Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)
1969-11-13 / 267. szám, csütörtök
Tanuljunk a barátainktól A szovjet sajtótermékek hazai terjesztéséről ANDREJ TORDAJI elvtárs, a Posta Hírlapszolgálat behozatali osztályának igazgatója tájékoztatott. Jelenleg 1311 sajtóterméket hozunk be összesen 89 230 példányban. 32 881 példány szakmai-politikai és 56 349 példány szórakoztató folyóiratot és újságot. A legkeresettebbek a pedagógiai szakfolyóiratok, a magyarul is megjelenő SZOVJETUNIÓ és az angolul és franciául is megjelenő SZPUTNYIK. A legkisebbek nagy örömmel olvasgatják a Murzilkát és a Veszolije Kartunkit, a fiatal technikusok folyóiratát és az Ekrant, az asszonyok pedig a Rabotnyicát, ami ugyancsak megjelenik magyarul. Sajnálatraméltó, hogy sem az ipari, sem a mezőgazdasági vállalatok nem méltányolják kellőképpen a szovjet szakirodalom jelentőségét. Bizonyos, hogy a jövőben fellendül a csehszlovák— szovjet idegenforgalom. A Szovjetunióba látogatók számára nagy segítséget jelent majd a TURIST, amely részletesen és szemléltetően tájékoztatja a látogatókat a helyi viszonyokról, elszállásolási és étkezési lehetőségekről, árakról, és ami a legfontosabb, a látnivalókról. Ennek testvérlapja angolul, franciául és németül is megjelenik. A gyermekek számára nyilván örvendetes meglepetést szerez majd a zenei nevelés céljait szolgáló KOLOBOK, a hanglemezgyűjtők számára pedig a KRUGOZOR — hat folióhanglemezzel. A Posta Hírlapszolgálat rugalmasságát és előrelátását bizonyítja, hogy ez év decemberében a „SZOVJETUNIÓ" című folyóiratból a megszokott 2450 példány helyett 7000 példányt rendelt Szlovákia számára. Ez a szám ugyanis autentikus szövegekkel és képekben mutatja be V. I. Lenin életét és munkásságát. Az emberiség nagy gondolkodójának, az első szocialista állam megalapítójának 100. születésnapja -alkalmából rendezett előadáso'k és kiállítások hatását ez az anyag jelentősen növelheti. Érdekes, tartalmas és objektív kiadvány a Novosztyi Hírügynökség gondozásában megjelenő TÝŽDENNÍK AKTUALÍT, amelyből Szlovákia 20 ezer példányt kap. A 12 oldalas lap anyagát gondosan áttanulmányoztam és véleményem szerint jelentősen hozzájárulhat sok félreértés, tévedés eloszlatásához. Aki nem fél az igazságtól, az érvényesíti az antik jogászok elvét: Audiatur et altéra pars — hallgattassák meg a másik fél is. És éppen ennek az elvnek teszünk eleget, ha a múlt eseményeket ismerni akarván rendszeresen és elmélyülten olvassuk többek között ezt a szovjet lapot is. A Posta Hírlapszolgálat behozatali osztálya nagyon érdekes versenyt szervezett; ezek célja, hogy minél többen előfizessék a szovjet sajtótermékeket. A verseny 1969. november 20-án befejeződik és a résztvevők között nagyon értékes jutalmakat sorsolnak ki. Példaként említhetem, hogy aki több mint ezer előfizetőt szerez, az 3500 korona értékű, külföldi utazáson vehet részt, aki pedig kevesebb, pld. 300 előfizetőt szerez, az 1000 korona értékű vásárlási utalványt nyerhet. Saját elsődleges érdekünk, hogy a szovjet sajtó segítségével részletesen értesüljünk a leghaladóbb műszaki találmányokról, munkamódszerekről, hogy például a csehszlovák mezőgazdaság a GAZETA PLAKAT révén tanulmányozza a szovjet növénytermesztési és állattenyésztési eredményeket és módszereket. Tanuljunk azoktól, akiktől valóban van mit tanulnunk, és akik tudásukat önzetlenül és könnyen hozzáférhető formában teszik közkinccsé. PÉTERFI GYULA Javult a gyártmányok minősége (ČSTK) — A csehszlovák ál lami minőségellenőrzés az idei év kilenc hónapja alatt gyár tott 1818 gyártmány minőségéről határozott. 