Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-19 / 272. szám, szerda

Mit várhatunk az új árpolitikától a mezőgazdaságban A mezőgardasági termékek új felvásárlási ára 1970-ben 0 Mi a helyzet a növekedési prémiumok esetében # Már november 10-től új árat fizetnek a tevén felüli termékekért # Elég gazdag lesz-e a karácsonyi piac? # A szállításon és a kereskedelmen is sok múlik A mezőgazdasági dolgozók intézkedés nem válhat a karákörében manapság mindennapi probléma a jelenlegi órpoliti ka. Nem kedvtelésből kerül sor a témával kapcsolatos meg jegyzésekre, beszélgetésekre, hanem szükségszerűségből. Mióta lényegesen megváltozott megváltozott azoknak a termékeknek az ára, amelyeket a mezőgazdasági üzemek vásárolnak az ipartól (gépek, vegy szerek, antibiotikumok, műtrágyák, építőanyagok ás nem utolsósorban a szolgáltatások stb.), nagyon meg kell gondolniuk, hova. mire fektetik be a koronákat. Nem kevés esetben 60—80 százalékkai emelkedtek az árak, holott közben a mező gazdasági termények és termékek árát csak ritka esetben és akkor is csupán apró-cseprő pótlékokkal módosították. Van tehát helye minden fillérnek. Érthető, ilyen feszült árpolitikai rendszerben a mezőgaz dasági termelök is minden lehetőséget igyekeznek felhasználni, hogy termékeiket a lehető legelőnyösebben használják fel a gazdálkodásban. Ez a földművesek részéről a fentebb említett okok miatt sem elité lendő taktikázás esetenként azonban nem válik a folyamatos áruellátás javára. A közgazdasági eszközök szerepe Tudvalevü, hogy húsból és tojásból egy idő óta a kínálat nem fedezi a keresletet. Az okok gyökerénél most nem akarok kaparászni, hiszen ezzel a legfelsőbb szervek is sokat foglalkoztak és foglalkoznak. Inkább vegyük alapul a tényleges helyzetet és próbáljunk választ keresni arra a kérdésre, vajon elég gazdag lesz-e a karácsonyi piac az említett ter mékekbűl. Nos, az SZSZK Me zűgazdasági és Élelmeszésügyi Minisztériumának számítása szerint az év utolsó hónapjában 125 millió korona értékű áruval több kerül a piacra, mint a korábbi hónapokban. Elsősorban a hús, a zsfr, a pás tátomok, a szeszes utalok és a csokoládé mennyisége növekszik. A múlt év decemberéhez viszonyítva a sertéshús — fő képp a füstölt sertéshúsok — mennyisége az idén 16 százalékkal lesz több. Tojás pedig megközelítőleg 6 százalékkal. Bizonyára akadnak olvasók, akik azt mondják majd, hogy a százalékok helyett hús, tej, tojás kell az asztalra. S ebben igazat is kell nekik adni. Mert a mindennapi eledel mindennél lényegesebb az élet szempont jóból. A kételkedők megnyugtatására hadd mondjam el: alighanem így elemezték a piac ellátásának problémáit az illetékesek is, és keresték a megoldás leghatékonyabb mód jait Már korábban megszületett a döntés, hogy 1970. január else játől hatékonyabban ki kell használni a gazdasági ösztönzőket olyan irányban, hogy a termelőknek gazdasági érdekük legyen a piaci kereslet kielégítése. így került sor né hány állattenyésztési termék árának az emelésére. Említettem, hogy a korábbi döntések szerint erre 1970 januárjától került volna sor. Ez az egyébként igazán üdvözlendő döntés a karácsonyi piacot illetően egy eléggé komoly veszélyt is rejtett magában. A tervezettnél nagyobb meny nyiségű áru piacra dobásában a tervet alig-alig teljesítő mezőgazdasági üzemek aligha játszhatnak szerepet. Maradnak tehát azok a mezőgazdasági iizemek, amelyeknek a terv teljesítése után is maradt piacképes áruja. Igen ám, de a termelő is számol. Minek dobja áruját most a karácsonyi piacra, ha azért januárban már többet kaphat. Különösen ott, ahol takarmányban nincs hiány, miért ne várhatnának januárig. Szerencsérc a minisztérium is idejekorán rájött, hogy ez az csonyi piac ellátásának javára. Az elmúlt napokban meg is született az újabb