Új Szó, 1969. október (22. évfolyam, 231-256. szám)

1969-10-10 / 239. szám, péntek

KEZDEMÉNYEZÉSBŐL JELES Fülekral kiinduló személyvonatban munkások társalogtak mellettem. Beszélgetésükből néhány mondat megragadta a figyelmemet: „Nézzétek meg Fülekpüspökit — mondta egyikük —, különb, mint egy város. Igaz, ott a nemzeti bizottság törődik a dolgok intézésével. Olyan helyi gazdálkodást fejlesztett ki, aminek nincs párja a környéken!" VSZ1 KIRÁNDULÁSON VéN nem várnak VEKE', oodrogközi ősrégi kisközség. IV. Béla király 1245ben kelt oklevelében Weyke néven szerepelt. Abban az időben ugyanis Weykai Márton birtoka volt. később másoké, legutóbb « Sztnrecsányi család uralta. Lakossága évszázadokon át zselléreskedett, szolgálta az egymást váltó földesurakat... Ma már csak az iskolává átalakított, emeletes Szmrecsányi khstély emlékeztet a keserves múltra. A felszabadulást követő esztendőkben a falu lakossága saját ura lett, s az ötvenes években „nagybirtokossá" vált, a szocialista nagyüzemi termelés útjára lépett. Az eltelt közel húsz esztendő alatt kedvezően változott a község arculata, dolgozóinak életszínvonala. Eltűntek a szalmafedeles zsellérházak, helyüket a szövetkezeti családok impozáns lakóházai váltották fel. Vékének három új utcája van, a lakóházak több mint felét átalakították, negyven százalékuk teljesen új. Boda Zoltánnal, a helyi nem zeti bizottság elnökével járjuk a „városiasodé" kisközség utcáit, meg-megállunk a csinos házak, középületek előtt. — Nálunk a nép összefog a szövetkezetben és a falufejlesztési társadalmi munkában — jegyzi meg az elnök, s mindez, amit látunk, ennek az eredménye ... A falu közepén, szemben a kicsinosított „kastélyiskolával", modern kultúrház áll, értéke meghaladja a nyolcszáznegyA CSSZBSZ Rimaszombati járási Bizottságán szorgos munka folyik. A barátsági hónapra készülnek, új alapszervezeteket alapítanak, rendezik, stabilizálják a tagállományt. — .Nálunk a munka még a múlt év szeptemberében újra elkezdődött — tájékoztat készséggel Božena Šestáková, a járási bizottság titkára. — Feltöltöttük a járási vezetőségét és előkészületeket tettünk az NOSZF évfordulójának méltó megünneplésére. A plénum decemberben ünnepi illési e jött össze és december 12-én ünnepi akadémiát rendeztünk, amelyen egy szovjet együttes is fellépett, és a városunkban állomásozó szovjet katonák is részt vettek rajta. A járási bizottság ez év január 17-én megtartott ülésén a tagállomány rendezését, a kollektív tagság bevezetését, új tizemi szervezetek létrehozását •űzte ki célul, és leszögezték, (Anger felv.) a „sült galambra" venezer koronát. Társadalmi munkával építették, négyszázhúszezer korona anyagi ráfordítással. így végezték el a temető körülkerítését, s ilyen módon folyik a járdaépítés. A kultúrház mögötti utcában új létesítményre terelődik a figyelmünk. — Ez az új épület, ahol az üzlet és italbolt nyer elhelyezést, közös munkánk legutóbbi gyümölcse — újságolja Boda elvtárs. — A napokban fejeztük be. Községünkben sokáig nem volt megfelelő üzlethelyiség, lakóházakban árusították az élelmiszert és üdítő italokat. Nagyon kellett már ez az üzletház. A „Jednota" vezetősége 1972-re ígérte felépítését... — Sikerült őket meggyőzni az építkezés korábbi megkezdésére? Hogyan? — kérdeztem kíváncsian. — Hát igen — mondja az elnök —, de nem a hagyományos módon. Mi vállaltuk az üzletház leiépítését. A „Jednota" vezetőségével szerződést kötöttünk, kölcsönt vettünk fel a bankból és egy év alatt ötszázhétezer korona beruházási költséggel, a hivatalos terveknek megfelelően felépítettük. Most azután jöhet a „cégtábla", a berendezés, s megkezdődhet az árusítás . . . Dicséretére válik ez a kezdeményezés a vékei vezetőknek és lakosoknak. Sőt, még azt is hozzátenném, vegyenek róluk példát a környékbeli községek. (kulik

