Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-14 / 268. szám, péntek

AZ ÚJ BONNI KORMÁNY A NEUES DEUTSCHLAND VEZÉRCIKKE A Neues Deutsehland vezércikkben foglalkozott az új bonni kormány politikájával. Két héttel ezelőtt Nyugat-Németországban a szociáldemokrata szövetségi kancellár, Willy Brandt vezetésével új kormányt alakított az SPD és a FDP. E kormány meghirdette programját és megtette első politikai lépéseit — áll többek között a cikkben. Természetesen néhány hét nem elég ahhoz, hogy az új kormányról végleges ítéletet alkossunk. De a köd, amely még ma sok mindent beburkol, lassan eloszlik, és láthatóvá válik a dolgok igazi arculata. Egy dolog azonban bizonyos, számunkra épp úgy, mint a nyugatnémet polgárok számára: ezt az új nyugatnémet kormányt is tettei alapján fogják megítélni. A nyugatnémet lakosság többsége elsősorban igazi békepolitikát és a szocialista országokkal, elsősorban az NDK-val jobb kapcsolatokat óhajt. Ami a külpolitikát illeti, az új kormány programja bizonyos új motívumokat tartalmaz, amelyeket mindenütt — és így természetesen a Német Demokratikus Köztársaságban is — figyelemmel követnek. így az új bonni kormány kijelentette, hogy aláírja az atomsorompószerződést. Ez örvendetes dolog, és remélhető, hogy az egyidejűleg bejelentett fenntartás, amely szerint még bizonyos kérdések tisztázására van szükség, nem jelenti azt, hogy a szerződés aláírását ismét húznihalasztani fogják. Pozitívan értékelendő továbbá a kormánynyilatkozat azon kitétele, amely szerint az NSZK „gondos előkészítés után" hajlandó részt venni az európai biztonsági értekezleten. Az új szövetségi kancellár kormánynyilatkozatában elődjétől, Kiesingertől eltérően két német állam létezéséről beszélt. Ez is lépést jelentett a dolgok reálisabb szemléletéhez. A Neues Deutsehland vezércikke hangsúlyozza: Az új bonni kormány számára a kulcskérdés — kül- és belpolitikai téren egyaránt —, hogy kinek az érdekeit szolgálja?! Az új politikának, amely Nyugat-Németország számára valóban elkerülhetetlen, a dolgozó nép demokratikus aktivitására kell támaszkodnia. Amint a nyugatnémet kommunisták teljes joggal hangsúlyozzák, szükséges, hogy NyugatNémetország népe szociális, demokratikus és békés céljai érdekében felemelje szavát, saját akaratának kinyilvánításával támogassa a Brandt-kormány haladó intézkedéseit, és a demokratikus haladást a szövetségi köztársaságban győzelemre segítse a konzervatív erők ellenállásával szemben. Kommentárunk KÍNA JOGA A világ közvéleményének nem okozott meglepetést, hogy a Kínai Népköztársaságot az ENSZ idei ülésszakán ismét kirekesztették a világszervezetből. Felfigyeltető momentum viszont, hogy a szavazás „mérlege" egyre javul, amíg az elmúlt esztendőben 44 küldöttség szavazott Kína ENSZ-jogainak helyreállítása mellett, addig a jelenlegi ülésszakon néggyel emelkedett az „igen"-ek száma. Ezzel szemben tény, hogy az Egyesült Államok szavazógépezete mindeddig aránylag megbízhatóan működik. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a NATO-államok közül NagyBritannia és Franciaország kitartott álláspontja mellett, s mint a múlt évben, most is a Kínai Népköztársaság javára adta le voksát. A Kínai Népköztársaság tehát nem tagja a Nemzetek Világszövetségének. Kérdés viszont, mint az a közgyűlés idei vitájában is felmerült, hogy Kínának van-e nagyobb szüksége az ENSZ-re, avagy az ENSZ-nek Kínára? ... Hogy a világszervezet maradéktalanul tudja-e teljesíteni feladatát s általános érvényt szerezhet-e határozatainak, ha a világ egyik kétségkívül legnépesebb s legnagyobb országa nem tartozik soraiba? Mindenki előtt ismeretesek azok az erőfeszítések, amelyeket a Szovjetunió és a szocialista országok tettek a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagsága érdekében. Ezeknek a törekvéseknek a-kiindulópontja mindenekelőtt a helyzet reális és logikus felméréséből ered, arra