1015 esetben emelkedett ipari üzemeink gyártmányainak színvonala a múlt év ugyanazon időszakához viszonyítva. A gyármányok 3 alapkategóriába való beosztása miatt — kiváló, jó és alacsony minősé gű — a termelak elsőrendű áruk előállítására törekedtek. A ki váló minőségű gyártmányok a múlt évhez viszonyítva két százalékkal emelkedtek. Az átlagos minőségű termelés 9,3 százalékkal csökkent. A harmadik minőségű gyártmányok 1,5 százalékkal emelkedtek. Üresjáratból a termelésbe November 23 -27. árubörze Brnóban Tegnap a Nehézipari Minisztérium anyagellátási osztályának a vezétője bejelentette, hogy Brnoban, a kiállítási terület G pavilonjában az idén is — Immár hatodszor — megrendezik a kihasználatlan készletek vásárát. Ha a vásár rendezőinek feltesszük a kérdést, hogy: valóban szükségtelen, felhasználhatatlan anyagokról, gépekről és berendezésekről van-e szó, a szakemberek határozott nemmel felelnek. Jelentős, sokszor százezres értékrendű üzletek lebonyolítására is sor kerül. Mindez azt bizonyítja, hogy vagy a tervezésben van hiba, vagy az anyagmérlegek összeállításában, vagy valahol máshol. Olyan tényezők is közrejátszhatnak, mint a nyilvántartás vagy mint a raktározási technika elmaradottsága. Miközben egy-egy üzemben arra panaszkodnak, hogy bizonyos termékekkel nem tudnak mit kezdeni, más üzemek anyagbeszerzői, igazgatói és munkásai amiatt keseregnek, hogy anyaghiány miatt képtelenek a tervteljesítésére. Csak az a baj, hogy egyik igazgató nem tud a másikról. Ennek áthidalására rendezik meg a brnoi 6. anyagbörzét. Itt a G pavilon vitrinjeiben ezer és ezer termék kerül kiállításra. Hengerelt anyag és színesfém lemez, elektromotor és szerszámgép, szerszámok és szivattyúk, családi ház építéshez szükséges anyagok kerülnek eladásra. Az ilyen börzék előnye, hogy a kínált termék egy-egy páldánya fizikailag is ott van és megtekinthető. Nem úgy, mint az évközben megrendezett börzéken, ahol az érdeklődők csak listákat tanulmányozhatnak. Egy-egy kisüzem anyagbeszerzője ugyanis nem a műszaki rövidítések szerint ismer rá a szükséges gépre, alkatrészre, hanem azáltal, hogy vizuálisan „ráismer" amire az üzemnek szüksége van. Hogy az ilyen vásárokon jelentős értékek kerülhetnek át az „üresjáratból" a termelésbe, azt a múlt évi hasonló börze eredménye is bizonyítja: 1968ban 106 millió korona értékű áru cserélt gazdát a G pavilonban. Legalább kétszerekkora értékű termék pedig a börze hatására aktivizálódott. Kényszermegoldásként hasznos dolog az árubörze. Reméljük, jövőre, két-három év múlva már nem lesz rá szükség. (t. ml ÖSZ. (Tóthpól Gyula felvétele) A nép érdekében (Folytatás ai 1. oldalról) megvalósulnia. Természetesen nem lehet eléggé hangsúlyozni azt a követelményt, hogy a személyi változásoknál minden esetben a legnagyobb megfontoltsággal, körültekintéssel kell eljárni és meg kell különböztetni az igazi ellenséget azoktól, akik a körülmények befolyására meginogtak, de azóta belátták tévedésüket. Demokratikus, humánus eljárásunkkal nem férne össze, hogy pillanatnyi tévedésekért eltávolítsunk embereket, azzal pedig a leghatározottabban szembe kell helyezkedni, hogy az átszerveNem az utolsó szavuk A polgári (losonci járás) szövetkezetesek nem hagyják figyelmen kívül a párt Központi Bizottságának felhívását. Válaszukban ígérik, hogy még ebben az évben terven felül 48 000 liter tejet és 100 mázsa húst adnak a közellátás részére. Ugyanakkor az állatgondozók részére kedvezőbb, higiénikusabb munkafeltételeket terremtenek. A felhívást nem tekintik egyszeri akciónak. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az előzetes jövő évi termelési terv összeállításakor figyelembe veszik a termelés fokozását. A fejőstehenek számát 30—cal és a tehenenként! lejési átlagot évi 100 iťterrel növelik. A jövő évben a tejtermelést 120 ezer literrel, a hústermelést' pedig 260 mázsával akarják növelni. Amint mondják, ez azonban még nem az utolsó szavuk ... A szövetkezetiek azt is ígérik, hogy még az Idén 2000 óra társadalmi munkával és gépekkel elősegítik városunk csinosítását. zést személyi számlák törlesztésére használják fel. A szocialistaellenes erők múlt évi tevékenysége következtében beállt helyzetben nem tarthatjuk meg a képviseleti szervek esedékes választását. A közelmúltban a funkciós időszak meghosszabbításáról elfogadott alkotmánytörvény áthidalja ezt az átmeneti helyzetet, és viszonylag hosszú idő távlatát teremti meg a nemzeti bizottságok működésének. Ez létrehozza annak feltételeit, hogy a képviselők és az apparátus dolgozói elkötelezett, tevékeny munkát végezhessenek választókörzetük javára. Szükséges itt rámutatni különösen a kommunista képviselők felelősségére, akiknek a nemzeti bizottságokban érvényre kell juttatniuk a párt vezető szerepét, s akiknek elsődleges feladata biztosítani, hogy az államhatalmi szervek tevékenysége a CSKP marxista —leninista politikájának megvalósítására irányuljon. Nehéz lenne összegezni mily sokrétű munka, kiterjedt feladatkör elvégzése áll a nemzeti bizottságok előtt. Tevékenységük minden területe a legközvetlenebb kapcsolatban áll a lakosság mindennapi életével, életkörnyezetének fejlesztésével. Helyzetünk rendezésének követelménye a társadalmi és gazdasági nehézségek felszámolása, az életfeltételek megjavításának szükségessége megköveteli, hogy nagy igyekezettel törődjünk a nép és a nemzeti bizottságok kapcsolatának megszilárdításával, együttműködésük elmélyítésével. GAL LÁSZLÓ 3. Canaris reménykedik Hitler nem ámította magát, hiszen nem volt titok előtte, hogy hiába szerez bármilyen tömegbefolyást, a Reichswehr akarata ellenére meg sem moccanhat. Ha sikerülne is a politikai küzdőtéren parlamentúlis eszközökkel győznie, a tábornoki kar bármikor keresztülhúzhatja számítását, a hadsereg akkor veszi át a lwtalmat, amikor akarja. Ahhoz, hogy beülhessen a birodalmi kancellár bársonyszékébe, elsősorban a tábornoki karnak kell igent mondania. — Tudom, hogy nehéz út vár rám, de el vagyok szánva rá, hogy ezt az utat végig járjom — jelentette ki Schleicher tábornoknak. — Gondolom ön és barátai támogatnak majd a holnap küzdelmeiben. — És miért tennénk ezt? — kérdezte Schleicher. . — Mert azonos a célunk: hatalmas és erős Németországot akarunk. Németország pedig csak akkor lehet a népek óriása, ha a hadserege legyőzhetetlen. Korszerű, legyőzhetetlen államot akarok teremteni! A tárgyalás Hitler és von Schleicher tábornok teljes megelégedésével zárult. A katonai gyakorlótér melletti útkereszteződésnél barátságosan, mosolyogva ráztak kezet, és a kancellárjelölt így búcsúzott: „Itt az útkereszteződésnél emléktáblát kellene felállítani, amely örökre hirdetné, hogy itt zajlott le Hitler Adolf sorsdöntő beszélgetése von Schleicher tábornokkal, a Reichswehr parancsnokával." Canaris keservesen megbánta, hogy nyélbe ütötte ezt a találkozót, és hódító útjára segítette jövendő gyilkosát. E keserű percekben Canaris a múlt eseményeit elemezve hirtelen rádöbbent, hogy tulajdonképpen előre kellett volna látnia vesztét. A nevek légiója ötlött fel emlékezetében, azoknak az embereknek nevei, akik a szó legszorosabb értelmében a legfőbb hatalomhoz segítették Hitlert. Közülük a legbefolyásosabbak azok, akik a legtöbbet tettek, sorra mind elbuktak. Canaris az utolsó mohikán volt e bandából. Kegyvesztett lett Papén, és a politikai küzdőtér süllyesztőjében eltűnt Schach is. Mindketten a nehézipar hatalmasságait sorakoztatták fel a névtelen politikai kalandorok