j hogy támogatják a párt irányvonalát. Hogy mindezt nemcsak papírra vetették, hanem meg is valósították, airól tanúskodnak a titkár szavai is. — Januártól március végéig 27 községben mutattak be szovjet filmeket. Áprilisban Puskinemlékünnepet, Lenin 99. születésnapján pedig ünnepélyt rendeztünk és az első félévben csaknem 30 előadást tartottunk a Szovjetunióról, a szovjet emberek életéről. Az idén több szovjet delegációt és együttest láttunk vendégül. Az SZNF 25. évfordulója alkalmából Hnúšfa-Likieren nagyszabású ünnepséget rendeztünk, amelyen fellépett a bratislavai „Ifjú Szívek" együttese is. Vállalásukhoz híven az említett évfordulóig tíz üzemben, illetve hivatalban új alapszervezetet alakítottak. Idén tavasszal 9 otosz népi nyelvtanfolyamot is tartottak. Májusban 30 tagú csoport utazott a E

lmentem Fülekpüspökire. Megnéztem a községet. Megállapíthattam: nem túlzás az, amit a vonatban hallottam. A falu olyan, mintha „skatulyából húzták volna ki". Rendezett, tiszta utcák, háztájak, sok szép. új ház, csaknem minden ház előtt virágoskert, díszboktok és a főutcán a városias jellegnek megfelelően egyetlen háziállat sem veszélyezteti a közlekedést. Minden, amit láttam, igazolta Molnár Tibor hnb-titkárnak, a CSEMADOK helyi szervezete elnökének azt az állítását, hogy a fülekpüspökiek nemcsak a kulturális életben szeretnek részt venni, hanem a kulturált életkörnvezetet is nagyon szeretik. Ami pedig a helyi gazdálkodási üzemet illeti, a községben megmutatták, hogyan lehet szinte a semmiből néhány év leforgása alatt tekintélyes vállalkozást létesíteni. A helyi gazdálkodásnak ma már mintegy négymiliő korona értékű állóalapja van, évi forgalma pedig megközelíti a tizenötmillió kotonát, ebből a tiszta bevétel mintegy hét-nyolcszázezer korona lesz. \Ai erner István hnb-elnök sok éve áll a helyi nemzeti bizottság élén. Nagy része van annak kezdaményező munkájában, sikereiben, a község, a helyi gazdálkodás fejlesztésében. Szobája falát odahaza is, a helyi nemzeti bizottság hivatalában is oklevelek díszítik. Dicsérő elismerések a község rendezésében elért sikerekért. Nehezen állt kötélnek, hogy a helyi gazdálkodásról és a község rendezéséről beszéljen. „Kérdezősködjön inkább másoktól — mondotta. — Az emberek még dicsekvésnek vehetik, ha én beszélek róla". Aztán mégis beszélni kezd. „Nem dicsekszik", csak a tényeket sorolja fel. Éppen egy évtizeddel ezelőtt tette meg a HNB tanácsa a helyi gazdálkodási üzem létesítése terén a kezdeti lépéseket. Nagy szükség volt a faluban borbélyra. Borbélymühelyt nyitottak legelőször. Utána női fodrászatot vezettek be, hogy a gyengébb nem szükségleteit is kielégítsék. Aztán kőművesés ácscsoportot szerveztek azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak az építkezőknek. Később beszereztek egy használt tehergépkocsit. A járművel együtt annak vezetője, Molnár Tibor is belépett a helyi gazdálkodási üzembe. A fuvarozás, a teherszállítás iránt nagy érdeklődés mutatkozott nemcsak a helybeliek körében, hanem a kiterjedt környéken is. A bevéSzovjetunióba. Az útirány Kijev—Leningrád—Moszkva volt. júniusban Kijev—Krasznodar— Szocsi—Moázkva vonalon tette meg az utat egy másik, 30 tagú csoport. Októberben ismét 30-an látogatnak el a Szovjetunióba. A tagdíj beszédését 60 százalékra teljesítették. — Melyek azok a helyi csoportok, amelyek aktív tevékenységet fejtenek ki? — érdeklődöm. '— Első helyen Rimaszombatot kell