irányul, hogy a világszervezet döntéseinek és határozatainak általánosan elfogadott érvényt szerezzen. A Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak elismerése egyetlen gondolkodó ember számára sem vitatható kérdés. Trudeau kanadai miniszterelnök, aki a napokban találkozott U Thant ENSZ-főtitkárral kijelentette, hogy Kína őszintén részt kíván venni a világszervezet munkájában. Ibpi) Ján Marko külügyminiszter beszédének sajtóvisszhangja Elhalasztják az Apoílo-12 felbocsátását? Kennedy-fok — A Kennedyfok űrrepülőterének technikusai közép-euiópai idő szerint csütörtökön hajnalban kicserélték az Apollo-12 űrhajó folyékony hidrogént tartalmazó szivárgó tartályát. A NASA, az amerikai űrkutatás irányító szerve még ezt megelőzően úgy döntött, hogy mivel a hiba elméletileg kijavítható, a kilövés tervezett időpontjáig az Apollo-12-tőt eredeti menetrend szerint indítják útjára. Ez a meneti end a Földtől való elszakadás pillanatát pénteken 17.22 órában határozza meg, de mint Ismeretessé vált 186 perces tűrési időt tartalmaz, vagyis ha a hordozórakéta 20.28 óráig felemelkedik a levegőbe, még be tudják tartani a programban kijelölt időpontokat. Ha ez lehetetlennek bizonyul, akkor az egész kísérletet egy teljes hónappal elhalasztják, és csak december 14-én indítják az Apollo-12-tőt. Varsó — A lengyel sajtó terjedelmes kivonatot közöl Ján Marko csehszlovák külügyminiszter beszédéből a csehszlovák külpolitika alapelveivel összefüggésben. A Trybuna Ludu első oldalán közli Marko beszédének kivonatát és kiemeli azt a megállapítását, amely szerint a csehszlovák külpolitika elsődleges célja, hogy a többi szocialista országgal együtt megteremtse a békés szocialista építés feltételeit. Csupán a Szovjetunióval való szoros együttműködés, a többi szocialista állam testvéri barátsága biztosíthatja Csehszlovákia szuverenitását — emeli ki a Trybuna Ludu. Budapest — A budapesti lapok szintén részletesen tájékoztatják olvasóikat Ján Marko külügyminiszter beszédéről. A Népszabadság tudósítása hangsúlyozza, hogy a prágai felhívás megteremtette az európai dialógus feltételeit. Berlin — Az NDK sajtója alapos kivonatokat közöl Ján Marko csehszlovák külügyminiszter beszédéből. Mindenekelőtt az európai biztonsági értekezlettel kapcsolatos részleteket, valamint Csehszlovákia Nyugat-Németországgal kapcsolatos álláspontját emelik ki. Belgrád — A jugoszláviai sajtó Ján Marko külügyminiszter expozéjával összefüggésben mindenekelőtt azokat a részleteket emeli ki, amelyek a csehszlovák—jugoszláv kapcsolatok továbbfejlesztésével vannak összefüggésben. A lapok nagy figyelmet tanúsítanak a csehszlovák—szovjet kapcsolatokkal összefüggő kijelentéseknek. A Szocialista Párt sajtója, a polgári sajtó, a ládió és a televízió az utóbbi időben egyre gyakrabban közöl cikkeket, beszédeket, interjúkat az Osztrák Kommunista Párt helyzetével és a pártban történő eseményekkel kapcsolatban. Ennek természetesen nem az a célja, hogy a kommunista pártnak segítséget nyújtsanak a szocializmushoz vezető út biztosításában. Igaz, hogy néha-néha, mondhatnánk kivételes esetekben, a kommunisták is szóhoz jutnak a tömegtájékoztatási eszközökben, azok, akik a párt irányvonalát képviselik. Ezzel azonban csak az objektivitás látszatát akarják fenntartani, mert ezekben az eszközökben mindenekelőtt e. r ibboldali csoportok képviseióit, mint például Franz Mareket és másokat szólaltatnak meg. Ez a csoport a polgári és a szocialista párti sajtóban újból és újból foglalkozik a kommunista párt vezetőségének belső határozataival. Ezek a jelenségek megmutatják, hogy a jobboldali erők milyen fiakciós eszközökkel folytatják harcukat a kommunista párt ellen. Ez nemcsak a párt akcióképességének árt és csökkenti a párt befolyását, (ami különösen a választások alkalmával mutatkozik meg), hanem magában a pártban is megnövekszik ezáltal a szakadás veszélye. Mint ismeretes