Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)
1969-11-16 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó
EGYSÉG ÉS VITA Szerkesszünk együtt! Miért nem egységes a nemzetközi kommunista mozgalom? A történelem azt tanúsítja, hogy amikor a kommunista mozgalom nemzeti osztagai képesek megteremteni az egységüket, kidolgozni közös nemzetközi stratégiájukat, s amikor a munkásosztály vagy annak döntő része ennek alapján küzd a kapitalizmus, az imperializmus ellen, akkor a munkásmozgalom és azzal együtt a népek békéjéért és szabadságáért folyó antiimperialista harc nagy győzelmeket tud kivívni. És fordítva ... A fenti megállapítást PÚJA FRIGYES: EGYSÉG ÉS VITA A NEMZETKÖZI KOMMUNISTA MOZGALOMBAN című könyvében olvashatjuk, amely nemrégen jelent meg a budapesti Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A tanulmány sok időszerű kérdésre próbál választ adni, ezért olvasóinkat is megismertetjük néhány gondolatával, következtetésével. Köztudott, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom napjainkban nem egységes s a jelen követelményeinek megfelelő egység rövidebb időn belül aligha alakítható ki. A szocializmus erejét mi sem bizonyítja jobban, minthogy térhódítása az egység megbomlása idején sem állt meg. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy egyes kommunista pártok szakadár tevékenységét és a mozgalom egységének megbomlását az imperializmus a maga javára kamatoztatja. Ezzel magyarázhatók (többek közt) az imperializmus egyes átmeneti sikerei is. Az egység megbomlásának okai Az okokat kutatva mindenekelőtt azt kell tisztázni, milyen körűimé-: nyek játszottak közre a téves elméletek és koncepciók kialakulásában. Ezzel kapcsolatban célszerű számba venni a következőket: • a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődésének egy szakaszában a mozgalom egységének szükségszerűen másképpen kellett felmerülnie, mint korábban, • a téves nézetek és módszerek keletkezésének bizonyos társadalmi, azaz osztálybázisa van, • a kommunista mozgalom egyes osztagai — mivel lényegesen eltérő körülmények között is dolgozhatnak — esetenként eltérően ítélhetik meg a mozgalom egyes kérdéseit, • jobboldali és „baloldali" opportunista nézetek szivárogtak be a mozgalomba, • a nézeteltérések kialakulásában a szubkjektív elem is nagy szerepet játszott. Tény : az, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa új szakaszt nyitott a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődésében. A mozgalom egysége tekintetében is. Ekkor vált teljesen világossá, hogy a kommunista mozgalom t égi, ún. monolitikus egysége fokozatosan megszümt és megteremtődtek egy új egység kialakulásának feltételei. A polgári világban ezt megelőzően sokat foglalkoztak a mozgalom monolitikus egységével. A kommunista pártok egységes cselekvését úgy tüntették fel, mintha az Moszkva parancsa vasszigorral keresztülhajszolt utasításainak alapján jött volna létre. A vasfegyelemre épült egység A monolitikus egység, a marxistaleninista ideológia egységes értelmezése, a kommunista mozgalom nemzetközi stratégiájának és taktikájának közös kidolgozása és egységes végrehajtása, természetesen egész más alapokra épült. Említsük meg a I legfontosabbakat: • - \ 1. Demokratikus centralizmus KV:. A monolitikus egység egyik pillére a demokratikus Centralizmus volt. A nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseiről a kommunisták abban az időben is elmondhatták a véleményüket. A határozati javaslatokról minden kommunista párt vezetősége nyilatkozhatott, de ha valamely felsőbb szerv (a Komintern vagy később a Kominfotm) döntött vagy határozott, akkor vitának már nem volt helye. A határozatok végiehajtását a kommunisták kötelességüknek tartották. A kommunisták akkoriban szinte egyetlen nagy pártnak tekintették a nemzetközi kommunista mozgalmat, s ennek vasfegyelmét minden kommunista párt, minden kommunista önként vállalta. 