döntés: az új árakat nem 1970. január elsejétől, hanem már e hónap, november 10-től fizetik a fel vásárlóüzemek. Tévedés ne es sék — nein mindenkinek, hanem csak azoknak, akik az év végéig terven felül adják piac ra az árrendezés érintette árut. Meg keli még jegyezni, hogy az így nyert ó.rpótlékból eredő jövedelem nem növeli a még érvényben levő növekedési prémiumot. Amelyik szövetkezet nek tehát van mit piacra adni, most már kalkulálhat. Lényegesebb árváltozások A gazdasági ösztönző intézkedések főképp az alábbi piaci termékeket érintik: MARHAHÚS: Fügetlenül a vágóállat fajtájától, minőségi osz tályától, a termelő 1,30 koronával többet fog kapni az állat — élősúlyban számított — kilogrammjáért. Még kedvezőb ben érinti az árváltozás az első iaktáció után szükségszerűen kiselejtezett ún. teheneket. Itt az A-osztályban 2,50, az Al, B, B1 osztályban pedig két korona a kilogrammonkénti áremelés. EzenkívUl bizonyos esetekben még 400 korona prémium is jár a termelőnek, s ha ezt például egy 570 kg os A-osztályíi vágóállatnál számítjuk, akkor a régi és az új el adási ár közti különbség 1141 korona. Ebben az összegben már a 401) korona különleges prémium is bennfoglaltalik. SERTÉSHÚS: Itt mór eddig is érvényben volt a kilogrammonkénti 1,30 koronás felár. Ez továbbra is érvényben marad és hozzájön még az 1 korona/l kg os áremelés. Vagyis — ez 1969-re vonatkozik —, ha a mezőgazdasági üzem a szerződéses eladáson kívül is vágósertést ad piacra január elsejéig, az Aj felvásárlási ár általános bevezetéséig is jogo sult az említett árpótlékokra. Milyen változás várható? A gazdasági ösztönzőkből mind a mezőgazdasági dolgozók, mind az illetékes szervek sokat várnak. Egyik szövetkezeti funkcionárius ismerősöm ezt is megjegyezte: — Ki ne használná ki az adott lehetőséget azok közül, akiknek van mit eladniuk. Hiszen az állatoknak minden nap enni kell, és nagy súlynál a hízóállatok tartása már nem kifizetődő. Már ágért sem, mert nagyon fogy a takarmány. Ez az egyik, a másik meg az, hogy a piacellátást rövidesen kedvezően fogják befolyásolni a hózi sertésvágósok. Mert ugyebár, amit nem vásárolunk fel a piacról, azt lényegében átengedtük a többi fogyasztó nak. Az is szóba került, hogy a január elsejétől általános érvényű új árak bizonyos spekulációra is lehetőséget adnak. Megtörténhetik ugyanis, hogy egyes szövetkezetek — bár a húsból megvan a piackész árujuk, ezt annak ellenére sem adják piacra, hogy a szerződéses eladást nem teljesítik. Nos, a rendelet szerkesztői erre is gondoltak. Hoztak ugyanis egy olyan határozatot is, hogy amelyik mezőgazdasági üzem elfogadható okok miatt nem teljesíti az idei húseladási kötelezettségeit, az elmaradt menynyiségért a jövő évben is csupán az eddig érvényes árat kapja. Csak a tervteljesítés utón számolják az új árat. Megvan tehát a feltétele annak, hogy mezőgazdasági termékekből gazdag legyen a karácsonyi piac. Persze még az említett intézkedések esetén is sok minden múlik a szállításon és a kereskedelmen. Ha ők is hasonlóképpen felkészülnek, kevesebb lesz a karácsonyi bevásárlási gond. Legalábbis az említett mezőgazdasági termékekből. HARASZTI GYULA E

z a hatjegyű szám dollárban értendő. Ha a kedves olvasót ezen kívül esetleg még az is érdekli, hogy a koronában ezt hányjegyű számmal lehetne kifejezni, kérdezze meg a bankban, hogy a 200 000e t hánnyal kell megszorozni. Engem ez egyáltalán nem érdekel. Viszont elmerengek a világ folyásán. Miközben merengek, lelki szemeim előtt megjelenik az — ősember. A barlangban. Kezében bunkó, hátán egy csomag bölénybőr. A barlangi légkör — feszült. Mert az ősemberné magasra húzott szemöldökkel fitymálva szemléli a bölénybőrt. — Csak ilyet hoztál? Ez durva és nehéz. A szomszéd az aszszonyának párducbőrt hozott. Valahogy így kezdődhetett. És