az OKP Központi Bizottsága júliusban olyan fontos határozatokat hozott, amelyek célja a Jobboldali frakció sajtószerveinek, a Tagebuch-nak és a Jugend 69nek a párt irányvonalához való visszatérítése volt. Ezek a határozatok rendkívül fontosak a pártban végbemenő tisztulási folyamat szempontjából, annak ellenére, hogy — amint várható volt — a Központi Bizottság felhívásának nem lett foganatja. A Központi Bizottság plénuma ezzel kapcsolatban nemrégen újabb fontos határozatokat hagyott jóvá. Két kérdésről volt szó: áz Ernst Fischer-ügyről és az ifjúsági szervezet kérdéséről. Január elején, mindjárt a pártkongresszus után Ernst Fischer a televízióban olyan A párt harcképességének biztosításáért nyilatkozatot tett, amelyről a Politikai Bizottság megállapította, hogy ellentétes „a pártkongresszuson egyhangúlag jóváhagyott irányvonallal" és a párt szervezeti szabályzatával. Fischer állásfoglalása ténylegesen a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szolidaritás elutasítását jelenti. A Központi Bizottság január 15-én (csak néhány szavazat ellenében) elhatározta, hogy a párt döntőbizottsága, — amelyet a kongresszuson titkos szavazással választottak meg, és amelynek határozatai ellen csak a következő kongresszuson lehet fellebbezni — eljárást indít Ernst Fischer ellen. A döntőbizottság beszélt E. Fischerrel, s alkalmat adott álláspontjának megváltoztatására. Mivel Fischer a bizottsághoz intézett levelében tüntetőleg hangsúlyozta, hogy minden egyes esetben, amikor szükségesnek taitja, nyilvánosan is állást foglal a párt határozatai ellen, a bizottság október 13-i ülésén úgy döntött, hogy megerősíti Ernst Fischer kizárását. A döntőbizottság október 15-én közölte határozatát a Politikai Bizottsággal, megjegyezvén, hogy a következő plenáris ülés elé terjeszti döntésének indokolását. A szervezeti szabályzat értelmében a bizottság határozatai titkosak. Ennek ellenére a hivatalos hírügynökség, az APA még ugyanaznap közölte az Ernst Fischer kizárásának megerősítéséről szóló döntést. Ezután a Központi Bizottság 87 tagja közül 27 anélkül, hogy ismerte volna a döntés indoklását, nyilatkozatban szembefordult a döntőbizottság határozatával, s „elfogadhatatlannak" minősítette azt. Ezenfelül azt állították, hogy e döntés „csapás a demokráciára és az autonómiára s éppúgy, mint Csehszlovákiában, alázza a párt tekintélyét és szavahihetőségét. Ezzel arra igyekeztek utalni, hogy a döntőbizottság Ernst Fischer ügyében hozott határozatát „az oroszok nyomására" hozta meg. A Központi Bizottság plénuma a döntőbizottság jelentésének alapján megállapította: „A Központi Bizottság határozottan elutasítja Ernst Fischer ideológiai és politikai nézeteit, amelyek a párt alapelvei és szervezési alapjai ellen irányulnak. Az OKP határozottan elutasítja az Ernst Fischer ügyében hozott döntéssel kapcsolatban terjesztett ellenséges rágalmat, amely szerint a kommunista párt nem osztrák és nem demokratikus párt... Az OKP a gyakorlatban bizonyította be, hogy tevékenységét országunk és népünk érdekei vezérlik, így tehát független párt, amelyet ugyanakkor szövetségi kötelékek fűznek a nemzetközi munkásosztályhoz, a világ szabadság- és békeszerető erőihez és a kommunista világmozgalomhoz." A huszonhét központi bizottsági tag nyilatkozatával kapcsolatban leszögezte, hogy az ellenkezik a párt szervezeti alapelveivel, s ugyanakkor azt az ellenség a párt hitelének lerontására használta fel. E nyilatkozat továbbá a szakadás veszélyét rejti magában. A döntőbizottság határozatát végül a Központi Bizottság plénuma 46 szavazattal 28 ellenében, két tartózkodás mellett tudomásul vette. A plénum az „Ifjúsági szervezet és ifjúsági folyóirat" napirendi ponttal kapcsolatban 45 szavazattal 25 ellenében 4 tartózkodás mellett határozatot hagyott jóvá, amely megállapítja, hogy az 1945-ben teljesen más feltételek és távlatok között alakított Szabad