Új Szó, 1969. november (22. évfolyam, 257-281. szám)

1969-11-11 / 265. szám, kedd

Nemzetközi együttműködés a világűrben Kihalt ilyenkor, késő őszszel Ondrejov vadregényes környéke. Mindenki tudja, hogy az obszervatóriumot csak szép időben érdemes jelkeresni, amikor a hatalmas jénai távcső a szabad szemmel nem látható égitestekkel ismerteti meg a kíváncsi látogatókat... Célunk ezúttal nem a csillagok megtekintése. Dr. B or i s Valníček asztronómust keressük, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Asztronómiai Intézetének dolgóját, annak a matematikai-) izikális csoportnak a vezetőjét, aki a jól végzett munka után társaival együtt a napokban tért viszsza a Szovjetunióból. Dr. Buris Valníček munkatársaival az Interkozmos I. szerelése közben. REPÜL AZ ELSŐ „FECSKE" Csehszlovák műszerek szovjet űrhajón A tárgyra térünk: az Intet kozmoszra. A mesterséges holdat együttes erővel október 14-én lőtték a világűrbe a Kapusztyin Jar-i kozmodromról. Ez volt a szocialista országok együttműködéséhez vezető első lépés az űrkutatás terén, a világűr békés célokra való felhasználása érdekében. A mesterséges hold fedélzetén elhelyezett készülékek közül kettőt (a többi szovjet és NDKgyártmányú) az ondrejovi csillagvizsgáló, a Rádiótechnikai és Elektronikus Intézet dolgozóinak tervrajzai és irányítása alapján a rožňovi és a pfemyšlenii Tesla üzem szakemberei fejlesztették ki. A műszerek küldetése a napsugárzás felmérése pontosabban: az ibolyántúli rövidhullámú és a röntgensugarak figyelemmel kísérése. Az így kapott észrevételek azéit fontosak, mert a tudósoknak a Földön szerzett ismeretei — tekintettel arra, hogy az atmoszféra csak részben bocsátja át a sugarakat — ma még eléggé hiányosak. A napsugárzós változásaira eddig csupán közvetve, — a ionoszférán keresztül — következtethettek. — Készülékeink kétféleképpen dolgoznak a világűrben — mondja dr. Valníček. — Elraktározzák „agyukban" a felmért éltékeket, majd adatokat szolgáltatnak róluk, valahányszor az űrhajó valamelyik földi megfigyelő-állomás közelébe kerül. Tulajdonképpen itt kezdődik a világ legjobb asztronómusainak együttműködése. Mert a megfigyelőállomások között nem csupán az ondrejovi intézet, a taskenti és a krími csillagvizsgáló, illetve a potsdami obszervatórium szerepel. Közéjük tartozik a debreceni csillagvizsgáló is (amelynek egyik dolgozójáról, Lóránt Dezsőről vendéglátóm mint kedves munkatáisáról és barátjáról emlékezik meg), sőt 2—2 olasz- és franciaországi, valamint egy görögországi intézet is. Ezeknek az állomásoknak déli fekvése a késő őszi, tehát a miénknél sokkal megbízhatóbb megfigyeléseket is lehetővé teszi. Folytatják a közös kísérleteket — Persze előnyösebb lett volna korábbi időpontot választani a kísérletekre, de a szükséges tapasztalatok hiányában, hasonló megfigyelésekre még nem volt alkalmuk, elhúzódott a dolog — tájékoztat az asztronómus. Legközelebb, 1970. májusában minden bizonnyal ügyesebbek lesznek. Tavasszal az időjárás Is kedvezőbb szokott lenni. Akkorra tervezik ugyanis a második Intel-kozmosszal a kísét letek folytatását. De azért így sincs ok a panaszra. Hiszen a nagyszabású kutatómunka előkészületei alig 14 hónapot vettek igénybe: 1968. áprilisától ez év júniusáig tartottak. — „Postamunka" volt — mondja dr. Valníček —, de ennek ellenére sem kell szégyenkeznünk műszereink minősége miatt, melyek a terv szerint három hónapig közvetítik észrevételeiket a Földre. Ám maga az űrhajó legalább egy évig fog keringeni a világűrben, míg a sűiű atmoszférába kerülve végül is megsemmisül. Nem álljuk meg, hogy meg ne kockáztassuk a kérdést: Milyen gyakorlati célt szolgálnak a kapott tájékoztatások ? — Vulgarizálás volna azt állítani, hogy az így nyert eredmények hozzájárulnának — mondjuk — az árpa hektárhozamának növeléséhez a Csallóközben . Nem, erről szó sincs. Tisztában vagyunk