Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-16 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

NEM HISZEK A VElEtlENBEN... Beszélgetés Sára Sándorral SÁRA SÁNDOR MUNKA KÖZBEN. Kivételes tehetségű, sajátos látásmódú operatőrként „robbant be" a magyar filmgyártásba . . . Sára Sándor neve bizonyára nem ismeretlen azok számára, akik az utóbbi években figyelemmel kísérték a magyar filmművészet új nemzetközi sikerű, érdekes alkotásait, Személyiségére képeinek különös atmoszférája, megejtő lírája és lenyűgöző szomléletessége hívta fel a figyelmet olyan kiváló filmekben. mint a Sodrásban, az Apa, a Tízezer nap, a Gyerekbetegségek — hogy számos munkája közül csak a legjelentősebbeket említsük. A kiváló operatőr — Feldobott kő címmel — azóta játékfilmet is forgatott. Ebben nemcsak operatőri munkát végzett, hanem forgatókönyv-íróként és rendezőként is bemutatkozott. Első játékfilmje, a Feldobott kő — mely az V. Magyar Játékfilmszémlén a társadalmi zsűri fődíját kapta — művészi erejű, rangos alkotás, melyben a valóság képi kifejezése dominál. Érdemes felfigyelni a film remek, tónusgazdag, fekete-fehér felvételeire A film írójával, rendezőjével és operatőrével a pécsi seregszemlén találkoztam, s szinte önkéntelenül vetődött fel a kérdés: • Hogyan fogant meg a gondolat, hogy rendezőként mutatkozzon be? — Operatőrként végeztem a Filmművészeti Főiskolán, de a rendezői szakot hallgató kollégáimmal együtt a rendezést is tanulmányoztam, így az operatőri munka mellett már főiskolás éveimben is foglalkoztam rendezéssel. Egyébként a rendezést és a fényképezést sohasem választottam ketté: egy jó rendezőnek tudnia kell mindazt, amit egy jó operatőrnek! — Főiskolai tanulmányaimat 1957ben fejeztem be, 1959-ben rendeztem először egy rövidfilmet, Virágát a napnak címmel. (Sára Sándor ugyanis összesen négy rövidfilmet készített. Cigányok című dokumentumfilmjével nemzetközi sikert aratott, Vízkereszt című rövidfilmje pedig a múlt évi oberhauseni fesztiválon a dokumentumfilm-kategória nagydíját nyerte. 1 'tv módon a rendezés is végigvonul egész eddigi, rövid pályafutásamon. Ez a törekvés egyébként nemcsak nálam figyelhető meg. A fiatal pályakezdő filmművészek legtöbbje, tehát az én korosztályom, meg a még fiatalabbak rendeztek is, operatőrök is voltak, fényképeztek. Ebben feltétlenül nagy szerepe van a Balázs Béla stúdiónak, melyet az említett korosztály 1961-ben indított el. A „kölcsönösség" szálai tehát ide s ezekbe az évekbe nyúlnak vissza. S hogy a filmkészítés különböző területeihez értünk — ez számunkra többféle okból mindenképpen csak hasznos lehet. • Érzésem szerint első játékfilmje • önvallomás jellegű, melyben a közelmúlt nemzedékének belső problémáit jeleníti meg ... — A Feldobott kőben csakugyan vannak olyan elemek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a film önvallomás — de nem ez volt a szándék. A Feldobott kő történetében kiváltképp az Izgatott, hogy múltunkban — de jelenünkben is — vannak elintézetlen, megválaszolatlan problémák, amelyek végiggondolása nélkül nem tudunk továbbjutni, tehát rendet kell teremtenünk a múltunkban, ha el akarunk érni a jelenhez. Ez nem más, mint értékelés, a magatartás-formák vizsgálata, a cselekvő magatartás elemzése s azt akarja kifejezésre juttatni, hogy minden helyzetben lehetséges és szükséges az értelmes cselekvés, mert csak ezáltal vagyunk képesek meghaladni tegnapi és mai önmagunkat. Filmem végeredményben nem múltbeli krónika, mert áttételesen a mai problémákhoz is hozzászól, habár bizonyos történelmi téma kapcsán fejtem ki gondolataimat. Hogy a film milyen korban játszódik, az csak apropo, hiszen a jelenhez szól. — Példát is említhetnék erre: Kósa Ferenc, Dózsa Györgyről magyar—* szlovák—román koprodukcióban készülő filmjét, melynek operatőri munkálatait végzem. A rendező ugyan a 16. század elejére helyezte a film történetét, de nem az a célja, hogy filmre vigye a nagy parasztlázadást és Dózsa György életét, hanem ennek kapcsán olyan kérdéseket feszeget, mint a forradalom, a forradalmi magatartás, a cselekvési lehetőségek stb. Tehát a film csak a külsőségeiben történelmi. • Az önéletrajzi jelleg kapcsán hadd kérdezzem meg: hogyan véleke dik a szerzői filmekről? — Minden igazán jó film valamiképpen szerzői film is, mert az alkotó egyéniségének a jegyeit hordozza. Egyébként kategóriákban nem igen tudok fogalmazni. Csak jó és rossz film van, tehát csak művészi illetve művészietlen alkotásokat különböztetek meg. Nincsen kizárólagosan ..üdvözítő" módszer • S következő tervei? — Az említett Dózsa-film rendkívül nagy előkészítést és erőfeszítést kívánt az alkotóktól, ezáltal hónapokig nem dolgoztam semmin. Az „ítélet" nemcsak mint film, hanem mint koprodukció is komoly vállalkozás. Pillanatnyilag egy 20 perces rövidfilmet forgatok, Pro patria? címmel, mely nem más, mint meditáció a háborúról az erőszakról... Több gondolat és probléma ís foglalkoztat — végiggondolásukhoz azonban idő kell! • Mit vár a film következő fejlődési fokától, Ön mint alkotóművész? — Jó és ideális lenne, ha minél egyszerűbben lehetne filmet készíteni. Elsősorban a forgatás technikai részére gondolok, hiszen a nagy stáb még mindig gondot okoz. Célszerű lenne, ha a rendező — színészek közreműködésével — önmaga minden teendőt elvégezhetne. A filmgyártás véleményem szerint különben is olyan irányban fejlődik, hogy a jövőben a rendező és az operatőr egy személyben egyesül. Mert ugyan bármennyire is megterhelő és kimerítő ez a munka, de előnyös, mert a redező a kamera mögött állva jobban meg tud ja ítélni a helyzetet. Egyébként a rendező és az operatőr közt rendkívül nagy megértésnek és összhangnak kell lenni, hogy az operatőr szinte a rendező szemével látott eseményeket rögzítse filmszalagra. — Örvendetes lenne, ha a rendező minél mélyebb gondolatokat, eszméket tudna kifejezni, képileg, mozgó képsorok segítségével. Képeken keresztül, képi stílusban minél többet mondani az emberről. Bevallom, nem szeretem a cinema verítét, vagyis az olyan filmeket, melyekben csak a szó dominál. Sokkal közelebb állnak hozzám azok az alkotások, melyekben a képnek, a képi eszközökkel megfogalmazott és kifejezett mondanivaló nak van szerepe. # Manapság sok nyugati művész abban a hiszemöen él és alkot, hogy modern művészet a véletlen útján is teremthető. Véleménye szerint lehetséges művészi alkotást létrehozni annak szándéka nélkül? A véletlenben nem hiszek, s főleg egy olyan komplikált művészet esetében, mint a film — nem. Egy modern tasista festő a véletlenre bízhatja magát, ám filmforgatás előtt az alkotócsoportnak mindent át kell gondolnia. Természetesen előállhat olyan helyzet, hogy a rendező eltávolodhat a koncepciótól, de ez a „véletlen", ez a rögtönzés csak gazdagíthatja az alkotást. • Milyen csehszlovák Hímeket lá tott, s hogyan vélekedik az „úi hullámról"? —• Szeretem a cseh filmeket, Men zel, Passer, Formán, " Schorm alkotásait. Imponálóan jó filmek, melyeket az utóbbi években készítettek. A cseh új hullám képviselőinek kívánom, legyen módjuk és lehetőségük hasonló, jó filmeket készíteni a iöyőben is! TÖLGVESSY MÁRIA Balázsovits Lajos és a bolgár Todor Todqjrev, valamint Naqyezsda Kazassiari a társadalmi fődíjjal jutalmazott Feldobott kő főszereplői. • - i . Simó Sándor magyar renderő Szemüvegesek című első filmjében, melynek forgatókönyvét is ő maga írta, saját nemzedéke problémáiról és önmagáról vall. A nekilendülés és á csüggedés belső törvényeit vizsgálja, de filmjét átfűti az alkotómunka szeretete. A film ősbemutatójára a pécsi játék filmszemlén került sor. A felvételen (előtérben): Bujtor István a film főszerepében. • Szabó István megkezdte legújabb tilmjének forgatását. A Szerelmesíilm első jelenetelt Párizsban és a francia tengerparton vette fllmszalagra. A film főszereplői: Halász Judit és Bálint András. Fábri Zoltán A Pál utcai fiúk című filmjénék „pesti srácait" egy angol iskola gyermekeivel játszatta el. A rokonsxenves alkotás az V. Magyar Játékfilmszemlén közönségdijat nyert.