­ben világosan kijelentette, hogy a kormányt csak feltételesen támogatják. Nyíltan kifejtették álláspontjukat, miszerint nem fogják támogatni a kormány haladásellenes intézkedéseit. Az NSZEP és az NKP küldöttségének találkozója Berlin — A Német Szocialis­ta Egységpárt Központi Bi­zottságának küldöttsége Berlin­ben találkozott a Német Kom­munista Párt Elnökségének kül­döttségével. Az NSZEP küldött­ségét Walter Ulbricht, a Köz­ponti Bizottság első titkára, az NKP küldöttségét pedig Kurt Bachmann, a párt elnöke ve­zette. A találkozóról kiadott közlemény szerint politikai kérdésekről, valamint a két párt kapcsolatairól tárgyaltak. A tárgyaló felek állást foglal­tak az európai biztonsági érte­kezlet összehívása mellett, és leszögezték, hogy mindkét párt egyik legfontosabb feladata biz­tosítani azt, hogy német föld­ről soha többé ne induljon ki háború. ALOIS INDRA, a CSKP Köz­ponti Bizottságának titkára teg­nap az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására Bu­dapestre érkezett. A Feri hegyi repülőtéren Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára üdvözölte. A CSKP Központi Bizottságá­nak küldöttsége, amelyet Vik­tor Pavlenda, a KB elnökségé­nek tagja vezetett, befejezte szófiai látogatását. A küldött­ség tagjai ipari és tervezésügyi szakemberekkel találkoztak és tárgyaltak a bolgár politikai és gazdasági élet képviselőivel. VASZILIJ SZTYEKOLNYIKOV vezetésével hétfőn szovjet atomtechnikai tudósok és szak­emberek küldöttsége érkezett New Yorkba. A szovjet küldött­ség különböző nukleáris léte­sítményeket látogat meg az Egyesült Államokban! SUNAY török elnök, aki hi­viatalos látogatáson a Szovjet­unióban tartózkodik, tegnap Bakuba érkezett. A repülőtéren Iszkengyerov, az Azerbajdzsáni SZSZK Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke üdvözölte. SZOLDATOV, a Szovjetunió havannai nagykövete fogadást adott Andrej Grecsko marsall tiszteletére. A fogadáson meg­jelent Fldel Castro miniszterel­nök és Osvaldo Dortlcos elnök. BEFEJEZTE egyhetes látoga­tását az NDK-ban a CSKP Köz­ponti Bizottságának tanulmányi küldöttsége, melyet František Hrazdíra, a CSKP Központi Bi­zottságának osztályvezetője ve­zetett. A SZÍRIAI párt- és kormány­küldöttség lengyelországi útja során tegnap Gdanszkba érke­zett. SPANYOLORSZÁGBAN az utóbbi hat hónap alatt 587 sze­mélyt állítottak bíróság elé po­litikai tevékenysége miatt. A 147 elitéit baszk közül húszat több mint húsz évi börtönbünte­tésre ítéltek. AZ ARGENTIN kormány jó­váhagyta a Lengyelországgal kötött kereskedelmi szerző­dést. A szerződés értelmében jelentősen bővül a két ország áruforgalma. Az izraeli parlament, a kne­szet tagjait négyévenként vá­lasztják. Az idén október 28­án választották meg az új kép­viselőházat. A választásokat most is nagy propaganda-had­járat előzte meg. Mégsem nyil­vánult meg nagy érdeklődés a választások iránt. A pártgyűlé­sek jelentős része csekély szá­mú hallgatóság előtt, közömbös légkörben zajlott le. Azt jósolgatták, hogy a vá­lasztóknak kis része járul majd az urnákhoz, mert Izraelben más gondjaik vannak az embe­reknek. Az ilyen jóslatok nem váltak be, mert a választásra jo­gosultaknak több mint 80 száza­léka adta le szavazatát. Ezzel is bizonyították, hogy számukra nem mindegy, milyen lesz az úf parlament képviseleti ará­nya. Az ország legnagyobb pártja, a Munkapárt (Golda Meir és Mose Dajan pártja) szövetke­zett a MAPAM párttal, amelyet nemrégen még baloldali szo­ciáldemokrata pártnak minősí­tettek. E két párt Maarach né­ven együttesen indult a válasz­tásokon. Nem volt vitás, hogy ez a lista kapja a legtöbb sza­vazatot. A választáson összesen 16 párt indult. A Maarach párt, a kormánykoalíció