azzal, hogy megfigyelésünk csupán másodlagosan értékesíthető. Tegyük fel, hogy megállapítjuk; a világűrben bizonyos, eddig ismeretlen fizikai folyamatok mennek végbe, melyeket természetesen igyekezni fogunk pl. új energiafonások biztosítása érdekében a Földön is előidézni. Tudvalevő, hogy ezekben a forrásokban egyre nagyobb a hiány. Ha a Napot, csakúgy, mint a többi csillagot, egyetlen hatalmas maglaboratóriumnak tekintjük, amelyben egymást követik a termonukleáris folyamatok, akkor égetően fontos, hogy ezeknek a folyamatoknak a megismerésével a földön is megteremtsük fizikai és műszaki ismereteink továbbfejlesztésének a lehetőségeit. Röviden: elméleti kutatómunkát végzünk, melynek eredményei a gyakorlatban beláthatatlanok. Dr. Valníček, gondolatait megmagyai ázva Galvani békacombokkal végzett kísérleteire utal, melyek a villamosság leleplezéséhez vezettek. Ö sem tudhatta 300 esztendővel ezelőtt, milyen óriási hasznát veszi majd megfigyeléseinek az emberiség. Hasonló a helyzet a mai tudósok esetében is: nem képesek azonnal felmérni észrevételeik horderejét... Meggyőződésük azonban, hogy fáradozásuk nem hiábavaló. Ha nem így lenne, nem látnák munkájuk értelmét. A tudásvágy, a megismerni akarás és nem utolsósorban a (CSTK — TASZSZ felvétel) kilátásba helyezett távlati eredmények adnak erőt és kitartást az asztionómusoknak is ahhoz, hogy még az átmeneti sikertelenség esetén se adják fel a harcot. Ám ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani a fejlődéssel a világban, aktívan kell részt venniük a kutatómunkában. Ezzel 10—12 évvel ezelőtt is tisztában voltak. Ezért fordultak már akkoriban a felsőbb szervekhez; tegyék lehetővé, tárgyalják meg, hogy aktívan bekapcsolódhassanak a szovjet űrkutatásba. Felsőbb szerveink nehézkessége és megértésük hiánya miatt kérésük akkor nein talált meghallgatásra ... „Legyünk szerényebbek" — intették le az asztronómusokat. Tudósaink tehát, ha még úgy hajtotta is őket az alkotás vágya, kénytelenek voltak beletörődni ebbe a döntésbe, noha úgy érezték magukat, mint akiket gúzsba kötöttek ... Csakhogy szerencsére semmi sem tart örökké. Egy szép napon asztronómusaink csillaga is felvirradt. . . Megalakult az Interkozmosz szervezete Három évvel ezelőtt a Szovjetunió azt ajánlotta a szocialista országoknak, hozzák létie az Interkozmoszt. Ennek köszönhető, hogy a szakemberek tanácskozásai 1967. óta egyre konkrétabb formát öltöttek. A terv nem sokáig maradt papíron. Kivitelezését, valóra váltását siettette a szocialista országok tudósainak lelkesedése, tettrekészsége ... A Szovjetunió azt az űrhajót, mely az idén október 14i-e óta kering a világűrbe, a saját költségén építtette fel. A többi ország a kutatási program kidolgozásában, Csehszlovákia és az NDK pedig saját műszereivel is részt vett a párját ritkító akcióban. Dr. Valníček erről így nyilatkozik: — Boldogok vagyunk, hogy mint a közelmúltban annyiszor, ezúttal nem „késtünk le a vonatról". Mert csak ily módon, aktív munkával biztosíthatjuk további fejlődésünket. KARDOS MARTA Barátok voltunk és maradunk Ez év augusztus huszadikán, amikor a Szovjetunió ellenségei országunk számos helyén a maximumig fokozták az ellenforradalmi tevékenységüket, a füleki Kovosmaltban alakuló ülést tartott a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezete. A „vörös Fülek" ismét hitet tett gazdag forradalmi hagyományai mellett. Az üzemi szervezet megalakulásának körülményeiről és tevékenységének céljairól beszélgettem Jozef Beňo elvtárssal, az üzemi pártbizottság elnökével és Princz László elvtárssal, a CSSZBSZ üzemi szervezetének elnökével. Jozef Beňo: Dolgozóink többsége kitartott a Szovjetunió mellett Üzemünkben a Csehszlovák— Szovjet Baráti Szövetségnek igen erős szervezete volt 1965 előtt. A dolgozók kilencvenkilencvenöt százaléka tagja volt a szövetségnek, amely nagyon élénk