az eredmény? Néhány ezer esztendővel később: nerebunda 200 000-ért, perzsabunda 40 000ért. Koronában. És a perzsaláb hatezerért. Meg a ínűperzsa és a rókaprém és a csikóbunda nemtudommennyiért. Meg a többi. Csehszlovák koronában és dollárban és ango! fontban. Szomorú férjek és kielégíthetetlen feleségek. Grace Kelly, a hercegnő és a gépírólányok. Egy mogyoróhéjban a szőrmék története. A szőrmeszakma képviselői — komoly emberek. Elegánsak, kimért mozdulatokkal közlekednek és kevés megértést mutatnak aziránt, hogy mogyoróhéjban megírt történetkémmel kissé elbagatellizáltam a problémát. Jaroslav Musil, a modellkészítők nagymestere azt mondta: a szőrmekészítés a világ legősibb mestersége. Később kijavította magát: „A világ legősibb művészete." Musil mester a kulturált megoldások híve. Hol van már a tavalyi hó! Hol vannak már azok az évezredek, amikor a szakmabeliek fő szerszáma a bunkó volt! A modellkészítő mester évente legalább egyszer repülőgépre ül és megnézi a frankfurti szőrmenagyvásárt. Esetleg Párizsba utazik, ahol szintén találkozót adnak egymásnak a prémvadászok kései utódai. Itt a jószemű szakember első kézből megtudja, hogy a jövő szezonban mi „megy". Divat lesz-e továbbra is a nerc, és hogy a lezser, vagy a testhezálló bundát vásárolják-e majd szívesebben. A szakma itthon maradt képviselői közben nem mindennapi munkát végeznek. Van, aki nyugdíjasok meggyőzésével foglalkozik és azt bizonygatja: az ezüstróka-tenyésztés — kifizetődő vállalkozás. És hogy szabad időben érdemes nerctenyésztéssel foglaikozni. Érdemes, mert egyetlen jól fejlett nerc bundájáért kerek 550 korona üti a tenyésztő markát. Es a többi prémes állat bőréért is jelentős összeget ad a KARA vállalat. Persze, a prémesállat-tenyésztés — szakértelmet követel. A KARA vezetősége is tudja ezt, így Brnóban a Domažlická 2. szám alatt tanácsadó szolgálatot létesített. Ez a tanácsadó mindenkor az érdeklődök rendelkezésére áll. Közli NERCBUNDA 200 000 - ért velük, hogy hol és mennyiért lehet tenyészállatot kapni, hogy egy-egy prémes állat milyen takarmányt igényel. És így tovább. A szakma még nem is olyan régen a szabad természetből biztosította magának a bundanyersanyagot. A múlt század•E H # BHr ÉÉÉ& b Hgy-egy nercfajta kitenyésztése sokéves munka eredménye. Viszont megéri, mert belföldön és külföldön egyaránt jelentős összegeket fizetnek a szőrmeárukért. Divattervezőink — mint képeink is mutatják — kiváló munkát végeznek. ban — olvassuk csak el Jack London regényél — még ezer és ezer vadász élt fenn, a magas északon. Ezek a vadászok nap nap után a vadont járták, naponta csapdákat állítottak a nyestnek, a hódnak, a hiúznak, a farkasnak és a sarki rókának, meg a cobolynak. Vállukon puska lógott, a nagyobb vadat azzal terítették le. Baráti találkozók a Kelet-szlovákiai Vasműben A Kelet-Szlovákiai Vasműben a barátsági hónap folyamán számos olyan akcióra került és kerül sor, mely a csehszlovák és a szovjet nép barátságának további megszilárdulásához vezet. Nemrég például Kassán járt Zaporozsjébal egy kiildüttség, amely a Vasműbe is ellátogatott. A VI. I. Povsztannoj vezette delegáció tagjai a vállalat üdülőházában baráti eszmecserét folytattak a Vasmű azon dolgozóival, akik már legalább tiz éve az üzem alkalmazottjai. Ugyancsak küldöttség érkezett Ungvárról. Az ungvári vendégek közt volt az Autoremont üzem igazgatója, VI. Bilanyin és a városi pártbizottság képviseletében VI. Kovalenko. Az üzem 73-tagú ének- és táncegyüttese is bemutatkozott Kassán. Ezt a KeletSzlovákiai Vasmű 50-tagú együttese viszonozza — jelenleg tartózkodik a Szovjetunióban. A Nagy Októberi Forradalom évfordulójának Uugváron megrendezett ünnepségein 35 dolgozó vett részt a Vasműből. Ezenkívül a moszkvai ünnepségre meghívott 35 kassai dolgozó k.