2. A Szovjetunió Kommunista Pártja vezető szerepének elismerése Ez volt a monolitikus egység másik pillére. Abban az időszakban a kommunista pártok vezetői önként elfogadták azt az elvet, hogy az SZKP a nemzetközi mozgalom vezető osztaga, a Szovjetunió a szocializmus központja. Akkoriban a kommunista pártok gyakran részleteiben is általános érvényűnek tekintették a szocializmus építésében szerzett szovjet tapasztalatokat. E tapasztalatok teljes átvétele általánossá vált, és helyenként másolássá fajult. 3. A kommunista mozgalomnak vezető szerve, „központja" volt A Komintern 1919-ben alakult. A kommunista pártok önként, szabad akaratukból hívták létre (1943-ban oszlatták fel). A kommunista pártok képviselői ebben a szervezetben rendszeresen megvitatták a nemzetközi helyzetet, a mozgalom időszerű kérdéseit s az egyes pártok politikáját is. A Komintern értékeléseit, határozatait a kommunista pártok magukra nézve kötelezőnek ismerték el. A 10 kommunista és mukáspárt részvételével alakított Tájékoztató Irodát (Kominform, 1947-től 1956-ig működött) nem ruházták fel ugyanolyan jogokkal, mint a Kominternt, tekintettel a kommunista pártok önállóságának fokozódására. De a Kominform értékeléseit a mozgalom pártjainak túlnyomó többsége így is elfogadta, kötelezőnek tartotta magára nézve. A monolitikus egység időszakában is akadtak nézeteltérések egy-egy párt és a többi párt között. Megoldásukia különféle módszereket alkalmaztak. A vitán, kritikán és meggyőzésén kívül — sajnos — adminisztratív módszereket is. Bár a kemény intézkedések olykor beavatkozást jelentettek egyes pártok belső ügyeibe, a kommunisták általában elfogadták ezt akkor ls, ha téves döntések ls akadtak. Megszűnt a vezető párt, a központ igénye A kommunista mozgalom monolitikus egységét tehát nem lehet a mozgalomra rákényszerített egységként felfogni. A mozgalom fejlődésének akkori szakasza ilyen egységet köve telt, másmilyen egység n em is lett volna megvalósítható. Az idők folyamán, a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődésével olyan helyzet alakult ki, hogy a monolitikus egység fenntartása szükségtelenné és lehetetlenné vált. A szerteágazó előzmények közül csupán a legfontosabbakra mutatunk iá. A harmincas évek végétől (a második világháború alatt és után) a kommunista mozgalom kiszélesedett. A kommunista pártok általában az egész világon megerősödtek, taglétszámuk és tömegbefolyásuk növekedett. Újabb országokban megalakult a kommunista párt. A kommunista eszmék olyan rétegekbe is behatoltak, amelyek korábban idegenkedtek tőlük. Több helyütt a kommunista párt az ország jelentős politikai erejévé lett. Ezek a pártok minden tekintetben meg tudtak állni a saját lábukon. Az évtizedes kemény harcokban megedződtek a kommunista pártok káderei. Oj vezetők nőttek fel, akik önállóan tudták Itányítani pártjukat a bonyolult politikai és gazdasági harcban. A kommunista pártok vezetői sok tapasztalatot gyűjtöttek a nemzetközi osztályharcban, a kommunisták nemzetközi együttműködéséért vívott küzdelemben is. Nem volt már szükség a kommunista mozgalom egységes eljárására a harc minden részletkérdésében, elegendő lett, ha a pártok a stratégiai és a fontosabb taktikai kérdésekben követnek egységes irányvonalat. A második világháború utáni években a szocialista világrendszer létiejötte szintén ilyen irányban hatott. Űjabb országokban győzött a szocialista forradalom, ahol a kommunista párt az ország erejévé lett s az egész dolgozó nép érdekeit képviselve önállóan vezeti országát. Ezzel együtt merült fel a szocialista országok együttműködésének és egységének problémája és feladata, mint amely a szocialista világrendszer kialakulá sa előtt nem létezett. Új egység kialakulóban Ilyen helyzetben a kommunista páttok' harcának irányítása