tevékenységet fejtett ki. Egyebek közt békeünnejjéiyeket és más rendezvényeket tartottunk, amellett egy koronás sorsjegyek kisorsolásával elértük, hogy üzemünkből minden évben kilenc-tíz alkalmazott látogatott el a Szovjetunióba, és közvetlen élményei alapján tájékoztatta az egyes részlegek dolgozóit a szovjet nép életéről. Mint ismeretes, 1965-ben rendeletileg megszüntették a CSSZBSZ üzemi szervezeteit és ettől kezdve csak a helyi szervezetek működtek. Ez a rendelkezés nem tetszett nekünk. Üzemünkben a CSSZBSZ jelentős hatással volt a dolgozókra, megismertette őket a Szovjetunió életével, politikájával, műszaki és tudományos fejlődésével. Azzal, hogy megszűnt a szövetség tevékenysége az üzemekben, elvesztette a közvetlen kapcsolatát a dolgozókkal, hiszen a városi szervezetekben nem lehetett olyan közvetlen tevékenységet kifejteni. Azonban az utasítást végre kellett hajtani. 1968 januárja után, mint tudjuk, nyílt támadásokat kezdtek a Szovjetunió ellen. Üzemünk dolgozóinak túlnyomó része nem értett egyet ezzel, elítélte a szovjetellenességet. Nálunk nem volt túl sok úgynevezett „nagyon progresszív ember". Dolgozóink többsége kitartott a Szovjetunió mellett. A múlt évi augusztusi események után első dolgunk volt, hogy felvettük a kapcsolatot a szovjet csapatok rimaszombati parancsnokságával. A szovjet elvtársakkal sokat beszélgettünk a helyzet alakulásáról. Még akkor elhatároztuk, hogy üzemünkben ismét" megalakítjuk a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség alapszervezetét. Princz László: A Szovjetunió igaz barátait tömörítjük sorainkban Mint az előbb elmondottakból kitűnik, bár az alakuló ülést ez év augusztusában tartottuk meg, alapszervezetünk tulajdonképpen már egy évvel ezelőtt megalakult, amikor a szovjet elvtársakkal felvettük a kapcsolatot és tőlük tájékozVálasz a komáromi levéltár ügyében A napilapjuk 148. és 165. számában megjelent cikkek tájékoztatták a nyilvánosságot a komáromi járási levéltárban kialakult helyzetről. A 148. számban megjelent cikkel foglalkoztunk, hogy idejében válaszolhassunk rá, de 14 nap múlva megjelent a második cikk, „Hallgatnak mint a sír" címmel. Az említett cikkek tartalma az volt, hogy a levéltári anyaggal senki nem törődik, sőt az utóbbi időben a rendetlenség lett itt úrrá. Az igazság megismerése érdekében meg kell mondani, hogy a levéltár történelmi részével az elmúlt 50 esztendőben úgyszólván egyáltalán nem, vagy csak nagyon keveset törődtek, mivel nem voltak szakemberek. Csak az utolsó öt évben sikerült két főiskolai végzettségű szakembert munkába állítani. Ezek közül az egyik eltávozott és jelenleg a CSEMADOK KB titkára. A valóságban nem az általános rendről van szó, amit az bontott meg, hogy a levéltár a Dunamenti Múzeumból a tiszti pavilonba költözött, hanem a levéltár történelmi anyagának szakszerű feldolgozásáról. Ez a jövőben sem lesz könnyű, mivel a tervezett három főiskolai végzettségű szakember helyett a levéltárban csak egy ilyen alkalmazott dolgozik. Ezen az úton kérjük a levéltári dolgozók segítségét. A főiskolásokat előnyös feltételek mellett alkalmazhatjuk. Biztosíthatjuk az olvasókat, hogy a járási levéltárból semmiféle anyag nem tűnt el. Néhány szóval említeni keH a járási levéltár elhelyezését is. Tény, hogy jelenleg három helyen van és összevonása ez ideig még nem sikerült. A jövőben szeretnénk a jnb földszinti helyiségeiben elhelyezni, amennyiben rövid időn bellii sikerül az épületet bővíteni. Az építkezési munka befejezése után a járási levéltár számára minden szempontból megfelelő helyiséget biztosítunk. Az fij Szó szerkesztősége elfogadja a jnb belügyi szakosztályának felvilágosítását és egyidejűleg kéri az illetékes intézményeket, elsősorban a Szlovák Tudományos Akadémiát, hogy az iigyet pártfogolva, szakszerűen dolgozza fel az 1848 —49. évi értékes levéltári anyagot, amellyel