megemlítenem, ahol mintegy 2500 tagot tartanak nyilván. A jól tevékenykedő helyi szervezetek közé tartozik még a tornaijai, a csízi, a gesztetei, a feledi, a hnúšťai, a Ratkovské Bystié-i és a Nižný Skálnik-i. Peisze ezzel nem azt akarom mondani, hogy itt minden rendben van. Ugyanis —mondja a titkár — a helyi szervezetek stabilizálását a közelgő barátsági hónaptól várjuk. A csehszlovák—szovjet barátsági hónapban a kiválasztott négy szovjet film egyike minden községbe eljut. Az irodalmi vitákra 12 szovjet író művét választották ki. Számos heteiből további három kiselejtezett teherautót vettek. Molnár Tibor és más ügyes szakemberek az ócska járműveket úgy rendbe hozták, hogy éveken át kifogástalanul működtek, és egy közülük még ma is sz'jlgál. „A helyi gazdálkodás fejlesztése terén mindig azt a célt követtük, hogy kielégítsük az emberek szükségleteit" — szögezte le Werner elvtárs. Megfigyelték például, hogy a nagyszámú lakásépítkezők közül soknak nem felel meg a méretre kapható ajtó, ablak vagy más berendezés. Ezen lehet segíteni — gondolták, és asztalosműhelyt létesítettek. A műhelyt korszerűen berendezték, gépekkel, porelszívó berendezéssel szerelték fel. Az ott dolgozó öt asztalos évente mintegy százezer korona bevétellel gyatapítja a kisüzem költségvetését. A helyi gazdálkodásból származó jövedelem egy részét a község fejlesztésére fordították. Többek között aszfalttal borították be a tágas főteret, fénycsővilágítást vezettek be, az utcákat portalanították, gyermekjátszóteret rendeztek be stb. A tiszta haszon nagy része azonban elsősorban az üzem további fejlesztését szolgálta. „Újabb szolgáltatásokat vezetünk be, s a meglevő szolgáltatások tökéletesítése, a dolgozók szociális igényeinek kielégítése is állandóan újabb befektetéseket igényel" — hangzott a tájékoztatás. A fülekpüspökiek fáradhatatlanok voltak a kezdeményezésben. Észrevetlék, hogy nincs elég bazaltkő az útépítéseken és más munkahelyeken. Kőbányát nyitottak tehát, használt gépeket vettek és szállítani kezdték a követ messze környékié. Az üzletekben hiány mutatkozott a drótkerítésben (sajnos, ez még ma is hiánycikk). Fülekpüspökin drótkeiítésfonó részleget nyitottak. Üresen állt a faluban néhány régi cselédház. Rendbehozták az épületeket, saját maguk készítettek néhány gépet és megkezdték a drótkerítés készítését. Ezzel 28 nőnek munkát biztosítottak és naponta mintegy 1400—1500 méter kerítést szállítottak piacra. Mostanában a nyersanyaghiány miatt csökkent ugyan a termelés, de így is mindennap 700—800 méteit készítenek ebből a keresett cikkből. A drótkerítéshez oszlopokra is szükség van. Bevezették a betonoszlopok készítését is. Öt embernek biztosít állandó foglalkozást ez a termelési ág. A sávolyi téglagyár üzemeltetésére az ottani hnb ráfizetett. A széigetést akarnak megvalósítani a szovjet hadsereg képviselőivel, veteránjaival. — Az iskolákban megszervezzük a szovjet iiodalom és költészet előadói versenyét — mondja Šestáková. — Ezenkívül Lenin-témájú képzőművészeti versennyel is számolunk, valamint az orosz népdalok terén is vetélkedőt rendezünk. Számos fényképkiállítás keretében mutatjuk be az egyes szövetségi köztársaságok szépségeit, mindennapi életét. A barátsági hónap műsorának koordinálására egy különbizottságot hoztak létre, amelynek munkájába bevonják a társadalmi és tömegszervezetek képviselőit is. A felsorolt műsor csak töredéke annak, amit ténylegesen is be fognak mutatni. A járási bizottságon és nem egy alapszervezetben is azt vallják, hogy ma már nincs helye a tétlenségnek. Minden lehetőt meg kell tenni annak érdekében, hogy a CSSZBSZ szervezetei a rimaszombati járásban is a lehető legjobban teljesítsék küldetésüket. I német hl fülekpüspöki helyi gazdálkolá.si üzem átvette a téglagyárat, mintegy 300 ezer koronát fordított annak korszerűsítésé te. Ez a befektetés az év végéig megtérül, és előreláthatólag mintegy még 50 ezer korona tiszta hasznunk is lesz. A téglagyár az idén körülbelül' egymillió téglát gyárt, elsősorban a családi házak építőinek. Az eredmények, a sikerek arra serkentették őket, hogy tovább fejlesszék a helyi gazdálkodást. Az eddiginél meiészebb vállalkozásba kezdtek. De ennek külön története van, amiről Molnár Tibor, a helyi gazdálkodási üzem első gépkocsivezetője, ma az autójavító-részleg vezetője tájékoztatott. A

z új részleg megszületése azzal kezdődött, hogy a kisüzem hát tehergépkocsija számára garázs építését kezdték meg. Ahogy elnézegették ae emelkedő falakat, az a gondolatuk támadt, hogy kár lenne ezt a nagy, tágas épületet yorázsnak használni. Ennél sukkal jobban hasznosíthatná/f — például gépkocsijavítómúhely létesítésére. Az otlét kiváló volt. Megvalósítását mindennél jobban indokolta az a tény, hogy a losonci járásnak egyetlen gépkocsijavító üzeme .,em volt. A község a Magyarországra vezető forgalmas, főútvonal mellett fekszik. Természete^, hogy a fülekpiispöki kezdeményezést nagy örömmel fogadták, a járási szervek és a Mladá Boleslav-i gépkocsigyár vezetősége, és még nagyobb örömet keltett a környékbeli autótulajdonosok körében. Molnár Tibor a mostani helyettesével, Blasko Istvánnal legelőször is bejárta az országot. Meglátogattak mintegy 31) gépkocsijavító üzemet. Tanulmányozták ezek munkáját s ahol lehetett, mindjárt meg is is rendelték a szükséges felszeielést. A Skoda-gyár megbízta őket a gépkocsik kötelező ellenőrzésének elvégzésével ls. Előnyben részesítették őket a szükséges gépek és berendezések szállításánál, és aránylag elég jól ellátják őket pótalkatrészekkel is. Nagyon gondosan válogatták ki a gépkocsijavítőműhely alkalmazottait. Arra törekedtek, hogy jó szakemberek, és ami ebben a szakmában nagyon fontos, feltétlenül becsületes emberek legyenek. Elsősorban ennek köszönhetők a kiváló eredmények. Reklamációt szinte nem ismernek, és a gépkocsik tulajdonosai teljesen nyugodtak lehetnek abban, hogy autójukat becsületes, gondos kezekre bízták. A tizenhárom alkalmazott és a hét ipari tanuló a múlt év májusától 2274 kocsi javítását, illetve karbantartását végezte el. Havi bevételük mintegy százezer koronát tesz ki, ebből körülbelül 25 ezer korona a tiszta jövedelem. Ogy számítják, hogy a gépkocsijavító létesítésére fordított költség néhány éven belül megtérül. Jó munkájukat igazolja, hogy a Skoda-gyár gépkocsijavító üzemei között a második helyen állnak. A versenyben Itt a reklamációk számát és a javítások átlagos értékét veszik figyelembe — minél kevesebb ez, annál jobb áz eredmény. A fülekpüspöki gépkocsijaví tók a nap bármely órájában e. bajba jutott autósok rendelke zésére állnak. Arra törekszenek, hogy szüntelenül javítsál, szolgáltatásaik minőségét. .,Tavaly kevesen hitték volna, hogi' javítóműhelyünk tevékenységi így fellendül — mondotta búcsúzóul Molnár Tibor elvtárs. — Viszonylag gyorsan jó hírnévre tettünk szert, mert igysk szünk a legjobban dolgozni " K

ezdeményezésből jelest érdemel a Fülekpüspöki Hnb. Helyi gazdálkodási üzemükben több mint 300 ember nek, köztük sok nőnek biztosítanak munkát. Tevékenységük nemcsak a község általános fejlesztését, hanem a társad J1ml Igények szélesebb körű ki elégítését is szolgálja. GAL LÁSZLÓ A RIMASZOMBATI JÁRÁSBAN KÉSZÜLNEK A BARÁTSÁGI HÓNAPRA NINCS HELYE A TÉTLENSÉGNEK