egyetlen központból szükségtelenné és lehe tetlenné vált. Megszűnt a vezető párt, a vezető központ igénye és szükségessége. A monolitikus egység he lyett a kommunista mozgalom új egységének a kikovácsolása került napirendre. Az új egység kialakulása minden valószínűség szerint hosszadalmas, nehéz folyamat lesz. A monolitikus egység megszűnése után egyes kommunista vezetők bizonytalanná váltak, hiányzott nekik a központból jött, minden részletében kimunkált irányvonal. Más kommunista pártok vezetői pedig úgy éltek az új hely zettel, hogy a kommunista pártok többségétől eltérő, külön stratégiái irányvonalat dolgoztak ki. A nemzetközi kommunista mozga lom egysége körüli nehézségek nem kis mértékben abból az objektív tényből származnak, hogy a mozgalom az egység tekintetében átmeneti állapotba került. Fokozatosan meg szűnt a régi, monolitikus egység, de még nem alakult ki teljesen, illetve nem erősödött meg a mai követelményeknek megfelelő, minőségileg új egység. • KALÁSZ LÄSZLÔ További olvasóink jelentkeznek, küldik be javaslataikat a Hazai Tükör körül toborzódó tudósítói hálózat kiépítésével kapcsolatban. Ezekbűi közlünk ismét néhányat. • Minden városban lehetne tudósítónk j Örömmel üdvözlöm a vidéki munkatársak, tudósítók hálózata kibővítésének gondolatát és erkölcsi kötelességemnek tartom, hogy ebből a munkából szerény tehetségemhez mérten kivegyem a részem. Volna azonban néhány megjegyzésem. A társadalmi szerkesztőségek már jellegüknél fogva is csak alkalomszerűek lehetnek. Egy-egy járás vagy vidék bemutatását nagyszerűen elvégezhetik. Ilyen átfogó kép közlésére azután egyhamar nem kerül sor, kisebb tudósítások feldolgozásánál pedig már bizottságra aligha lehet szükség. Maradnak tehát az egyes tagok, akik tudósítókként tovább működhetnek. Ahogy a Csehszlovák Sajtóirodának van minden jelentősebb városban tudósítója, nekünk is lehetne önkéntes tudósítók közreműködésével. Minden városban vagy nagyobb községben akad pedagógus vagy értelmiségi, aki kedvtelésből forgatja a tollat s megnyerhető ennek a gondolatnak. Ezeket a tudósítókat azonban feltétlenül legalizálni kell, el kell látni igazolvánnyal, mert csak így lesz módjukban friss, megbízható adatokhoz jutniok. Természetesen csak olyan egyének jöhetnek számításba, akiknél megvan minden remény, hogy az igazolvátiynyal nem élnek vissza. Emellett természetesen továbbra is számítani kell a levelezők népes táborával, hogy a lap így hívebb tükre legyen életünknek. Vércse Miklós, Párkány. • Én is jelentkezem! Örömmel vettem tudomásul, hogy az első társadalmi szerkesztőség a mi járásunkban alakult meg és már el is kezdte tevékenységét. Sajnos, most nem támogathatom munkájukat- Bár Zselízen érettségiztem, jelenleg a brnói Építészeti Főiskola hallgatója vagyok. Ezért szívesen tudósítanék innen — Brnóból. Horváth Géza, Brno. • Hibákról is lehet írni? I?n is szívesen bekapcsolódom a Hazai Tükör munkájába. Községemből, Udvardról kiildhetnék tudósításokat. Lehetne sok mindenről írni, hibákról is. N^m tudom célszerű-e. Az emberek jobbára azt szeretik olvasni, ami szép és jó. Bár az életben is minden szép és jó lenne... Németh Izabella, Udvard. Kevés a hazai Mr Annak idején az Üj Szó utolsó oldalán létesített hírmozaik után joggal váltott ki most teljes elismerést a vasárnapi számban a Hazai Tükör nevet viselő új rovat. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen a lapban még ma is kevés a hazai hír, a hazai esemény, a beszámoló a magyarok által lakott területekről ... Az olvasó örül, ha legalább hét végén kap érdekes, rövid beszámolót „rólunk" — „magunkról". Azt hiszem sok sikere lesz még a rovatnak: A m^gam részéről szintén szívesen segítek, írok a rovatba. Sólyom László, Losonc. Várjuk olvasóink további javaslatait, hogy a lapunk hasábjain folyó vita lezárásával mielőbb hozzáláthassunk a munkához-