cikkeink foglalkoztak. Szerkesztőnk mulasztásának tartjuk, hogy a vila tárgyát képező ügyben nem kért felvilágosítást a járási levéltár, a jnb és a Szlovákiai Levéltárak Igazgatósága felelős vezetőitől is. Ez ngyan mitsem változtatott volna a bírálat lényegén, de hozzájárult volna a mélyebben rejlő okok magyarázatához és jetezts volna a hibák felszámolásának konkrét módját is. Egyidejűleg megállapítjuk, hogy sem a cikk Írója, sem a szerkesztőség nem akart senkit megsérteni és ha ez néhány élesebben megfogalmazott kitétel kapcsán mégis Igy történt, elnézést kérünk mindenekelőtt Slrieiener. elvtárstól, a jnb belügyi osztályvezetőjétől. SZERKESZTŐSÉG tatást, bátorítást kaptunk. A Központi Bizottság m'ájusi plénuma után teljes erővel megkezdte működését az előkészítő bizottság. Azt a célt követtük, hogy a megváltozott belpolitikai körülmények közepette egy eszmeileg tiszta, új szervezetet létesítsünk a májusi plénumon kitűzött politikai elvek alapján. Augusztus huszadikán politikai ellenakciónak szántuk szövetségünk alakuló konferenciáját. Ezen százhúsz tag vett részt a szervezetünkbe jelentkezett 350 alapító tag képviseletében. A jelentkezők eddigi magatartásának felülvizsgálása után úgy döntöttünk, hogy közülük negyvenet nem veszünk fel tagjaink soraiba. Ugyanis, amint már említettem, a tagfelvétel alkalmával megkülönböztetjük a Szovjetunió igazi barátait azoktól, akik csupán érdekből akarnak belépni a szervezetbe. Azt akarjuk, a becsületes magatartású emberek érezzék, hogy másként tekintenek rájuk, mint azokra, akik a múlt évben a „megszállók", „agresszorok" stb. jelzőket hangoztatták minduntalan. Az alakuló konferencia határozatában célul tűztük ki, hogy minden részlegen alapszervezetet létesítünk. Az ötszázas taglétszám elérését tervezzük ti jövő konferenciáig. A politikai nevelő, a tájékoztató és a kulturális munka területén azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy valósághűen informáljuk az embereket a Szovjetunióról, a szovjet nép eredményeiről. Ebben a munkánkban fel akarjuk használni a CSSZBSZ sajtótermékeit, elsősorban az Obzor socializmu-t. Azonban dolgozóink túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, a szlovák sajtótermékek terjesztése ezért nehézségekbe ütközik. Üdvösnek tartanánk, ha a dél-szlovákiai magyarok számára az előbb említett folyóirathoz hasonló kulturális, politikai és tájékoztató újságot adna ki a CSSZBSZ. Reméljük, hogy ez megvalósítható kívánság. Arról pedig mi kezeskednénk, hogy ennek a lapnak olvasótábora is lenne. A szovjet katonákkal felvett kapcsolatot jelenleg is ápoljuk, és ezt a továbbiakban kölcsönös látogatásokkal még inkább elmélyítjük. Már a barátság hónapjában tervezünk ilyeneket. Meg kell mondanunk, hogy a szovjet csapatok képviselőit üzemünkben mindig szívélyes szeretettel fogadták. Ez év tavaszán üzemünk munkásőrségét Munkaérdemrenddel tüntették ki. Az ünnepségen megjelent szovjet katonákat lelkesen üdvözölték. Kölcsönös kapcsolataink eredményét mi gazdasági téren is érezzük. Múlt havi tervünk teljesítéséhez az is hozzájárult, hogy a szovjet katonák öt esetben segítettek olyan munkák elvégzésében, amelyre üzemünk nem tudott munkaerőt biztosítani. További tervünk az, hogy a szovjetunióbeli tulai körzet egyik hasonló jellegű üzemével felvesszük a kapcsolatot. Ez lehetővé teszi majd, hogy kölcsönös látogatásokkal közelről megismerkedjünk egymás életével, munkájával. Ez a közös ügynek csak hasznára lehet. A barátsági hónap megkezdése alkalmából az üzemrészlegeken tízperces gyűléseken emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségéről. Az üzemi hangszóró közvetítésével az elkövetkező hetekben több műsort adunk a Szovjetunióról. A barátsági hónap keretében városunkba látogat az Észt SZSZK egyik esztrádcsoportja, s egy észt divatáruház divatbemutatót tart decemberben. GAL LÁSZLÓ