mögött, megszervezték Hitlernek Krupp és Thyssen támogatását is. Schach volt az, aki titkos alkura hívta össze 1933 február utolsó napjaiban e hatalmasságokat Krupp von Bohlen vezérletével. Javaslatára az iparmágnások hárommillió márkát adtak össze Hitler Választási alapjára. Igaz ez a hárommillió Kruppéknak később busásan kamatozott, de pénz nélkül és még inkább a nehézipar nehéz emberei nélkül Hitler vesztes kis senki maradt volna a nagy politikai játszmában. Canaris várta a csengetést, és arra gondolt, hogy Hitler most neki is megfizet. Canaris tehát meg sem kísérelte a szökést. Tudta, hogy reménytelen bujkálnia, felkutatnák ellenségei, bárhova menekülne. E percekben azonban még gondolatban sem adta meg magát — reménykedett. Mindenekelőtt a saját ügyességében, az összeesküvésben hozzáláncolt társai elszántságában és ésszerű titoktartásában bízott. A legjobban bízott azonban ellenfelei már sokszor kipróbált ostobaságában. — Az utolsó sakkhúzásnak sikerülnie kell — biztatta önmagát a már végképp reménytelen helyzetben is. Nem hitte, hogy éppen a cél előtt, a nagy játszma utolsó partijában veszít el mindent. Ellenségei csupán egyetlen hibát vétsenek, Canaris számára ez is elegendő lett volna a sikerhez. Vele szemben pedig fnind e percig a kulisszák mögötti harcban mindig elkövettek vaskos hibákat is— Csupán még egyszer fogjanak mellé, én résen leszek! Ugyanezekben a percekben a náci hatalmasságok politikai küzdőtere i6 felpezsdült, de az új helyzetben mindenki nyerni akart. Hitler a váratlan katonai puccskísérlet hírére pillanatok alatt Berlinben termett. Egész úton egyre gyorsabb és gyorsabb tempóra ösztönözte a gépkocsi vezetőjét. Ö aztán igazán jól tudta, hogy ebben a helyzetben egyetlen perc veszteség egyúttal a hatalom elvesztését jelentheti. Nagyon is jól ismerte ellenfeleit atihoz, hogy ne legyenek illúziói: az adnfirális és összeesküvő társai az elsők között őt tennék el láb aló), ha sikerülne megkaparintaniuk a hatalmat. Elszánta, hogy ez alkalommal kézrekeríti és falhoz állítja a náci rendszer valamennyi tekintélyes ellenségét, nem lesz figyelemmel semmi protekcióra, politikai, vagy katonai rangra. Himmler azonban Canarisék puccskísérletét fel akarta használni, hogy egyúttal személyes ellenfeleitől is megszabaduljon egyszer s mindenkorra. A speciális SS-kommandók megtalálták és neki adták át az összeesküvés vezetőinek névsorát. Mindegyik név mellett fel volt tüntetve: milyen posztot tölt be az új birodalomban Hitler halála után. Az SS-kommandók a házkutatások során találtak azonban egy mási'k iratot is, amelyet Winston Churchill írt alá. Ez volt az a figyelmeztető levél, amelyet még 1938 augusztusában lord Halifax felkérésére írt. E levélben elszánt és határozott fellépésre sürgette a német tábornoki kart Hitler ellen. Ez a fontos dokumentum is Himmler kezébe került. Himmlernek ez az ellenakciója július 24-én hajnalban kezdődött. Az SS és a Gestapo százával tartóztatta le a Hitler elleni összeesküvésben kompromittált katonatiszteket és politikusokat, és elfogtak mindenkit, akire a gyanú legkisebb árnyéka esett. Néhány katonatiszt megpróbált ellenállni, amikor az SS legények körbefogták őket, egyiknek sem sikerült kicsúsznia a gyűrűből. Az ellenálló katonatiszteket könyörtelenül főbelőtték, nem egy közülük a nyílt utcán vérzett el. Könyörtelenül falhoz állították azonban azokat is, akik nem fogtak fegyvert életük védelmében, engedelmesen megadták magukat. A letartóztatott összeesküvőket kegyetlen kínzások után állították a falhoz. A puccs vezetői közül egyetlen ember volt csupán, akihez nem nyúlt senki, — és ez Canaris volt. KÖVETKEZIK: 4. PÁRBESZED A CANARIS VILLÁBAN.