legnagyobb pártja elvesztette az előző par­lamentben élvezett többségét. A múltban a 120 mandátumból 63­mal rendelkezett, most pedig csak 57 mandátuma van. A Ga­hál, a kormánykoalíció jobb­oldali partnere, gyarapította mandátumai számát, s 26 man­dátuma van. A mandátumok arányának megváltozásából ar­ra a következtetésre jutnak a belföldi és nyugati lapok, hogy a választók a jobboldal felé for­dultak. A New York Times vezércik­kében így Irt az izraeli válasz­tásokról: „A jelen helyzet talán az utolsó alkalmat nyújtja a nagyhatalmaknak arra, hogy az ENSZ útján igyekezzenek ren­dezni a közel-keleti kérdést, mi­előtt újabb háború törne ki e térségben." A lap szerint az iz­raeli választások eredménye „a közvélemény rossz irányba for­dulását" tükrözi, közeledést jelent a területhódítást hirdető D A N J E H U D A IZRAELI lEVELE/*^ Ä parlamenti választások után erők felé. A területhódítási ter­vek pedig évekre elzárhatják a közel-keleti béke útját. A lap a továbbiakban kifejti, hogy Golda Meir pártja ugyan keve­sebb mandátumot kapott, de a miniszterelnöknek elég ereje lesz ahhoz, hogy a béke érde­kében engedményeket tegyen, ha ugyan engedményeket akar tenni, és ha az arabok részéről hajlandóság mutatkozik Izrael biztonságának a szavatolására, amit Izrael népe joggal köve­tel — Írja a lap. A párizsi Le Monde szerint a Gahal pártnak a jövőben fon­tosabb szerep jut. A választá­sok eredményei alapján nem re­mélhető, hogy az izraeli dip­lomácia mérsékeltebb lesz, hi­szen eddig is nehezen találta meg a „mérsékeltek" és a „hó­dításra törekvők" egymással sokszor ellentétes nézeteinek a szintézisét. Az izraeli lapok általában a lakosság politikai érettségének értékelték, hogy a választók 80 százaléka a háborús helyzet el­lenére is az urnákhoz járult. A Kol Haam szerint a választások­nak két fő jellemzője van: • a Maarach nem szerezte meg az abszolút többséget, ami azt Jelenti, hogy a nép nem haj­landó az ország kormányzását kizárólag a Maarachra bíznif • a másik jellegzetesség « fobbratolódás. A jobboldali pártok: a Gahal, továbbá Ben Gurion pártja nö­velték képviselőik számát. A lap szerint a jobbratolódás oka egyrészt az, hogy a Maarach ve­zette előző kormány együttmű­ködött a jobboldallal, a másik ok pedig az a nyomás, amelyet a „Teljes Palesztináért" nevű hódító mozgalom az izraeli köz­életre gyakorol. A két kommunista párt meg­őrizte eddigi erejét. Mindketten több szavazatot kaptak, mintáz előző választásokon. Meir Vil­ner pártja a jelek szerint nö­velni fogja mandátumai számát. Most az a kérdés, milyen lesz az új kormány? Bizonyos, hogy a Maarach va­lamelyik kis párttal lép koalí­cióra, s ez a kis párt fogja szol­gáltatni az abszolút többséghez szükséges öt-hat mandátumot. Ez az egyik lehetőség. A másik lehetőség a „nemzeti összefo­gás kormányának" felújítása. Ebben a Gahal is részt venne, vezetői kulcsfontosságú tárcá­kat követelnek egy ilyen kor­mányban. A Kol Haam tiltakozik a „nemzeti összefogás kormányá­nak" felújítása ellen, mert a befolyásos Gahal párt az „or­szág területi teljességének" programját hirdeti, ez pedig út­jában áll a békekötésnek. A Ga­hal belpolitikája pedig munkás­ellenes lenne. A Gahal befolyá­sára rögzítik már évek óta a munkabért, s ennek az intézke­désnek érvényességét a követ­kező években is fenn akarják tartani. A Gahal azonban nem éri be ennyivel: be akarja ve­zetni a munkaviszályok eseté­ben kötelező döntőbíráskodást, ami a dolgozók szakszervezeti küzdelme szabadságának meg­szüntetését jelenti. A dolgozó nép feladata a vá­lasztások után is változatlan: küzdenie kell az Igazságos bé­kéért, a dolgozók jogainak, ér­dekeinek a megvédéséért.

Next

/
Thumbnails
Contents