Osztrák Ifjúság (FÖJJ a mai viszonyoknak már nem felel meg. Ezért a Központi Bizottság elhatározta, hogy azonnal megkezdik a Kommunista Ifjúsági Mozgalom JKJB) megszervezését, amely a jövőben az OKP egyedüli egységes ifjúsági szervezete lesz. Muhri elvtárs, a párt elnöke leszögezte, hogy e kommunista ifjúsági mozgalomnak már alapításakor akcióprogrammal kell rendelkeznie, amely kifejezi az osztrák fiatalok legfontosabb érdekeit és követeléseit. Új ifjúsági folyóiratot is kiadnak, amely megfelel a KJB célkitűzéseinek és feladatainak. A FÜJ lapját, a Jugend 69-et az év végével „pénzügyi és politikai okokból" megszüntetik. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Jugend 69 az utóbbi években a dolgozó ifjúság érdekeinek védelmezése helyett fő feladatát abban látta, hogy támogassa a frakciósokat, rendszeresen rágalmazza a Szovjetuniót és a szocialista országokat, azt állítva, hogy ezek az országok nem is szocialisták. A Központi Bizottság plénumának e két határozatára a revizionisták frakciós harcuk fokozásával válaszoltak. Ennek következtében a pártot még inkább hátráltatják feladatainak teljesítésében, ami különösen veszélyes most a néhány hónap múlva sorra kerülő parlamenti választások előtt. A párt egységéért és harcképességéért azonban tovább folyik a harc. Vlagyimir Szemjonov szovjet külügyminiszter-helyettes vezeti a stratégiai fegyverkezés korlátozásáról hétfőn kezdődő helsinki szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttséget. (ČSTK f elv.) A KREMLBEN tegnap megkezdődtek a szovjet—török tárgyalások Cevdet Sunay, a Török Köztársaság elnöke és Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke között. AZ ALEUTI-SZIGETEK térségében szerdán mérsékelten erős földlökéseket észleltek. A szigetek mintegy 500 mérföldnyi távolságra vannak az Amvhtikaszigettől, ahol október 2-án az Egyesült Államok föld alatti hidrogénbomba-robbanást hajtott végre. Szakértők szerint a mostani földrengés közvetlen összefüggésben van a robbantással. PERUBAN a közeljövőben kerül sor az egyetemi rektorok megválasztására. A választások előestéjén sok perui egyetemen zavargásokra került sor és a rendőrség több száz tüntetőt őrizetbe vett. AZ ARGENTIN kormány újabb 16 embert bocsátott szabadon azok közül, akiket június 30-án, s a rendkívüli állapot kihirdetésekor vettek őrzietbe. Az 500 egykori letartóztatott közül még 72-en vannak őrizetben. A FRANCIA Kommunista Párt Központi Bizottsága tegnap öszszeült, hogy megvitassa a XIX. pártkongresszus téziseit. A kongresszust 1970. február 4-re hívták össze. A JAPÁN Kommunista Párt a szeptemberi kampány során kibővítette sorait. A pártnak 300 ezer tagja van és az Akahata című pártlapot 400 000-en fizették elő. KARL GUSTÁV VON ROSEN svéd pilóta újból Biafrában tartózkodik. Az Expressen című stockholmi lap szerint jelenléte összefüggésben áll a Nigérfa ellen végrehajtott legutóbbi sikeres légitámadásokkal. A GÖTEBORGI kikötő munkásai már harmadik napja sztrájkolnak. Az ezer munkás akciója következtében a kikötőben megbénult az élet. VASZILIJ CSERNISOV, az SZKP Központi Bizottsága melletti pártellenőrzési bizottság helyettes elnöke csütörtökre virradó éjszak szívinfarktus következtében elhunyt. NELSON ROCKEFELLER New York-i kormányzó, Nixon elnök latin-amerikai különmegbízottja szerdán a kongresszus Amerika-közi albizottsága előtt beszélt dél-amerikai útjának tapasztalatairól. Rockefeller szerint az Egyesült Államoktól délre nemcsak radikális változásokra lehet számítani, hanem olyanokra is, amelyeket — már nem lehet ellenőrizni. Rockefeller sürgette a képviselőket: járuljanak hozzá egy merőben új latin-amerikai politika kialakításához. JAPÄN közlekedési dolgozói csütörtökön hajnalban két és félórás sztrájkkal tiltakoztak Sato miniszterelnök küszöbön álló washingtoni útja ellen. A közlekedési sztrájk kezdete egy hosszabb ötnapos tiltakozási hullámnak.