:iziil heten szintén a Vasmű dolgozói voltak. A vendégek közül meg kell említeni azokat a szovjet tiszteket is, akik a hazánkban ideiglenesen állomásozó rozsnyói és jolsvai egységektől érkeztek a baráti találkozókra. A Rozsnyón, illetve Jolsván állomásozó szovjet katonák közül többen brigádmunkát vállaltak szombat-vasárnap — a Kelet-Szlovákiai Vasműben. Sőt, a jövő hónaptól kezdve már a hét többi napján is dolgozni fognak. A Vasmű munkásai szerint a szovMa már fehér holló a prémvadász. Kényelmesebbekké váltunk és a vadon élő prémes állat is kihalófélben van. Egyegy fajtát a törvény védi, mert már nem egy vidéken megbillent a biológiai egyensúly. A nők ennek ellenére se mondtak le a szőrméről. A statisztika szerint ma a világon 30 millió darab nercet tenyésztenek évente. A szó szoros értelmében tenyésztik őket. Mi több, egy-egy szakember újabb és újabb színárnyalatú nercfajtát „fejleszt" ki. Ilyenkor hatalmas összegek ütik az illetők markát. Az Egyesült Államokban van néhány olyan farm, ahol évente negyedmillió darab nercprémet állítanak elő. A Német Demokratikus Köztársaságban is van egy vállalat, ahol az évi produkció 100 ezer darab nerc. Az ilyen farmoknak külön állatorvosi szolgálata van, és a kutatók egész hada vizsgálja, milyen körülmények között érhető el a lehető legnagyobb nyereség. A mi körülményeink között egy-egy család a napi munkán kívül körülbelül 30 nerc-családról gondoskodhatna. Ennek révén már jelentős mellékjövedelemre tehetnek szert, különösen ha állategészségügyi szempontból és takarmányozási szempontból is betartják a tanácsadó utasításait. Ugyanez érvényes a többi prémes állat tenyésztésére is. A közelmúltban a KARA vállalat Trenčínben mutatta be az ideí prémkollekciót. A divatbemutatón részt vevők közill sokan — egy-egy különösen szép bunda láttán — feltették a kérdést: hát ilyen színű prémes állat is létezik? Nem létezik! Ellenben a korszerű ipar — csodákat művel. Külföldi mintára ma már filmnyomásos módszerrel akár a közönségesebb állatok bundájából is készíthető például „leopárdszőrme". Az ilyen csodáknak is megvan az értelme. Ugyanis enyhén szólva nem mindenki engedhet meg magának nercbundát 200 000-ért. Még koronában sem. Ellenben ha valaki elhatározza magát, hogy: márpedig ezt a bundát megveszem, a bundát meg is veheti, mert a KARA 2—3—5 ezer koronáért is készít elég szép termékeket. A gyártmányok jelentős része — exportra kerül. Hogy a csehszlovák szőrmeipar mekkorát fejlődött, azt az ls bizonyítja, hogy amíg 1956-ban az ágazat mindössze félmillió korona értékben exportált, ma a KARA exporttevékenységéből kerek 150 milliós haszna van az országnak. J

ó néhány százezer esztendő eltelt azóta, hogy az ősember egy-egy elejtett bölény odaajándékozásával igyekezett megnyerni az őshölgy szívét. Az ősember kései utóda ... igen, semmit se változott. Esetleg csak annyit, hogy gépkocsin jár és nem sajátkezűleg ejti el a „bölényt". A prém azonban továbbra is megmaradt egyfajta fizetőeszköznek. TÓTH MIHÁLY jet katonák nagyon sxfvósan és szorgalmasan dolgoznak. A jolsvai egység katonái a közeli napokban vendégül látják a Vasmű vezetőit és kulturális miisori ren deznek számukra. A barátsági hónap folyamán a Szovjetunióból üdvözlő táviratok érkeznek a Kelet-Szlovákiai Vasműbe, s az ottani testvérüzemek újságjainak hasábjain gyakran jelennek meg cikkek a Vasmű dolgozóinak életéből. A Kelet-Szlovákiai Vasmű húszezer példányszámban megjelenő lapja is fokozott figyelmet szentel a szovjet emberek, elsősorban a testvérUzemek dolgozói életének. — fű — Jelenet az ungvári ünnepségről, küldöttsége is. melyen részt vett a Vasmű (V. Farkašovská felvétele)